-
Gyermekkorom kedvence: Májkrém
Vannak olyan ételek (kedvencek), az ember életében, amik nem a különlegességük, finomságuk miatt maradnak meg az emlékezetünkben, hanem azért, mert kapcsolódik hozzá egy szeretett ember, egy esemény, vagy életünk egy különleges pillanata. Így vagyok én a májkrémmel. Még csak nem is házimájkrém volt, csak egy egyszerű dobozos, KONZERV, májkrém, amit a nagymamám akkor még ABC-ben vásárolt. Reggelente kikeverte egy kis vajjal, és úgy kente a lekarikázott kiflimre, majd végül megszórta snidlinggel, amit az ablakban nevelgetett. Nekem, csak nekem. Még most is, ennyi év távlatából, ahogyan írok erről, elérzékenyülök. A nagymamámnál sokat voltam kisgyerekként, mivel a szomszédban lakott, így sok-sok májkrémes kenyeret/kiflit ettem. Azóta is nagyon szeretem a májkrémet. Sőt, amikor…
-
Humusz??? Az meg mi??
Ráma, vaj, szendvicskrém, kőrözött, tejföl, humusz, és lehetne még sorolni, hogy mi minden kerülhet a szendvicsbe. Érdemes kísérletezni többféle hozzávalóból, elkészítési móddal, hátha az egyik egy új alternatívát hozhat, hogy minél változatosabb reggeliket, uzsikat készíthessünk. Mielőtt elmondtam volna Babónak, hogy mi az, amit eszik, előbb kóstolttatam vele. “-Anya, ez fincsi!!!!” Nagy kő esett le a szívemről, hogy ez az újítás is bevált. Szerencsémre, vagy nem is annyira szerencse, mint inkább tudatos döntés/nevelés??, aminek köszönhetően Babó hajlandó megkóstolni új dolgokat. Mivel én mindig azt mondtam már kicsi kora óta, hogy a játékokat is mindig kipróbálja, és utána dönti el, hogy azzal szeretne tovább játszani vagy sem. Így van ez az ételekkel…
