Boldogságunk kulcsa az, hogy Szárnyalunk, és Jól érezzük magunkat a Bőrünkben.
Mindent tudni akarok......
Másnap, fogtam egy füzetet és elkezdtem a 0. lépést!!!
Ebben azt vizsgáltam meg, hogy mi miatt kerültem ebbe az állapotba. Nem, nem azért mert zabáltam. Nem ettem csirkepörköltet nyokedlivel, majd hozzá egy kis somlói galuskát, a végén pár szelet sajtocskával, sőt tábla csokikákat sem toltam le délutánonként unaloműzésből.
Ha így lett volna, akkor nem ennyit mutatott volna most a mérleg, hanem 30kg-mal többet. Nekem nem a nagy zabálásokkal volt bajom.
Szeretek főzni, kényeztetni a családot, ugyanakkor számomra nem kardinális kérdés a: MIT EGYEK MA????? De akkor meg mi AAAAA…….?????
Mondhatnám ezt is:
De én már csak olyan vagyok, hogy: MINDENT TUDNI AKAROK! Többek között azt is, hogy mi vezetett oda, hogy 10kg úgy pattant fel rám, hogy nem győztem pislogni.
Akkor kezdjünk is bele!!!!
Szóval még egyszer, a 0. lépés az az, amiben végig gondoljuk, hogy MIÉRT???
Miért lettünk kövérek, mi vezetett odáig, hogy elvesztettük a kontrolt.
-Ha a nagy zabálások miatt, akkor miért zabálunk, miket zabálunk, mikor zabálunk????
-Az érzelmeink vezérlik az evési szokásainkat? Ha jól érezzük magunkat azért eszünk, ha rosszul akkor azért???
–Nyugtatjuk magunkat az evéssel???
–Jutalmazzuk magunkat az evéssel?
-Milyen pótszer az evés, mi hiányzik az életünkből?
-Akkor eszem ha éhes vagyok???
-Ha az édességek miatt, akkor miket, mikor, miért????
-Ha a rendszertelenség miatt, akkor miért nem viszünk bele rendszert, mi az OKA?
-Ha valamilyen betegség játszik közre, akkor érdemes utána keresgélni a betegség lelki okának.
-Ha amiatt, mert mi „játsszuk” a konyhamalac szerepet otthon, és csak azt a pár falatot kapjuk be, ami a tányéron maradt, akkor ezt miért???? Neveltetésünk miatt????
-Ha csak unalomból csemegézünk, akkor mit lehetne tenni unalom helyett,
-Ha csak egy rossz beidegződés, mint Pl. ha hazaérek ennem kell…ha éhes vagyok, ha nem….
Hirtelen ezek jutottak az eszembe, de Nálad lehet, hogy máshol kell keresni a gondot. Én úgy hiszem, hogy ahhoz, hogy Tudatossá váljunk az étkezésünkben, ahhoz tudatosítani kell, hogy MI A HIBA, HOL A HIBA.
Pontról pontra soroljuk fel, mindent, ami az eszünkbe jut. Kicsit menjünk bele az érzésbe, a gondolatokba, próbáljuk felidézni alkalmakat, mik voltak a körülmények, a kiváltó okok. Itt nem az a cél, hogy gyorsan, gyorsan meglegyen ez a feladat, hogy ki lehessen pipálni… sokkal inkább az, hogy legyen egy felismerés, egy olyan AHA ÉRZÉS, hogy megvan!!!! hát ezért történt velem ez!!! Ha eszetekbe jut egy-egy történet, ami az evéssel kapcsolatos (pl.: felsős voltam, talán 6.-7. osztályos, amikor is siettem volna reggel a suliba, mert készültünk egy táncos bemutatóra és reggel volt a próba, de anyukám azt mondta: “addig innen el nem mész, amíg ezt a kakaót meg nem iszod”… megittam, a suliba kihánytam… azóta a kakaó illatát sem bírom) Szóval, ha bármilyen „rendellenes” dolog az eszedbe jut, vesd papírra… ezek is segítenek, hogy más legyen a viszonyod az evéshez…
NEM AZ SZÁMÍT, HOGY HOL KEZDED, HANEM AZ, HOGY HOL FEJEZED BE! Andew Matthews
Ha kíváncsi vagy a folytatásra, olvass tovább…