Őriszentpéter története
Az első települési emlékek a római korból származnak. A területen a Zala egyik fontos átkelőhelye volt. Őriszentpéter ma kétségtelenül az Őrség központjának tekinthető, de ez egy hosszabb történelmi folyamat eredménye. Eredetileg talán nem is volt központja a kistájnak, de maguk az Őrök a mai Szalafő és Őriszentpéter környékén csoportosultak, nem véletlenül nevezték őket a korai időkben Zalaőrőknek vagy Zalafőőröknek. Nem lehet tudni pontosan, hogy mióta templomos hely, de feltehetően 1230 – 1240 környékén építették a mai templom román stílusú részét az őrök és őrnagyuk. Védőszentjének kiválasztása bizonyára szintén nem lehetett véletlen, hiszen az ország nyugati határának kapuját és annak kulcsait vigyázó Zalafő őrök birtoka volt.
1364-ben I. Lajos király Őrnagy Miklós fiát, Sáska Pétert veszi ki a zalafőőri (Zalafewewr) szolgálat alól, és a Vas megyei Szentpéterben (Zempetur) bírt birtokrészeivel a nemesség sorába emeli. Ennek az eseménynek köszönhető Őriszentpéter első okleveles említése. Őriszentpéterrel a középkor folyamán csupán mint az őrségi tartomány egyik településével találkozunk. Az egyetlen jelentősebb adat arra vonatkozik, hogy 1497-ben Őriszentpéteren lakik az a személy, aki az őrségiek „képviselője, magyarul őrnagy” (negotiatorem wulgo EwrNogh).
Szentpéter valójában a török időkben vált központi hellyé, amikor a Csákány-Muraszombat út jelentősége megnőtt. Újból háborús időszak érkezett el másfél évszázadra. A táj katonai funkciót kapott: a Rába-vonalán megállapodó hódoltsági határ előterében lévő Őrség a Csákány és Körmend, sőt, Németújvár, Batthyány-várak elővédje lett.
1550-körül erődítést nyert a szentpéteri templom (castellum), de jelentősége eleinte csekély lehetett. Sőt, 1590-ben még le akarták rombolni a templomot. Kanizsa vesztésével mindez egy csapásra megváltozott. A végvár gyalogos és lovas katonái, hajdúi 50-50 fő feltöltött létszámban lassanként átformálták az Őrség társadalmát és gondolkodását. Bármi csekély hajdúkiváltságot engedélyezett is Batthyány Ádám a szentpéterieknek, az mindenképpen a jobbágyszolgáltatások mérséklését jelentette. A vitézi élet az életveszélyen kívül jókora mozgásszabadságot hozott, ami a hódoltsági és a hódolatlan területek közötti forgalomban saját hasznukra fordítottak. Szűrszabó céhlevelet nyertek ki földesuruktól 1648-ban, ami feltehetően a hajdú posztóellátmányához köthető. Ők ezt ügyesen az egyébként jobbágyoknak (így az őrségieknek is) tiltott kereskedésre, utazásokra használták fel Ljutomirtól (Szlavónia) Nagyszombatig, és jókora ismertséget szereztek. A hadi szolgálat segítette az írástudás elterjedését, seregdeákok szolgáltak minden végvárban, az őriszentpéteriben is, sőt, néhány hajdú maga írta kérvényét, jelentését a földesúr tiszttartójának – a Batthyány levéltár missilis-gyűjteményének tanúsága szerint.
A gondolkodásmód változást mindenekelőtt azonban a reformáció elterjedése hozta meg. Szalafői Sidó Tamás szentpéteri pap 1538-ban még a templom északi falához illesztett, Kozma és Damján tiszteletére szentelt temetőkápolnát épített, ekkor ő feltehetően még katolikus. Később azonban csatlakozott református Batthyány Boldizsárhoz, megházasodott, birtokot és nemesi státuszt szerzett, szabadon végrendelkezett. Feltehetően ő bővítette a szentélyt is keleti irányban. Őt tekinthetjük az őrségi reformáció első képviselőjének. A protestantizmus azóta megszakítatlan hagyomány e tájon.
Az imént említett hajdúk és kései leszármazottaik is nagyban hozzájárultak az őrségi öntudat megerősödéséhez, melynek alapja a református vallás és a jobbágyoknál kedvezőbb szabadságok megőrzése volt. Erre alapultak az őrségiek Batthyányak elleni küzdelmei, amelyek egészen a jobbágyfelszabadításig tartottak, és Őriszentpéter mindig kiemelt helyet kapott benne.
A szentgotthárdi csata (1664) után hamarosan a végvári hajdúkat elbocsájtották. A szentpéteriek is, hasonlóan társaikhoz, aligha akartak visszatérni a kettős adóztatás terhét nyögő, robotoló jobbágyok közé. 1678-ban tört ki az Őrség lázadása, melyet véglegesen csak a pozsonyi országgyűlés idejére sikerült leverni.
A XVII-XIX. századokon végig húzódó pereskedések a földesúrral szerencsére bőséges adattal szolgálnak a település múltjának feldolgozásához. Ezekből kiderül, hogy a többi településsel együtt tiltakozik a terhek növekedése ellen, de az is, hogy jobban viseli azokat. A falu egyre gyarapodik, népessége nő, foglalkozási szerkezete pedig egyre inkább a mezővárosokéra kezd hasonlítani.
A XIX. század elején egy feljegyzés tanúsága szerint Őriszentpéter mezőváros, bár az átlagosnál kevesebb szabadságjoggal, ugyanakkor jelentős marhavásárai vannak. Ez már komoly bizonyíték lenne, de sajnos, hamar el is veszett a városi cím: Fényes Elek, a híres magyar statisztikus a század közepén már ismét mint falut említi Őriszentpétert. Az előrelépés egyik útja az iparosodás, a gazdasági fejlődés, a másik pedig, az előbbitől nehezen elválasztható módon, a járásszékhely szerepkör elérése.
1884-től 1945-ig változó illetékességi területtel csendőrség működött Őriszentpéteren. Ezt később rendőrség váltotta fel, illetve a belügyi szervek egy másik fegyveres testülete, a határőrség.
1949-től határőr század, majd zászlóalj, majd a szomszédos országokkal fennálló külpolitikai helyzet enyhülésével ismét század, végül már csak határvadász őrs működött a községben.
Posta 1864-től működik a településen, amely már abban a korban fontos szerepkört jelentett egy-egy székhely település számára, napjainkban pedig újból felértékelődik a kistelepülések postahivatalainak bezárása, a mozgó posták megszervezése idején.
Az állami közutakat kezelő szervezetnek csak Trianon után telepedett meg egy egysége a faluban, amely 1950-ben megszűnt, de a fent említett egyéb hivatalokkal, állami szervekkel együtt ez is azt jelezte, hogy a hatalom Őriszentpétert a lehetséges központok között tartja számon.
Természetesen a lakosság, a civil szféra is sokat tett a fejlődés és a központi szerepkör megerősítése érdekében, hiszen takarékpénztár, ipartestület, különböző gazdálkodó és iparos szervezetek, illetve polgári egyesületek alakultak, kiemelve a községet a környezetéből.
1950-ben ismét téma az őrségi járás ügye Őriszentpéter központtal, de aztán megint, sokadszor elmarad, még ha más-más okokból is.
1963 – 1970-ig gimnázium működött Őriszentpéteren.
1971-ben egy nagyszabású közigazgatási reform keretében Őriszentpéter nagyközségi státuszt kapott, ami ismét a kvázi-városi helyzetének elismerése, bár központi szerepkörei ekkor nem az egész Őrségre, hanem csak szűkebb környezetére terjednek ki.
A járások megszüntetése után kialakított városkörnyékek rendszerében Őriszentpéternek nem jutott szerep, de hamarosan ezeket is felváltották a kistérségek. Vas megyében először hét, aztán pedig további kettő alakult. Ennek értelmében Őriszentpéter újból központként került elismerésre.
1981. június 26-án az Őrségi Baráti Kör Prém Jenő vezetésével útjára indította az Őrségi Vásárt, amit akkor még Őrségi Napokként említettek. Ezzel nem csak a korábbi vásárok életre hívása történt meg, hanem az Őrség turizmusának felélénkítése is jelentős lendületet kapott és a kezdeményezés utat nyitott a térség valamennyi rendezvénye előtt.
2002. márciusában a természetvédelmi törekvések elismeréseként őriszentpéteri központtal megalakult az önálló Őrségi Nemzeti Park.
2005. július 1-ével Őriszentpéter Városi státuszt kapott. Őriszentpéter központi szerepét erősítette a modern közigazgatás kialakulása (bár a vágyott célt, hogy járási székhellyé váljon, nem érte el) és az őrségi vasút megépítése. Tovább erősítette ezt a folyamatot a közelmúltban a vidéki turizmus, a turisztikai fejlesztések és a természetvédelem intézményrendszere is (Őrségi Nemzeti Park). Végül a település központi szerepét a városi cím elnyerése tette egyértelművé.
Ugyanebben az esztendőben Mentőállomás létesült Őriszentpéteren, hivatalos átadására a várossá válás tiszteletére rendezett ünnepség keretében került sor.
2006-ban Okmányiroda nyílt az önkormányzat épületében és befejeződött az Óvoda és az Iskola épületének a felújítása.
2010-ben Multi funkciós közigazgatási intézménnyé válva befejeződött az Önkormányzati Hivatal épületének felújítása, ami a városi státusz első igazán komoly pályázati hozadéka.
2011-ben új Egészségház épült Őriszentpéteren magába integrálva a helyben működő egészségügyi funkciókat, beleértve a 15 település által működtetett Őrségi Orvosi Ügyeletet is.
A 2012-es közigazgatási reform részeként felálló új járási rendszerben Őriszentpéter a Körmendi Járáshoz tartozik.
2014-ben egy energetikai beruházás keretében egy 44 kW-os kapacitású napelemes rendszer került telepítésre négy önkormányzati épületen.
2018. január 1-ei lakosságszáma 1160 fő, amely adattal Őriszentpéter továbbra is Magyarország második legkisebb városa.
A piacról:
Egy helyi termelői piac létesítésének szándéka már régen megfogalmazódott Őriszentpéteren a helyi adottságokra, a lakossági igényekre és a fő fejlesztéspolitikai irányokra alapozva. 2012. július 7-én régi álom vált valóra: Helyi Termelői Piac nyílt Őriszentpéteren a Sportpálya melletti parkos területen. A piac működése a kezdetektől fogva sikertörténetnek számít. Termelői oldalról átlagosan 10-12 állandó résztvevővel és mindig egy-két újabb termelővel üzemel egyre nagyobb látogatottság mellett. Nyaranta az árusítók létszáma már meghaladja a húszat, nagyrendezvényeinken, az Őrségi Vásáron és az Őrségi Tökfesztiválon pedig elkerüli a harmincat is. A vásárlók között elég sok a turista. A termékeket pillanatok alatt elkapkodják, így 10-11 óra után az árusítók némelyike már el is kezd elégedetten összepakolni. Az árukínálat bőséges és rendkívül széleskörű. Kaphatók kiskerti zöldségfélék, házi készítésű szörpök, ivólevek, sajtok, méz, tökmagolaj és egyéb növényi olajok (mák, dió, mogyoró), húsok, lekvárok, befőttek és egyéb biotermékek. A piac minden szombaton 7:00 – 12:00-ig tart nyitva, amely a nyári hónapokban, júniustól szeptemberig kiegészül egy szerdai nappal is a turizmus generálta keresletnövekedés és a szezonális árubőség miatt.
A helyiek és a turisták által egyaránt előszeretettel látogatott helyszínen egyre több helyi termelő jelent meg árusítóként tovább és tovább gerjesztve a fellépő keresletet. A hivatalos átadásra 2012.09.29-én, a IX. Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál alkalmából került sor. A létszám növekedésével fontossá vált, hogy az infrastruktúra is fejlődjön. A kezdeti sörasztalos megoldás helyett ma már 20 nyári és 8 téliesített pavilon teszi kényelmesebbé a kiszolgálást és a vásárlást tökéletesítve a helyszín látványát és tájba illeszkedését. A közeli tervekbenm szerepel egy Vásárcsarnok létesítése az előzőekben említett szempontok szem előtt tartásával.
A piac létesítésével nem csak a helyi gazdaság kaphatott egy lökést, egy többlet motivációt, hanem egy új turisztikai termék is megjelent az Őrség palettáján. Ez ráadásul nem is igényelt komolyabb befektetést, csak határozott szándékot és erős összefogást, amelyet egészen a kezdetektől nagyon komoly lelkesedés fűtött. Ez a csapásirány azoknak a mezőgazdasági és turisztikai adottságoknak a hatékony kiaknázását jelenti, amely stratégiai célként a helyi gazdaság erősítését, a térség népesség megtartó erejének a fokozását és a helyi életminőség javítását egyszerre szolgálja.
Őr Zoltán
Őrségi Nemzeti Park
Magyarország tíz nemzeti parkja közül a legfiatalabb a 2002-ben alapított Őrségi Nemzeti Park. A nemzeti park hármas határon elhelyezkedő, 44 000 ha. kiterjedésű területe magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket és a Felső-Rába-völgy nagy részét. Hazánk különleges, folyó és patakok által formált dombvidéke ez, ahol a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi. Legjelentősebb folyója a Rába, mely nagy folyóink közül egyedül őrizte meg szabályozatlan medrét.
Az Őrségben a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. Évezredek óta az itt élők a természettel harmóniában élve alakították ki a táj arculatát, kisparcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel megteremtve annak hosszútávon fenntartható sokszínűségét.
Az Őrségi Nemzeti Park területének kétharmadán erdő található, jellemzőek a lombelegyes erdei fenyvesek. A felelősen gazdálkodó Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság saját kezelésű erdeiben a folyamatos erdőborítást biztosító természet-közeli gazdálkodás meghonosítását tűzte zászlajára.
A változatos, mozaikos táj gyepterületeinek megőrzését az Igazgatóság a tájfajta magyar tarka gulya és a muraközi ménes fenntartásával biztosítja. A színpompás kaszálórétek kíváló élőhelyet biztosítanak számos védett fajnak, így a fokozottan védett ragadozó életmódot folytató keleti rablópillének is.
A láp- és mocsárréteket tavasszal sokhelyütt a kígyógyökerű keserűfű és a sárga sásliliom virágpompája díszíti, majd a nyár végétől a kenyérbél cickafark fátyla borul az aranyló kékperjésekre.
Az állatvilág rendkívül változatos. Hazánk leggazdagabb lepkefaunája él a területen. Nemzetközileg védett ritka szitakötőfajok is megtalálhatók itt. A halak közül kuriózum a dunai ingola előfordulása. Hasonlóan ritka a kétéltűek között a Vendvidéken élő alpesi gőte. A terület értékes madarai a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsőrű, a süvöltő és a tüzesfejű királyka. Nagyobb vizek mentén a fokozottan védett vidra is megtalálható. Az őrségi és Rába-menti réteken, nyári éjszakákon hallatja hangját ritka fészkelő madarunk a haris. Az Igazgatóság a sérült vagy fészekből kiesett madarak ellátásáról a Bechtold István Látogatóközpont mellett működő madárvédelmi mintatelepen gondoskodik.
A kulturális és szakrális emlékekben gazdag vidék egyedi településszerkezetet tudhat magáénak. A dombokon kialakított házcsoportokat, gazdasági egységeket szernek nevezzük. A szerek az elnevezésüket jellemzően a megtelepült családról, földrajzi, élővilágbéli, meghatározottságáról, szakrális épületről kapták.
A Rába folyótól délre fekvő szlovén ajkú vidékre a szórvány településszerkezet jellemző, ahol a dombokon, domboldalakon kialakított házcsoportok és a hozzájuk tartozó gazdasági egységek, művelt, legeltetett területek találhatóak.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megalakulása óta nagy hangsúlyt fektet a szemléletformálásra, természeti értékeinek élményalapú bemutatására. A nemzeti parkba érkezőket erdei iskola, szakvezetéses túrák, bemutatóhelyek várják: Szalafő-Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, Szőcén a Lápok Háza, Kőszegen a Bechtold István Látogatóközpont, Sághegyen a Sághegyi Múzeum. A turisták által is kedvelt Őrség 2007-ben az Európa Bizottság döntése alapján bekerült Európa 10 legvonzóbb turisztikai célpontja közé. 2008-ban pedig az Őrséget egyedüli tájegységként a magyar közönség Magyarország 7 természeti csodája közé választotta.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság jelentős szerepet tölt be az illetékességi területéhez tartozó élővilág megőrzésében, kutatásában, védelmében. Továbbá a hagyomány és a helyi kultúra megőrzésében, ápolásában, valamint jelentősen hozzájárul felelős területkezelése által géntartalékaink megőrzéséhez is.
További információk Őriszentpéter város életéből itt.