Mi köze Nyíregyházának a Beduinokhoz.
Miközben az erdőben sétáltam és átadtam a fülem a csicsergő madarak hangzatos énekének, a tüdömet a friss levegőnek, a gondolataimat….. Mire is gondoltam? Arra, hogy ha azok az emberek, akik folyton elégedetlenek, frusztráltak, mindenkivel kötekednek, fásultak és nem utolsó sorban a kákán is csomót keresnek, szóval ha ők is hetente csak egyszer egy ilyen környezetben tudnának néhány órát relaxálni anélkül, hogy közben az életük terhein gondolkodnának, biztosan szebb lenne az életük. Én ezt most Nyíregyházán a Sóstói erdőben tettem meg.
Úgy gondoltam hogy…
Amikor kiderült, hogy Babó lövészversenye Nyíregyházán lesz, úgy gondoltam, hogy elkísérem és amíg Ő “dolgozik”, addig én turistáskodom. Felfedezem Nyíregyháza szépségeit, hiszen még soha sem jártam ezen a környéken. Elgondolkodtam azon, hogy nyáron simán elautókázunk a Horvát tengerpartra, vagy Erdélybe, ugyanakkor Nyíregyházát messzinek gondoljuk, pedig alig 2 órányira van Gödöllőtől.
Nyíregyházát az M3-as autópályán lehet elérni autóval, majd ahhoz, hogy a Centrumba elérjünk, a 4-es útra kell letérni az autópályáról. Babót kértem meg, hogy navigáljon, mert nagyon élvezi, hogy Ő mondhatja meg, hogy mikor-merre…. Simán elnavigált a Lőtérre, majd utamra indított, hogy nélküle is igyekezzek majd visszatalálni….
Az első benyomásom Nyíregyházáról, hogy egy zsongó nagyváros, sok-sok autóval, jövő-menő emberekkel, lakóteleppel, szépen rendbe tartott utcákkal (sehol sem láttam eldobott szemetet, vagy kutyapiszkot), plázával, üzletekkel, piaccal. A belvárosban viszonylag könnyen, (csak 2 kört kellett mennem és) találtam parkolóhelyt, indulhatott a felfedezés.
Képek, információk a nap első feléből.
1 állomás: Egy tér, ami volt Megyeház tér, majd Bessenyei tér, Hősök tere, Beloiannisz tér, de mi is volt a története???
Története:
A Fa-Piac volt itt hajdan, a Megyeháza (tervező Alpár Ignác 1891-92) eklektikus épületének elkészülte után Megyeház térnek nevezték. Egy ideig itt állt Bessenyei György szobra – az is látható egy régi képeslapon, hogy a tér neve ekkor Bessenyei tér volt. Az itt álló villamoson is ez szerepel.
A tér parkosított déli részében áll az I. világháború emlékét őrző Hősök emlékműve (Kisfaludi Stróbl Zsigmond), melyet 1928-ban állítottak és ettől az időponttól nevezték a teret Hősök terének, melyet 1945 után átneveztek – egy 1970-es képeslapon Beloiannisz tér néven szerepel. Jelenleg Hősök tere néven szerepel….
A nyíregyházi Hősök szobra talán az egyik legszebb hazai világháborús emlékmű, amely csodálatos dísze a parknak, a Nyíregyházi Városvédő Egyesület által szervezett Hősök napja megemlékezésnek egyik állomása.
Egy szobor, ami minden oldalról más és más…
Egy újabb emlékmű a parkban…
Az emlékmű leírása: ‘A burkolatból kiemelt, fényezett fekete gránit talapzaton áll két derékszögbe fordított, egymással nem érintkező, háromszínű gránit kövekből (330 cm) faragott, felfelé elfogyó, zászlólobogást szimbolizáló kőelem, tetején a kiszakított címernél kettészakítva, szaggatott kiképzéssel. A szimbolikus színes zászlók hátoldala fekete gránit betét. Az egyik lapon fenn Kossuth-címer látható, alatta 1956 felirat olvasható. Az emlékmű talapzatán, a két drámai felület ölelésében látható a szimbolikus lyukas zászló, amely alatt a két nyíregyházi mártír, Szilágyi László és Tomasovszky András neve olvasható.’ (1958-ban végezték ki őket a forradalomban betöltött szerepük miatt.)
A parkból kifelé menet ez a kép fogadott, szinte vonzott…
Alighogy a teret elhagytam, máris egy újabb szoborba botlottam.
Az alkotás gróf Károlyi Ferencet, Nyíregyháza újratelepítő földesurát és Petrikovics János szarvasi csizmadiamestert ábrázolja.
Gróf Károlyi Ferenc (1705–1758) Károlyi Sándornak, a Rákóczi-szabadságharc főgenerálisának volt a fia. Nyíregyháza földesuraként ő kezdeményezte az elnéptelenedett település benépesítését 1753-ban. A szobor azt a pillanatot ábrázolja, amikor átadja a telepítés pátensét Petrikovics Jánosnak.
A szoborpáros ukrajnai vörösgránit talapzaton áll. A talapzat alatt nagyméretű, vágott felületű tardosi vörösmárvány tömbön a város korabeli térképjelzése látható.
(Sajnos eredetileg a pátenslevélre tévesen 1793-as évszám került, ezt javították át — nem túl sikerülten — a helyes 1753-as évszámra.)
Mielőtt a templomhoz értem, igazán szép épületeket csodálhattam meg.
Nyíregyháza egyik legismertebb épülete a főtéren található, kéttornyú, román stílusú székesegyház, Samassa József egri érsek fogadalmi temploma. Samassa érsek – 1902-ben tartott aranymiséje emlékére – ezzel a monumentális templommal ajándékozta meg az akkori Szabolcs megye székvárosát, Nyíregyházát. A Magyarok Nagyasszonya-templom, mely 1993 óta a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékesegyháza, kettős tornyával, arányaival, szerkezeti tökéletességével és tiszta stílusával a hazai egyházi építészet kiemelkedő alkotása, műemlék. Maga Samassa érsek szentelte fel 1904. augusztus 20-án. A templom külső képe – gazdag tagoltságával, támpilléreivel, dekoratív elemeivel – lebilincselő. Hazánkban, hasonló külső gazdagsággal képzett templomot alig találunk. A két hatalmas négyszögű torony magassága – mely három emeletre tagozódik – 43,6 méter. A két torony közt található a gazdag kiképzésű főbejárat és a hatalmas oromfal. A főbejárat timpanonjában lévő dombormű a Boldogságos Szüzet ábrázolja a gyermek Jézussal – Szent József és Keresztelő Szent János társaságában – amint Szent István és Szent László királyok hódolnak előtte.
A déli torony egyik fülkéjében helyezték el a templomépítő, Samassa bíboros mellszobrát, amely 2002-ben készült és Tóth Sándor szobrászművész alkotása.
A templom külső megjelenése eredeti állapotában van, azzal a kivétellel, hogy 1970-ben Csépányi Ferenc plébános az egész templom tetőzetét osztrák műemlék palára cserélte, majd 1983-ban új, elektromos vezérlésű toronyórát üzemeltetett be, majd 1995-ben Váradi József plébános a támpilléreket és a lábazati köveket renováltatta.
Belépve, a templom külsejéhez hasonló változatosságot találunk, a román stílus minden szépségével. A jobb és baloldali pillérek hat kisebb és a kereszthajónál egy nagyobb mezőből álló keresztboltozatot hordoznak. A főhajónak 5-5 közös ívvel összefoglalt színes ablak ad kellemes fényt.
A templomnak monumentális jelleget ad a kereszthajó, azon túl pedig a szentély, melynek hét félköríves ablak ad világosságot. A középső ablakon látható a fogadalmi kép, mely a templomépítő Samassa érseket ábrázolja, amint a Szent Család előtt hódol (Róth Miksa alkotása).
A szentélyt körfolyosó övezi (sekrestye és szertár). 
A mellékhajók, 
melyek félszer olyan magasak és szélesek, mint a főhajó, 3-3 félköríves ablakon át kapnak világosságot. Ezek teljes felújítását 2000-ben Mezősi Eszter restaurátor művész végezte el. A templom főoltára márvány, felsőrésze tölgyből faragott. A szentségháztól jobbra Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Jeromos, Árpádházi Szent Erzsébet és Árpádházi Szent Margit szobrai láthatók. Az oltár felső részén jobbra 3-3 imádkozó angyal szobor. A főoltár közepén, az oltárképet helyettesítő hatalmas feszület, karéjos végeiben az evangélisták jelvényei. Mindezek Kopits János szobrászművész hársfából faragott művei.
Az új liturgikus tér középpontjában áll a márvány szembeoltár, melyet az egri Angolkisasszonyok kápolnája főoltárának elemeiből építettek 1971-ben, Csépányi Ferenc plébánossága idején. 2000-ben padlófűtés és márvány padlózat készült.
A kereszthajó déli apszisában van a Szűz Mária-oltár (Stefin János festőművész képeivel és Kopits János Szűz Mária szobrával), az északi apszisban pedig a Szent József-oltár (ugyancsak Kopits János Szent József szobrával és Stefin János festményeivel).
A márvány szószék hatalmas márványoszlopon nyugszik, oldalán a négy evangélista alakja (Kopits János műve).A keresztelőkút ugyancsak márvány, és öt márványoszlopra helyezték el. Az orgona Angster József és Fia pécsi orgonakészítő műhelyéből származik. Az eredetileg két manuálos, 24 fő- és 20 mellékváltozatú orgonát bővítették 27 regiszteresre 1984-85-ben Csépányi Ferenc plébános, illetve 1997-ben Váradi József plébános idején. A templom belső festése XIII. századi román stílusú templomfestésre emlékeztet.
Az 1984-es felújítás során a falakat újrafestették úgy, hogy az eredeti ornamentikán és színeken nem változtattak, megőrizve ezzel az utókor számára a templom eredeti stílusjegyeit.
Mielőtt még elindultam a Városházához, észrevettem a templom előtt egy szép makettet.
A Magyarok Nagyasszonya Plébánia, a nyíregyházi önkormányzat és civil szervezetek összefogásával, illetve Bak Tibor támogatásával Lengyel Tibor szobrászművész elkészítette a társszékesegyház bronz makettjét. Az alkotás díszíti a belvárost és segíti a látássérültek tájékozódását, hiszen jól tapintható, és Braille írással tájékoztató szöveget is olvashatnak rajta a vakok és gyengén látók.
A város főterének, a Kossuth térnek egyik legmeghatározóbb műemlék épülete a Benkó Károly tervezte negyedik nyíregyházi Városháza. Az árkádos bejáratú, eklektikus épület 1871-72-ben épült, eredendően mint igazságügyi palota.
Az egyemeletes hivatali épület rizalitját egyenes záródású, magas attika koronázza, balluszteres, szobordíszes lezárással. Érdekesség, hogy az eredeti tervekben még nem szerepeltek ezek az “igazsági jelvények”, amelyekből végül kettő is került a boltíves bejárat fölé. Mint a korabeli írásokban olvasható, a pontos megnevezésük: “két alak, öntött cinkből, öt és fél láb magas, ülő helyzetben, a főhomlokzat fölött.” A tetőn ülő két nőalak az igazságszolgáltatás klasszikus szimbólumait, a kardot (pallost), 
valamint a mérleget tartja a kezében
– ezúttal kivételesen nem egy személyben, hanem a kétféle tárgyat egyesével, külön-külön.
A szobor alkotóját 34 pályázó közül választotta ki a Nyíregyházi Pályabíróság.
1912. szeptember 29-én avatták fel.
“De hát a papok nem hiába üldögéltek nyári alkonyatokon a régi katolikus plébánia előtt egy kulccsal elzárható zöld padon. (Nehogy mindenféle oda nem való ember is letelepedjen a padra.) Itt ült Verzár István, a plébános, mellette Bartholomidesz János, a lutheránus esperes, Lukács Ödön, a kálvinisták papja, valamint Fekete István, a görögkatolikus esperes. (Ha a zsidó rabbinus történetesen arra járt, helyet szorítottak neki is a padon.)
Erről a zöldre festett kulcsos padocskáról számítandó az új, a mai Nyíregyháza megszületése. Erről a padról belátni lehetett a nyíregyházi piacot, amelynek közepére hosszú árnyékát vetette a katolikus templom. (Ki hitte volna, hogy valamikor elmegy innen a torony árnyéka, mert a templomot mindenestül arrébb tolják, mikor a nyíregyháziaknak szükségük lesz arra, hogy szabad, nagy piacterük legyen?) Erről a helyről szemügyre lehetett venni azt a nádtetejű, hosszú, földszintes épületet, a városi vendégfogadót, amelynek kis, vaskeresztes ablakai mögött már csalogatóan hívogatta a pirosas lámpafény a könnyelműségükből még fel sem tápászkodott Szabolcs megyei uraságokat, valamint a civilizációra hajlamos nyíregyháziakat.” Krúdy Gyula (1914)
Sétáltam tovább…
Küzdjetek ti is bátran és rendületlenül! E falak között találkozni fogtok szellemeinkkel, mint ahogy vezérelnek minket is nagy törekvéseinkben, dicső apáink, vallásunk apostolainak nagy szellemei.”
Itt áll tehát pompásan, magasra emelkedve immár templomunk tornya, hirdetvén mindeneknek a szeretet, szabadság, béke és felvilágosodás nagy eszméit”.
Nyíregyháza, Beduinok???????? Egyszerűen hiába kutattam az emlékezetembe nem tudtam összekötni ezt a kettőt. Mintha Krúdy Gyula neve nem is szerepelt volna a plakáton. Sajnos itt a telefonom már lemerülőben volt, így nem tudtam rákeresni, hogy hogyan is kapcsolódik ez a két dolog össze.
Beduinok, beduinok, beduinok….. csak annyi ugrott be, hogy valószínűleg arabok a Közel-Keletről,
De vajon mi közük lehet Nyíregyházához???
Egészen hazáig ez motoszkált bennem, és még szinte le sem ültem hazaérve, máris a Google a legjobb barátom segítségét kértem.
Találtam is néhány érdekességet a BEDUINOKRÓL: A Sínai-félszigeten mintegy 17000 állattenyésztő beduin él.
A 14 törzs zöme Jemen illetve Szaúd-Arábia lovas törzseinek leszármazottja. A Jabaliya törzs tagjai úgy tartják, hogy annak a 200 román katonának a leszármazottai, akiket a hatodik században Justinianus bizánci császár küldött a Szent Katalin kolostor védelmére.
A beduinok házaikat kecskeszőrből készült sátorlapokkal borítják. Szinte folyamatosan vándorolnak, halásznak, tevét és kecskéket terelgetnek. Az egészséget tevéik és kecskéik számában illetve a feleségeiken lógó ezüstök súlyában mérik. A lányok 12 éves korukig színes ruhákban járnak, ezt követően feketében. Főleg az idősebb asszonyok körében divat, hogy bőrből készült arc maszkot hordanak, de a tetoválás minden nőnél elterjedt. Saját törvényeik és jogrendszerük van, mely szoros harmóniában áll a természettel. Például tilos levágniuk egy élő fa vagy bokor ágait.
Az egyiptomi kormány az 1960-as évek óta próbálja bevonni a beduinokat a központi államigazgatás alá: parabola antennával ellátott, modern lakótelepi házakba költöztették őket, de sokan csak raktárként használják azokat, és továbbra sem adták fel nomád életmódjukat. Az 1980-as évek óta özönlő turisták is megváltoztatták az életüket, ma sokan a turista iparban dolgoznak.
A vízkeresés, a csillagok alapján való tájékozódás, a pontos nyomkövetés, a helyi növény- és állatvilág alapos ismerete olyan tudásanyag, amelyet vadőrként vagy túravezetőként tudnak kamatoztatni.
Szóval már tudtam kik is a beduinok, rákerestem arra, hogy mi közük lehet Nyíregyházához. Egy újabb érdekességre bukkantam, mégpedig a “kneipisták” személyében.
Ismerős volt a szó: Kneipp
Még Bükkfürdőn jártunkkor ismertük meg ezt a gyógyító módszert, melynek a lényege az úgynevezett hidroterápia.
“A vízkúra lényege azon a feltevésen alapul, hogy a bőrön keresztül, különböző hőfokú vízzel, a legváltozatosabb ingereket lehet kiváltani. A vízkúra számításba veszi az alkalmazási idő hosszúságát is, a befogadó szervezet érzékenységét és a környezet hőfokát. A kúra lényege tehát azon alapul, hogy a hideg víz a bőrereket összehúzza, miközben meleget von el a testtől. A bőrerek kitágulásával ellentétes reakció lép fel, és kellemes meleg önti el a kezelt részt.
A bőr a hőszabályozás és az anyagcsere tekintetében sokkal fontosabb szerepet játszik, mint gondolnánk, mert számtalan fontos idegvégződés a bőrsejtekben található. A vízkezelések a bőrön keresztül az idegrendszerre hatnak. Összhangba hozzák a szívműködést, az anyagcserét, a vérkeringést, a légzést, az immunrendszert és a mirigytevékenységet. Segítik a bőr megtisztulását, kiválasztó funkcióját és a lelki egyensúly kialakulását. A hidroterápia nagy előnye, hogy a legtöbb esetben a páciens egyedül is alkalmazhatja. A hatásos kúra érdekében legalább egyhónapos, mindennapi kezelést javasolnak.”
A vízkúra fajtái
- borogatás
- fürdők
- gőzölés
- lemosás
- pakolás
- zuhanyok
Forrás: Wikipedia
Sebastian Kneipp, az 1821 és 1897 között élt német katolikus pap, természetgyógyász, először önmaga kezelésére alkalmazta a hideg víz gyógyító erejét.
Azt is megtaláltam, hogy a sétány, ahol az erdőben “elvarázsolódtam” ennek a kúrának a része. A módszert a 19. században már alkalmazták a nyírségi városban élő emberek,
amit Krúdy Gyula író is megörökített A nyíregyházi beduinok című művében.
A mű részletei táblákon olvashatók a sétány mentén. Itt “megvilágosodtam”!!!
Szóval így kapcsolódik össze Nyíregyháza a beduinokkal.
Meg is kerestem a műben azt a részletet, ahol erről ír Krúdy:
A messzi erdei úton valóban feltűnt az öreg doktor alakja. A pincérek már tudták, hogy mit kell csinálniuk, hogy a doktor prédikálásának véget vessenek. Gyorsan lehúzták a kártyás urak lábáról a cipőket, lábukat pedig egy sajtár vízbe állították. Ugyanekkor vizes törülközőket hoztak elő, amelyekkel az urak homlokát bekötözték. A napbarnított arcú férfiak olyanok voltak a fehér kendők alatt, mint a beduinok. Persze, a muzsikuscigányok is felrakták a kendőket.
A kiránduláson kívül, amiért még itt voltam, az Babó lövészversenye. Ami ilyen eredménnyel zárult.
A teljes Krúdy novellát itt olvashatjátok el.
