Ismerjétek meg: Zsófit

A Zsófia név számomra sokkal többet jelent, mint egy név. A nagymamámat hívták Zsófiának, akivel a gyerekkorom éveit töltöttem. Így amikor meghallom ezt a nevet, mindig nagyot dobban a szívem és ha csak egy pillanatra is, de “odavarázsolódik” a nagyim is ismét…

Rita-Selinát már régóta ismeritek, együtt kezdtük el még márciusban a Női szövetséget, amiben hétről-hétre érdekes, pár perces olvasnivalót hozunk nektek. Egy alkalommal amikor összejöttünk mi csajok, egy klassz kis csajos beszélgetésre, akkor merült fel Zsófi neve (akivel Rita-Selina már együtt dolgozott egy projektben), hogy klassz színfoltja lehetne a mi kis csapatunknak. Fel is vettem vele a kapcsolatot és megbeszéltük, hogy amint lesz egy kis ideje a sok-sok elfoglaltsága mellett, akkor feltehetem neki is azokat a kérdéseket, amivel egy kicsit többet is megtudhatunk róla.

És….akkor jöjjenek a kérdések és Zsófia válaszai.

1. Ha most kezdődne életed 24 órája, akkor miket tennél meg ebben a 24 órában?

Kiváló a kérdés, szerencse, hogy a nyári időszakban teszed fel, mert imádon a nyarat. Úgy veszem, hogy csak engem érint a zárás, és jó egészségnek örvendek épp. Azonnal áthívnám a barátaimat egy utolsó grillpartira. Amíg megérkeznek, addig felhívnám az ügyvédemet, hogy elrendezzünk néhány kérdést sebtiben, illetve a kiskutyámnak a sorsát is rendezném gyorsan. A bulin mindenkit megkérnék, hogy ne szomorkodjanak később sem miattam, illetve, hogy sárga ruhában érkezzenek majd a búcsúztatásomra. A lakoma után a szerelmemmel tölteném az időm, boroznánk, zenélnénk és szeretnénk egymást. A hálámat még egyszer kifejezném mindenkinek, megköszönném, hogy ennyien támogattak.

2. Biztosan láttad sok-sok évvel ezelőtt az ET-t (kis földönkívüli lény), szóval, ha eljönne hozzánk és azt kérné, hogy tanítsuk meg őt egy olyan dologra amit elvihetne az övéihez, Te mire tanítanád?

Nem tudom, ET milyen lelki életet él, hogyan tudnánk kapcsolódni. Így bekapcsolnám a kamerát (hogy legyenek majd emlékeink) és valószínűleg vonalakat rajzolnánk szabadon és közben kideríteném mit él meg, s megmutatnám, hogy én mit. Nézném a vonalait, ő is az enyéimet. Információt cserélnénk a belső világunkról. Ehhez színeket keresnénk, az összes színt megmutatnám neki. Ezután főznénk, az összes alapízt felhasználnánk. Megtanítanám neki azt a szót: szeretlek, illetve többféle nevetést megmutatnék neki. Aztán virágokat szagolnánk és néznénk az állatokat. Minden program közben zenét hallgatnánk, a kedvenc egyvelegem. Ki is írnám neki valamilyen eszközre, és adnék neki valamit, amivel használni tudja, elemes dolgot találnék ki, és ellátnám egy rakat elemmel, hogy minél tovább tudja hallgatni az emlékeket. Megkapná a színeket is, ecseteket, vizet, tálat és egy gasztro-összeállítást is. A beszélgetés/kommunikáció felvételekei én is megtartanám, hogy legyen min gondolkodnom, illetve minden részletét ki tudjam elemezni utóbb a találkozásnak, közben tudjak csak az élménnyel foglalkozni.

3. Ha visszamehetnél az időben hová mennél és miért?

Nem szeretnék visszamenni az időben. Pontosan arra törekszem, hogy minél kevesebbszer menjek vissza, gondolati síkon.

4. Ha bárkivel vacsorázhatnál a történelemből, kivel tennéd és miről beszélgetnétek?

Hundertwasserrel vagy Csontváryval. Arról beszélgetnénk, amiről csak akarnának, nekem az is jó, ha én csak kérdezek az alapján, amit ők mesélek és hallgatok. A hívatásuk részleteire nagyon kíváncsi lennék.

5. Ha most kellene eldöntened, hogy a következő életedben férfiként vagy nőként gyere újra, mit választanál és miért?

Mindegyikkel ki lennék egyezve. A körülmények is számítanak: össze tudnám kapcsolni, milyen volt nőként? Lennének emlékeim a nőiségről? Ha nem emlékszem, akkor tényleg teljesen irreleváns, mindkét nem csodálatos és izgalmas szerepekkel kecsegtet.

6. Mi az a dolog, tevékenység, gondolat, ami számodra a legnehezebb a mindennapokban?

A takarítás gondolata. A félig viccet kicsit félretéve a múltba révedéssel, a sérelmek objektívebb, sok nézőpontú megközelítésével dolgozom sokat. Igyekszem a szorongató gondolatokat helyén kezelni, felismerni, értelmezni és átdolgozni, ha szükséges. Próbálom nem hibáztatni és ostorozni magamat, valamint életem szereplőinek múltbeli viselkedését a jelenre vetítve nem újra élni. Ha ez mégsem sikerül, igyekszem tisztítani, díszítgetni a régmúlt lapjait. Ha nem is „tabula rasa”, de legalább színes és érdekes regény, tele illusztrációval, amibe jó belelapozni, s ha rossz oldalra tévedek, tudom, melyik a kedvenc részem, s csak odapörgetem a könyvet. Erre törekszem. Hiszek abban, hogy a mentális jóllét hat az egészségre, s próbálok ebben nem elbizonytalanodni, hanem konokul kontrollálni a kontrollálhatót. A többit pedig lazán venni.

7. Ha kérhetnél hármat, mi lenne az?

Hit, remény, szeretet. Ebben benne van minden, de egy megfelelő összeg valamennyi önálló ember bankszámlájára is fontos a mai társadalomban, persze a munka után – mindegy, hogy az mi, csak csinálja mindenki, amihez ért s ami feltölti. Épp, hogy egy kényelmes életminőséget tudjon mindenki biztosítani magának. Éltem a három a magyar igazság s egy a ráadás lehetőséggel.

8. Ha egy varázsütésre megszüntethetnél bármit a világon, mi lenne az?

A rosszindulat, és az ostobaság.

9. Mire vagy a legbüszkébb?

Arra, hogy azt az életet élem, amiben komfortosan érzem magam. Van kellő konokságom abban, hogy ne adjam fel, a viszontagságok, kihívások és kudarcok ellenére. Viszonylag jó a kudarctűrő képességem, s folyamatosan erősödöm, önreflektív vagyok.

10. Mi lenne a Bakancslistádon az első dolog, amit még szeretnél megcsinálni ebben az életben?

Egy januári utazás egy napsütötte vidékre.

11. Ha visszamehetnél az időben, hogy egy már megtörtént eseményt újra „írj”, ugyanazokkal a szereplőkkel, ugyanott, de mégis másképp. Megtennéd?

Nem. De utóbb újrakeretezem gondolati síkon. A természet dolgába nem szólnék bele, ahhoz már épp elég sci-fit láttam.

12. Mit szeretsz az életben a legjobban?

A lehetőségeket, a kapcsolódásokat, az érzéseket.

13. Ha ételként kellene jellemezni magad, milyen étel lennél?

Cseresznye. Finom de figyelni kell, mi van benne.

14. Ha meglenne minden feltétele annak, hogy valami egészen másba fogj, mint amit eddig csináltál, tanultál, mihez kezdenél?

Ezen már túlvagyok, úgy alakítottam az életem, hogy olyan dolgokkal foglalkozom, amiken már nem változtatnék gyökeresen. Létezésem szerves része a képzőművészet, a zene és az irodalom gyakorlása is. A tanári és tanítói tanulmányaimat is beleforgatva a vállalkozásomba sok lábon tudok állni, s mindennel foglalkozom, ami valaha is érdekelt. Ha lehetőségem adódna, többet utaznék, de rajta vagyok az ügyön. Türelmes vagyok, hiszem, hogy megfelelő átgondoltsággal sok mindent be lehet hozni az életbe. Figyelem a lehetőségeket, ha olyan külső hatás ér, ami inspirál, megmozgat akkor idővel beépítem azt is.

15. Kérdésem neked: 

Mi inspirál az életben? Mi a te sztorid?

Amikor ezen a válaszon gondolkodtam, hogy “mi is az én sztorim??”, csak úgy röpködtek, cikáztak a gondolataim. De visszatértem újra, meg újra ugyanahhoz a válaszhoz. Olyan volt mint mikor meglátunk egy ruhát és tudjuk, hogy /”EZ AZ A RUHA”! /, de azért még felpróbálunk vagy tizet biztos ami biztos alapon, majd megvesszük azt az elsőt. Szóval a válaszom erre a kérdésre, hogy mióta az eszemet tudtam, volt bennem egy bizonyítási kényszer, hogy több vagyok, mint amit gondolnak rólam, amit kinéznek belőlem. Pontosan ezért, mindenben igyekeztem 100%-ot nyújtani. A gond csak az volt, hogy nagyon ritka volt a pozitív visszajelzés, nem azért, mert nem volt jó, amit csináltam, hanem mert ilyen az emberi természet, ritkán dicsér. Majd igazán nem tudom mihez kötni, de egyszer csak megváltozott bennem ez a kényszeresség, és már csak a magam jó érzésésért tettem dolgokat, alkottam és elegendő volt az, hogy nekem tetszett, hogy én úgy éreztem, hogy EZ SZUPER LETT! A blogom írása is inkább terápiának indult, majd “SZERELEMGYEREK LETT BELŐLE”. Azért írom, hogy informáljak, formáljak, kellemes perceket okozzak azoknak, akik olvasnak engem, és a Csajokat, akikkel társultam, hogy létrehozzunk egy picit szemléletformáló oldalt, amiben van lelkizés, informálás, tanítás és most, hogy már te is itt vagy közöttünk, általad pedig a képzőművészet is. 

Nagyon köszönöm Neked Zsófia a válaszokat és a nekem feltett kérdésedet is!

Zsófi:

Egy pici információt a kérdéseim megválaszolása közben elárult a munkájáról  Zsófi. Biztosan szeretnél többet is megtudni, olvasni a hivatásáról: itt megteheted:  Ötletkovács és  Baka8

Végül még egy kéréssel fordultam Zsófihoz. Megosztanád velünk egy kedvenc idézetedet?

“Ami nem rugalmas, az törik.”