falu
Országhatáron belül

Pici falu nagy látványossággal

Sok olyan hely van a világon, kishazánkban, ami mind-mind lehet Bakancslistás. Nekem az egyik ilyen, egy olyan pici faluban van, ahol a lakosok száma egy sima hétköznapon, mindösszesen 428 fő. Majd eljön a vasárnap, és az ide zarándokolók úgy megtöltik a falucskát, hogy lépni is alig lehet. Ebből még nehéz lehet kitalálni. A következő segítség, hogy a Káli-medencében járunk. Aki hallott már erről a helyről, biztosan rávágja, hogy……. aki még most sem tudja, annak elárulom, hogy ez a hely: KÁPTALANTÓTI

Picit utána néztem, hogy azon felül, hogy itt található a Liliomkert Termelői Piac, mit lehet még tudni a helyről. 

Összefoglaló

Káptalantóti a Balaton-felvidéken, Tapolcától 6 km-re helyezkedik el. A kis falut a Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanuhegyek ölelik át. Nevéből a Káptalan előtag azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor a győri káptalannak voltak birtokai. A Tóti név eredete valószínüleg nem a szlovák nemzetnévből származik, hanem a délszláv (szlovén-horvát) népcsoporthoz tartozó tót népnévből képződött. A két részből, Felső (később: Káptalan) -tótiból és Alsó (később: Nemes) -tótiból álló falu 1848-ban egyesült, azaz Nemestóti beolvadt Káptalantótiba. 1256-ban még Tothy néven említették egy okiratban. Templomának első említése 1272-ből való, de a középkori épület elpusztult, és nem is települt újra. A XIII. században épült román stílusú templomának romjai ma is láthatóak (Sabar-hegyi templomrom). A falu lakossága a szőlőművelésből élt. A gazdák a Bodóki-hegyen állították fel a bor védőszentje, Szent Orbán szobrát. Káptalantótit többször felégette a török, lakói a harcok és az adók elől elmenekültek, majd később visszatértek és a község újratelepült. A ma is álló római katolikus temploma 1765-73 között épült barokk stílusban, oltárképe 1828-ban készüt, amelyen Szent Márton püspököt láthatjuk. A településnek jelenleg kb. 500 lakosa van, ennek nagy része idős ember.

Káptalantóti településföldrajza

Káptalantóti a középkorban Thoty, a múlt században nemes- és Káptalantóti Veszprém megye Tapolcai-medencéjében, a Balaton északi partján fekszik. A falu legmagasabb pontjáról, a templomdombról körültekintve, északról a várromokkal koronázott Csobánc, nyugatról a bazalt kőzsákokkal csipkézett Szentgyörgy-hegy teszi változatossá a körképet. Délnyugatról a Gulácsi hegy, délről pedig a Tóti hegy erdős bazaltkúpja zárja le a láthatárt. Ha rátekintünk a Magyarország Régészeti Topográfiájának térképeire, láthatjuk, hogy ezen a vidéken az őskortól kezdve számos leletre bukkantak, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy az a hely minden időben lakott volt. A négyszáz esztendős római uralomról vidékünk számtalan emléke tanúskodik. Nagyobb település lehetett Káptalantóti is. Határában két feliratos kőoltárt is találtak, tehát bizonyára templom is volt, ami mindenképpen jókora falura utal. Mind a kettőt a plébánia területén ásták ki. A római uralom a IV. században ért véget a Balaton vidékén. A népvándorlás századaiban egymást váltották itt a különféle népek: hunok, keleti gótok, avarok stb. Csupán az utóbbiak tudtak hosszabb ideig ezen a vidéken maradni. A mintegy 300 esztendős tartózkodásuk során jelentősebb telepük alakult ki községünk határában is. A falu és a Tóti hegy közötti térségben, az u.n. Bodoki dűlőben napvilágra került leletek alapján 1969 és 1970 nyarán ásatások folytak. Feltehetően több száz sír van e helyen. Az eddig feltárt sírok ugyan egytől-egyig megbolygatottak és kiraboltak voltak, de ennek ellenére számos értékes lelet került elő. A honfoglalást megelőző századokban telepedtek meg vidékünkön a szlávok is. Minden bizonnyal e délszlávok, tótok voltak községünk névadói is.

 

Községünk története a XVI. századig

Honfoglaló őseink a 899-i itáliai hadjártból hazatérve megsemmisítették Braszlav herceg balatonvidéki hűbártartományát.Néhány hónappal később, 900 nyarán elfoglalták Pannóniát. A törzsek között felosztva az új területet, Káptalantóti vidékét a horka (bíró) méltóságot viselő Kál nemzetség a Vérbulcsu, vagy Lád nem ülte meg. A 998. évi Koppány-lázadásban minden bizonnyal részt vett a Vérbulcsu nemzetség is és ezért vesztette el birtokai nagy részét, s ezeket a veszprémi püspökség kapta meg. Más feltevések szerint a lázadó törzs birtokai részben fejedelmi törzsre szálltak vissza, majd az akkor alakuló győri püspökségnek, később a káptalannak jutottak adományképpen. Így jutott Káptalantóti is a győri káptalan tulajdonába. Természetesen volt itt egyéb fejedelmi és nemesi birtok is. Éppen a nemesi birtokkal kapcsolatban találkozunk Tóti első okleveles említésével, 1270-ben Gyulakeszi és Tóti pere kapcsán1. A káptalani, nemesi és királyi birtokok megosztásáról egy 1272-ből származó oklevélben találunk pontos adatokat. Ezek szerint a király parancsára Sixtus esztergomi olvasókanonok elkülönítette az udvarnokok földjét a hercegi és káptalani népek földjétől. A birtok felét, mely a határ nyugati részét alkotja, az udvarnokok kapták. A határ másik felét újból két részre osztva, a királyi várnép illetve a győri káptalan kapta. A szőlőket azonban továbbra is közösen birtokolják. Az 1300-as évek első felétől kezdve két Tóti szerepel okleveleinkben: Felsőtóti és Alsótóti. E két helység pontos elkülönítése, fekvésének meghatározása ma már elig lehetséges. Egy 1770-es térkép szerint a mai Petőfi és Badacsonyi utcák által határolt keleti terület káptalani birtok volt. A nyugati határrész ?Nemesi birtok?, az északi pedig ?Váruri birtok? névvel volt jelölve. Egy 1832-ből származó térkép alapján az akkori falunak két főutcája volt, kelet-nyugati és észak-déli irányba. Ez utóbbiról jegyzi meg a vázlatrajz, hogy az különbözteti meg a nemes birtokát a káptalanétól. A kelet-nyugati (Petőfi) utcát régebben nemes utcának is hívták. Felsőtótit 1600-ban említik utoljára. Ebben az időben végleg elpusztult. Feltevések szerint Tóti e része, a mai községtől keletre fekvő Sabar-hegy északi lejtőjén helyezkedett el, a középkori templomrom körül. Káptalantóti a középkorban három templommal rendelkező település volt: az egyik Bácson helyezkedett el, a másik a mai Sabar-hegyi rom körül, a harmadik pedig a ma is álló Istenháza. A török idők után már csak Alsótóti épül fel, de elkülönülnek benne a nemesek a káptalan jobbágyaitól, így kapta a legújabb időkig a Nemes- és Káptalantóti nevet. Bács pedig mindmáig a faluhoz tartozik. Arra sem tudunk magyarázatot adni, hogy a község mely részét nevezték Kistótinak. Az 1716-os és 1718-as összeírásban ugyanis szerepel Nemestóti és Káptalantóti mellett egy ilyen nevezetű rész is. Fentebb láttuk már, hogy a XIII. század második felében okleveleink királyi, udvarnoki és hercegi népek birtokairól is beszélnek. Ezek küzül név szerint is ismert a Tóthy család. E feltehetően a Becse-Gergely nemzetségből eredő családnak számos tagja szerepel e kor okleveleiben, amelyből a család jelentőségére, gazdagságára következtethetünk. Ebből a dinasztiából származott később Nemestóthy Szabó család, melynek leszármazottai ma is élnek. Oklevelek szólnak arról, hogy a XVI. században birtoka volt itt a tihanyi apátságnak is, melyhez egy csere útján jutott hozzá. Tóti azonban a ksőbbi időkben nem szerepel a tihanyi apátság földjei között.

 

A falu története a török időkben

1521 körül a győri káptalan két kanonokot Zala vármegyébe küldött, hogy Tótiban és Zsiden zsoldosokat toborozzanak. A másfélszázados török hódoltság küzdelmes, keserves történetét településünk életében is nyomon követhetjük. Nem csak a török dúlta, rabolta a falvak népét, hanem a hatalmaskodó várurak, várkapitányok is. 1524-ben a káptalan a zala vármegyei hatóságoktól kér védelmet jobbágyai részére. 1538-ban Kecset Márton, a későbbi veszprémi püspök foglalta el a falut. Jobbágyainak kiváltására követséget küldött a káptalan a püspökhöz. Az ügy békés elintézése azonban alig sikerült, mert 1542-ben karhatalommal foglalta vissza a káptalan tóti birtokát. 1550. szeptember 15-én a kapornaki apátság Ujlaki Ferenc győri püspök parancsára perbe idézi Gyulaffy Lászlót (Csobánc ura), Biczó Ferencet (csobánci várnagy) és Tóthy Miklóst, akik fegyveres erővel megtámadták Tótit, a káptalan jobbágyait elhajtották, rétjeit lekaszálták, földjeit learatták, borát elvitték, s a templomot is kirabolták. Veszprém 1552. évi elestével még súlyosabb lett a vidék helyzete. A török most már a Balaton északi partját is rettegésben tartotta és időről-időre végigsarcolta. 1554. novemberében Csobáncot támadta meg, de szerencsére Gyulaffy Lászlót otthon érte az ostrom. A támadás heves volt, hiszen a falak tetejére is sikerült a támadóknak feljutniuk, de a támadások sikertelenek maradtak, s a törökök eltakarodtak a vár falai alól. Természetesen végigrabolták a környékbeli falvakat, köztük a legközelebbit, Tótit is. Ekkor pusztult el a salföldi pálos kolostor épülete is, melyet a szerzetesek már korábban elhagytak. 1564-ben valami oknál fogva elhagyták a jobbágyok Tótit. Hogy pontosan miért is, azt senki sem tudja, csak feltételezések vannak. Egyesek szerint a környéken garázdálkodó hajduk elől menekültek el. Mások azt állítják, hogy súlyosnak tartották terheiket és időleges eltávozásukkal próbálták a földesurat engedékenységre bírni. 1567-ben mindenesetre kérték a káptalant, hogy bocsássa és telepítse őket vissza, amit a káptalan meg is tett. A két Tóti sokat szenvedett a török idők alatt. Hányszor kényszerült menekülésre a szegény nép, hányszor égették fel nyomorult hajlékát, hányszor hajtották el állatait, talán még saját magát is, ha nem tudott idejében menekülni a Bakony közeli rengetegeibe, vagy a környék ingoványos nádasaiba. Ma is él a szájhagyomány, hogy a falun kersztül folyó patakocska medrében futott a nép egy-egy török rajtaütés alkalmával a falutól nyugatra fekvő nádas-vizenyős bozótba, hogy még a lába nyomát se találja meg az ellenség. Felsőtóti a hódoltság korában elpusztult, nem is épült többé újjá. Emlékét – feltevések szerint – csak a sabar-hegyi pusztatemplom romjai hírdetik.
 
A falu története a XVIII-XIX. században
A török kitakarodása után még sokáig nem indulhatott meg a békés fejlődés és újjáépítés. A XVIII. század első éveiben, II. Rákóczy Ferenc szabadságharcának kezdetén még a császáriak kezén volt Csobánc vára. Ez idő alatt mérhetetlenül sokat szenvedett a környező falvak lakossága a katonaság erőszakoskodása miatt. Mindezek hatását megszenvedte Tóti is. Próbáljuk most nyomon követni a török időket, a kuruc-labanc háborúkat átvészelt falu történetét, fejlődését.

 

Nemestóti

Az egytelkes nemesek 1630-ból származó összeírása szerint ekkor a községben mindössze 5 nemesi család lakott, Bácson pedig 3. Ez a szám 1738-ra már 21-re emelkedett. 1696-ban Captalantoty-ban a káptalan birtokán 17 jobbágy élt. (Ez az adat nem szól a nemesek számáról, csak a 4 hold szőlőjüket említi.)

 

Káptalantóti

Életét ebben a korban a káptalani földesúr és jobbágyainak kapcsolata határozta meg elsősorban. 1739-ben úrbéri egyességet köt a káptalan tóti jobbágyaival. Eszerint a földesúr eláll a bérbeadástól és saját kezelésébe veszi a birtokot. Jobbágyaitól törvényes szolgáltatásokat követel. 1750-ben bonyodalmas úriszéki tárgyalások folytak a szolgáltatások ügyében. A jobbágyok, a földek és határok terméketlenségére hivatkozva méltányosabb elbánást szeretnének. 1756-ban a nép kérése a káptalan felé, hogy kialkudott bérösszeg fejében használhassák a község földjeit. Később egyre több lett a vita a káptalan jobbágyai és a falu egyéb lakosai között. A jobbágyok szerettek volna községi mészárszéket felállítani, továbbá kérték, hogy a káptalan kegyúri jogát hadd vegyék el, ugyanis a javadalmat nem a káptalan adta, hanem közös erőből keletkezett. Az 1768-ban kiadott új urbárium pontosan megszabta a földesúr és a jobbágyok viszonyát. Eszerint egy egész jobbágytelekhez 20 hold szántóföld és 8 szekér szénát termő rét tartozik. Az úrbéri szolgáltatásokat a káptalan jobbágyai egy összegben váltották meg. Az erre vonatkozó egyességük 1768. őszén keletkezett. Ezt a szerződést mindig megújították, újabb 3-3 évre. 1839-ben új szerződés készült. Ez megemlíti, hogy a káptalannak kevés birtoka van Tótiban, ez készteti őt a bérbeadásra. 1832-ből ránk maradt a káptalan levéltárában a község vázlatos térképe, miszerint a két fő utca derékszögben keresztezi egymást. Az egyik felirata: Tóti Hegységnek napkeleti és napnyugoti utcája, vagyon benne hetven ház. A másik felirata: Északnak szolgáló kis utca Keszi felé. Végül: Tóti hegység délnek fekvő utcája, mely is különbözteti a nemes fundust a Tettes Káptalan fundusától. A vázlatrajz felsorolja a káptalan birtokait a következőképpen: ?A napkeleti falu végén kivül következnek a nemesekkel a szántóföldek után Sabar nevezetü szőlőhegy, mely is nemesekkel keverve birattatik, melynek napkeletre hosszusága négy hold lehet a falu végétől, szomszédoltatik a Bácsi pusztával. Északra szolgáló kis utcán kivül vannak szántóföldek, rétek, mind keverve a nemesekkel. A falutól terjeszti magát harmadfél hold föld hosszuságnyira a hosszusága, a szélessége pedig foglal magában egy holdföld hosszuságát. Keszi határával ütközik meg. Napnyugatról a falu végén kivül vannak szántóföldek, rétek, keverve a nemesekkel. A falutól hosszusága a Gulácsi határig foglalhat magában három holdat. Ugyan Gulácsi határral szomszédoltatik.? A déli utcánál az egyik oldalon 28, a másikon 26 ház van jelezve. Ehhez a következő jegyzet található: Ezen utcának végin kivül mindjárt vannak összekeverve nemesekkel szántóföldek, szőlőhegyhez egy hold föld hosszányira, azután következik Hegymög nevezetü szőlőhegy. Szőlőhegy alatt szántóföldek nemesekkel az is keverve. Hegymögi szőlőhegyen túl következik az erdő, mely is ütközik meg Badacsonytomaji, Őrsi és Salföldi határokkal. Mind ezeknek a tagoknak összevévén hosszuságát, lehet kilenc hold földből álló hosszuságuk. Szélessége pedig hat hold föld hosszuságu. Értvén olyan szántóföldet, mely száz quadrát földből áll.

 

E felsorolásból láthatjuk, hogy a káptalan birtoka az idők folyamán egyre jobban szétszóródott és elaprózódott. Az úrbéli elkülönítés és tagosítás 1855-1858 között zajlott le a községben. A tagosításkor és elkülönítéskor felvett kataszteri térkép és jegyzék szerint Káptalantótiban 153 ház van. A község határa 1244 hold és 1329 négyszögöl. A káptalan 1885-ben végképp megvált ősi birtokától. A mai Rizapusztát alkotó uradalmat Szalay Bálint vette meg 12,000 forintért.
A nagy átrendezés zökkenőmentesen lezajlott. Az emberek jól jártak. Vegyük példának a plébániát, hiszen elszórt földjei és rétjei helyett egy nagyobb teleket és szőlőt kapott, melynek művelése így sokkal egyszerűbbé vált. Némi bonyodalmat okozott viszont az úgynevezett maradványföldek, illetve a hiányok ügye. Itt azokról a földekről volt szó, amelyeket az úrbéresek az úrbéri állományon felül birtokoltak. Ezek a rendezés során megmaradtak az úrbéresek kezén, de a földesurnak váltságdíjat kellett fizetnie értük. A maradványokkal kapcsolatban merült fel a hiányok kérdése. Itt olyan esetekről volt szó, ahol a volt jobbágy nem kapott annyi földet, amennyi járt volna neki. Ilyen esetekben a maradványváltságból levonták a hiányok után járó összeget és azoknak a jobbágyoknak adták, akiknél a hiány mutatkozott. A XIX. századi falu belső életéről nem sokat tudunk. Lényegében azonos volt más hasonló földműves falvak életével. Külső, jelentős események nélküli munkás hétköznapok váltakoztak apró örömökkel és bánatokkal.
 
A falu története a XX. században 1975-ig
A csöndes, falusi életet gyökeresen felkavarta az I. világháború (1914-1918). A falu férfilakosságának nagy részét a távoli harcterekre szólította a könyörtelen parancs. A kezdeti lelkesedést egyre jobban a csüggedés, a növekvő gyász váltotta fel. Huszonkilenc hősi halott nevét őrzi a badacsonyi utcai temetőben felállított emlékmű. Talán ennek a tragikus háborúvégnek a velejárója volt az a fáradt közöny, amivel a falu népe az 1919- es eseményeket fogadta. A kenyérkereső nélkül maradt családok asszonyait és időseit nemigen érdekelte a politika. E korszak a falunkban jelentősebb esemény nélkül telt. Valamit segített a község gazdasági helyzetén az is, hogy a 20-as években a Tóti hegy északi oldalán, a közbirtokosság területén bazaltbányát létesített a Falk és Zinner cég s így a munka és kereseti lehetőséghez jutott jó néhány embert. Mindez azonban lényeges gazdasági javulást alig jelentett. A nagy változást a II. világháború (1939-45) hozta. A földosztás során a lakosságnak kb. a fele részesült juttatásban. A deportálásból visszatért nagyobb szőlőbirtokosok is intenzíven hozzáláttak a gazdálkodáshoz. 1948-ban ezekből a birtoktestekből alakult meg az első termelőszövetkezet. Ennek a III. típusú TSZ-nek tagjai napszámból élő földnélküli emberek voltak. 1950-ben Rizapusztán is megalakult a TSZ, végül a község területén is létrejött 86 taggal, részben az egyházi javadalmi földekből, részben a kétlaki emberek által felajánlott területekből. A Bácson működő szövetkezet a jó vezetés hiánya miatt zilált körülmények közé került, szinte félévenként kellett a vezetőséget cserélni. Felsőbb irányításra 1956. február 16-án Összefogás néven Benczik Antal vezetésével újjáalakult, majd 1960. januárjában egyesült a másik két TSZ-szel. Sok nehézséggel kellett megküzdenie, hiszen a nagyszámú állatállománynak takarmányozását igen nehezen tudták biztosítani. Ekkor még csak egyetlen Zetor volt a TSZ birtokában.


Posta

1955-ig a gulácsi postahivatal mellett postaügynökség működött falunkban. 1964. május 1-ig fiókpostaként, onnantól kezdve pedig postahivatalként teljesítette hivatását. Épülete hosszú időn át nagyon szerény volt, de 1971-ben megfelelő hivatalt építtetett számára a tanács.


Kulturotthon

A hajdani katolikus iskola épületét 1928-ban a politikai község vette meg jegyzői irodának. Ezt az épületet 1950-ben kulturotthonná alakították át. A düledező épületet az 1950-es években társadalmi munkások újjáépítették és kibővítették, 70-ben pedig teljesen modernizálták.

Könyvtár

A kulturotthonban községi könyvtár is működik.

 

Templom

A vallási élet középpontja századok viharain át az az egyszerű templom volt, amely kiemelkedik a falu apró házai felett. Szent Márton tóti egyházát már 1272-ben említik okleveleink. Ez a templom a mai helyén állt, hiszen az itt felszínre kerülő csontok középkori temetőre vallanak. A XV. század végén János a gyertyavivő, a tóti plébánia templom Mária oltárának örökös káplánja előléptetésért folyamodik Rómába. Ez bizonyítja, hogy a tóti plébánia templom jelentősebb egyház lehetett, ahol a Mária oltárhoz is olyan jövedelem kapcsolódott, ami egy külön pap megélhetését biztosította. A török hódítás időszakában a tóti középkori templom elpusztult. Csak a török kiűzése után, a XVIII. században kel életre újra a plébánia s épül újjá 1714-ben. Templomunk az 1745-ben Biró Márton feljegyzései alapján a következő képpen nézhetett ki: Kórus, szószék, sekrestye és padok találhatóak az épületben, de orgona nem. Szentélye boltozott, a hajó gerendás mennyezetű, tetőzetét fazsindely fedi. Torony nincs, így a harangok csupán fából készült haranglábakon függnek. Fenntartását részben a templom vagyonából, részben a hívek adakozásából fedezik. A templom körül helyezkedik el a temető. 1765-ben a püspök parancsára a hívek elhatározták, hogy templomukat nagyobbra építik. Minden segítség nélkül, csupán a maguk lelkes buzgóságából kifolyólag összeadták a pénzt, és 6-7 kőművessel megvalósították tervüket 7 év leforgás alatt. 1803-ban a templom tornya villámcsapás által ledőlt és több, mint 10 év múlva javították meg. A későbbi évtizedekben többször történt kisebb-nagyobb tatarozás az épületen, amire rendszerint a templomföldek jövedelme nyújtott fedezetet. 1940-ben kapott alapos felújítást. Ekkor több elavult berendezési tárgyat eltávolítottak. A szentélyzáródás ferde félkörét falazással próbálták szimmetrikusabbá tenni és ennek megfelelően új elhelyezést nyert az oltárkép is. A templom belső festésére csak 1946-ban került sor. Ifj. Biró Imre és Jenő festők és vállalkozók voltak. A magyar szenteket festették a hajó boltozatára. A szentélyben a négy evangélista kapott helyet. 1967-ben a tetőszerkezetet felújították. 1970-ben négy színnel festették át az épület belsejét.

A templom berendezése

A XVIII. Század művészetére jellemző fényt vetnek az egyszerű falusi templomok belső berendezési tárgyai, képei, szobrai, bútorai. Helyénvalónak látjuk tehát, hogy ismertessük az ezekről összegyűjtött adatokat.

 

Oltárok

A 1765-ben két oltárról tesznek említést. A főoltár kettős elrendezésű. Az első “emeleten” a Szent Család festett képe látható, kétoldalt egy-egy durván színezett angyallal. A második “emeleten” Szent Márton képe foglal helyet egyszerű festésű oszlopok és cirádák között. Két oldalt Szent Péter és Pál eléggé kezdetleges szobrai láthatók. Az oltár közepén egyszerű szentségház van. Mellette hat fa gyertyatartó. A mellékoltár Mária látogatásának emlékékére van szentelve. Alsó részén a Szűz Anya és Szent Erzsébet festetlen szobra látható. Felső részén pedig Mária van a Kisdeddel. Jobbról Keresztelő Szt. János, balról Nepumoki Szt. János szobra. Az 1778-ban 3 oltárról tesznek említést. A harmadik, Szt. Márton tiszteletére lett állítva, amelyen nyolc aranyozott gyertyatartót helyeztek el. 1851-ben hozzáláttak a templom belső berendezésének megújításához. A faoltárt lebontották és helyébe kőoltárt állítottak.

 

Orgona

Az 1778-as feljegyzésekben említik először az orgonát. 1816-ban a kórusról pontos leírást készítettek. Középső részén az orgona számára faoszlopokon nyugvó, kiugró erkély található. A hangszer hat szólamú. Amikor a villám megrongálta a tornyot (1803), az orgonát a szentélybe helyezték át. 1911-ben teljesen új, pneumatikus (légtartalmú) orgonát szereltek be, amelyet 1970-ben elektromos meghajtású fúvóval láttak el.

 

Szószék

Az 1816-os feljegyzések szerint a templom hajójában van az evangélium oldalon a falhoz erősítve, majd rá egy évre, a leckeoldalra helyezték át. Ezt 1940-ben a belső restaurálás alkalmával eltávolítják és helyébe tölgyfából készült szószéket tesznek.

 

Egyéb berendezés

Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek kezdettől fogva beszámolnak a templomi padokról, a keresztkútról, a gyóntatószékről és a szentsírról. Ezeknek helye és formája többször változott.

Harangok

Bár a templom hosszú ideig torony nélkül állott, harangokról már 1745-ben tesznek említést. Ekkor fából készített haranglábon függ az egyetlen harang, amely 35 kg súlyú. 1755-ben már kettőről esik szó. A nagyobbik 2 mázsás, a kisebbik 1 mázsás. Ez utóbbi a hívek adománya. 1816-ban már három harang van, ezek a toronyban nyertek elhelyezést. A legnagyobb 5 mázsás és 7 kg-os, a középső 2 mázsa 25 kg, a legkisebb pedig 30 kg súlyú. A háborús sorsot a tóti harangok sem kerülték el. Helyükbe 1921-22-ben szereznek három új harangot. A legnagyobb H hangú és 272 kg, a középső D hangú és 152 kg, a kisharang pedig fis hangú és 67 kg. A II. világháborúban is elvittek egyet, s jelenleg csak két harang van.

 

Belső felszerelés

Egyes feljegyzések részletesen felsorolják a templom belső felszerelését: kelyheket, cibóriumokat, ruhaneműket. Mindezzel a templom a kezdetektől fogva kellően el volt látva. Az akkori viszonyokhoz mérten szinte bőséges volt a felszerelés, melyet a győri káptalan egyes tagjai állandóan gyarapítottak, de a templom is biztosította ezek beszerzését.

 
Az egyházi vagyon

Az 1086-ban tartott I. esztergomi zsinat kimondja, hogy egyházat nem szabad felszentelni, amíg az nem adja jövedelmét és földjét. Mindezek alapján a földesurak, mint kegyurak kötelessége volt a birtokain épült templomok jövedelméről gondoskodni. A káptalantóti egyházi kegyúr bőségesen gondoskodott a templom fenntartásáról, költségeinek fedezéséről. Kezdetben nem volt elkülönítve a templom és a plébános jövedelme és ebből meglehetősen sok zavar, pereskedés származott. Erre kitűnő példával szolgál a következő eset is: A kegyúr 1745-ben panasszal fordult a veszprémi püspökhöz és elmondta, hogy Thury Pál, tóti plébános különféle birtokjogi visszaélésekkel együtt a tóti templomnak adott 60 hold föld nagy részét jogtalanul a maga hasznára fordítja. Kifejti a káptalan, hogy régi feljegyzések szerint azért adták a 60 hold földet, hogy annak jövedelméből a templomot fenntartsák. A templom mégis elhanyagolt állapotban van, mert a plébános a maga hasznára fordítja a földeket. A sérelem lényege abban van, hogy Thury Pál a plébániához tartozó földekre házakat építtetett. Ugyan ebben az évben bíróilag betiltják az építkezéseket. A plébános azzal védekezett, hogy a földek a közút mellett fekszenek, mindenki keresztül-kasul jár rajtuk, hasznot alig hoznak, s remélte, hogy a káptalan elnézi és a házépítéseket a saját fenntartására megteheti. A káptalan más dűlőben ajánlott fel területeket az út mentiek helyett, de a plébános ezzel nem törődve súlyosan megsértette a káptalan földesúri jogait. Ezt az ügyet sikerült békésen lezárni, de ettől függetlenül 25 tanut hallgattak ki. Az emberek egy része úgy tudta, hogy 75 hold földje volt a templomnak, de ebből 30-at a plébánosnak engedtek át. Más tanuk 65, illetve 60 holdról tudnak, de ebből 30 a plébánosé, a többit bérbe adták. Egyesek úgy tudták, hogy a jövedelmet a templom szükségleteire fordították. Egy 1817-es feljegyzés szerint ebben az időben a plébánosi telkeken lakó zsellérek évi 3 forint bérleti díjat fizettek. Varga János egy időben pénz helyett évente 14-18 napi mezei munkát követelt. Mivel ezzel a megoldással is csak a problémák voltak, ezért 1820-tól újra pénzben, évi 6 forintban szabta meg a bérletet. 1944-ben a plébános 1-1 házhely után 7,78 pengőt, a templom pedig 3,36 pengő évi bért kapott. Ugyanabban az évben mind a 12 telek tulajdonjogát megvették a háztulajdonosok négyszögölenként 2 pengőért. Tehát pontosan 200 éven át szerepeltek a telkek a plébánia, illetve a templom jövedelmi forrásaiként. Egy 1745-ös feljegyzés szerint a templomnak 7 jobbágytelke van. Valamelyikhez rét is tartozik, amelyen 6 szekér szénát tudtak lekaszálni a hívek. A földek egy részét a plébánosok használják, de az arány nincs meghatározva. A templom fenntartását és kiadásait részben a föld jövedelmeiből, részben a hívek adományaiból fedezik. 1755-ben már pontosan meg tudták különböztetni a templom és a plébános jövedelmeit.

Temető

A földi lét utolsó állomása. Az egyház az elhunyt híveinek utolsó pihenőhelyét a templom közelében biztosította. Ez a szokás Tótiban is érvényesül. 1745-ös feljegyzések szerint a temető a templom körül terült el. Kerítése nincs. Egy feszület nélküli kereszt is áll benne. A község fejlődésével az utolsó állomás szűknek bizonyult és az egészségügyi előírásoknak megfelelően a falu déli részén létesítettek újabb temetőt. 1809-ben már kettő temetőről tesznek említést. Az egyiket a káptalan hasította ki földjéből, a másikat a Dóczy család ajándékozta területéből a községnek. 1847-ben már ezek is beteltek. Később ezeket is kibővítették. Jelenleg mindkét temető használatban van. A gyakorlat az, hogy a patak által kettéválasztott falu északi fele a keleti temetőbe, déli fele pedig a déli temetőbe temeti halottait. Ledniczky plébános működése kezdetén nagy gonddal rendezte a temetőket. Mindkettőt élőösvénnyel kerítette be. Az alsó temetőben 1938-ban szép keresztet állítottak fel az első világháborúban hősi halált halt katonák emlékére. 1974-ben a keleti temetőben ravatalozó épült.

 

Iskolaügy

Az egyháznak minden időben szívügye volt a népoktatás, az iskoláztatás. A középkor kolostori és templomi iskoláit a törökdúlás nagyrészt elsöpörte ugyan, de az ország újjáépítésével megindul az iskolaügy rendezése is. A XVIII. század elején rendszerint csak azoknak a falvaknak van iskolájuk és tanítójuk, melyekben plébánia is van. Egy 1737-es feljegyzésben olvassuk Pozsgay György iskolamester nevét. A Helytartótanács 1770-ben országszerte elrendelte az iskolák összeírását. Az egész megyében 519 község közül mindössze 146-nak van iskolamestere. Tótiban az összeírás szerint 20 diák sajátította el az általános ismereteket. A jelentés kitér a tanulók beiskolázására is. Sok helyen kicsi az érdeklődés, a szülők elzárkóznak a gyermekek iskoláztatása elől, sőt visszatartják őket. A tanulók délelőtt és délután is mennek iskolába. Hetente egy egész nap, vagy két fél nap szünetet kapnak. A tanév hosszát nem lehet pontosan meghatározni, de általában csak télen volt tanítás. A feljegyzések alapján az iskolák állapota a következő: Legtöbbször az iskolamester lakása tantermül is szolgál, bár Tótiban ez külön volt. Az iskolamesterek képzettsége nem állapítható meg. Legtöbb helyen a falu jegyzője, továbbá kántor és a harangozó szerepét is betöltötték. A tanítók keresete igencsak változatos. Vannak helyek, ahol 189 forint az éves jövedelem, de átlagosan 50-70 forint. 1766-ban tűzvész pusztított a faluban és 8 házzal együtt az iskola is leégett. 1778-ra újból felépítették. Ez az épület már két részből állt, az egyik a tanító lakása, a másik tanterem. 1898-ban egy teljesen új iskolát építettek. Ekkor már a tanulók létszáma 115-125-re emelkedett. A régi iskola, amely a plébániával átellenben volt, egyre kevésbé felet meg a célnak. 1926-ban Zala vármegye legelhanyagoltabb iskolájának nevezték. A siralmas állapotok láttára 1927-ben 18000 pengő segélyt kapott a falu. 1948-ban államosították a felekezeti iskolákat. 1953-ban egy államosított magánházban alakítottak ki két újabb tantermet, hogy a délutáni oktatást megszüntethessék. 1963-ban még két teremmel bővítették az épületet, s így a hat tanterem biztosította a zavartalan oktatást.

 

Az anyagot Balogh Eszter gyűjtötte
Forrás: Káptalantóti története (Horváth József plébános, 1975. Vörösberény)
2001. őszén nyitottam a kertészeti árudát itt a sarkon. Kerestem a helyet a szépséges Káli-medencében, ahol a patinás. régi, bontott építőanyagot és mellé a növényeket árulhatnám tájba illő, kedves épületek, azok mellé hangulatos kertek kellékeit.

 

Kereskedelmi szempontok motiváltak, gyorsan kinéztem ezt a ficakot, ahol mindenkinek el kell autóznia, aki a Káli-medencéből Tapolcára, egyetlen ’nagyvárosunkba’ bevásárolni igyekszik.

 

Azért mentem be a káptalantóti polgármesterhez, akit egyáltalán nem ismertem, mert úgy gondoltam, ő biztosan tudja, mi van eladó ezen a részen. Mészáros Zoltán volt akkor Káptalantóti polgármestere, nagyon barátian és segítő-készen fogadott. Gyorsan elém rakta a község térképét, rajzoljam be − mondta −, hol szeretném az árudát, mekkorát. A ficak akkor önkormányzati terület volt, néhány nap múlva kitűztük az áruda sarkait, rá egy évre kinyitott az üzlet.

 

Akkor ősszel, Halottak napján jött be az üzletbe egy rém kedves hölgy, virágot keresett a község temetőjében nyugvó rokonai sírjára. Abban, és csakis abban a pillanatban jutott eszembe: drága jó nagyanyám Magyar Mária édesanyja itt született Káptalantótiban, úgy hívták: Lőke Gizella, ezt már megírtam egyszer. Jó tudni, hogy az ember a sok kerülő után hazaér végre!

 

Kinyitottam a boltot, nem volt neve. Gondolkodtam, keresgéltem, két év telt el, míg a szép Liliomkert nevet megtaláltam. Nagyon-nagyon sok szempontból találó a név: 
 
A liliom a tisztaság, az ártatlanság virága. Mária tisztaságáról és ártatlanságáról van szó, Magyarország Mária országa, nagyanyám Magyar Mária, és őutána az én második keresztnevem is Mária.

 

Hiszem /a múltkor is írtam/, hogy az ember alapjaiban tiszta, jó és ártatlan, szeretni való, Mária gyermeke.

A parasztkertekben általános, mindennapos, szép, fehér liliomot sokszor Mária liliomnak nevezik. Van sok szép egyéb fehér liliom is, fehér, sárga, fekete porzókkal, nemesített fajok. a Királyliliom azonban született nemes!

A liliom az Anjouk virága − az Anjou liliom, ismeritek − történelmi motívum:

 

liliomkicsi

Egészen váratlan helyen bukkan fel az emberiség történetében:
képeken és jelképeken, olvasmányokban, mesékben és filmeken.
Annyira velünk él, már nem is tudjuk, hogyan került hozzánk..

Számtalan legenda övezi, mindenki magáénak tudja.

 
Egy más értelmezés szerint a liliom −  bibéje miatt − a nemzés szimbóluma.
A liliom erős, fűszeres bódító illata ellentétben áll megjelenésével, a szellem és az érzékek együttesét, ellentétét is jelezheti.
* Ázsiai kultúrákban azt tartották, hogy segít a bajokat elfelejteni, illetve hogy a démonok és kísértetek tartanak tőle. Liliomot gyakran ajándékoztak fiatal lányoknak, asszonyoknak születésnapjuk vagy házasságkötésük alkalmából, mivel úgy hitték, fiú gyermeket hoz.
* Számos címer nemes virága, ahol a háromágú liliom különböző jelentéstartalmakat hordozott, így pl. az Istennel, a másokkal és az önmagunkkal szembeni elkötelezettséget, a Szentháromságot vagy Szűzmáriát, mint védőszentet.
* Az egyházi szimbolikában a hit és tisztaság, a világi történeti szimbolikában a szépség, fiatalság és lovagiasságjelképe
* Mivel a héber erdetű Zsuzsa(nna) név liliomot jelent, e név viselői számára további szimbólikus jelentéssel bír ez a kecses virág.
  
Képzőművészet
fehér liliom (L. candidum) képe már egyiptomi síremlékeken is látható. Vitatott, hogy a Bibliában többhelyütt is szereplő liliom melyik faj, egyes nézetek szerint a fehér, mások szerint a királyliliom (L. regale). A rómaiak Junónak szentelték, számukra a reménység szimbóluma és a trónörökös jele volt. A régi római pénzeken spes populi Romani felirattal liliom díszlett. A kereszténység a zsidóktól vette át, mint a tisztaság és ártatlanság jelképét.
Heraldika
Az északi germán legendában egy angyal liliomszállal ajándékozta meg I. Chlodvigot, a frankok királyát, amikor áttért a keresztény hitre. A nagyon keresztény érzelmű francia királyok ezért 1197 táján családi címerükbe iktatták a fehér liliomot, és az idővel a Bourbon-ház fő jelképévé vált. A liliom a heraldikában aránylag leggyakrabban előforduló virág. Három levélből áll: a középső felül-alul hegyes, a két oldalsó lehajlik. A három levelet szalag köti át. Azt a liliomot, amelynek az alsó része hiányzik, „cleve”-nek neveztek. Keleten már a 11. században használták szövetmintának; föltételezhetően onnan, mór közvetítéssel került át fleur de lis név alatt a francia, később a német heraldikába. Nemcsak a címerben, de a koronában, sisakokon, kereszteken stb. is megtalálhatjuk. Forrás: innen
 

Nagyon régóta terveztem, hogy elmegyek, és megnézem ezt a CSODAPIACOT. Most a tervet, tett is követte.

Hogyan juthatunk el autóval:

Budapest-Baltonfüred-Zánka-Tapolca felé

Veszprémből Nagyvázsonyon át Zánka majd Tapolca felé

Keszthely felől Badacsonytomajnál Káptalantóti felé, a községből Zánka felé kihajtani

Tapolca felől Gyulakeszi után Zánka felé balra, majd az első lehetőségnél NEM kell Káptalantótiba behajtani, a következő sarkon van a Liliomkert

Tömegközlekedéssel:

Tapolcáról 8:06-kor jön busz Káptalantótiba, visszaút 15:01 Tapolcára.

Révfülöpig busszal vagy vonattal, Révfülöpön lehet biciklit bérelni a Hullám hostelben és onnan 1 óra alatt fel lehet a Liliomkertbe tekerni, majd egy idő múlva újabb 1 óra alatt visszatekerni és vonatra szállni.

 Balatonlelle volt a kiindulópont, így viszonylag nem kellett sokat autóznom, kb. 1 óra alatt, meg is érkeztem. Onnantól, hogy le kellett térnem a 71-es útról, egy konvoj közepén találtam magam, akik mindannyian a Liliomkerti piacra igyekeztünk. Március lévén nem indultam útnak korán, mert a reggelek még igencsak dermesztőek voltak, így 9 után nem sokkal, már meg is érkeztem. Nem akartam hinni a szememnek, a parkoló addigra megtelt. Már a környező utcákba álltak meg, a velem egy időben érkezők. IMG 20220313 090555 Azt tudtam előre, hogy rengetegen kíváncsiak erre a piacra, de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy még ilyenkor márciusban is. Szó szerint hömpölygött a tömeg.IMG 20220313 093801 Persze gondolhatjuk, hogy a jó dolgoknak hamar híre megy….Majd a végén elmondom, hogy én mit tapasztaltam.

Van itt kérem minden IS!!!

IMG 20220313 090944

A Liliomkert piacot 2007-ben hozta létre Harmathy Ildikó azzal a céllal, hogy helyet biztosítson a helyi termelőknek kézműves portékáik eladására és hogy a vevők is egy helyen megtaláljanak mindent. 

IMG 20220313 091516

Mivel ez volt az egyik első termelői-kézműves piac, és mert idilli környezetben van, hamar kinőtte magát, és mára a Balaton egyik legkeresettebb látnivalója, kirándulási célpont, egy hely, ami miatt akár az ország másik végéről is útra kelnek az érdeklődők.

 

A terület szántóföldként szerepelt a nyilvántartásban, ezért a tóti piac hosszú évekig küzdött a fennmaradásért, de mára már megkérdőjelezhetetlen szereplője a falu és a környék turizmusának. A legelején 22 árus volt a piacon, ma több mint 200, és bár lenne rá igény, nem nő tovább a piac, csak akkor tudnak új eladót fogadni, ha valaki kilép.

IMG 20220313 090953

Nem csak én néztem csodálkozó szemekkel a hogy mi minden finomság, szépség található itt meg, de “Soma” is vágyakozva ugrálgatott fel az egyik stnadnál.

Figyu gazdi, én itt most megállnék!!!!!
IMG 20220313 091209

Húúúúú, aztaaaaa, mit találtam!!!!!

IMG 20220313 091218

Itt vagyok!!! Itt!!! Itt!!!! Nézz már ide!!!! Ide le!!!!!IMG 20220313 091221

Van itt minden, a termelői zöldség-gyümölcs mellett kézműves sajt, lekvár, méz, szörp, frissen sült langalló, isteni rétes, mangalicakolbász és remek házi sütemények, de találunk itt ékszereket, dísztárgyakat, régiségeket, ruhákat és mini antikváriumot is.

Ahogy az egy jó termelői piacon lenni szokott, kóstolni is sok helyen lehet, és meg is tudhatunk ezt-azt a portékákról, a termelők szívesen mesélnek róluk. Nem olcsó a piac, de ha nem is vásárolunk sokat, akkor is élmény körbejárni, élvezni a forgatagot, nézelődni.

Sütött a nap, kellemes volt az idő, pont olyan volt minden, amire már-már  mondhatnánk azt is, hogy TÖKÉLETES. Leginkább nézelődni jöttem, hogy magamba szívjam a hely hangulatát, érzésvilágát, kisugárzását. 

Számomra az egyik legszebb, legigényesebb stand:

IMG 20220313 091536

A legtöbb árus rendkívül kedves, barátságos, segítőkész!!! De mint a világon mindenhol itt is belefutottam néhány olyan emberbe, aki….hát finoman szólva sem kedves (nem szeretném csúnya szóval illetni). Ha nem azért szólítod meg, mert meg szeretnéd venni a portékája felét, akkor ugyan miért is szóltál hozzá, ne adj isten le merészelted fotózni a standját, mit nem képzelsz magadról!!!! Én igyekszem az ilyenekre úgy gondolni, hogy egyszerűen csak rossz napja van, és az év többi napján ő is pont olyan kedves mint a többiek. 

Néhány keramikus, szobrász hölgytől, akiknek a termékei különösen tetszettek kértem elérhetőséget, hogy otthon jobban megtudjam csodálni őket. 

Cserépkuckó: itt találod

242505742 4597407333642730 1604475363309099775 n

 

Krisz Ceramica: itt találod

275751173 940505849979121 1541631217321439976 n

 

Anikó nagyon mély benyomást tett rám……az első pillanattól, hogy megláttam, azt éreztem, hogy oda kell menjek hozzá, meg kell ismerjem…Illetve ismerem, vagy mégsem…?????,

Igaz Anikó és Bodor István: itt találod őket

2019.03.02.14.11.54.52 1

 

Lengyel Zsuzsanna: itt találod

272835754 4771962822841456 8994575204690861690 n

 

Király Kerámia: Itt találod

258220130 419361933201578 7562423791083920372 n

 

Ő ugyan nem keramikus, és nem szobrász, viszont a legaranyosabb balatonlellei alkotó, akinek a műhelye előtt akár hányszor elmentem Lellén, mindig megcsodáltam, és sokszor még fotót is készítettem. Most végre személyesen is megismerkedtünk. 

Vintag Évi Design: itt találod

275672580 506201757793676 1879972913944903842 n

Összefoglalva azt mondanám: 

  • ha még nem voltál a Liliomkert Piacon, akkor egyszer érdemes elmenni,
  • ne vigyél magaddal sok pénzt, mert biztos, hogy el fogod költeni, hisz olyan sok szép, érdekes dolog van, aminek nagyon nehéz ellenállni, 
  • ahogyan az árúk, úgy az árak sem hétköznapiak,
  • érdemes  minél korábban érkezni, mert mire már jöttem el 11-óra körül, ki lehetett volna tenni a MEGTELT TÁBLÁT (pedig csak március volt, mi lesz itt nyáron),
  • ne gyere éhesen, mert plussz 5 kg-val távozol, olyan illatok, ízek kavarognak a levegőben, hogy már csak attól hízni lehet, hát még ha végig is kóstolsz mindent,
  • ami nem tetszett, hogy a hely kicsit elhanyagoltnak tűnt, mint aminek nincs gazdája…… egy kis metszést, gereblyézést, sepregetést elbírna a terület. 
Kívánok MINDENKINEK KELLEMES NÉZELŐDÉST!
 
Kérlek „oszd” meg, ha tetszett az írásom. Neked „csak” egy kattintás, ami nekem a jövőm szempontjából egy új kezdet lehet.
83 / 100

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.