#pocsékulérzemmagamrázzatokfel/1

Megmondom őszintén sokat gondolkodtam azon, hogy ma, miről beszélgessünk? Nem mintha nem tudnék bármiről IS hosszasan beszélni, beszélgetni a Csajokkal, de valami olyan témát szerettem volna feldobni, ami sokakat érint, érdekel, foglalkoztat

A Facebook a segítségemre sietett és az egyik csoportban a következő bejegyzést találtam:

40+os vagyok… egyszerűen utálom a házi munkát, utálok bevásárolni, főzni, takarítani, mosni vasalni, viszont utálom a koszt a rendetlenséget és a rendelt kaját. Család van, férj, gyerekek… segítenek, ha szólok, de kb. katonatisztnek érzem magam, így inkább nem szólok sokszor. Házvezetőnő szóba se jöhet… nem vagyunk szegények, de, ez nem férne bele és szerintem ez se oldaná meg a bajom. Van, hogy inkább lefekszem aludni, mert ha fenn lennék akkor tuti valamit csinálnék ami nem tesz boldoggá… film, olvasás nem köt le… akkor is csak az lebeg a szemem előtt, hogy mennyi mindent kéne csinálni. Férj szerint engedjem el (nem élünk gázul, de nem is patika az otthonunk), neki jó egy sajtos tészta is, ha arról van szó, ő soha nem nyomasztott, mégis én érzem magam szarul. Mert tényleg nyűg ez nekem nő létemre. Normális ez? Mókus kérek az egész életem… (mint sokan másoknak) de ezt egyre rosszabbul élem meg. Fogalmam sincs mit kezdjek magammal gondoltam a sportra… de mindig vannak kifogások miért nem, és nem is tudom mit élveznék jelenleg. Viszont ehhez még túl fiatal vagyok, hogy ennyire kiégve és frusztrálva érezzem magam. Ötleteket várok, hogy mivel tudnám magamat felpörgetni.

Gondoltam már csak a hozzászólások mennyiségéből is, hogy EZ EGY SOKAKAT ÉRINTŐ, FOGLALKOZTATÓ, MEGOLDANDÓ FELADAT. Akkor hát beszélgessünk erről!

Legyen a hölgy neve Éva, hogy kicsit közvetlenebbül tudjuk megfogni a kérdést.

Követtem a válaszokat is:

Volt, aki azt írta, hogy: muszáj megcsinálni,

Míg sokan pedig azt mondták, hogy: szeretik és kifejezetten kikapcsolja őket a házimunka,

Volt, aki azt tanácsolta, hogy: holnap is lesz nap,

Előkerült az: ADHD-s kérdéskör is, (figyelemzavar, nehezen tudja rendszerezni a feladatait, káosz van a fejében, és ezért van körülötte is,

Aztán persze jöttek a személyeskedések is, de azt itt inkább hagyjuk.

Mi is ez valójában, amiről a hölgy ír? Ez egy valódi probléma a mai világban,

Lustaság?

ADHD?

Életközepi válság?

Depresszió?

Kiégés?

Pajzsmirigymegfáradás?

Az első kérdésem Rita-Selinához az, hogy ő tapasztalt-e már ilyet mint NŐ, hogy ott állnak sorba a feladatok, és egyszerűen képtelen hozzáfogni, elkezdeni, rászánni magát?

Igen, velem is többször előfordult már, hogy halomban állnak a feladatok, és vagy időm, vagy kedvem nincs megcsinálni ezeket. Többnyire ezek házimunkák, vagy adminisztrációs feladatok, amiket húzók-halasztok egy darabig.

Hozzád segítőként sokan fordulnak mindenféle gonddal, hogy segíts megoldást találni.

Ilyen eseted is volt már, mint a fentebb leírt történet, vagy valami hasonló?

Milyen érdekes, hogy pont múlt héten keresett meg hasonló problémával egy hölgy. 4 gyermek, rengeteg házimunka, helyt kellene állni a családi vállalkozásban, amit nem szeret, és közben azt sem tudja hova kapjon.

A coaching módszerét alkalmazva kezdtünk el beszélgetni a problémáról. Átbeszéltük, hogy mi az, ami segítene számára, hogy átlássa a káoszt, és felül tudjon kerekedni az érzésein. Arra jutottunk, hogy rendszerbe szedi, összeírja a feladatait, átgondolja, hogy kb. mi mennyi idő heti szinten, és ő vagy valamelyik családtagja el tudja-e látni ezeket a teendőket.

Éva helyzete sem egyszerű. Ha mindent utál csinálni, akkor azt érezheti, hogy szétfolyik az élete, és mindig mindent kell csinálnia. Itt is segíthet, ha a feladatokat összeírják, és közösen szétosztják, beosztják a családtagok között. Akár úgy is, hogy hogy pl. a listából mindenki választ az adott hétre, hónapra magának 2-3 feladatot, és azt csinálja is meg a meghatározott napon. Így Éva kicsit tehermentesül, és ha azt látja, hogy más is kiveszi a részét a munkából, talán ő sem rabszolgának érzi magát a háztartásban, hanem egy család részének.

Meg kell érteni a család minden tagjának, hogy a nő nem azért része ennek a kis közösségnek, hogy mindenkit kiszolgáljon, és a saját életét háttérbe szorítsa. Mindenki tegyen azért, hogy rend és tisztaság legyen az életterünkben, és finom étel kerüljön az asztara.

Rita-Selina aki a mi LELKI MENTORUNK, őt kérdezem hogy szerinted igaz az, hogy:

Ha valaki lelkileg rosszul van akkor ráborul a kupi? Illetve, hogy amíg magadban belül nem raksz rendet, addig a környezeted sem várhat csodára?

Igen így van. Ami kívül van körülöttünk, az tükrözi a bennünk lévő érzéseket, gondolatokat, hitvilágot. A kint és a bent kölcsönösen hatnak egymásra. Bármelyiket változtatjuk meg, óhatatlanul alakul a másik is.

Tehát, ha Évának sikerül elérnie, hogy a családtagok tudják, hogy nekik milyen feladataik, kötelezettségeik vannak a háztartásban, akkor ő is jobban fogja magát érezni, nem nyomasztják annyira az elvégzendő feladatok. Az is sokat segítene, ha megtalálná azt a tevékenységet, ami őt fel tudja tölteni, amiből erőt tud meríteni. Ha egy ilyen tevékenység után tele vagyunk energiával, akkor a nem szeretem tevékenységeket is gyorsabban, hatékonyabban el tudjuk látni, hiszen alig várjuk, hogy visszatérjünk a SZERETEM tevékenységekhez.

Mit jelent a LELKI RENDTÉTEL?

Amikor a lelkünk rendben van, akkor elégedettnek, kiegyensúlyozottnak érezzük magunkat. Azonban, ha rendszeresen negatív érzések kerítenek minket hatalmukba, akkor érdemes tudatosan odafigyelni ezekre, és változtatni rajtuk.

Miért?

A negatív érzések előbb-utóbb fizikai tüneteket idézhetnek elő, és már nem csak lelki fájdalmat érzünk, hanem testi szinten is megjelennek a tünetek.

Érdemes estleg megnézni azt, hogy milyen szülői minták, hitrendszerek vezettek Éva elhatalmasodó érzéseihez. Milyen önértékelési, önbizalom kérdésekkel küzd, amik megakadályozzák, hogy a saját életét kezdje el élni. Ezeket a kérdéseket a ThetaHealing konzultációk alatt hatékonyan fel lehet dolgozni, ki lehet oldani a negatív mintákat.

A következő kérdésem, hogy a coaching kiegészítéseként vagy mellett vannak-e még más alternatív módszerek, amivel lehet segíteni egy ilyen helyzetben lévő személynek?

A közösség ereje nagyon sokat tud segíteni. Ha megtaláljuk azt a csapatot, akik hasonló élethelyzetben vannak, mint mi, akkor a közös beszélgetések, a problémák megosztása új ötleteket, megoldási lehetőségeket hozhatnak. És láthatjuk azt is, hogy nem vagyunk egyedül a problémánkkal.

Még egy utolsó kérdés, hogy szerinted kell, hogy rosszul érezze, ne adj isten szégyellje magát, aki ilyen állapotban van?

Ez egy olyan helyzet, amibe sokan bele tudnak sodródni. Emiatt semmiképp nem szabad szégyent érezni. Azonban, ha azt látjuk, hogy már jó ideje nem tudunk ebből az állapotból kijönni egyedül, akkor mindenképp érdemes segítséget kérni egy szakembertől. Hiszen annyi lehetőség van az életben, amivel foglalkozhatunk, nem szabad beleragadni a problémák és a kilátástalanság csapdájába.

Nagyon szépen köszönöm neked ismét ezt a nagyszerű beszélgetést! Én azt gondolom, hogy mindannyian megértéssel, elfogadással fordulunk azok felé, akik ilyen jellegű gondokkal küzdenek és igyekeztünk felkínálni néhány alternatívát, megoldási lehetőséget.

Rita-Selina annyit még elárult nekem, hogy ő is tervez egy csoportot létrehozni ahol ilyen és ehhez hasonló benneteket foglalkoztató témákat dolgoznátok fel közösen. Az ígények felméréséhez annyi lenne a kérése, hogy jelentkezzetek nála emailen és a továbbiakat személyesen megbeszélitek. Rita-Selina elérhetősége: https://chi-coaching.hu/

A jövőhéten pedig ugyanezt a témát vizsgáljuk meg Csilla “szemüvegén” át, vagy más szóval a nézőpontjából.

Legyen csodaszép napotok!!