Az emlékkönyvtől a valódi naplóig
Sziasztok!
Akik hozzám hasonlóan a “B” oldalt pörgetik már, biztosan emlékeznek az EMLÉKKÖNYVRE.
Ez egy keményfedeles, néha bőr kötésű sima füzet volt, amibe mi magunk is írtunk, rajzoltunk, majd átadtuk barátnőknek, akik verset, idézetet, gondolataikat jegyezték fel nekünk, hogy megmaradjon az utókornak is. Szerintem iskolás időszakunk legikonikusabb darabja volt.
Emlékeztek rá? Esetleg még ma is őrizitek a könyvespolcon? Dobj róla egy képet, szívesen megnézném.
Nekem az ÉMLÉKKÖNYV-em volt az első NAPLÓM. Ami, még sokkal inkább szólt arról, hogy szép legyen, színes legyen, mint “igaz” legyen.
Huszonévesen írtam az első “valódi” naplómat, amibe már az érzéseimet, gondolataimat, fájdalmaimat, örömeimet fogalmaztam meg. Ez már nem a szépségről szólt, hanem a “valódi” nagybetűs életemről.
Időről időre visszatér bennem a vágy, és az elhatározás, amit sokszor tettek is követnek: AKKOR ismét NAPLÓT ÍROK.
Most, mielőtt ezt a kis szösszenetet kezdtem el írni, belelapoztam egy 25-30 évvel ezelőtt írott naplómba. Még magam is megdöbbentem, hogy milyen őszinteséggel, mondhatni “hidegvérrel” fogalmaztam meg a legbensőbb titkaimat, enyhítve ezzel a belső szorongásomat.
Ráébresztett arra, hogy a naplóírás mennyivel jobb, mint magamban pörgetni a gondolatokat. Azzal, hogy leírom a bennem zajló eseményeket, olyan mintha letenném és ugyanakkor hálát is érzek mert sokkal tisztábban látom általa a történéseket, szóval egyszerűen csak segít jelen lenni.
Azt viszont én is tapasztalom, hogy egyre nehezebb naplót írni vagy inkább egy folyamatos szokássá tenni. Na nem azért mintha nem lenne gondolat, ami kikívánkozik, hanem mert időt kell rá teremteni, ebben a folyton rohanó, feladatokkal teletűzdelt, elvárásokkal teli mindennapokban.
Az én életemben is teljesen hektikusan van jelen a naplóírás. Vannak időszakok amikor olyan könnyen megy, mint a “biciklizés” és van, amikor egyszerűen csak elsodor az élet és azt veszem észre, hogy már hetek-hónapok óta egy sort sem írtam. Rájöttem, hogy akkor válik másodlagossá a naplózás, amikor már nem boldogságot, örömet ad, csak azt érzem, hogy egy újabb kipipálandó feladat.
Én úgy gondolom, hogy a naplóírásnak örömteli “feladatnak” kell lennie, amit akár reggel vagy este teszünk meg, a lényeg, hogy jó érzéssel töltsön el, mert akkor sokkal könnyebb kitartani mellette.
Talán ezért éreztem most, a Kreatív Böjt előtt is, hogy ehhez az időszakhoz külön füzet kell… A lélek nagytakarítása: 42 napos kreatív és lelki utazás
Szóval miközben szedtem össze a sok-sok anyagot, információt, szívtam magamba a tudást, éreztem, hogy ehhez az időszakhoz mindenképpen kell majd egy külön napló is. Ami csak erről szól, amit itt és most megélek, ahogyan jelen vagyok, a gondolatokról, amik elkísérnek.
Nem egy szép, hibátlan, Instagram-kompatibilis naplót terveztem (habár imádom a szépet, az esztétikusat), nem olyat, amit majd lapozgatva azt mondom, milyen rendezett vagyok, hanem egy igazit. Egy olyat, amibe néha csak három szó kerül, máskor egy mondat, egy elszáradt virág, egy fél gondolat.
Egy felismerés, amit nem akarok elveszíteni. Egy olyan füzet, ami nem tökéletes — hanem őszinte.
Arra gondoltam, nagyon jó lesz majd júniusban visszanézni rá, hogy lássam, honnan indultam. Milyen voltam, min gondolkodtam, mitől féltem, mi adott erőt. Mikor sikerült és mikor nem, tényleg lelassulni
Tudásdoboz – Mit jelent valójában a naplóírás?
A naplóírás az egyik legismertebb és legtöbbet használt önreflexiós eszköz, amely segít a gondolatok, érzések és élethelyzetek tudatos feldolgozásában.
Egyszerűen megfogalmazva: fogj egy füzetet, írj bele, és majd jobban leszel. Ennyi? Pedig valójában ennél sokkal többről van szó. A naplóírás azt jelenti, hogy leírjuk mindazt, ami bennünk történik.
Ez lehet egy esemény, egy döntési helyzet, egy félelem, egy öröm, egy felismerés vagy akár csak néhány szó arról, hogyan érezzük magunkat az adott napon.
A pszichológiában ezt gyakran expresszív írásnak nevezik. James W. Pennebaker amerikai pszichológus kutatásai szerint az érzelmek rendszeres leírása csökkentheti a stresszt, javíthatja az érzelmi önszabályozást, sőt bizonyos esetekben a fizikai egészségre is pozitív hatással lehet.
A naplóírásnak több formája létezik:
1. Személyes napló
A klasszikus forma, amikor a napi eseményeket és az azokhoz kapcsolódó érzéseket írjuk le.
2. Hálanapló
Ebben a figyelem tudatosan a pozitív dolgokra kerül: miért vagyok ma hálás, mi adott örömet, mit vettem észre.
3. Szabad írás
Julia Cameron A művész útja című könyvében ismert „Morning Pages” módszer szerint reggel három oldalnyi folyamatos írást végzünk, szűrés és javítás nélkül.
4. Irányított önismereti napló
Konkrét kérdések mentén történik az írás, például:
– Mit érzek most?
– Mire van igazán szükségem?
– Mi az, amit el kell engednem?
5. Rendszerező napló
Ide tartozik például a Bullet Journal módszer is, ahol a feladatok, célok, tervek és reflexiók együtt jelennek meg.
Fontos tudni, hogy a Bullet Journal eredetileg nem dekorációs rendszer volt.
A módszer megalkotója, Ryder Carroll azért hozta létre, hogy segítsen lelassítani a gondolatokat, rendszerezni a mentális zajt és tudatosabban jelen lenni a mindennapokban.
A slow living szemléletében pontosan ezért fontos a naplózás: nem a szépség, nem a tökéletesség és nem az Instagram-kompatibilis oldalak miatt, hanem azért, mert segít megérkezni a jelen pillanatba.
A jó napló nem szép. A jó napló igaz.
Hogyan legyen a naplóírás örömteli?
- Az első és talán a legfontosabb a naplóírással kapcsolatban, hogy örömteli legyen, hiszen csak akkor lesz hosszútávú folyamat belőle, ha nem kényszeres, nem kötelesség, hanem egy olyan 3-5-10-30 perc az életünkben, ami után úgy érezzük, hogy: “Jaj, de jó, hogy élek és írhatok”! Ha magához az íráshoz kapcsolunk olyan tevékenységeket, amiket eleve szeretünk, például egy finom kávé, vagy tea, esetleg egy halk zene, vagy csak kiülünk a kertünk, teraszunk egy kedves szegletébe és máris egy olyan rituálé válik belőle, ami “melegséggel”, kényeztetéssel tölti el a reggeljeinket vagy esténket.
- Az illatoknak is különleges erejük van, egyetlen csepp is elég lehet ahhoz, hogy felidézzen bennünk egy kedves emléket, egy hozzá kapcsolódó érzést. Lehet egy szeretett illat párologtatása is a kis naplóíró “szeánszunk” része.
A bergamottolajat gyakran használják nyugtató, feszültségoldó illatként, így különösen jól illeszkedhet egy esti naplóíró rituáléhoz.- Én azt javaslom, hogy kézzel írott naplót vezessünk, még akkor is, vagy talán pont azért, mert a digitális világ kezdi elfeledtetni velünk a kézírás “szépségét, mélységét”. A kézzel írt naplózás olyan, mintha a toll egy picit lassabban mozogna, mint a gondolataink és mire a mondat végére érünk, mi magunk is halkabbak lennénk.
Ha mégis a digitális naplózás mellett döntenél, akkor van egy nagyon klassz: My Diary – Daily Diary Journal: Ez az egyik legnépszerűbb választás, amely magyar felülettel is rendelkezik. Jelszóval vagy ujjlenyomattal védheted az írásaidat, és képeket is csatolhatsz hozzájuk My Diary a Google Playen.
- A naplóírás úgy örömteli még, ha úgy tudod a napi teendőid közé szőni, hogy az másban nem okoz “fennakadást”. Lehet, hogy számodra a reggeli néhány perc, amikor még csendes a ház, ad egy olyan egész napos útravalót, ami megkönnyíti, hogy másnap is felkelj egy picit hamarabb, hogy legyen időd a reggeli elcsendesedésre. Ugyanakkor, ha az esti írást részesíted előnyben, az pedig segít átgondolni az egész napot, annak minden jó és rossz élményével és azzal az elhatározással alszunk el, hogy holnap ezt vagy azt jobban csináljuk, de legalábbis másként.
- Szerintem a naplóírásnál is fontos, hogy reális célokat (már, ha egyáltalán kellenek hozzá), tűzzünk ki, mind a hosszára, mind pedig a gyakoriságára. Lehet, hogy ma csak 3 szó vagy mondat az, amit le szeretnék írni, holnap pedig 3 oldal lesz vagy az is lehet, hogy a hétvége a megfelelő, amikor elmesélem “magamnak” (naplómnak), hogy mi történt, mi foglalkoztatott, mi adott örömet. Pont ettől az elvárásmentességtől válik vonzóvá a naplóírás.
- Velem gyakran előfordul naplóírás közben, hogy a fejemben olyan szépen összeáll, amit le szeretnék írni, viszont mire a papírra vetem, már közel sem olyan ékesszóló, összeszedett, a külalakról nem is beszélve. De valójában így most, sok-sok év naplóírásával a hátam mögött, nem ez tűnik a legfontosabbnak, hogy akkor és ott, milyen szépen vagy épp milyen összekuszáltan fogalmaztam. Maga az írás az, ami BODOGSÁGOT tud adni, a folyamat.
- A naplónkban összegyűjthetjük nem csak a gondolatainkat, de akár fotókat, préselt virágokat, belépőket, de még (külföldi) buszjegyeket is akár. Évek múlva ezeken az oldalakon keresztül újra tudjuk élni az élményeinket.
Milyen előnyökkel jár a naplóírás
Amikor utánanéztem ennek a témának, őszintén meglepett, hogy a naplóírás nemcsak lelki értelemben lehet gyógyító, hanem a testi egészségre is hatással lehet.
Persze elsőre azt gondolnánk, hogy „csak” arról van szó, hogy könnyebb lesz a lelkünk, ha kiírjuk magunkból a bennünk kavargó gondolatokat. És ez már önmagában sem kevés, de a kutatások ennél tovább mennek.
James W. Pennebaker amerikai pszichológus — aki az expresszív írás egyik legismertebb kutatója — már az 1980-as évektől vizsgálta, hogyan hat az érzelmek leírása a test működésére.
Az úgynevezett expresszív írás lényege, hogy őszintén, szűrés nélkül írunk stresszes eseményekről, fájdalmakról, veszteségekről vagy belső feszültségekről.
A kutatások szerint ez:
– csökkentheti a stresszt
– javíthatja az alvás minőségét
– segítheti az immunrendszer működését
– enyhítheti a szorongást
– támogathatja a gyógyulási folyamatokat
Bizonyos esetekben még krónikus betegségeknél is pozitív változásokat figyeltek meg, például:
– asztma
– reumatoid arthritis (ízületi gyulladás)
– daganatos betegségek
– HIV/AIDS esetében is
Fontos azonban, hogy ez nem csodaszer, és természetesen nem helyettesíti az orvosi kezelést. Sokkal inkább egy csendes, mégis erős kiegészítő támogatás. Az eredményekhez általában napi 15–20 percnyi, mélyen őszinte írás szükséges, több egymást követő napon keresztül.
- Nem szépen.
- Nem irodalmian.
- Hanem igazán.
Talán éppen ezért működik. Mert amikor leírjuk, ami bennünk van, a testünk is fellélegezhet egy kicsit. Forrás: www.carenity.us +2
Záró gondolatom
Talán éppen ez a naplóírás legnagyobb ajándéka. Nem az, hogy szebben fogalmazunk, nem az, hogy rendezettebbek leszünk, és még csak nem is az, hogy minden kérdésünkre választ kapunk. Hanem az, hogy végre leülünk önmagunk mellé.
Ebben a rohanó világban, ahol mindenki beszél, mindenki vár valamit, mindenki siet valahová, a napló egy csendes hely marad. Egy hely, ahol nem kell megfelelni, nem kell erősnek lenni, nem kell tudni a választ, csak jelen lenni.
Lehet, hogy ma csak három szó kerül a papírra. Lehet, hogy holnap egy egész oldal, és az is lehet, hogy egy préselt virág többet mond majd minden mondatnál. De mindegyik nyomot hagy és talán évek múlva, amikor újra fellapozod ezeket az oldalakat, nem azt fogod nézni, milyen szép lett, hanem azt, hogy ott voltál benne. Igazán.
Én ezért szeretek naplót írni, s talán ezért kezdtem most újra. Ha van otthon egy üres füzeted, ami már régóta vár rád… talán most van itt az ideje kinyitni.
Te vezetsz naplót?
Vagy volt valaha egy emlékkönyved, amit ma is őrzöl?
Mesélj róla kommentben — nagyon kíváncsi vagyok
Ha maradnál még egy kicsit…
Ha megszólított a naplóírás csendje, talán ezekben a cikkekben is otthon érzed majd magad:
→ Nem kell szépnek lennie. Elég, ha igaz.
hogyan vezesd a kreatív böjt naplóját úgy, hogy ne feladat, hanem valódi belső tér legyen
→ Mindfulness: egy újabb XXI. századi csodaszer?
mit jelent valójában a tudatos jelenlét, és hogyan segíthet lelassítani a rohanó hétköznapokat
→ Miért böjtölünk valójában?
amikor a böjt már nem csak az ételről szól, hanem a lélek nagytakarításáról is
Ez is érdekelhet
Nyár típus 1. rész
Nyolcadik Böjtös napom
