-
Mint a gyorsvonat úgy robog felénk.
Az iskolakezdés. Ezzel most senkinek sem mondtam újat, hiszen hetek óta megjelentek az üzletek polcain a tanévkezdéshez szükséges füzetek, ceruzák, eszközök. Van, aki már alig várja, hogy ismét kapjon néhány óra nyugalmat, amíg a gyerekei oviban, suliban vannak, még akkor is ha a sulis időszak nem kevés újabb terhet tesz a nyakába. Persze akad olyan anyuka és apuka is, akik inkább ezt a laza, készülődéstől, leckeírástól, különóráktól, edzésektől mentes életet preferálja. Az iskolás időszakhoz szeretnék most olyan praktikákat, ötleteket adni, ami nálunk már jól kialakult, bevezetett, működtetett. Babó már a 9. osztályt kezdi és egyszer ezt az iskolásdit már a nagy fiammal Krisztiánnal is végig csináltuk, szóval van némi gyakorlatom…
-
“Hálás vagyok mindazért ami körbevesz ma.”
Mielőtt a mai beszélgetésünkre rátérnék szeretném elmesélni nektek a tegnap esti beszélgetésünket Babóval. Elmondtam neki, hogy a mai témánk a HÁLA LESZ és ezzel kapcsolatosan szeretném hallani az ő gondolatait. Az ő korosztályában hogyan van jelen a hála, jelen van-e egyáltalán. Természetesen elfogult vagyok, mint minden anyuka a saját csemetéjével, de szerintem hihetetlenül okos dolgokat mondott. “- Szögezzük le itt az elején, hogy az én korosztályom nem hálás semmiért” – Hm….és ez miért van így, mit gondolsz? – Azért, mert a szülők NEM BESZÉLGETNEK a gyerekükkel, nem tanítgatják, nevelgetik, nem mutatják meg a fontos dolgokat. Így a gyerek nem tud a szüleiről jó dolgokat másolni. Hogyan kéne úgy elsajátítani egy…
-
Idegbaj helyett SZERVEZETTSÉG.
Bármennyire is szeretjük, imádjuk a gyermekeinket, ilyenkor augusztus második felében, már úgy várjuk az iskolakezdést, mint anno a szülés időpontját. Te is vágysz már a szervezett napokra!!? Jól gondolom??? Te is vágod már a centit??? Az én kisebbik fiam sem kis fiú már, sőt.. kikéri magának, hogy ő már nagy fiú. A nyáron betőltötte a 13. életévét. Szóval nem kell már szaladgáljak utána, törölgetni az orrát, vagy fogni a kezét, ha kimegy az utcára. Mégis majd 3 hónap itthonlét után, vágyom az év nagyrészében megszokott rendszerességre, rendezettségre, tervezhetőségre, egyedüllétre. Én szeretem, amikor iskolába, edzésre, különórára jár, szeretem megszervezni a logisztikáját, szeretek készülni, hazavárni, egyszóval szeretem magam hasznosnak érezni. Idén, jobb…
-
Babó gondolatai a SZERETETRŐL.
Egy 11 éves gyerek gondolatai a szeretetről. Egy az egyben az ő szavaival “elmondva”, leírva. Babó, szerinted mi a SZERETET? A szeretet nekem egy olyan dolog, ami létfontosságú. Miért? Azért, mert ha nekem nincs kit szeressek, vagy sokáig nem fejezik ki úgy, hogy nem csak mentálisan, hanem fizikailag is, akkor én kedvetlen leszek, rossz kedvem van, semmihez sincs kedvem. Ez akkor van, ha te nem tudsz szeretni valakit, vagy ha téged nem szeretnek? Mind a kettő. Általánosságban szerinted miért fontos a szeretet? Fontos-e egyáltalán az embereknek a szeretet? Az embereknek azért fontos a szeretet, mert ha az embernek a szervezetében nincs szeretet, csak mogorvaság, idegesség, és gyűlölet, akkor sokkal rövidebb…
-
Mi is a BOLDOGSÁG?
Beszélgetés egy 11 évessel… 1 rész Nem lehet elég korán kezdeni a boldogság téma feszegetését. Tudom, hogy elfogult vagyok, hisz én vagyok az ÉDESANYJA. Olyan kis okos, bölcs, olyan mérhetetlen tudás van benne, amit sok felnőtt is megirigyelhetne (időnként még jó magam is) Mindenki döntse el maga, hogy jogosan-e. Minden mondat az Ő gondolata, én csak jegyzeteltem. Időnként a szám is tátva maradt. Most, hogy “itthontanulás” van, sokkal több időnk, energiánk van arra, hogy komolyabb hangvételű beszélgetésekbe bonyolódjunk. Elkezdtünk feldolgozni egy könyvet, melynek a címe: Legyél BOLDOG Most! Andrew Matthews írta Az első kérdésem rögtön az volt, hogy SZERINTED MI A BOLDOGSÁG? Babó válasza: -jól érzed magad, -jó kedved van,…
-
10 évesen kellenek a Célok?!
A szeptember 1 hasonlóan a január 1-hez, egy második új év, egy új kezdet, új tervek, új célok, új gondok, új gyomorgörcsök…. Nekem még mindig, pedig már egyszer végigcsináltam a nagy fiammal, hatalmas fejtörést okoz, hogy mivel teszek jót a gyereknek, ha különórákra íratom, és ott egy megfelelő pedagógus végzi a gyerek fejlesztését, vagy ha haza viszem az órák után, én tanulok vele, és csak a sportot teszem “kötelezővé”. Sok anyukával beszélgettem erről, és mindkettőre voltak érvek és ellenérvek. Amit én látok, érzek, az az, hogy olyan mértékű a tananyag amit óráról, órára el kell sajátítani, hogy emellett a különórákon való részvétel és az arra való felkészülés a…
-
Az a fránya kilincs….
Ki a felelős???? Vajon mikor, hány évesen kell elkezdeni a gyerekeket az élet nagy dolgaira “nevelni”? Olyan dolgokat mit felelősség, hűség, bátorság, jóság, céltudatosság, hol tanulja meg a gyerek??? Végül mi köze ennek az egésznek a kilincshez? Ebben a felületes, rohanó, stresszes, fogyasztói társadalomban egyre kisebb és kevesebb helye van az őszinte, tartalmas beszélgetéseknek. Bármerre is járok azt látom, hogy idős vagy fiatal, gyerek vagy felnőtt, még akár úgy is, hogy egymás mellett ülnek, nyomkodják a telefonjukat. Nem beszélgetnek, nem nevetgélnek, nem játszanak……csak a kütyüket nyomkodják. Babóék osztályában (3. osztályos) 4 kisgyereknek nincs még telefonja. A tanító néni megkérdezte tőlük, hogy mire használják? Elvétve volt csak olyan kisgyerek,…
-
Ha zombitámadás lenne a suliba, melyik tanárod élné túl?
Beszélgetni jó a gyerekekkel, de néha nagyon nehéz akár egy értelmes mondatot is kihúzni belőlük, főleg suli előtt, vagy közvetlenül utána. Persze ha feltesszük azt a kérdést amire ők is szívesen reagálnak, máris más a helyzet. A reggeli nehezen ébredős, készülődős, kapkodós, suliban csak szolidan búcsúzkodós (hiszen már nagy fiú) programba, nehezen fér bele a kedélyesen beszélgessünk valamiről. Ezért nagyon várom a délutánokat, hogy megkérdezhessem, hogyan telt a napja, milyen öröm vagy bánat érte, lett-e új barátja, vagy kibékült-e azzal akivel összeveszett. Ehhez képest ez zajlik….. Ez párbeszéd gondolom sokak számára ismerős lesz…. -Szia Kicsim! Milyen napod volt? -Jó. -Mit tanultatok? -Semmit….. -Kaptál jegyet? -Igen, egy 5-t -Szuper, nagyon…