Gödöllő látnivalói, helyek amiket érdemes felkeresni II. rész

Aki Gödöllőn jár, biztosan útba ejti az Erzsébet parkot. Az itt élők is sokat sétálnak benne, sőt sokan futni is ide járnak. /II. rész/

Rögtön a bejáratnál az első látnivaló.

Kálvária

Erzsébet-park, Táncsics Mihály út

Különösen szép barokk emléke Gödöllőnek a Grassalkovich I. Antal (1694-1771) gróf megrendelésére, feltehetőleg a kastély tervezője, Mayerhoffer András által 1771-1775 között épített Kálvária. Krisztus keresztre feszítésének színhelyét, a Golgotát, egy belül üreges kőépítmény jelzi.

Belsejében a kastélykert öntözésére szolgáló, vörös márvánnyal burkolt víztározót alakítottak ki, melybe a Pazsaki-forrásból vezették a vizet. A forrás eliszaposodása miatt a királyi korszakban más megoldást alkalmaztak: az Alsó-parkban lévő Hattyús tó vizét nyomták fel, gőzgépek segítségével.

A Golgotát két oldalról kőkorlát övezi, rokokó mintázata dekoratív peremként veszi körbe a három kereszt tövében álló három alakot:  szobrát – közülük már csak az első kettő eredeti.
A puha mészkőből épült, jellegzetesen barokk kori köztéri alkotást időjárásnak kitett sérülékenysége miatt többször felújították: 1827-ben, 1931-ben, 1961-ben, 1990-ben. 2011-ben újabb renoválásra kerül sor: a Norvég Alap támogatásának köszönhetően az alépítményt a szobrokkal együtt restaurálták, kertrendezéssel együtt megszépítették a környékét.

A park bejáratával szemben a gyönyörű fasor végén található:

Erzsébet Királyné szobor

Erzsébet-park, Táncsics Mihály út

Kezében virággal és napernyővel – ahogyan a gödöllőiek magányos sétái során oly gyakran látták – örökíti meg Ferenc József osztrák császár és magyar király feleségét a világ első, egész alakos Erzsébet királyné-szobra, Róna József szobrászművész alkotása.  A virágfüzéres kőtalapzaton álló, életnagyságnál jóval nagyobb, két és fél méter magas bronzszobor egyenes tartásával, arcának finom vonásaival, alakjának gondos kidolgozásával sokat elárul a királyné szépségéről, összetett személyiségéről, a magyarok iránta érzett szeretetéről.
A szobrot 2011-ben, a Norvég Alapra benyújtott eredményes pályázatnak köszönhetően restaurálták, talapzatát, kerítését felújították. A munkálatok során megtalálták az eredeti, 1901-es időkapszulát, majd az 1964-es restauráláskor elhelyezettet is. Erzsébet kriályné szobrának és ezzel együtt a felújított Erzsébet-park átadására az eredeti avató ünnepség után pontosan 110 évvel, 2011. május 19-én került sor. A szoborba a két időkapszula mellé egy harmadik időkapszulát is elhelyeztek az újraavatás tiszteletére.

Sziklahalom Erzsébet Királyné  mögött

Erzsébet Királyné szobor háta mögötti ligetben egy sziklahalom magasodik, kövei az akkori Magyarország hatvannégy vármegyéjét jelképezik. Tervezője (a budapesti Hősök tere szobrainak megalkotója) Zala György szobrászművész, aki a kompozíció tetejére egy fehér mészkőből faragott királyi koronát helyezett. Gödöllő városfejlesztési programjai keretében, 2010-ben felújításokra került sor az Erzsébet-parkban: megújult a szobor, körötte díszparkot alakítottak ki, rendezték a főbejárat kerítés felöli oldalát és az előtte lévő területet.