Miért böjtölünk valójában?” – Tavaszi megújulás testnek és léleknek

Érezted már tavasszal azt a belső késztetést, hogy itt az ideje egy kis megújulásnak? Hogy a tested és a lelked is friss levegőre vágyik, mint a természet, amikor kibújnak az első rügyek? Én is pontosan így voltam vele. A tavasz a megújulás időszaka – a természet új életre kel, és mi magunk is érezhetjük, hogy itt az ideje egy kis tisztulásnak, frissességnek, könnyedségnek.

Én a lakás felfrissítésével kezdtem. Mi, nők, jól ismerjük a tavaszi nagytakarítást: ahogy elkezdünk lomtalanítani, port törölni, és friss virágokat hozni a lakásba, úgy egyfajta belső tisztulási vágy is elindul bennünk. Ahogy a polcokat törölgettem és a friss tavaszi illat betöltötte a lakást, valami más is megfogalmazódott bennem: nemcsak a környezetemnek van szüksége megújulásra, hanem nekem is…

Az érzés már elindult, de tettek még nem követték, helyette inkább továbbra is a lakásra koncentráltam és szépen lassan minden pontját tavaszi díszbe öltöztettem.

A böjtölésre sokan úgy gondolnak, mint egy úri huncutságra, pedig a böjt egy ősi, ugyanakkor még ma is rendkívül aktuális módszer. De mit is jelent pontosan? Miért érdemes tavasszal belevágni? És hogyan lehet jól csinálni? Ebben a sikksorozatban, amit a mai nappal indítok útra ezekre a kérdésekre keresem a választ – és megosztom veletek minden hét tapasztalatát is, hiszen én magam is most kezdem el ezt az utat.

A cikk fő témái, amiről olvashatsz:

• Hogyan kezdődött velem a böjtölés.
• Miért van szükség a böjtre? (Történelmi, spirituális, egészségügyi háttér)
• 2 inspiráló történet a böjtölésről.

Na de hogyan is kezdődött velem ez a böjtös dolog?

Nem szeretném túlmisztifikálni és összehozni Á-t az Á-val, meg azt sem szeretném, ha már itt az elején elmenne a kedved az egésztől az én spirituális maszlagomtól, de én hiszek abban, hogy a dolgok nem véletlenül történnek meg velünk. Március elsején a reggeli tusolás után belenéztem a tükörbe és azt láttam, hogy

A tükör előtt állok, és iszonyú a látvány,
Csak bámulok, mint egy ma született hátrány.
“Na, mi a gond? Na, mondd, mi a gond?!”

Be kell, hogy ismerjem, hogy így ötven éves kor felett sokkal, de sokkal többet kell foglalkoznom a bőröm állapotával és még így is elég gáz a helyzet. De gondolom ezzel nem csak én vagyok így, persze ez nagyon nem vigasztal… Biztosan megfigyeltétek már ti is, hogy télen a fűtés miatt sokkal szárazabb a levegő, jóval kevesebb folyadékot is iszunk, ami egyáltalán nem tesz jót az egyébként is “megfáradt” 50-60-70-éves bőrünknek. Még a csapból is az folyik, hogy az idő előrehaladtával veszít a bőrünk a rugalmasságából, a feszességéből mivel a kollagén és az elasztintermelés csökken a szervezetünkben. Ez így nem maradhat gondoltam és elkezdtem bújni a netet, hogy mit is tehetnék (erről majd még írok). Bármilyen fura is, de az arcápolásnak, feszesítésnek is része a böjtölés, az étkezésünk megreformálása. Ez volt az első lépés, ami egyfajta változtatást indított el az életemben.

Majd alig egy hét múlva egy cikkem kapcsán Margó, akit a kis szösszenetemben bemutattam az olvasóimnak, kérdezte meg tőlem, hogy lenne-e kedvem csatlakozni egy 40 napos böjthöz? Én egy elég nyitott, kíváncsi ember vagyok, több se kellett és már jelentkeztem is a csoportba. Mivel ez a téma a szívügyem és számomra a böjt nem egy idegen fogalom, az (időablakos böjtölés híve vagyok, de erről is írok még bővebben), sőt, az életem része a mindennapokban, arról nem is beszélve, hogy szeretek új dolgokat kipróbálni, megvizsgálni, hajt a természetes kíváncsiságom, szóval gondoltam mi bajom lehet… 

Az már csak a hab a tortán, hogy január végén elkaptam egy nagyon durva infulenzia vírust (én nevezem így), aminek részeként volt egy arc és homloküreg gyulladásom, és bármennyire is hadakozom a gyógyszerek, antibiotikumok ellen, az lett a vége, hogy a gyógyulás érdekébe, kellett egy antibiotikum kúrát csinálnom. Az pedig köztudott, hogy az antibiotikum mindent is “kiöl” a szervezetben, ennek hatására puffadni kezdtem, bármit is ettem, rossz lett a közérzetem, állandó fáradtságot éreztem… Ez a dolog is arra inspirált, hogy tisztítsam meg magam a bevett “mérgektől”.

Azt éreztem, mintha egy erős kéz “taszigálna” a felé, hogy na: itt az ideje, hogy egy alapos tisztítókúrát csinálj. Be kellett lássam, hogy nemcsak a testemnek, hanem a lelkemnek is szüksége van rá. 

Álmodtam egy nagyot, mi lenne, ha a böjtömet publikálnám, hozzátéve sok-sok információt is. Hiszen ahogyan én kíváncsi vagyok a miértekre, hogyanokra, úgy gondoltam, talán ti is, akik végig követtek, csatlakoztok, igénylitek, hogy a mit ettem/mit nem ettem infókon túl mögé is nézzünk a dolgoknak. Így indult útjára ez a cikksorozat.

A böjtölés nem egy könnyű folyamat, nem csak arról szól, hogy x ideig nem eszem, sokkal inkább egy kihívás, egy tisztulási folyamat, mivel a böjt alatt az egész testünk, lelkünk, elménk, belső szerveink is egy komoly változáson mennek keresztül.

Mi is az a böjt?

A böjt nem egyenlő az éhezéssel – sokkal inkább egy tudatos lemondás, amely segíti a test és a lélek tisztulását. Az emberiség történetében szinte minden kultúrában és vallásban megjelent valamilyen formában.

Vallási és kulturális gyökerek

• Kereszténység: A keresztény hagyományokban a böjt az önmegtartóztatás, a lelki tisztulás és az Istennel való kapcsolat elmélyítésének eszköze. A nagyböjt időszaka Jézus negyvennapos sivatagi böjtölésére emlékeztet, és a hívek számára a bűnbánat, a fegyelem és a lelki megújulás időszaka. A katolikus egyházban a pénteki húsmentes napok, a hamvazószerdai és nagypénteki böjtölés is ide tartozik.
• Iszlám: Az iszlám vallásban a böjt (szijám) az öt pillér egyike. A Ramadan hónap során a hívők napkeltétől napnyugtáig tartózkodnak az ételtől, italtól és más testi élvezetektől. A böjt nemcsak testi, hanem szellemi fegyelem is, amely során a hívők közelebb kerülnek Allahhoz, és átérzik a nélkülözők helyzetét.
• Buddhizmus: A buddhista szerzetesek számára a böjt a meditáció és a tudatos élet része. Sok irányzatban dél után már nem esznek, ezzel támogatva a testi és szellemi tisztaságot. A böjt a lemondás és a belső harmónia egyik eszköze.
• Hinduizmus: A hindu vallásban a böjt (vrata) szorosan összefonódik a spirituális gyakorlattal. A hívők különböző istenek tiszteletére tartanak böjtöt, amely lehet részleges (csak bizonyos ételek kerülése) vagy teljes (teljes étel- és italmegvonás).
• Ősi és természetes böjtölési hagyományok: Az emberiség történelme során a böjt gyakran természetes életmódbeli tényező volt. Az ősi népek időszakosan böjtöltek a természetes élelmiszerhiány miatt, és ezt a szervezet alkalmazkodóképességének fontos részének tartották. A modern tudomány is igazolja, hogy az időszakos böjt pozitív hatással van az egészségre és a hosszú életre.

A modern világban a böjt egyre inkább egészségügyi és életmódbeli szokássá is vált. Számos kutatás igazolja, hogy jótékony hatásai közé tartozik:

• a sejtszintű regeneráció (autofágia),

• a gyulladáscsökkentés,

• az emésztőrendszer tehermentesítése,

• a mentális fókusz növekedése,

• az anyagcsere optimalizálása.

Ha szeretnétek többet tudni a témáról, akkor ezt a két cikket ajánlanám figyelmetekbe:

Szendi Gábor alábbi cikkében részletesen tárgyalja a böjt és az autofágia kapcsolatát:

• A gyógyító koplalás: Ebben a cikkben Szendi Gábor bemutatja, hogyan csökkentheti a böjt a depressziót és a szorongást, valamint milyen pozitív hatásai vannak a szervezetre. tenyek-tevhitek.hu

Ezenkívül az Index.hu egy cikke is foglalkozik az időszakos böjt és a fehérjedús étrend előnyeivel:

• Végre itt a leghatásosabb és legegészségesebb diéta: A cikk bemutatja, hogyan javítja az időszakos böjt a bélrendszer egészségét és támogatja a fogyást. index.hu
• Egy klassz videó, amiben Dr. Schwab Richárd előadását nézhetitek meg az időszakos böjtölésről, amely elérhető a YouTube-on: