mi
Országhatáron belül

Mi köze Nyíregyházának a Beduinokhoz.

Miközben az erdőben sétáltam és átadtam a fülem a csicsergő madarak hangzatos énekének, a tüdömet a friss levegőnek, a gondolataimat….. Mire is gondoltam? Arra, hogy ha azok az emberek, akik folyton elégedetlenek, frusztráltak, mindenkivel kötekednek, fásultak és nem utolsó sorban a kákán is csomót keresnek, szóval ha ők is hetente csak egyszer egy ilyen környezetben tudnának néhány órát relaxálni anélkül, hogy közben az életük terhein gondolkodnának, biztosan szebb lenne az életük. Én ezt most Nyíregyházán a Sóstói erdőben tettem meg. 

Úgy gondoltam hogy…

Amikor kiderült, hogy Babó lövészversenye Nyíregyházán lesz, úgy gondoltam, hogy elkísérem és amíg Ő “dolgozik”, addig én turistáskodom. Felfedezem Nyíregyháza szépségeit, hiszen még soha sem jártam ezen a környéken. Elgondolkodtam azon, hogy nyáron simán elautókázunk a Horvát tengerpartra, vagy Erdélybe, ugyanakkor Nyíregyházát messzinek gondoljuk, pedig alig 2 órányira van Gödöllőtől. 

Természetesen előtte feltérképeztem, hogy milyen nevezetességek találhatóak itt, mivel fogom eltölteni a napomat. Úgy terveztem, hogy a nap első felében a városban sétálgatok, majd keresek egy jó kis kirándulóhelyet, erdővel mezővel…..
 Nyíregyházát az M3-as autópályán lehet elérni autóval, majd ahhoz, hogy a Centrumba elérjünk, a 4-es útra kell letérni az autópályáról. Babót kértem meg, hogy navigáljon, mert nagyon élvezi, hogy Ő mondhatja meg, hogy mikor-merre…. Simán elnavigált a Lőtérre, majd utamra indított, hogy nélküle is igyekezzek majd visszatalálni….

Az első benyomásom Nyíregyházáról, hogy egy zsongó nagyváros, sok-sok autóval, jövő-menő emberekkel, lakóteleppel, szépen rendbe tartott utcákkal (sehol sem láttam eldobott szemetet, vagy kutyapiszkot), plázával, üzletekkel, piaccal. A belvárosban viszonylag könnyen, (csak 2 kört kellett mennem és) találtam parkolóhelyt, indulhatott a felfedezés. 

Képek, információk a nap első feléből.

1 állomás: Egy tér, ami volt Megyeház tér, majd Bessenyei tér, Hősök tere, Beloiannisz tér, de mi is volt a története???

 Története:

A Fa-Piac volt itt hajdan, a Megyeháza (tervező Alpár Ignác 1891-92) eklektikus épületének elkészülte után Megyeház térnek nevezték. Egy ideig itt állt Bessenyei György szobra – az is látható egy régi képeslapon, hogy a tér neve ekkor Bessenyei  tér volt. Az itt álló villamoson is ez szerepel.IMG 20210522 094923

A tér parkosított déli részében áll az I. világháború emlékét őrző Hősök emlékműve (Kisfaludi Stróbl Zsigmond), melyet 1928-ban állítottak és ettől az időponttól nevezték a teret Hősök terének, melyet 1945 után átneveztek – egy 1970-es képeslapon Beloiannisz tér néven szerepel. Jelenleg Hősök tere néven szerepel….

A nyíregyházi Hősök szobra talán az egyik legszebb hazai világháborús emlékmű, amely csodálatos dísze a parknak, a Nyíregyházi Városvédő Egyesület által szervezett Hősök napja megemlékezésnek egyik állomása.

IMG 20210522 094730

Egy szobor, ami minden oldalról más és más…IMG 20210522 095016

 
 Picit tovább haladva a parkon, a Megyeháza előtt találjuk magunkat.
 
IMG 20210522 095054
 
A megyeháza előtt található Kölcsey Ferenc (Bíró Lajos 2008) és Lónyay Menyhért (Győrfi Sándor 2000) és Kállay Miklós (Gömbös László 1994) szobra.IMG 20210522 095154
IMG 20210522 095234
IMG 20210522 095252
 
 
 A Megyeházától a park….
 
IMG 20210522 095307
 
Egy kedves tábla üdvözöl bennünket TündérmezőnIMG 20210522 095123
 
A városházától balra,
IMG 20210522 095138
 
Elmaradhatatlan lakat állvány is díszíti a teret.
 
IMG 20210522 0949572
 

Egy újabb emlékmű a parkban…

A város 56-os emlékművét a forradalom 50. évfordulója alkalmából, 2006. október 23-án leplezték le.
Az emlékmű leírása: ‘A burkolatból kiemelt, fényezett fekete gránit talapzaton áll két derékszögbe fordított, egymással nem érintkező, háromszínű gránit kövekből (330 cm) faragott, felfelé elfogyó, zászlólobogást szimbolizáló kőelem, tetején a kiszakított címernél kettészakítva, szaggatott kiképzéssel. A szimbolikus színes zászlók hátoldala fekete gránit betét. Az egyik lapon fenn Kossuth-címer látható, alatta 1956 felirat olvasható. Az emlékmű talapzatán, a két drámai felület ölelésében látható a szimbolikus lyukas zászló, amely alatt a két nyíregyházi mártír, Szilágyi László és Tomasovszky András neve olvasható.’ (1958-ban végezték ki őket a forradalomban betöltött szerepük miatt.)IMG 20210522 101921
IMG 20210522 101942
 
A park északi bejáratánál két kis csoda boltot is találtam. Az egyik: IMG 20210522 095559
A másik pedig….maga a kreatív mennyország….
IMG 20210523 114742

A parkból kifelé menet ez a kép fogadott, szinte vonzott…IMG 20210522 102135

Alighogy a teret elhagytam, máris egy újabb szoborba botlottam.

Az alkotás gróf Károlyi Ferencet, Nyíregyháza újratelepítő földesurát és Petrikovics János szarvasi csizmadiamestert ábrázolja.
Gróf Károlyi Ferenc (1705–1758) Károlyi Sándornak, a Rákóczi-szabadságharc főgenerálisának volt a fia. Nyíregyháza földesuraként ő kezdeményezte az elnéptelenedett település benépesítését 1753-ban. A szobor azt a pillanatot ábrázolja, amikor átadja a telepítés pátensét Petrikovics Jánosnak.

IMG 20210522 102551
A szoborpáros ukrajnai vörösgránit talapzaton áll. A talapzat alatt nagyméretű, vágott felületű tardosi vörösmárvány tömbön a város korabeli térképjelzése látható.
(Sajnos eredetileg a pátenslevélre tévesen 1793-as évszám került, ezt javították át — nem túl sikerülten — a helyes 1753-as évszámra.)

Mielőtt a templomhoz értem, igazán szép épületeket csodálhattam meg.

IMG 20210522 102416
 
IMG 20210522 102509
IMG 20210522 102608
IMG 20210522 102751
IMG 20210522 102859
Az jutott az eszembe miközben ezeket a gyönyörűségeket csodáltam, hogy miért is nem építünk ilyen csodákat a napjainkban?? A mai modern épületekre ki lesz kíváncsi 30-50-100 év múlva..???
IMG 20210522 102802
 
Nyíregyháza legszebb épülete szerintem a Magyarok Nagyasszony-társszékesegyház. Ahogyan ott magasodott előttem….szinte a lélegzetem is elállt.IMG 20210522 102744
 

Nyíregyháza egyik legismertebb épülete a főtéren található, kéttornyú, román stílusú székesegyház, Samassa József egri érsek fogadalmi temploma. Samassa érsek – 1902-ben tartott aranymiséje emlékére – ezzel a monumentális templommal ajándékozta meg az akkori Szabolcs megye székvárosát, Nyíregyházát. A Magyarok Nagyasszonya-templom, mely 1993 óta a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékesegyháza, kettős tornyával, arányaival, szerkezeti tökéletességével és tiszta stílusával a hazai egyházi építészet kiemelkedő alkotása, műemlék. Maga Samassa érsek szentelte fel 1904. augusztus 20-án. A templom külső képe – gazdag tagoltságával, támpilléreivel, dekoratív elemeivel – lebilincselő. Hazánkban, hasonló külső gazdagsággal képzett templomot alig találunk. A két hatalmas négyszögű torony magassága – mely három emeletre tagozódik – 43,6 méter. A két torony közt található a gazdag kiképzésű főbejárat és a hatalmas oromfal. A főbejárat timpanonjában lévő dombormű a Boldogságos Szüzet ábrázolja a gyermek Jézussal – Szent József és Keresztelő Szent János társaságában – amint Szent István és Szent László királyok hódolnak előtte.

A déli torony egyik fülkéjében helyezték el a templomépítő, Samassa bíboros mellszobrát, amely 2002-ben készült és Tóth Sándor szobrászművész alkotása.2629111121045557 nyiregyhaza romai katolikus templom 03 224x300 1

A templom külső megjelenése eredeti állapotában van, azzal a kivétellel, hogy 1970-ben Csépányi Ferenc plébános az egész templom tetőzetét osztrák műemlék palára cserélte, majd 1983-ban új, elektromos vezérlésű toronyórát üzemeltetett be, majd 1995-ben Váradi József plébános a támpilléreket és a lábazati köveket renováltatta.

Belépve, a templom külsejéhez hasonló változatosságot találunk, a román stílus minden szépségével. A jobb és baloldali pillérek hat kisebb és a kereszthajónál egy nagyobb mezőből álló keresztboltozatot hordoznak. A főhajónak 5-5 közös ívvel összefoglalt színes ablak ad kellemes fényt.


IMG 20210522 103536 A templomnak monumentális jelleget ad a kereszthajó, azon túl pedig a szentély, melynek hét félköríves ablak ad világosságot. A középső ablakon látható a fogadalmi kép, mely a templomépítő Samassa érseket ábrázolja, amint a Szent Család előtt hódol (Róth Miksa alkotása).

A szentélyt körfolyosó övezi (sekrestye és szertár). IMG 20210522 103547A mellékhajók, IMG 20210522 103640melyek félszer olyan magasak és szélesek, mint a főhajó, 3-3 félköríves ablakon át kapnak világosságot. Ezek teljes felújítását 2000-ben Mezősi Eszter restaurátor művész végezte el. A templom főoltára márvány, felsőrésze tölgyből faragott. A szentségháztól jobbra Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Jeromos, Árpádházi Szent Erzsébet és Árpádházi Szent Margit szobrai láthatók. Az oltár felső részén jobbra 3-3 imádkozó angyal szobor. A főoltár közepén, az oltárképet helyettesítő hatalmas feszület, karéjos végeiben az evangélisták jelvényei. Mindezek Kopits János szobrászművész hársfából faragott művei.
Az új liturgikus tér középpontjában áll a márvány szembeoltár, melyet az egri Angolkisasszonyok kápolnája főoltárának elemeiből építettek 1971-ben, Csépányi Ferenc plébánossága idején. 2000-ben padlófűtés és márvány padlózat készült.

A kereszthajó déli apszisában van a Szűz Mária-oltár (Stefin János festőművész képeivel és Kopits János Szűz Mária szobrával), az északi apszisban pedig a Szent József-oltár (ugyancsak Kopits János Szent József szobrával és Stefin János festményeivel).
A márvány szószék hatalmas márványoszlopon nyugszik, oldalán a négy evangélista alakja (Kopits János műve).A keresztelőkút ugyancsak márvány, és öt márványoszlopra helyezték el. Az orgona Angster József és Fia pécsi orgonakészítő műhelyéből származik. Az eredetileg két manuálos, 24 fő- és 20 mellékváltozatú orgonát bővítették 27 regiszteresre 1984-85-ben Csépányi Ferenc plébános, illetve 1997-ben Váradi József plébános idején. A templom belső festése XIII. századi román stílusú templomfestésre emlékeztet.

Az 1984-es felújítás során a falakat újrafestették úgy, hogy az eredeti ornamentikán és színeken nem változtattak, megőrizve ezzel az utókor számára a templom eredeti stílusjegyeit.

IMG 20210522 103453

IMG 20210522 103550
IMG 20210522 103621
IMG 20210522 103700
IMG 20210522 103727
 
Én is gyújtottam néhány mécsest a közelmúltban elhunyt néhány családtagért és ismerősért.
IMG 20210522 103856
 
A templomból kilépve pontosan vele szemben van a Városháza, előtte pedig a Kossuth szobor. 
IMG 20210522 103929
Mielőtt még elindultam a Városházához, észrevettem a templom előtt egy szép makettet.  IMG 20210522 104416
 

A Magyarok Nagyasszonya Plébánia, a nyíregyházi önkormányzat és civil szervezetek összefogásával, illetve Bak Tibor támogatásával Lengyel Tibor szobrászművész elkészítette a társszékesegyház bronz makettjét. Az alkotás díszíti a belvárost és segíti a látássérültek tájékozódását, hiszen jól tapintható, és Braille írással tájékoztató szöveget is olvashatnak rajta a vakok és gyengén látók.

Következő célállomás a Városháza,
IMG 20210522 104628

A város főterének, a Kossuth térnek egyik legmeghatározóbb műemlék épülete a Benkó Károly tervezte negyedik nyíregyházi Városháza. Az árkádos bejáratú, eklektikus épület 1871-72-ben épült, eredendően mint igazságügyi palota.

Az egyemeletes hivatali épület rizalitját egyenes záródású, magas attika koronázza, balluszteres, szobordíszes lezárással. Érdekesség, hogy az eredeti tervekben még nem szerepeltek ezek az “igazsági jelvények”, amelyekből végül kettő is került a boltíves bejárat fölé. Mint a korabeli írásokban olvasható, a pontos megnevezésük: “két alak, öntött cinkből, öt és fél láb magas, ülő helyzetben, a főhomlokzat fölött.” A tetőn ülő két nőalak az igazságszolgáltatás klasszikus szimbólumait, a kardot (pallost), 2valamint a mérleget tartja a kezében3 – ezúttal  kivételesen nem egy személyben, hanem a kétféle tárgyat egyesével, külön-külön.

 
IMG 20210522 104657
 
A Kossuth tér közepén emelkedik Kossuth Lajos emlékműve, melyet Betlen Gyula készített. Magas talpazaton, a kompozíció hátterében a géniuszt és két küzdő emberalakot ábrázoló kő szoborcsoport magasodik, előttük áll Kossuth Lajos. A szobor hátsó oldalán egy törött ágyúcsövön egy madár látható, s alattuk a dátum: 1848.
A szobor alkotóját 34 pályázó közül választotta ki a Nyíregyházi Pályabíróság.
1912. szeptember 29-én avatták fel.
 
Érdekes, mozaikokból álló térburkolat látható a Kossuth szobor előtt.IMG 20210522 104654
1994-ben három nyíregyházi művész a Kossuth tér impozánsabb megjelenésén fáradozott. A Városháza, és a Kossuth Lajos szobor között egy félkörben elkészítették mozaikokból a Naprendszer bolygóit. A díszes térburkolatokban megjelennek a klasszikus ábrázolási formák mellett az égitestekre vonatkozó legfontosabb adatok is. A Merkurt, az Uránuszt és a Plútót Balogh Géza alkotta. A Marsot, és a Vénuszt Sebestyén Sándor, míg Nagy Lajos Imre a JupitertSzaturnuszt és a Neptunt.
 
Picit odébb pedig a Papok padja és annak emléktáblája látható.IMG 20210522 104805
Ennek a padnak a helyén állt egykor a “PAPOK PADJA”, amelyről Nyíregyháza írója, Krúdy Gyula így emlékezett meg a Nyíregyházi ember című novellájában:

“De hát a papok nem hiába üldögéltek nyári alkonyatokon a régi katolikus plébánia előtt egy kulccsal elzárható zöld padon. (Nehogy mindenféle oda nem való ember is letelepedjen a padra.) Itt ült Verzár István, a plébános, mellette Bartholomidesz János, a lutheránus esperes, Lukács Ödön, a kálvinisták papja, valamint Fekete István, a görögkatolikus esperes. (Ha a zsidó rabbinus történetesen arra járt, helyet szorítottak neki is a padon.)

Erről a zöldre festett kulcsos padocskáról számítandó az új, a mai Nyíregyháza megszületése. Erről a padról belátni lehetett a nyíregyházi piacot, amelynek közepére hosszú árnyékát vetette a katolikus templom. (Ki hitte volna, hogy valamikor elmegy innen a torony árnyéka, mert a templomot mindenestül arrébb tolják, mikor a nyíregyháziaknak szükségük lesz arra, hogy szabad, nagy piacterük legyen?) Erről a helyről szemügyre lehetett venni azt a nádtetejű, hosszú, földszintes épületet, a városi vendégfogadót, amelynek kis, vaskeresztes ablakai mögött már csalogatóan hívogatta a pirosas lámpafény a könnyelműségükből még fel sem tápászkodott Szabolcs megyei uraságokat, valamint a civilizációra hajlamos nyíregyháziakat.” Krúdy Gyula (1914)

 
 
padok padja
 
A Papok padjától szinte egy karnyújtásnyira van egy fincsi fagyizó, előtte pedig Fürdőzők szökőkút.IMG 20210522 112938 1
A nyíregyháziak életében a “Három Gráciának” ismert alkotás gyakori találkahelynek számít. Borbás Tibor szobrászművész bronzból és mészkőből készített művét 1986. augusztus 8-án adták át.

Sétáltam tovább…

IMG 20210522 110128

IMG 20210522 110254 

Egy újabb templom előtt álltam….IMG 20210522 110554
A 17. századra már Nyíregyházán elterjedt volt a reformáció, és a következő században a források szerint a mostani templom elődjét már renoválták. Egy új iskola építésére, és a templom bővítésére egy országos adománygyűjtést indítottak. Sajnos az anyagi támogatás lassan gyarapodott. 1870-től haladtak komolyabb léptekkel az események, amikor Lukács Ödönt választották meg lelkipásztornak. Melhouse János építész ebben az évben elkészítette a terveket, és három évvel később lebontották a régi épületet. Az új református templom alapkövébe elhelyezték az ótemplom, és az új építésének addigi történetét, valamint a következő biztatást:
Küzdjetek ti is bátran és rendületlenül! E falak között találkozni fogtok szellemeinkkel, mint ahogy vezérelnek minket is nagy törekvéseinkben, dicső apáink, vallásunk apostolainak nagy szellemei.”
Az első Istentiszteletet 1874. január 1-én tartották meg. 1882-ben elkészült a torony is, melynek gömbjében szintén üzenetet hagytak:
Itt áll tehát pompásan, magasra emelkedve immár templomunk tornya, hirdetvén mindeneknek a szeretet, szabadság, béke és felvilágosodás nagy eszméit”.
IMG 20210522 110721
IMG 20210522 110823
 
Innen a Bessenyei térről nyílik a Színház utca, és itt találtam meg a Móricz Zsigmond Színházat.
IMG 20210522 111453
 
A színházzal szembeni parkban van a Váci Mihály szobor, IMG 20210522 111521
és a…
Krúdy Gyula Hazatérés szobor,
IMG 20210522 111659
 
 A színháztól visszaindultam a Hősök tere felé, és a Kossuth szobor mögött láttam meg ezt,IMG 20210522 113201
 
 Örökváltság emlékoszlopa
Nyíregyháza 1824. október 26-án vette át a Károlyi család birtokát, mellyel teljesen megváltotta kötelezettségeit a földesuraival szemben. Előbb a Dessewffy, majd a Károlyi családoktól vásárolta meg az örökváltságot. Ennek az eseménynek állít emléket a város főterén – a Kossuth téren – felállított emlékoszlop, melyet Nagy Sándor szobrászmester a megváltás 150. évfordulójára készített el. 
 
Egy különleges dolog tanúja is lehettem….
IMG 20210522 113220
Sok Boldogságot Kívánok Nekik!
A sétám utolsó állomása a templom volt, innen ismét az autómhoz mentem, hogy az előzőleg eltervezett erdős-mezős túrámat is megvalósítsam.  
 
Nagyon keresnem sem kellett volna és még számtalan szépséges dolgot fedezhettem volna fel Nyíregyháza belvárosában. Ennek ellenére mégis úgy döntöttem, hogy a napom másik felét szeretném egy szép erdőben tölteni. 
Emlékeztem rá, hogy olvastam róla még otthon, hogy az állatkert környékén van olyan erdős terület, ahol tudok sétálni. 
Nem is kellett sokat mennem és a Sóstói úton, megtaláltam a Sóstói parkerdőt. Nagyjából 1 km-re a lőtértől. IMG 20210522 115647 1
 
Az útnak mindkét oldalán erdős terület van. Ahol a térképen az Ózon Hotel és az Erdei tornapálya van.parkerdo
 
Először az út jobb oldalán lévőben tettem egy sétát….IMG 20210522 115949
IMG 20210522 120106
IMG 20210522 120143
 Én elfogult vagyok ami az erdőket, mezőket illeti, de ugye milyen hívogató az a pad….IMG 20210522 120640
Ilyen táblákról, csomó információt is belehet gyűjteni séta közben. 
Majd végül ez a látvány tárult a szemem elé….
IMG 20210522 120924
 
Az út másik oldalán is érdemes bemerészkedni az erőbe, mert ott még több minden fogad bennünket.
  park
IMG 20210522 122350
 
371 hektár területű parkerdő, ami sétálóútjaival, Erdei Tornapályájával, játszóterével, szalonnasütő helyeivel minden évszakban sokakat csábít a szabadba. A város és Sóstógyógyfürdő között elterülő Sóstói-erdőt méltán nevezhetjük a város tüdejének.
 
A legenda szerint Nyíregyháza erdeje egy véletlen elírásnak köszönheti a létét. Eszerint a 18. században az idejét és pénzét Bécsben mulató földesúr megneszelte, hogy felszökött a mák ára, és elhatározta, hogy a nyíregyházi birtokán nagyban fogja termeszteni a növényt. Megírta hát az ispánjának, hogy ezerhektárnyi területet azonnal vessenek be mákkal. Igen ám, de amikor egy év múlva hazatért, döbbenten látta, hogy a mákgubók helyett apró tölgycsemeték díszítik a hatalmas földterületet. Amikor kérdőre vonta az ispánt, akkor kiderült, hogy a földesúr nem tett ékezetet az „a” betű fölé, így nem mákkal, hanem makkal vetették be a földet, és jött létre a ma is pompázó ősfás tölgyerdő. Aki nem hiszi, járjon utána!
 
A gyerekeket egy fantasztikus játszótér várja….IMG 20210522 122520
 
Akár szülinapi bulit is lehet itt tartani….
IMG 20210522 122605
IMG 20210522 122620
A tornapályához pedig teljes edzésterv is kiállításra került, a bemelegítéstől kezdve…IMG 20210522 122705
IMG 20210522 122724
Babakocsival is simán megtehető az út, egészen az állatkertig..IMG 20210522 124317
Vagy akár kerekesszékkel….IMG 20210522 124559
Maga volt a csend, a nyugalom, a békesség a hely….IMG 20210522 122830
Időnként megpihentem egy-egy padon, és az élet nagy dolgairól elmélkedtem. Amikor egyszer csak…. ez a tábla került a szemem elé…
beduinok
 

Nyíregyháza, Beduinok???????? Egyszerűen hiába kutattam az emlékezetembe nem tudtam összekötni ezt a kettőt. Mintha Krúdy Gyula neve nem is szerepelt volna a plakáton. Sajnos itt a telefonom már lemerülőben volt, így nem tudtam rákeresni, hogy hogyan is kapcsolódik ez a két dolog össze.
 Beduinok, beduinok, beduinok….. csak annyi ugrott be, hogy valószínűleg arabok a Közel-Keletről, 

De vajon mi közük lehet Nyíregyházához???

Egészen hazáig ez motoszkált bennem, és még szinte le sem ültem hazaérve, máris a Google a legjobb barátom segítségét kértem. 

Találtam is néhány érdekességet a BEDUINOKRÓL: A Sínai-félszigeten mintegy 17000 állattenyésztő beduin él.

A 14 törzs zöme  Jemen illetve Szaúd-Arábia lovas törzseinek leszármazottja. A Jabaliya törzs tagjai úgy tartják, hogy annak a 200 román katonának a leszármazottai, akiket a hatodik században Justinianus bizánci császár küldött a Szent Katalin kolostor védelmére.

A beduinok házaikat kecskeszőrből készült sátorlapokkal borítják. Szinte folyamatosan vándorolnak, halásznak, tevét és kecskéket terelgetnek. Az egészséget tevéik és kecskéik számában illetve a feleségeiken lógó ezüstök súlyában mérik. A lányok 12 éves korukig színes ruhákban járnak, ezt követően feketében. Főleg az idősebb asszonyok körében divat, hogy bőrből készült arc maszkot hordanak, de a tetoválás minden nőnél elterjedt. Saját törvényeik és jogrendszerük van, mely szoros harmóniában áll a természettel. Például tilos levágniuk egy élő fa vagy bokor ágait.

Az egyiptomi kormány az 1960-as évek óta próbálja bevonni a beduinokat a központi államigazgatás alá: parabola antennával ellátott, modern lakótelepi házakba költöztették őket, de sokan csak raktárként használják azokat, és továbbra sem adták fel nomád életmódjukat. Az 1980-as évek óta özönlő turisták is megváltoztatták az életüket, ma sokan a turista iparban dolgoznak.

A vízkeresés, a csillagok alapján való tájékozódás, a pontos nyomkövetés, a helyi növény- és állatvilág alapos ismerete olyan tudásanyag, amelyet vadőrként vagy túravezetőként tudnak kamatoztatni.  

Szóval már tudtam kik is a beduinok, rákerestem arra, hogy mi közük lehet Nyíregyházához. Egy újabb érdekességre bukkantam, mégpedig a “kneipisták” személyében.

Ismerős volt a szó: Kneipp 

Még Bükkfürdőn jártunkkor ismertük meg ezt a gyógyító módszert, melynek a lényege az úgynevezett hidroterápia. 

“A vízkúra lényege azon a feltevésen alapul, hogy a bőrön keresztül, különböző hőfokú vízzel, a legváltozatosabb ingereket lehet kiváltani. A vízkúra számításba veszi az alkalmazási idő hosszúságát is, a befogadó szervezet érzékenységét és a környezet hőfokát. A kúra lényege tehát azon alapul, hogy a hideg víz a bőrereket összehúzza, miközben meleget von el a testtől. A bőrerek kitágulásával ellentétes reakció lép fel, és kellemes meleg önti el a kezelt részt.

A bőr a hőszabályozás és az anyagcsere tekintetében sokkal fontosabb szerepet játszik, mint gondolnánk, mert számtalan fontos idegvégződés a bőrsejtekben található. A vízkezelések a bőrön keresztül az idegrendszerre hatnak. Összhangba hozzák a szívműködést, az anyagcserét, a vérkeringést, a légzést, az immunrendszert és a mirigytevékenységet. Segítik a bőr megtisztulását, kiválasztó funkcióját és a lelki egyensúly kialakulását. A hidroterápia nagy előnye, hogy a legtöbb esetben a páciens egyedül is alkalmazhatja. A hatásos kúra érdekében legalább egyhónapos, mindennapi kezelést javasolnak.”

A vízkúra fajtái
  • borogatás
  • fürdők
  • gőzölés
  • lemosás
  • pakolás
  • zuhanyok

Forrás: Wikipedia

Sebastian Kneipp, az 1821 és 1897 között élt német katolikus pap, természetgyógyász, először önmaga kezelésére alkalmazta a hideg víz gyógyító erejét.

Azt is megtaláltam, hogy a sétány, ahol az erdőben “elvarázsolódtam” ennek a  kúrának a része. A módszert a 19. században már alkalmazták a nyírségi városban élő emberek, 

amit Krúdy Gyula író is megörökített A nyíregyházi beduinok című művében. 

A mű részletei táblákon olvashatók a sétány mentén. Itt “megvilágosodtam”!!!

Szóval így kapcsolódik össze Nyíregyháza a beduinokkal. 

Meg is kerestem a műben azt a részletet, ahol erről ír Krúdy:

A messzi erdei úton valóban feltűnt az öreg doktor alakja. A pincérek már tudták, hogy mit kell csinálniuk, hogy a doktor prédikálásának véget vessenek. Gyorsan lehúzták a kártyás urak lábáról a cipőket, lábukat pedig egy sajtár vízbe állították. Ugyanekkor vizes törülközőket hoztak elő, amelyekkel az urak homlokát bekötözték. A napbarnított arcú férfiak olyanok voltak a fehér kendők alatt, mint a beduinok. Persze, a muzsikuscigányok is felrakták a kendőket. 

Ha erre jártok, ne hagyjátok ki ezt az erdei sétát!!!
 

A kiránduláson kívül, amiért még itt voltam, az Babó lövészversenye. Ami ilyen eredménnyel zárult.

IMG 20210522 200549
Hihetetlenül büszkék vagyunk rá!!! 
 

A teljes Krúdy novellát itt olvashatjátok el.

Kérlek „oszd” meg, ha tetszett az írásom. Neked „csak” egy kattintás, ami nekem a jövőm szempontjából egy új kezdet lehet.

 

 

Felhasznált források: innen, innen, innen,innen

96 / 100

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük