14. Böjtös napom – A tudatalattink formálja a külső – belső változásunkat.

2025. 03.31. Hétfő

Sziasztok!

Ma egy furcsa gondolat motoszkált bennem: Lehet, hogy már most változom, pedig még nem „csinálok” semmit? Igen, a tudatalatti képes befolyásolni a súlyunkat – sőt, gyakran ez az első hely, ahol a változás elkezdődik. Még mielőtt bármi történne kívül.
Még nem tartok ott, hogy fegyelmezetten betartsak időablakokat, nem vezetem minden nap a naplót, nem változtattam meg drasztikusan az étkezésemet…
De mégis… valami bennem már figyel.

• Figyelem, hogy mikor vagyok valóban éhes.
• Figyelem, miért eszem.
• És azt is, mikor ennék valami mást – de nem ételt, hanem törődést, pihenést, kapcsolódást.

Rájöttem, hogy a böjt nem azzal kezdődik, amikor már pontosan betartom az időket. Hanem azzal, amikor elkezdek másként figyelni magamra.

Amikor már nem az a kérdés, hogy „mit ehetsz?” – hanem az, hogy „mire van most valóban szükséged?”

Hogyan hat a tudatalatti a testünkre?

1. A test reagál a gondolatokra, érzésekre, szándékokra
   Ha valaki elkezd máshogy gondolni a testére, az evésre, a saját szerepére, az már rezgésváltozást hoz.
   Ez nem ezoterika – ez pszichofiziológia. A gondolataink befolyásolják a hormonrendszert, az anyagcserét, a szokásainkat is.

2. A figyelem fókusza áthangolja a belső világot
   Amikor valaki elkezd elméletben böjtölni – olvas, reflektál, figyel – már másként van jelen a testében. És ez elkezdi formálni az idegrendszeri reakcióit is.

3. A „belülről induló” változás tartósabb
   Aki fejben már „böjtöl”, annak már csökkenhet az étkezéssel kapcsolatos feszültsége, szorongása. És ezzel együtt: – csökkenhet a falásroham esélye,
   – nőhet a testérzékelés tudatossága,
   – lassan beindulhat egy természetes ritmus.

4. A test „hallja”, ha szeretettel kezdünk róla gondolkodni
   Ez nagyon Judithos gondolat, de igaz:

Nem tudom, mennyit fogok fogyni ettől a figyelemtől. De azt tudom, hogy valami belül már könnyebb lett. És talán ez az első, legfontosabb kiló, amit leteszek. Egy adag elvárás. Egy marék bűntudat. Egy régi gondolat, hogy csak akkor vagyok elég, ha… Ha elég vagyok. Most is.

Ha elkezdek másként gondolni magamra, a testem egyszer csak megnyugszik. És ha megnyugszik – már nem kell kapaszkodnia a túlsúlyba sem.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én egyre jobban élvezem a reggeli kis böjtös szeánszunkat. Amikor legelőször csináltam még mondjuk úgy kissé kényszeredett volt az egész, mára viszont már meg sem fordult bennem, hogy ne csináljam. 

Tudom, talán kissé olyannak érezhetitek, ezt a Böjtös sorozatot mintha egy török szappanopera lenne, lassú, talán túlzottan részletes, és egy-egy rész olyan mélyen kidolgozott, amire lehet, hogy nincs is igény. Viszont én már csak ilyen vagyok és tudom, hogy megfogom találni azokat, akik erre nyitottak. 

A mai időszakos böjtről szóló cikkben, viszont továbbléptünk és már van egy újabb házi feladat ami hozzásegít, hogy bevezessétek ti is az életetekbe az időablakos böjtölést. Ha még nemolvastátok a cikket, akkor itt tudjátok elolvasni. 

Legyen szép az estétek!