• IMG 20220310 133547 1 e1677575900807
    Háttérinformáció

    Keszthely története

    Az őskorAz átmeneti kőkor egykori településeit ma feltehetően víz borítja, de Kr.e. 6000 tájától, az újkőkortól kezdődően leletek, telepjelenségek és temetkezések sora bizonyítja az ember jelenlétét. A város területéről több mint 80 régészeti lelőhely ismert. Számos régészeti különlegességgel büszkélkedhetünk: az újkőkor középső szakaszát a Dunántúl nagy részén a vonaldíszes kerámia kultúrájának keszthelyi csoportja alkotja; a középső rézkorból egy 50 m hosszú, kultikus rendeltetésű épületet ismerünk, amelyben egy egyedülálló csigakürtöt találtak; a rézkor végi kosztoláci kultúra egyetlen magyarországi urnasírja Fenékpusztán került elő. A későbronzkori halomsíros kultúra kőkamrás sírjait a város keleti szélén tárták fel, az itt talált bronzkardot Boiu-Keszthely típusnak nevezi a kutatás. Az őskor utolsó szakaszában jelent meg területünkön az…

  • Beduinok
    Háttérinformáció

    A Nyíregyházi Beduinok

    A NYÍREGYHÁZI BEDUINOK A nyíregyházi reform Beduinok! Hát ilyenek is voltak a néhány hónap előtt száz esztendőt jubiláló Nyíregyházán. (Általában a város történetét lapozgatván, úgy tűnik fel, mintha Nyíregyháza volna a világ közepe, minden itt történt, ami a múlt időben érdekes és figyelemre méltó.) A beduinok korszaka Nyíregyházán egy időre esik a Kneip páter tanainak a terjedésével. Mindenki “kneipista” volt Nyíregyházán – az önkéntes tűzoltóságot, amikor aztán tűzoltó lett minden valamirevaló ember, csak későbben szervezte meg az öreg József főherceg. Hogyan használták a Kneip-kúrát a nyíregyháziak A wörishofeni tanok persze némi magyaros túlzással érkeztek el a hajdani Nyíregyházára. A sóstói erdő volt a Kneip-kúrázás helye, ahol Ungerleider doktor (a páter…

  • Őriszentpéter e1605355279660
    Háttérinformáció

    Őriszentpéter története

    Az első települési emlékek a római korból származnak. A területen a Zala egyik fontos átkelőhelye volt. Őriszentpéter ma kétségtelenül az Őrség központjának tekinthető, de ez egy hosszabb történelmi folyamat eredménye. Eredetileg talán nem is volt központja a kistájnak, de maguk az Őrök a mai Szalafő és Őriszentpéter környékén csoportosultak, nem véletlenül nevezték őket a korai időkben Zalaőrőknek vagy Zalafőőröknek. Nem lehet tudni pontosan, hogy mióta templomos hely, de feltehetően 1230 – 1240 környékén építették a mai templom román stílusú részét az őrök és őrnagyuk. Védőszentjének kiválasztása bizonyára szintén nem lehetett véletlen, hiszen az ország nyugati határának kapuját és annak kulcsait vigyázó Zalafő őrök birtoka volt. 1364-ben I. Lajos király Őrnagy Miklós fiát, Sáska Pétert veszi ki…

  • Szalafő.2jpg
    Háttérinformáció

    Szalafő

    Szalafő története a honfoglalástól Szalafő település és tartozékai a honfoglalás utáni években jöttek létre. Ezt a tényt maguk a családnevek támasztják alá. Kezdetben a fejedelmi őrök, majd az államalapítás után a királyi őrök székhelye volt. Köztudott, hogy a Kárpát- medencét benépesítő magyarság alakította ki sajátos védelmi rendszerét a gyepüt. E gyepürendszer területén belül az egyik legjelentősebb vidék a Rába folyó vonalától nyugatra fekvő határőrizeti rendszer volt, ennek volt része az Őrség. A gyepü katonáskodó népei őrszolgálat teljesítésének kötelezettségeikkel a királyi nemzetségi birtok szabad rétegei közé kerültek. Az őrségiek- így a szalafőiek- a 11-12-13. századok elején nem egyszer voltak kitéve nyugatról ellenséges támadásoknak, hiszen a Rába völgyén át vezetett az egykori…

  • Gödöllő
    Háttérinformáció

    Gödöllő látnivalói, helyek amiket érdemes felkeresni XII. rész

    Gödöllői-dombság, Margita A Gödöllő környékén elterülő tájvédelmi körzet nem kényezteti el a túrázót változatosságával, de amennyiben egy újabb csúcstrófeát akarunk elkönyvelni, meghódíthatjuk legmagasabb csúcsát a 344 m magas Margita nevű hegyet. Megközelítés: Személygépkocsival (tömegközlekedéssel elég nehézkes) Gödöllőt Szada község irányába hagyjuk el a Vác felé tartó műúton. Amint beérünk Szada községbe, hamarosan felérünk az emelkedő tetejére. Miután elkezd lefelé lejteni az út, az első jobb oldali utcára a Csapás utcára kanyarodjunk be, majd ezen egyenletesen felfelé haladva menjünk egészen addig, amíg a kövezett út már földúttá válik, ez már a Szurdok utca. A túra leírása Miután letettük a kocsit, menjünk tovább a Szurdok utcán, jobbra elhagyjuk a betorkolló Erdő utcát, majd szintén a jobb oldalon elhaladunk egy lovas pálya mellett. Utána kétszer is elágazik a széles…

  • Gödöllő
    Háttérinformáció

    Gödöllő látnivalói, helyek amiket érdemes felkeresni XI. rész

    Arborétum Ha már Gödöllő belvárosát végigjártuk, akkor érdemes kicsit messzebb menni és meglátogatni az Arborétumot. Minden évszakban gyönyörű. Néhány órás séta, egy kis piknikeléssel egybekötve egy csodás nap lehet.   Az 1920-1930-as években Magyarország legjelentősebb növénykertje volt a József Főherceg Ligetnek nevezett, 1902-ben, 190 hektáros területen alapított arborétum, melyet azért hoztak létre, hogy az alföldi területek fásítására alkalmas fafajokat honosítsanak meg benne. A II. világháború az arborétum faállományában is súlyos károkat okozott. 1960-tól az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai nagyszabású telepítési programba kezdtek, amelynek eredményeként ma már 110 nyitvatermő és 650 lombos fafaj, illetve alfaj vagy változat található meg itt. Az erdészeti cserje- és fagyűjtemény jelenleg 350 hektárnyi területen működik. Ennek…

  • Háttérinformáció,  Kirándulás

    Gödöllő látnivalói, helyek amiket érdemes felkeresni X. rész

    Babati Istállókastély A Babati Istállókastély jobb időket is megélt, mára teljesen le van pusztulva, sajnos. Viszont a környéken kellemes sétát lehet tenni. A ma már Gödöllőhöz tartozó Babat önálló, népes település volt a XIII. századig. Pusztulását valószínűleg a tatárjárás okozta, ami után nem épült fel többé, megmaradt gyéren lakott pusztának. Itt építette fel 1750 körül I. Grassalkovich Antal barokk stílusú istállókastélyát. Az U alakú épület középső szárnyát lakásnak, az oldalsó szárnyakat juhistállónak rendezték be. I. Grassalkovich ugyanis tüdőbeteg leányát gyógyíttatta ebben a kastélyban, a juhistálló jótékony hatású levegőjével. E célból a grófkisasszony legszélső szobájának istállóval szomszédos falát felül nyitva hagyták. A kastélyt 1820 körül III. Grassalkovich Antal klasszicizáló stílusban átépíttette.…

  • Gödöllő
    Háttérinformáció

    Gödöllő látnivalói, helyek amiket érdemes felkeresni IX. rész

    Máriabesnyői kegyhely Máriabesnyő legszebb nevezetessége, egy hely, amit még a Vatikán is elismer!! Ezt nem szabad kihagyni, ha Gödöllőn jársz.    Gödöllő központjától a 30-as autóúton kifelé Aszód felé haladva, az utolsó házakat elhagyva, már megpillanthatjuk a Máriabesnyői Templom tetejét. Itt az első lehetőségnél át kell menni a templom előtt parkolóhoz, ahonnan szép kis sétát tehetünk a környéken. A pontos címe: 2101 Gödöllő, Kapucinusok tere 1.  Besnyő ősi települése többször lett lakatlanná viharos történelme során, a tatárok és a törökök pusztításának is áldozatul esett. A hatvani premontrei szerzetesek – IV. Béla király adományaként – közel 300 évig, 1214-től a török hódoltságig voltak birtokosai. Templomuk romjait találta meg, a XVIII. században…

  • Háttérinformáció

    Gödöllő látnivalói, helyek amiket érdemes felkeresni VII. rész

    Belváros másik fele  A belváros másik fele is bővelkedik látnivalókkal. Ezeket is érdemes végigjárni. A Főtérrel szemben, a Dózsa György út másik oldalán található a Belváros másik fele. Az Erzsébet Királyné Szállodától elindulva viszonylag rövid idő alatt elsétálhatunk az Erzsébet parkig, miközben jó néhány látnivaló akad az utunkba.   Volt községháza    Gödöllő legforgalmasabb utcája, a Dózsa György út és a főtér kereszteződésében emelkedik a régi városháza impozáns tömbje. A XX. század elején épült, a szecesszió stílusjegyeit viselő, messziről látszó ezüst tetejű épület nem az eredeti funkcióját tölti be, 2008 tavaszától turisztikai célokat szolgál. Itt nyílt meg a város új, három csillagos szállodája, az Erzsébet Királyné Szálloda. Földszintjén van a hangulatos…

  • Gödöllő
    Háttérinformáció

    Gödöllő látnivalói, helyek amiket érdemes felkeresni VI. rész

    Főtér és környéke 2017-18-ban teljesen megújult Gödöllő főtere. A régi városháza lebontásra került, és tervbe vedték a  – a zöldfelület növelését,– állandó szabadtéri színpadot,– játszótér építést,– közösségi terek és– nyilvános mosdó kialakítását. A Dózsa György úton található Erzsébet Királyné Szállodától kezdődik Gödöllő Főtere.   Főtér Nevezetességei   Faültető Herczeg Klára szobor.  “kis Balázs”   Ebben az évben, 2015. április 11-én, József Attila születésének 110. évfordulóján, az 1964 óta hagyományosan ezen a napon tartott Költészet napján /11 órakor/ a város főterén felavatták a költő egyik legismertebb műve, az “Altató” című verset megidéző szobrot. Az ünnepi beszédekben sok minden elhangzott, többek között az is, hogy a versnek helyi kötődése is van, mivel a…