Terápia a növényeinknek, vegyszerek nélkül/1

Én azt vallom (ma már), hogy a Kertecskémben a növényeimmel úgy bánok, úgy gondoskodom róluk, úgy féltem, óvom őket, ahogyan a magam és a családom egészségére vigyázom és gondoskodom róluk. A legvégső esetben nyúlok gyógyszerekhez, megyek orvoshoz (sőt még annál is később). Talán úgy fogalmazhatnám meg a legegyszerűbben, hogy olyan vagyok, mint egy őrszem, aki folyamatosan figyeli, pásztázza a rá bízott területet és a benne élőket.

Nem akarok álszentnek mutatkozni, igenis volt, hogy mi is lepermeteztük a pitypangokat, vagy egyéb kétszikű gyomokat a kertben, mert úgy hittem/hittük, hogy ez is része a kertészkedésnek. Ma már persze egészen másként gondolkodom és évek óta nem használok semmilyen vegyszert sem a Kertecskémben.

Tudom, hogy ez egy eléggé megosztó gondolkodásmód, ami nekem van és ha azt mondom, hogy TERMÉSZETES vagy BIO tápanyagokat használok a kertemben, akkor sokan csak mosolyognak, sőt akár ostobaságnak is gondolják amit teszek vagy nem teszek.

A facen több kertészkedős, virágos csoportnak vagyok a tagja és a legtöbb esetben azt tapasztalom, hogy ha a szokásostól bármilyen (legapróbb) eltérést tapasztalnak az emberek a kertjükben, a virágaikon, fáikon, azonnal azt kérdezik, hogy mivel tudom lepermetezni, hogyan tudom kiirtani, elpusztítani, megszüntetni.

Nem vagyok már egy mai “csirke” és még él bennem is a szüleimtől eltanult gondolkodásmód miszerint PERMETEZNI KELL. Igaziból én is sokáig azt éreztem, hogy irányítanom kell, hogy győzedelmeskednem kell a kertemben elszaporodó “ellenségek” fölött. Folyamatosan harcban álltam a tyúkhúrral, a pitypanggal, és egyéb gazokkal. Emlékszem volt, hogy késsel igyekeztem kivágni egyenként a gyomokat a több 100 nm-es füves kertrészünkből. Amikor már szinte sírtam a derékfájástól, akkor jött azUram, hogy na itt elég és jöhet a “méreg” a gyomoknak.

A legnagyobb gond azzal, hogy vegyszereket használunk a kertünkben az, hogy ezzel nem csak és kizárólag a kártevőket írtjuk ki, hanem minden apró más kis hasznos élőlényt, ami akár a segítségünkre is lehetne. Hírtelen két példa is eszembe jutott: lepermetezzük a tetveket, ezzel elpusztítjuk a katicákat és a fürkészdarazsakat (elpusztítják a kultúrnövényeink élősködőit, a molytetveket, a kukoricamolyt, a bagolylepke hernyókat, palyzstetveket, aknázólegyeket) is, akik a levéltetvekbe teszik a petéjüket. Ez egy állandó körforgás. Egy más nézőpontból pedig, nem hagyhatjuk, hogy a levéltetvek “felfalják” a gyümölcsfáink levelét, illetve nem is felfalják, hanem kiszívják belőle az életet. Szóval én azt mondom, hogy használjuk a józan eszünket és mérlegeljünk, hogy hol engedjük szabadjára a természetet és hol húzzuk meg a határokat.

Na de akkor mit használok, hogy mégis szépek és egészségesek legyenek a növénykéim a Kertecskémbe?

Azzal kezdeném, hogy mire és kikre van szükségünk ahhoz, hogy a lehető legjobb alapot biztosítsuk a kertben a növényeink számára.

Ahogyan mi emberek is akkor tudunk a legjobban védekezni a különböző kórokozókkal szemben, ha az immunrendszerünk erős bástyaként működik a testünkben, így a növényeink is akkor tudnak a legszebbek, legegészségesebbek lenni, ha megfelelő talajt biztosítunk számunkra. Amit komposzt használattal és talajtakarással tudunk a leginkább elérni. Azzal, hogy a talajunk életét a komposztban lévő jó gombákkal és baktériumokkal megalapoztuk már egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy később kevesebb betegséggel kelljen a növényeknek szembe nézniük.
Segítségül hívhatjuk a kertünkbe a rovarokat és a madarakat is. Ehhez madáretetőkre, rovarszállókra van szükségünk, aminek az elkészítése egy klassz apa-fia program is lehet (én anyák napjára egy igazán különleges madáretetőt kaptam a család férfi tagjaitól, a saját két kezükkel készítették, ami külön öröm volt számomra)
Nyáron a nagy melegben pedig több helyre érdemes a kertben madár és rovaritatókat kihelyezni és gondoskodni róla, hogy mindig legyen benne víz is.

Mit használhatunk, ami segítségünkre lehet abban, hogy erős és egészséges növényeink legyenek és a természet számára is befogadható?

Megmondom őszintén, amikor először hallottam arról, hogy csalánlé, narancshéjlé, narancsolaj, élesztős oldat, tejes oldat, banán és tojáshéj szétszórás a kertben, én is csak mosolyogtam, hogy na persze, hogyne…
Majd úgy voltam vele, miért is ne, mit veszítek vele ha kipróbálom. Majd részt vettem Szomorú Miklósnál az Egy Kertész Kertje Pilisszentkereszten néven elhíresült a kertészkedésről mindent is tudó úrnál egy workshopon, ahol véglegesen a természetes kertészkedés rabja lettem.

A legelső és egyben a legegyszerűbb próbám ebben a témában a TEJES LEMOSÓ OLDAT készítése volt. Pici, lisztharmatos facsemetéknél használtam elsőként.

Ez a tejes permetlé egyszerre gombaölő, vírusölő, rovarölő. Ennek a témának az úttörője Wagner Bettiol brazil kutató, aki 1999-ben kimutatta, hogy a friss, nem pasztőrözött, vízzel hígított tehéntej cukkini lombjára permetezve hatékony a lisztharmat elleni védekezésben. A tejalapú permetezés egyik lehetséges hatásmechanizmusa a tej azon képessége, hogy megemeli a levélfelületek pH-értékét, ami gátolja egyes gombaspórák csírázását. A tej közvetlenül hathat a kórokozóra csíraölő tulajdonságai és/vagy sótartalma miatt. Születtek elképzelések arra nézve is, hogy a tej a növény ellenállóképességét növeli, és így fejti ki közvetett hatását, továbbá segít megtelepedni a levélfelületen olyan ellenlábas mikroorganizmusokat, amelyek mintegy kiszorítják a kórokozót a levélfelületről. Forrás: itt

Milyen tünetei vannak a LISZTHARMATNAK?

Rendkívül könnyű felismerni, mert a növény levelein fehéres-szürkés lisztes bevonat képződik, majd előfordulhat az is, hogy a levél összezsugorodik és lepotyog. A lisztharmat valójában egy gomba és ritkán okozza a növény pusztulását, viszont a fotószintézise nem fog megfelelően működni. Nagyon érdekes, hogy a lisztharmat nem egy egységes gombás fertőzés, hanem különböző lisztharmat különböző növényeket támad meg, sőt nem is terjed át egyik a másikra. Viszont hasonló életkörülményeket kedvelnek.

Ilyen kedvező feltételek pl.:

nedvesség vagy magas páratartalom (nem megszokott az esős évszakokban vagy rendkívüli meleg esetén)
dús növényzet
gyenge légmozgás

Hogyan is készítsük el a TEJES LEMOSÓ OLDATOT?

2 dl tej (2.5-3.6-os tej legalább)

0.8 dl víz

Én ezt egy kiürült ablaktisztítós flakonba töltöttem és már mehetett is a fulykodás.

Mire jó még a tej, a lisztharmaton kívül?

A tejben lévő kalcium segít a növények szerkezetének megerősítésében, a benne lévő cukor, pedig az egészségesebb növény nevelésében lesz segítségünkre.
A tej fertőtlenít!! A közvetlen napsugárzásnak kitett területeken a tej antiszeptikus, vagyis fertőtlenítő szerként alkalmazható. Nagy hasznát vehetjük például a kerti metszőolló fertőtlenítésében is, elég csak belemártani a tejbe. Ennek a módszernek két előnye is van: egyrészről így nem kell káros fehérítőt használnunk, illetve a tej kevésbé korrodálja a szerszámokat.
A tej javítja a talaj egészségét
Érdemes akár a komposztba is raknunk tejet, mert a benne lévő zsírokat és vitaminokat elnyeli a talaj, és ez egészségesebbé teheti a növényeinket is. A tejport szórhatjuk közvetlenül is a talajra, de készíthetünk akár keveréket is a porból víz hozzáadásával. A tejjel, vagy a tejporos oldattal permetezett termőföld minőségibb termést hoz, és a növények a különböző fertőző vírusok és kártevők jelenléte mellett is egészségesebbek maradnak. Ezenkívül a tej javít a talaj víz- és levegőfelszívó képességén is.

Ez a tejes lemosó oldat jó lehet a levél tetvek ellen is. Ezt én még ugyan nem próbáltam ki ezekre a cseppet sem kedves, garázdálkodó apróságokra, de azt olvastam, hogy nagyon jól működik arra is. Viszont a két kis facsemetém teljesen meggyógyult miután kezelésbe vettem őket egy kis tejes pancsival. Az igazság kedvéért hozzáteszem, hogy a betegséget még a legelején elkaptam…

A másik hihetetlen “varázsszer”, ami annyira egyszerű, mégis nagyszerű, hogy szó szerint csak ámulunk és bámulunk rajta. Ez nem más, mint az ÉLESZTŐ. Pontosan már nem is emlékszem, hogy hol olvastam róla először, hogy az élesztős oldat a Leanderekkel csodát művel, főként a téli időszak után.

A múlt évben nem vittem be télire a Leandereket csak a teraszra húzogattam őket, ami egy elég védett hely mondván, hogy ki fogják bírni, hisz annyi példát olvastam már akik szintén kint teleltették és a növény átvészelte.

Hát… teljesen ugyan nem mentek tönkre, de azért eléggé megviseltek voltak a tél végére. Gondoltam egyet és leszedegettem a leveleiket, szó szerint semmi sem maradt szegényeken Majd jött az élesztős oldat és történt a SEMMI. Nem adtam fel, és még néhány nap múlva újra jött a csoda oldat, majd megint… SEMMI és SEMMI és SEMMI. Nagyon elszomorodtam, hogy be lettem csapva.

Egyik napon a piacról jó néhány cserepes növénnyel tértem haza és a kocsiból az egyik Leander cserepébe pakolgattam, az új jövevényeket (ez egy fontos momentum lesz), nehogy a kutya megszeretgesse őket. Már fel is adtam, hogy a “csodaélesztőm” szárnyakat ad a Leanderemnek és nem nézegettem nap mint nap. Jött pár nap rosszidő és amikor kiakartam ültetni a Leander tövébe tett cserepes növényeket, akkor láttam meg, hogy elkezdett kihajtani és új levélkéket hozni nekem a Leander.

Na de mit is tud az ÉLESZTŐ, amitől ennyire jó?

Elsőként azt említeném, hogy természetes és vegyszermentes.
Gazdag ásványi anyagokban és mikroelemekben.
A növények életerősebbek és ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben.
Az egyik leghangsúlyosabb tulajdonsága, hogy nem kerül sokba, bármikor a legkisebb közértben is beszerezhető.

Miért nem működött nekem elsőre az ÉLESZTŐS OLDAT, majd később mégis miért??

A válasz nagyon egyszerű és úgy is mint cukrásznak tudnom kellett volna, hogy az élesztő csak langyos közegben tud “dolgozni”. Amikor én mindenáron fejlődésre akartam bírni a Leanderjeimet még elég hűvös volt az idő, így az élesztő nem tudta tenni a dolgát. Majd az idő is megjavult és én is körbe raktam cserepes növényekkel, ami még hozzá segített a melegedéshez, illetve a fenntartáshoz. Szóval semmi varázslat nem szükséges, csak a józan ész ismét. AZ ÉLESZTŐ CSAK MELEG KÖZEGBEN FEJTI KI A HATÁSÁT!!

Az élesztős oldat elkészítése

Első lépésként 1 kockát oldjunk fel 5 liter vízben és hagyjuk állni egy órát. Alapvetően már el is készült a “csodaszerünk”, ezt az alaplevet kell majd tovább kell hígítanunk amikor felhasználjuk. Nagyon fontos, hogy tartsuk jól zárható edényben, olyan helyen, ahol nem éri napfény, illetve nem zavaró az elég erőteljes szaga. Amikor a növényekre szeretnénk önteni, akkor hígítsuk, egy dl alaplevet 5 liter vízzel keverjünk. Hetente-kéthetente érdemes a virágokat ezzel kezelni, már előzőleg megöntözött földre locsolni. Szobanövényeknél ennek négyszeres hígítását használjuk.

Végül még egy olyan természet nyújtotta lehetőség, ami nem csak nekünk embereknek hasznos, de a növényeink számára is.

A BANÁNRÓL, mint gyümölcsről, édességeink, turmixaink alapanyagáról már írtam régebben egy kis szösszenetet. Itt tudjátok elolvasni, hogy mennyi hasznos vitamint tartalmaz, hogyan segíti az emésztésünket, sőt, akár még a fogyásban is segíthet.

Nem csak magában a banánban van sok hasznos vitamin, ásványi anyag, foszfor, magnézium, kálium és kalcium, hanem a héjában is. Amit persze nem nekünk kell elfogyasztani, de a kukába sem érdemes dobni, hiszen növényeknek is jót tesznek, segítik őket a növekedésben.

Többféle módon is használhatjuk a BANÁN HÉJÁT.

Készíthetünk ebből is egy BANÁNHÉJ LÖTYIT, ami annyit tesz, hogy egy befőttesüveget tele teszünk összedarabolt banánhéjjal és felöntjük vízzel. Két napig áztassuk benne majd öntsük le a lötyit és már locsolhatunk vele is. Én a cserepes növényeimre szoktam ilyet készíteni, hiszen belőlük sokkal hamarabb elfogy a tápanyag, kell az utánpótlás.
A másik lehetőség, hogy fogjuk a banánunkat és sétálunk vele egyet a kertben. Séta közben a banánt elfogyasztjuk, a héját pedig egy laza mozdulattal a növénykéink alá dobjuk. Persze érdemesebb feldarabolni és a földbe dolgozni, mert így a bomlási folyamatot segítjük és ahogyan bomlik, úgy engedi ki a hasznos anyagokat a földbe.
Ha van a kertünkben komposztáló, akkor természetesen abba is dobhatjuk.
A Zöld Pagonyos Erikától tanultam, hogy ha az elsőként említett lötyit nem használom fel 2 nap múlva, hanem az üvegbe hagyom 1 hónapig, akkor egy olyan oldatot hozok létre, amit a Hortenziák imádnak. Naná, hogy ezt meg kellett csinálnom és azóta is alkalmazom. Szerencsére nálunk a családban sok banán fogy, így szinte mindig készül valami “finomság” a növénykéimnek banánhéjból.