Ez a hét is még az itthontanulás jegyében telik. Amit szeretek, mert olyan jó hallani, látni egész nap Babót.
Hatalmas szélviharra ébredtünk hétfőn reggel, amit azért szerettem, mert így közelmúltban feltett szélcsengő egész nap “muzsikált” nekem.
Szerintem nincs nagyobb Boldogság egy édesanyának, mint mikor látja a gyermekét nevetni, kacagni, élvezni az életet.
Milyen kevés is elég a boldogsághoz…..végre szétszedte azUram a sütő ajtajában az üveglapokat, hogy megtudjam takarítani. Mintha új lenne, olyan szép lett, öröm ránézni.
A héten tovább csinosítottam a lakást. Teljesen eltudok merülni az alkotásban. Ilyenkor megszűnik tér és idő, csak én és a kretívkodás van.
Egy rendkívül nyugis, békés hét volt. Nagyon hálás tudok lenni az ilyen napokért.
Ismét volt egy pici hóesés. Néhány napra fehérbe borult a kertünk.
A következő idézetet találtam miközben egy másik írásomhoz kerestem pár bevezető gondolatot. Gondoltam megosztom, olyan szép!!!
A gyermek az igazság tükre, a jóság mennyei sugára, az emberi alkotás legszebb földi virága.