mi
Túra & Kaland,  Belföld,  Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?

Miközben az erdőben sétáltam és átadtam a fülem a csicsergő madarak hangzatos énekének, a tüdömet a friss levegőnek, a gondolataimat….. Mire is gondoltam? Arra, hogy ha azok az emberek, akik folyton elégedetlenek, frusztráltak, mindenkivel kötekednek, fásultak és nem utolsósorban a kákán is csomót keresnek, szóval ha ők is hetente csak egyszer egy ilyen környezetben tudnának néhány órát relaxálni anélkül, hogy közben az életük terhein gondolkodnának, biztosan szebb lenne az életük. Én ezt most Nyíregyházán a Sóstói erdőben tettem meg. 

Úgy gondoltam, hogy…

Amikor kiderült, hogy Babó lövészversenye Nyíregyházán lesz, úgy gondoltam, hogy elkísérem és amíg Ő „dolgozik”, addig én turistáskodom. Felfedezem Nyíregyháza szépségeit, hiszen még sohasem jártam ezen a környéken. Elgondolkodtam azon, hogy nyáron simán elautókázunk a horvát tengerpartra, vagy Erdélybe, ugyanakkor Nyíregyházát messzinek gondoljuk, pedig alig 2 órányira van Gödöllőtől. 

Természetesen előtte feltérképeztem, hogy milyen nevezetességek találhatóak itt, mivel fogom eltölteni a napomat. Úgy terveztem, hogy a nap első felében a városban sétálgatok, majd keresek egy jó kis kirándulóhelyet, erdővel, mezővel…..
 Nyíregyházát az M3-as autópályán lehet elérni autóval, majd ahhoz, hogy a centrumba eljussunk, a 4-es útra kell letérni az autópályáról. Babót kértem meg, hogy navigáljon, mert nagyon élvezi, hogy Ő mondhatja meg, hogy mikor-merre…. Simán elnavigált a Lőtérre, majd utamra indított, hogy nélküle is igyekezzek majd visszatalálni….

Az első benyomásom Nyíregyházáról, hogy egy zsongó nagyváros, sok-sok autóval, jövő-menő emberekkel, lakóteleppel, szépen rendbe tartott utcákkal (sehol sem láttam eldobott szemetet, vagy kutyapiszkot), plázával, üzletekkel, piaccal. A belvárosban viszonylag könnyen, (csak 2 kört kellett mennem és) találtam parkolóhelyt, indulhatott a felfedezés. 

Képek, információk a nap első feléből.

1. állomás: Egy tér, ami volt Megyeház tér, majd Bessenyei tér, Hősök tere, Beloiannisz tér, de mi is volt a története???

 Története:

A Fa-Piac volt itt hajdan, a Megyeháza (tervező Alpár Ignác 1891-92) eklektikus épületének elkészülte után Megyeház térnek nevezték. Egy ideig itt állt Bessenyei György szobra – az is látható egy régi képeslapon, hogy a tér neve ekkor Bessenyei  tér volt. Az itt álló villamoson is ez szerepel.Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?

A tér parkosított déli részében áll az I. világháború emlékét őrző Hősök emlékműve (Kisfaludi Stróbl Zsigmond), melyet 1928-ban állítottak és ettől az időponttól nevezték a teret Hősök terének, melyet 1945 után átneveztek – egy 1970-es képeslapon Beloiannisz tér néven szerepel. Jelenleg Hősök tere néven szerepel….

A nyíregyházi Hősök szobra talán az egyik legszebb hazai világháborús emlékmű, amely csodálatos dísze a parknak, a Nyíregyházi Városvédő Egyesület által szervezett Hősök napja megemlékezésnek egyik állomása.

Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?

Egy szobor, ami minden oldalról más és más…Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?

 
 Picit tovább haladva a parkon, a Megyeháza előtt találjuk magunkat.
 
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
A megyeháza előtt található Kölcsey Ferenc (Bíró Lajos 2008) és Lónyay Menyhért (Győrfi Sándor 2000) és Kállay Miklós (Gömbös László 1994) szobra.Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
 
 A Megyeházától a park….
 
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
Egy kedves tábla üdvözöl bennünket TündérmezőnMi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
A városházától balra,
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
Elmaradhatatlan lakatállvány is díszíti a teret.
 
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 

Egy újabb emlékmű a parkban…

A város 56-os emlékművét a forradalom 50. évfordulója alkalmából, 2006. október 23-án leplezték le.
Az emlékmű leírása: ‘A burkolatból kiemelt, fényezett fekete gránit talapzaton áll két derékszögbe fordított, egymással nem érintkező, háromszínű gránit kövekből (330 cm) faragott, felfelé elfogyó, zászlólobogást szimbolizáló kőelem, tetején a kiszakított címernél kettészakítva, szaggatott kiképzéssel. A szimbolikus színes zászlók hátoldala fekete gránit betét. Az egyik lapon fenn Kossuth-címer látható, alatta 1956 felirat olvasható. Az emlékmű talapzatán, a két drámai felület ölelésében látható a szimbolikus lyukas zászló, amely alatt a két nyíregyházi mártír, Szilágyi László és Tomasovszky András neve olvasható.’ (1958-ban végezték ki őket a forradalomban betöltött szerepük miatt.)Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
A park északi bejáratánál két kis csodaboltot is találtam. Az egyik: Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
A másik pedig….maga a kreatív mennyország….
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?

A parkból kifelé menet ez a kép fogadott, szinte vonzott…Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?

Alighogy a teret elhagytam, máris egy újabb szoborba botlottam.

Az alkotás gróf Károlyi Ferencet, Nyíregyháza újratelepítő földesurát és Petrikovics János szarvasi csizmadiamestert ábrázolja.
Gróf Károlyi Ferenc (1705–1758) Károlyi Sándornak, a Rákóczi-szabadságharc főgenerálisának volt a fia. Nyíregyháza földesuraként ő kezdeményezte az elnéptelenedett település benépesítését 1753-ban. A szobor azt a pillanatot ábrázolja, amikor átadja a telepítés pátensét Petrikovics Jánosnak.

Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
A szoborpáros ukrajnai vörösgránit talapzaton áll. A talapzat alatt nagyméretű, vágott felületű tardosi vörösmárvány tömbön a város korabeli térképjelzése látható.
(Sajnos eredetileg a pátenslevélre tévesen 1793-as évszám került, ezt javították át — nem túl sikerülten — a helyes 1753-as évszámra.)

Mielőtt a templomhoz értem, igazán szép épületeket csodálhattam meg.

Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Az jutott eszembe, miközben ezeket a gyönyörűségeket csodáltam, hogy miért is nem építünk ilyen csodákat a napjainkban?? A mai modern épületekre ki lesz kíváncsi 30-50-100 év múlva..???
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
Nyíregyháza legszebb épülete szerintem a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház. Ahogyan ott magasodott előttem….szinte a lélegzetem is elállt.Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 

Nyíregyháza egyik legismertebb épülete a főtéren található, kéttornyú, román stílusú székesegyház, Samassa József egri érsek fogadalmi temploma. Samassa érsek – 1902-ben tartott aranymiséje emlékére – ezzel a monumentális templommal ajándékozta meg az akkori Szabolcs megye székvárosát, Nyíregyházát. A Magyarok Nagyasszonya-templom, mely 1993 óta a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékesegyháza, kettős tornyával, arányaival, szerkezeti tökéletességével és tiszta stílusával a hazai egyházi építészet kiemelkedő alkotása, műemlék. Maga Samassa érsek szentelte fel 1904. augusztus 20-án. A templom külső képe – gazdag tagoltságával, támpilléreivel, dekoratív elemeivel – lebilincselő. Hazánkban, hasonló külső gazdagsággal képzett templomot alig találunk. A két hatalmas négyszögű torony magassága – mely három emeletre tagozódik – 43,6 méter. A két torony közt található a gazdag kiképzésű főbejárat és a hatalmas oromfal. A főbejárat timpanonjában lévő dombormű a Boldogságos Szüzet ábrázolja a gyermek Jézussal – Szent József és Keresztelő Szent János társaságában – amint Szent István és Szent László királyok hódolnak előtte.

A déli torony egyik fülkéjében helyezték el a templomépítő, Samassa bíboros mellszobrát, amely 2002-ben készült és Tóth Sándor szobrászművész alkotása.Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?

A templom külső megjelenése eredeti állapotában van, azzal a kivétellel, hogy 1970-ben Csépányi Ferenc plébános az egész templom tetőzetét osztrák műemlék palára cserélte, majd 1983-ban új, elektromos vezérlésű toronyórát üzemeltetett be, majd 1995-ben Váradi József plébános a támpilléreket és a lábazati köveket renováltatta.

Belépve, a templom külsejéhez hasonló változatosságot találunk, a román stílus minden szépségével. A jobb és baloldali pillérek hat kisebb és a kereszthajónál egy nagyobb mezőből álló keresztboltozatot hordoznak. A főhajónak 5-5 közös ívvel összefoglalt színes ablak ad kellemes fényt.


Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz? A templomnak monumentális jelleget ad a kereszthajó, azon túl pedig a szentély, melynek hét félköríves ablak ad világosságot. A középső ablakon látható a fogadalmi kép, mely a templomépítő Samassa érseket ábrázolja, amint a Szent Család előtt hódol (Róth Miksa alkotása).

A szentélyt körfolyosó övezi (sekrestye és szertár). Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?A mellékhajók, Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?melyek félszer olyan magasak és szélesek, mint a főhajó, 3-3 félköríves ablakon át kapnak világosságot. Ezek teljes felújítását 2000-ben Mezősi Eszter restaurátor művész végezte el. A templom főoltára márvány, felsőrésze tölgyből faragott. A szentségháztól jobbra Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Jeromos, Árpádházi Szent Erzsébet és Árpádházi Szent Margit szobrai láthatók. Az oltár felső részén jobbra 3-3 imádkozó angyal szobor. A főoltár közepén, az oltárképet helyettesítő hatalmas feszület, karéjos végeiben az evangélisták jelvényei. Mindezek Kopits János szobrászművész hársfából faragott művei.
Az új liturgikus tér középpontjában áll a márvány szembeoltár, melyet az egri Angolkisasszonyok kápolnája főoltárának elemeiből építettek 1971-ben, Csépányi Ferenc plébánossága idején. 2000-ben padlófűtés és márvány padlózat készült.

A kereszthajó déli apszisában van a Szűz Mária-oltár (Stefin János festőművész képeivel és Kopits János Szűz Mária szobrával), az északi apszisban pedig a Szent József-oltár (ugyancsak Kopits János Szent József szobrával és Stefin János festményeivel).
A márvány szószék hatalmas márványoszlopon nyugszik, oldalán a négy evangélista alakja (Kopits János műve). A keresztelőkút ugyancsak márvány, és öt márványoszlopra helyezték el. Az orgona Angster József és Fia pécsi orgonakészítő műhelyéből származik. Az eredetileg két manuálos, 24 fő- és 20 mellékváltozatú orgonát bővítették 27 regiszteresre 1984-85-ben Csépányi Ferenc plébános, illetve 1997-ben Váradi József plébános idején. A templom belső festése XIII. századi román stílusú templomfestésre emlékeztet.

Az 1984-es felújítás során a falakat újrafestették úgy, hogy az eredeti ornamentikán és színeken nem változtattak, megőrizve ezzel az utókor számára a templom eredeti stílusjegyeit.

Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?

Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
Én is gyújtottam néhány mécsest a közelmúltban elhunyt néhány családtagért és ismerősért.
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
A templomból kilépve pontosan vele szemben van a Városháza, előtte pedig a Kossuth-szobor. 
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Mielőtt még elindultam a Városházához, észrevettem a templom előtt egy szép makettet.  Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 

A Magyarok Nagyasszonya Plébánia, a nyíregyházi önkormányzat és civil szervezetek összefogásával, illetve Bak Tibor támogatásával Lengyel Tibor szobrászművész elkészítette a társszékesegyház bronz makettjét. Az alkotás díszíti a belvárost és segíti a látássérültek tájékozódását, hiszen jól tapintható, és Braille írással tájékoztató szöveget is olvashatnak rajta a vakok és gyengén látók.

Következő célállomás a Városháza,
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?

A város főterének, a Kossuth térnek egyik legmeghatározóbb műemlék épülete a Benkó Károly tervezte negyedik nyíregyházi Városháza. Az árkádos bejáratú, eklektikus épület 1871-72-ben épült, eredendően mint igazságügyi palota.

Az egyemeletes hivatali épület rizalitját egyenes záródású, magas attika koronázza, balluszteres, szobordíszes lezárással. Érdekesség, hogy az eredeti tervekben még nem szerepeltek ezek az „igazsági jelvények”, amelyekből végül kettő is került a boltíves bejárat fölé. Mint a korabeli írásokban olvasható, a pontos megnevezésük: „két alak, öntött cinkből, öt és fél láb magas, ülő helyzetben, a főhomlokzat fölött.” A tetőn ülő két nőalak az igazságszolgáltatás klasszikus szimbólumait, a kardot (pallost), Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?valamint a mérleget tartja a kezébenMi köze Nyíregyházának a beduinokhoz? – ezúttal  kivételesen nem egy személyben, hanem a kétféle tárgyat egyesével, külön-külön.

 
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
A Kossuth tér közepén emelkedik Kossuth Lajos emlékműve, melyet Betlen Gyula készített. Magas talpazaton, a kompozíció hátterében a géniuszt és két küzdő emberalakot ábrázoló kő szoborcsoport magasodik, előttük áll Kossuth Lajos. A szobor hátsó oldalán egy törött ágyúcsövön egy madár látható, s alattuk a dátum: 1848.
A szobor alkotóját 34 pályázó közül választotta ki a Nyíregyházi Pályabíróság.
1912. szeptember 29-én avatták fel.
 
Érdekes, mozaikokból álló térburkolat látható a Kossuth-szobor előtt.Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
1994-ben három nyíregyházi művész a Kossuth tér impozánsabb megjelenésén fáradozott. A Városháza, és a Kossuth Lajos szobor között egy félkörben elkészítették mozaikokból a Naprendszer bolygóit. A díszes térburkolatokban megjelennek a klasszikus ábrázolási formák mellett az égitestekre vonatkozó legfontosabb adatok is. A Merkurt, az Uránuszt és a Plútót Balogh Géza alkotta. A Marsot, és a Vénuszt Sebestyén Sándor, míg Nagy Lajos Imre a Jupitert, Szaturnuszt és a Neptunt.
 
Picit odébb pedig a Papok padja és annak emléktáblája látható.Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Ennek a padnak a helyén állt egykor a „PAPOK PADJA”, amelyről Nyíregyháza írója, Krúdy Gyula így emlékezett meg a Nyíregyházi ember című novellájában:

“De hát a papok nem hiába üldögéltek nyári alkonyatokon a régi katolikus plébánia előtt egy kulccsal elzárható zöld padon. (Nehogy mindenféle oda nem való ember is letelepedjen a padra.) Itt ült Verzár István, a plébános, mellette Bartholomidesz János, a lutheránus esperes, Lukács Ödön, a kálvinisták papja, valamint Fekete István, a görögkatolikus esperes. (Ha a zsidó rabbinus történetesen arra járt, helyet szorítottak neki is a padon.)

Erről a zöldre festett kulcsos padocskáról számítandó az új, a mai Nyíregyháza megszületése. Erről a padról belátni lehetett a nyíregyházi piacot, amelynek közepére hosszú árnyékát vetette a katolikus templom. (Ki hitte volna, hogy valamikor elmegy innen a torony árnyéka, mert a templomot mindenestül arrébb tolják, mikor a nyíregyháziaknak szükségük lesz arra, hogy szabad, nagy piacterük legyen?) Erről a helyről szemügyre lehetett venni azt a nádtetejű, hosszú, földszintes épületet, a városi vendégfogadót, amelynek kis, vaskeresztes ablakai mögött már csalogatóan hívogatta a pirosas lámpafény a könnyelműségükből még fel sem tápászkodott Szabolcs megyei uraságokat, valamint a civilizációra hajlamos nyíregyháziakat.” Krúdy Gyula (1914)

 
 
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
A Papok padjától szinte egy karnyújtásnyira van egy fincsi fagyizó, előtte pedig Fürdőzők szökőkút.Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
A nyíregyháziak életében a „Három Gráciának” ismert alkotás gyakori találkahelynek számít. Borbás Tibor szobrászművész bronzból és mészkőből készített művét 1986. augusztus 8-án adták át.

Sétáltam tovább…

Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?

Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz? 

Egy újabb templom előtt álltam….Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
A 17. századra már Nyíregyházán elterjedt volt a reformáció, és a következő században a források szerint a mostani templom elődjét már renoválták. Egy új iskola építésére, és a templom bővítésére egy országos adománygyűjtést indítottak. Sajnos az anyagi támogatás lassan gyarapodott. 1870-től haladtak komolyabb léptekkel az események, amikor Lukács Ödönt választották meg lelkipásztornak. Melhouse János építész ebben az évben elkészítette a terveket, és három évvel később lebontották a régi épületet. Az új református templom alapkövébe elhelyezték az ótemplom, és az új építésének addigi történetét, valamint a következő biztatást:
Küzdjetek ti is bátran és rendületlenül! E falak között találkozni fogtok szellemeinkkel, mint ahogy vezérelnek minket is nagy törekvéseinkben, dicső apáink, vallásunk apostolainak nagy szellemei.”
Az első Istentiszteletet 1874. január 1-én tartották meg. 1882-ben elkészült a torony is, melynek gömbjében szintén üzenetet hagytak:
Itt áll tehát pompásan, magasra emelkedve immár templomunk tornya, hirdetvén mindeneknek a szeretet, szabadság, béke és felvilágosodás nagy eszméit”.
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
Innen a Bessenyei térről nyílik a Színház utca, és itt találtam meg a Móricz Zsigmond Színházat.
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
A színházzal szembeni parkban van a Váci Mihály-szobor, Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
és a…
Krúdy Gyula Hazatérés szobor,
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
 A színháztól visszaindultam a Hősök tere felé, és a Kossuth-szobor mögött láttam meg ezt,Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
 Örökváltság emlékoszlopa
Nyíregyháza 1824. október 26-án vette át a Károlyi család birtokát, mellyel teljesen megváltotta kötelezettségeit a földesuraival szemben. Előbb a Dessewffy, majd a Károlyi családoktól vásárolta meg az örökváltságot. Ennek az eseménynek állít emléket a város főterén – a Kossuth téren – felállított emlékoszlop, melyet Nagy Sándor szobrászmester a megváltás 150. évfordulójára készített el. 
 
Egy különleges dolog tanúja is lehettem….
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Sok Boldogságot Kívánok Nekik!
A sétám utolsó állomása a templom volt, innen ismét az autómhoz mentem, hogy az előzőleg eltervezett erdős-mezős túrámat is megvalósítsam.  
 
Nagyon keresnem sem kellett volna és még számtalan szépséges dolgot fedezhettem volna fel Nyíregyháza belvárosában. Ennek ellenére mégis úgy döntöttem, hogy a napom másik felét szeretném egy szép erdőben tölteni. 
Emlékeztem rá, hogy olvastam róla még otthon, hogy az állatkert környékén van olyan erdős terület, ahol tudok sétálni. 
Nem is kellett sokat mennem és a Sóstói úton, megtaláltam a Sóstói parkerdőt. Nagyjából 1 km-re a lőtértől. Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
Az útnak mindkét oldalán erdős terület van. Ahol a térképen az Ózon Hotel és az Erdei tornapálya van.Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
Először az út jobb oldalán lévőben tettem egy sétát….Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 Én elfogult vagyok, ami az erdőket, mezőket illeti, de ugye milyen hívogató az a pad….Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Ilyen táblákról, csomó információt is be lehet gyűjteni séta közben. 
Majd végül ez a látvány tárult a szemem elé….
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
Az út másik oldalán is érdemes bemerészkedni az erdőbe, mert ott még több minden fogad bennünket.
  Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
371 hektár területű parkerdő, ami sétálóútjaival, Erdei Tornapályájával, játszóterével, szalonnasütő helyeivel minden évszakban sokakat csábít a szabadba. A város és Sóstógyógyfürdő között elterülő Sóstói-erdőt méltán nevezhetjük a város tüdejének.
 
A legenda szerint Nyíregyháza erdeje egy véletlen elírásnak köszönheti a létét. Eszerint a 18. században az idejét és pénzét Bécsben mulató földesúr megneszelte, hogy felszökött a mák ára, és elhatározta, hogy a nyíregyházi birtokán nagyban fogja termeszteni a növényt. Megírta hát az ispánjának, hogy ezerhektárnyi területet azonnal vessenek be mákkal. Igen ám, de amikor egy év múlva hazatért, döbbenten látta, hogy a mákgubók helyett apró tölgycsemeték díszítik a hatalmas földterületet. Amikor kérdőre vonta az ispánt, akkor kiderült, hogy a földesúr nem tett ékezetet az „a” betű fölé, így nem mákkal, hanem makkal vetették be a földet, és jött létre a ma is pompázó ősfás tölgyerdő. Aki nem hiszi, járjon utána!
 
A gyerekeket egy fantasztikus játszótér várja….Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 
Akár szülinapi bulit is lehet itt tartani….
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
A tornapályához pedig teljes edzésterv is kiállításra került, a bemelegítéstől kezdve…Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Babakocsival is simán megtehető az út, egészen az állatkertig..Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Vagy akár kerekesszékkel….Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Maga volt a csend, a nyugalom, a békesség a hely….Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Időnként megpihentem egy-egy padon, és az élet nagy dolgairól elmélkedtem. Amikor egyszer csak…. ez a tábla került a szemem elé…
Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
 

Nyíregyháza, Beduinok???????? Egyszerűen hiába kutattam az emlékezetemben, nem tudtam összekötni ezt a kettőt. Mintha Krúdy Gyula neve nem is szerepelt volna a plakáton. Sajnos itt a telefonom már lemerülőben volt, így nem tudtam rákeresni, hogy hogyan is kapcsolódik ez a két dolog össze.
 Beduinok, beduinok, beduinok….. csak annyi ugrott be, hogy valószínűleg arabok a Közel-Keletről, 

De vajon mi közük lehet Nyíregyházához???

Egészen hazáig ez motoszkált bennem, és még szinte le sem ültem hazaérve, máris a Google, a legjobb barátom segítségét kértem. 

Találtam is néhány érdekességet a BEDUINOKRÓL: A Sínai-félszigeten mintegy 17000 állattenyésztő beduin él.

A 14 törzs zöme  Jemen, illetve Szaúd-Arábia lovas törzseinek leszármazottja. A Jabaliya törzs tagjai úgy tartják, hogy annak a 200 román katonának a leszármazottai, akiket a hatodik században Justinianus bizánci császár küldött a Szent Katalin-kolostor védelmére.

A beduinok házaikat kecskeszőrből készült sátorlapokkal borítják. Szinte folyamatosan vándorolnak, halásznak, tevét és kecskéket terelgetnek. Az egészséget tevéik és kecskéik számában, illetve a feleségeiken lógó ezüstök súlyában mérik. A lányok 12 éves korukig színes ruhákban járnak, ezt követően feketében. Főleg az idősebb asszonyok körében divat, hogy bőrből készült arcmaszkot hordanak, de a tetoválás minden nőnél elterjedt. Saját törvényeik és jogrendszerük van, mely szoros harmóniában áll a természettel. Például tilos levágniuk egy élő fa vagy bokor ágait.

Az egyiptomi kormány az 1960-as évek óta próbálja bevonni a beduinokat a központi államigazgatás alá: parabolaantennával ellátott, modern lakótelepi házakba költöztették őket, de sokan csak raktárként használják azokat, és továbbra sem adták fel nomád életmódjukat. Az 1980-as évek óta özönlő turisták is megváltoztatták az életüket, ma sokan a turistaiparban dolgoznak.

A vízkeresés, a csillagok alapján való tájékozódás, a pontos nyomkövetés, a helyi növény- és állatvilág alapos ismerete olyan tudásanyag, amelyet vadőrként vagy túravezetőként tudnak kamatoztatni.  

Szóval már tudtam, kik is a beduinok, rákerestem arra, hogy mi közük lehet Nyíregyházához. Egy újabb érdekességre bukkantam, mégpedig a „kneipisták” személyében.

Ismerős volt a szó: Kneipp 

Még Bükkfürdőn jártunkkor ismertük meg ezt a gyógyító módszert, melynek a lényege az úgynevezett hidroterápia. 

„A vízkúra lényege azon a feltevésen alapul, hogy a bőrön keresztül, különböző hőfokú vízzel, a legváltozatosabb ingereket lehet kiváltani. A vízkúra számításba veszi az alkalmazási idő hosszúságát is, a befogadó szervezet érzékenységét és a környezet hőfokát. A kúra lényege tehát azon alapul, hogy a hideg víz a bőrereket összehúzza, miközben meleget von el a testtől. A bőrerek kitágulásával ellentétes reakció lép fel, és kellemes meleg önti el a kezelt részt.

A bőr a hőszabályozás és az anyagcsere tekintetében sokkal fontosabb szerepet játszik, mint gondolnánk, mert számtalan fontos idegvégződés a bőrsejtekben található. A vízkezelések a bőrön keresztül az idegrendszerre hatnak. Összhangba hozzák a szívműködést, az anyagcserét, a vérkeringést, a légzést, az immunrendszert és a mirigytevékenységet. Segítik a bőr megtisztulását, kiválasztó funkcióját és a lelki egyensúly kialakulását. A hidroterápia nagy előnye, hogy a legtöbb esetben a páciens egyedül is alkalmazhatja. A hatásos kúra érdekében legalább egyhónapos, mindennapi kezelést javasolnak.”

A vízkúra fajtái
  • borogatás
  • fürdők
  • gőzölés
  • lemosás
  • pakolás
  • zuhanyok

Forrás: Wikipedia

Sebastian Kneipp, az 1821 és 1897 között élt német katolikus pap, természetgyógyász, először önmaga kezelésére alkalmazta a hideg víz gyógyító erejét.

Azt is megtaláltam, hogy a sétány, ahol az erdőben „elvarázsolódtam” ennek a  kúrának a része. A módszert a 19. században már alkalmazták a nyírségi városban élő emberek, 

amit Krúdy Gyula író is megörökített A nyíregyházi beduinok című művében. 

A mű részletei táblákon olvashatók a sétány mentén. Itt „megvilágosodtam”!!!

Szóval így kapcsolódik össze Nyíregyháza a beduinokkal. 

Meg is kerestem a műben azt a részletet, ahol erről ír Krúdy:

A messzi erdei úton valóban feltűnt az öreg doktor alakja. A pincérek már tudták, hogy mit kell csinálniuk, hogy a doktor prédikálásának véget vessenek. Gyorsan lehúzták a kártyás urak lábáról a cipőket, lábukat pedig egy sajtár vízbe állították. Ugyanekkor vizes törülközőket hoztak elő, amelyekkel az urak homlokát bekötözték. A napbarnított arcú férfiak olyanok voltak a fehér kendők alatt, mint a beduinok. Persze, a muzsikuscigányok is felrakták a kendőket. 

Ha erre jártok, ne hagyjátok ki ezt az erdei sétát!!!
 

A kiránduláson kívül Babó lövészversenye miatt voltam itt, ami ilyen eredménnyel zárult.

Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?
Hihetetlenül büszkék vagyunk rá!!! 
 

A teljes Krúdy-novellát itt olvashatjátok el.

Mi köze Nyíregyházának a beduinokhoz?

 

 

Felhasznált források: innen, innen, innen, innen, 

Judith, a Ms. Hortensia blog szerzője

50 felett írok a női létről, önismeretről, lassú életről, utazásról és a konyhámról. Feleség vagyok, két fiú anyukája, és végzettségem szerint cukrász. Gödöllőn élek, és 2019 óta írom ezt a blogot. Ismerj meg jobban →

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük