A böjt különböző formái – Melyik a számodra legmegfelelőbb?

Mi nők, akik már voltunk állapotosok ismerjük azt az érzést, gondolatot, amikor kiderül babát várunk HURRÁ JÖHET A HABZSI DŐZSI, most akkor mindent IS megehetünk. Amikor az első fiammal voltam várandós volt olyan, hogy együltő helyemben megettem 3 db Franciakrémest (mondjuk meg is lett az eredménye). Míg a második fiamnál, mivel nehezen fogant meg, már túl voltam több szívműtéten, elhatároztam, hogy sokkal jobban figyelek majd magamra. Az akkori nőgyógyászom egyben természetgyógyász is volt és tőle hallottam előszőr azt, hogy igenis lehet böjtölni kismamaként is. Rendesen kikerekedett akkor a szemem, hogy “mivan”???? Ne egyek 1 teljes napig???? Na az teljességgel képtelenség. Annyi kedvezményt kaptam, hogy a böjtös napokon, egyek gyümölcsöt, de mást ne. Az elején elképesztően kínlódtam, hiszen nem csak a pocakom volt éhes, hanem a buksimban is az volt, hogy ÁLLAPOTOSSÁG = EVÉS+EVÉS+EVÉS. Rengeteget olvastam abban az időben erről a témáról, mert attól még, hogy egy orvos mondja (én nem vagyok egy elhivős), nekem bizonyíték kell. Ahogyan már említettem az Ötödik böjtös napomban, hogy az egyik “szűz” jellemvonásom pl., hogy folyamatosan olyan módszereket, kapaszkodókat keresek, amelyek megadják számomra a stabilitást. Állandóan azt keresem, hogy hogyan menjen jól az életem, ezért szabályokat hozok az életemben és megpróbálok-e szerint élni. 

A szabályok felállításához viszont tudás kell, anélkül az első nehézségnél kártyavárként dől össze minden szabály. Ezért megvizsgáltam, hogy:

Mi is valójában a böjt?

A böjt tartózkodás az evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől. Táplálkozás esetén a böjt lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy például valaki csak bizonyos fajta ételektől tartózkodik, vagy pedig minden ételtől és italtól. Ahogyan már írtam is már róla a böjtnek alapvetően, kezdetben vallási és spirituális célja volt. A legismertebb a kereszténykultúrában, a húsvéti időszak előtti 40 napos böjt, amikor is tartózkodnak a húsevéstől és a napi étkezések számát és mennyiségét is csökkentik. A keresztények hite szerint a finom fogásokról és italokról való lemondás megtisztítja a testet és a lelket, elhozza a belső békét, az ima és a gondolkodás idejét. Az ő motivácójuk kifejezetten lelki indíttatású. 

Természetesen nem csak lelki megtisztulás miatt lehet böjtölni, sőt manapság inkább a testi megtisztulás, méregtelenítés a cél. A böjt időszak alatt a szervezet rá van kényszerítve arra, hogy karban tartsa magát, ami persze felvet egy másik témát, miszerint, ha nem böjtölünk – méregtelenítünk, akkor ezzel a testünkben olyan mennyiségű méreganyagok halmozódnak fel, ami már káros lehet a túlélésünk szempontjából? Mire valóak akkor a belső szerveink? Szükséges azon túl is méregteleníteni, amit ők megtesznek? Elgondolkodtatóak ezek, nem??? 

Egy biztos, hogy a böjt alatt az emésztőrendszerünk kap némi “szabadságot”, pihenőidőt, a regenerálódásra lehetőséget. Amikor kevesebb étel kerül a szervezetünkbe, a test végre elkezdhet mással is foglalkozni: például rendbe tenni a sejtek közti kommunikációt, energiát átcsoportosítani a gyógyulásra, és megszabadulni a felesleges, lerakódott salakanyagoktól. A bélrendszer regenerálódik, a bélflóra egyensúlya helyreállhat – így nemcsak könnyebbnek, de frissebbnek is érezzük magunkat.

Olyan könnyedén beszélgetünk itt a böjtről, de azért nem megy ez olyan egyszerűen, kell ehhez egy jó nagy adag elszántság, kitartás akaraterő. Mentálisan is edzük magunkat és ezt az akaraterőt később is tudjuk majd használni, amikor úgy érezzük valamivel kapcsolatosan, hogy EZ BIZONY NEM FOG MENNI… És akkor eszünkbe jut, hogy dehogynem, hiszen amikor böjtöltünk is ment. Minden de minden összefügg, ok – okozati szinten, pedig egy böjtre nem is szoktunk így gondolni, ugye?!