Balatonlelle-a Déli part szíve-lelke
Tartalomjegyzék
Sziasztok! Mielőtt bemutatnám nektek Balatonlellét, szeretnék nektek egy mesét mesélni.
Balatonlelle nevének története
A Balatonlelle név eredetéről számos néphagyomány született. Ismerjétek meg most az egyiket, juhász és leánya, Lelle történetét!
Egyszer réges-régen élt a nagy tó partján egy juhász, akit Balatonnak hívtak. Nem volt sem szegény, sem gazdag, éppen annyi volt a nyája, hogy szépen megéldegéltek belőle. Jólelkű volt, barátságos, becsületes ember, és furfangos észjárásáért, okos beszédéért kedvelte mindenki a környéken. Ugyanígy szerették szépséges leányát, Lellét is. Egyedül nevelte szeme fényét, mert édesanyját a kislány születésekor elvesztették. Sokan jártak hozzájuk az apa jó szaváért, a leány ízletes juhsajtjaiért, s ők szívesen fogadtak ismerőst, ismeretlent egyaránt kicsit házikójukban.
Egyvalaki volt csak, aki nem szerette őket. Egy csúf banya élt a környéken, aki szívből gyűlölte őket. Irigyelte a leány szépségét és jóságát, a juhász boldogságát, s ezért hangos szóval megátkozta őket. Megijedt a juhász, és felkereste a vidék összes varázslóját, jósát, de az átkot senki sem tudta levenni róluk.
Történt egyszer egy szép, napsütéses nyári napon, hogy Lelle is elkísérte apját a legelőre. Tehette, hiszen nem volt már dolga, a ház ragyogott a tisztaságtól, a rocskák, edények fényesre súrolva, a kerek juhsajtok illatozva sorakoztak a polcon. Együtt élvezték hát a napsütést, magukba szívták a legelő illatát, hallgatták a tó monoton csobogását.
Hanem a békének hirtelen vége szakadt: hatalmas vihar kerekedett. A Bakony felől, a túlpartról csapott le a fergeteg, de olyan gyorsan, hogy haza sem tudtak menekülni, egy fa alá húzódtak be. Haragudhattak az égiek, mert mennydörgött, villámlott, s csak nem lett vége az égszakadásnak. Lelle félénken kapaszkodott apjába, s bizony a juhász is egyre csak imákat mormolt. De bizony rajtuk volt az átok, s végzetük elől nem menekülhettek: a fába, ami alá bújtak, belecsapott a villám, s ők mindketten szörnyethaltak.
A faluban nagy volt a gyász, amikor megtalálták őket. Tisztességgel eltemették apát és leányát, és emlékükre Balatonlellének nevezték el településüket. A banyát pedig boszorkánynak nyilvánították és máglyán égették el. Forrás: innen
Immáron 12 éve járok Balatonlellére. Amikor Babó kicsi volt, hónapokat töltöttünk itt, bejárva a várost keresztbe, kasul. Ennek ellenére mindig találok benne valami újat, valami szépet, valami hívogatót. Gyertek megmutatom Nektek is.
Hol található Balatonlelle
Balatonlelle a dél-balaton közepén terül el. Budapest felől az M7-es autópályáról a rádpusztai lehajtón keresztül közelíthető meg. Nagykanizsa felől a Balatonboglári lehajtón lehet megközelíteni. Lellén keresztül is el lehet jutni a megyeszékhelyre Kaposvárra is, a régi 67-es úton Somogytúrig majd csatlakozva a 67-es főútra.
GPS:
N46.7866°
E17.6965°
Budapesttől 136 km-re található.
A hazai vasútvonalak közül a településen a (Budapest–)Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal halad át, amelynek két megállási pontja van itt, Balatonlelle megállóhely és Balatonlelle felső vasútállomás.
Egy kis sütizésre invitállak
A kis túrámat a déli part egyik legjobb, ha nem a legeslegjobb cukrászdájában kezdtem, hogy egy kis energiabombát vegyek magamhoz. A 7-es úton a körforgó után, de még a McDonald’s előtt, bal oldalon találjátok a Geleta Cukrászdát. Véleményem szerint, kihagyhatatlan itt elfogyasztani egy szelet süti, vagy a nyári hőségben egy fagyit. Ha nem vagy sütis, akkor egy kávé elfogyasztása is maradandó élményt fog adni. A cukrászda kívül-belül olyan, mint egy kis ékszerdoboz, na jó, nagy ékszerdoboz. Pár éve átesett egy felújításon (nem mintha előtte nem lett volna szép), bővítésen, hozzáépítésen (terasz, parkoló). Nekem már előtte is a kedvencem volt, de azóta!!!!!! A színek, a formák, a hangulat annyira tökéletesen meg van komponálva, amihez a barátságos kiszolgáló hölgyek kedvességükkel, mosolyukkal még feledhetetlenebbé teszik az ide betérők számára a Geleta cukrászdát. Néhány fotó, a teljesség igénye nélkül…. Képre kattintva megmutatkozik nagyban is.
Ha már említettem a McDonald’s-ot, ami tudom sokak számára, főként a kis gyerekeseknek fontos objektum, június 1-én nyit. Az épület mögött, van egy hatalmas parkoló, ahová érdemes az autót letenni. Mivel a látnivalók elég közel vannak egymáshoz.
Miután jól besütiztünk, befagyiztunk, indulhat a kalóriákat lesétáló, felfedező körút.
Gyerekparadicsom, játszótér kicsiknek, nagyoknak
A cukrászda után nem sokkal a kisgyermekes szülők, ismét megtudnak pihenni, mert egy fantasztikus játszótér következik, a gyerekek nagy örömére. Amikor Babó még kicsi volt, itt egy igazi retró játszótér volt, majd pár évvel ezelőtt a gyerekek örömére igazi kis gyerekparadicsom épült. Biztos vagyok benne, hogy könnyebb bemenni, mint kijönni a gyerekekkel. Nézzétek:
Emlékművek Lelle központjában
Amíg a gyerekek játszanak, mi felnőttek megnézhetjük az előtte álló Béke parkot, benne a
Hősi emlékmű kokárdával, gránit obeliszk bronz díszítéssel. Helyi civil kezdeményezés és a formára vonatkozó ötlet alapján az emlékmű terveit Steinerné Jakkel Irén építészmérnök készítette, a kivitelezés (mind a kőfelületek, mind a bronz rátétek vonatkozásában) Bonyhádi István lengyeltóti vállalkozó műve. Felállítására a 2004-ben megalakult Emlékmű Bizottság (Durcziné Mátyás Zsuzsanna, Boros Istvánné, dr. Szomolányi István) szervezett gyűjtést. 2007. március 15-én avatta fel a megyei közgyűlés elnöke, a polgármester és a helyi egyházak lelkészei. 1848-as és 1956-os kapcsolódó emlékmű, lépcsős talp, zászlórúd, két tartóoszlop és lánckerítés Városképi jelentőségű vagy ‘Landmark’. A Rákóczi út melletti Béke parkban (7-es út) található. 
Mellette pedig a Lány galambbal.
Némi infó róla: Az 1961-ben felavatott egészalakos mészkő szobor, eredetileg, egy kétmedencés szökőkút központja volt. A szocreál stílusnak egy pregnáns darabja, s nem is a rosszak közül való. Metky jó szobrász volt.
Valamikor minden Lellei képeslapon ez virított, s nem véletlenül.
Mára megszürkült szegény. Előbb a felső medencét ültették be növényekkel, később az alsót is. A galamb feje hiányzik, s elég sokáig tartott, míg eltüntették azt az ordenáré grafitit a lány ágyékáról.
Száz szónak is egy a vége, ez lehetne Lelle egyik büszkesége, de most nem az.
Metky Ödön szobrász (1906 – 1985). 1926-1931: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Bory Jenő, Sidló Ferenc. 1933-1935: Párizsban ösztöndíjas. 1938: Ferenczy István szobrászati díj. 1939-1940: Római ösztöndíj. 1942: Nemzeti Szalon kitüntető elismerése a Tavaszi Tárlaton. Kitanulta a kőfaragó szakmát, majd Bory Jenő pártfogásával került a főiskola díszítőszobrász szakára. A párizsi ösztöndíjas évek alatt Huszár Imre műtermében dolgozott, bejárt az École des Beaux-Arts-ra. Hazatérte után 1937-1939 között tanársegéd volt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Pályázaton elnyerte a várbazári műteremsoron Berán Lajos műtermét, ahol 1942-től dolgozott. 1928 óta kiállító művész. Portrékat, stilizált figurákat, monumentális dekoratív épületmozaikokat, egyházművészeti alkotásokat készített.
Mini piac…
A játszótér után egy picivel, az út túloldalán a festékbolt mellett található egy ici-pici, alig pár asztalkából álló Őstermelői piac, ami nyáron várja a Lellén nyaraló vendégeket, ha igazi zöldséget szeretnének enni. 
Már erről a képről is látszik a Szabadtéri Szinpad!!! Néhány fellépő, akik megfordultak már ezen a színpadon. Tankcsapda, Rúzsa Magdi, Kárpátia, TNT, Ismerős arcok, Hooligans és még sokan mások.
Művelődési ház, Afrika Múzeum, Kapoli Múzeum,
Nem teljesen a város központjából kezdtük (Geleta cukrászda) a Lellét bemutató sétánkat, de mostanra már elértünk a település közepét jelképező körforgalomig. Ha a hátunk mögött van Szemes, akkor a körforgalom bal oldalán teszünk egy nagyobbacska sétát (nekem picit több volt mint egy óra).
Az első állomásunk rögtön pár lépésre van a Szabadtéri Színpad mellett, előtt. Az itt található parkban áll Schulek Frigyes és idősebb Kapoli Antal mellszobra.
Schulek Frigyes:
A mészkő posztamensen álló bronz szobrot Rétfalvi Sándor szobrászművész készítette.
Schulek Frigyes kiemelkedő tehetségű műépítész volt. Nevéhez fűződik számos híres műemlék, mint a Mátyás-templom, Jánoshegyi Erzsébet-kilátó, vagy a Halászbástya. Nyaralója volt Lellén ami ma a Janus Pannonius Tudományegyetem üdülője. A földi pályafutását is Balatonlellén fejezte be 1919-ben.
Id. Kapoli Antal:
A somogyi pásztor-fafaragómesterek posztamensen álló bronz mellszobrát Kőfalvy Gyula szobrászművész készítette.
Somogy szülötte, juhász családból származott, és már 12 éves korában nagyszerűen faragott Kapoli Antal.
1957 tavaszán bekövetkezett halála után Kapoli vándordíját alapítottak, amelyet azóta kétévenként a Balatonlellén megrendezésre kerülő faragó népművészek kiállításán és találkozóján adnak ki a legtermékenyebb és legkiemelkedőbb munkát végző faragónak. Az ünnepélyes szoboravatással egyidőben a művelődési otthonban idős Kapoli Antal munkáiból bemutatót is rendeztek.
Ilyet még nem láttam!!!
Nem arra gondolok, hogy FAFARAGÓ SZAKKÖR ne lenne még máshol is kishazánkban, hanem arra, hogy ez INGYENES. Van még olyan ember, aki hajlandó a tudását átadni ingyenesen. Le a kalappal!!!!! Sok sikert és hosszú életet kívánok Horváth Lászlónak.
A park mögött találjuk a Szalay-kúriát. (Kossuth Lajos u. 2 ) Ami ma művelődési ház és Afrika Múzeum. A földszintes kúria 1838-ban épült klasszicista stílusban, impozáns oszlopos tornáccal szegélyezve, a család címerével díszített timpanonnal. Később a Gál, majd az Álgya-Pad család birtokába került. Két, utca felőli homlokzatán oszlopos tornácokkal kialakított épület. A toszkán oszlopok alacsony négyzetlábazaton ülnek. A homlokzat közepén előreugró háromszögű oromzatos előcsarnok található, félköríves üvegezett nyílásokkal. Forrás: innen
Szalay József fia Imre, rajongott Lelléért. Korát megelőzve szeretett a Balatonban fürödni, ahová elkísérte Mici nevű őzikéje, Tuzla nevű medvéje, és Marco nevű majma is.
Az itt található Afrika múzeum Gróf Somssich Pongrácz híres Afrika vadász trófeagyűjteményét mutatja be.
Nyitva tartás: Hétfő-Péntekig 9-15 óráig
Jegyárak: Felnőtt 1000Ft
Gyermek 600Ft
Csoportos: 500Ft
Továbbhaladva a Kossuth Lajos utcán, a 35. sz. alatt térhetünk be a Kapoli Múzeumba
Az 1700-as évek végén épült, szépen rendbe hozott parasztházat, ami id. és ifj. Kapoli Antal pásztor, fafaragómesterek emlékét, illetve alkotásait őrző múzeumnak ad helyet. A kiváló somogyi népművészek gyűjteményes kiállítása mellett, ez a ház ad otthont az ország egyetlen, hivatalos, Ligeti Miklós szobrászművész emlékét őrző gyűjteménynek is.
Szentháromság Plébánia
Balatonlelle első írott emléke a Tihanyi Bencés Apátság alapítólevelében található, 1055-ből.
Az alapítólevél Római Szent Kelemen egyházáról beszél. Ez azt jelenti, hogy a lellei templom, ami bazilika rangban volt Szent Kelemen pápa tiszteletére lett felszentelve.
A bazilikáról nincsenek pontos értesüléseink, nem tudjuk ki, mikor és milyen stílusban építette, annyit azonban biztosan tudunk, hogy a bazilika a mostani templom helyén állt, mivel a helyét az alapítólevél pontosan meghatározza. Feltehető azonban, hogy Szent Cirill, ill. Szent Metód építtette, hiszen ők hozták a vértanú pápa földi maradványait Görögországból (865/866).
Mindez azt jelenti, hogy Lellén már a honfoglalást (896) megelőzően jelen volt a kereszténység.
A bazilikát még 1426-ban is említik a források, később azonban nyoma veszik, minden valószínűség szerint a török hódoltság (1526-1686) idején pusztult el, a faluval együtt.
1720-ban Lelle már a látrányi plébániához tartozik, és sárból épített temploma volt. A lelleiek a török kiűzése után (1686), amennyire anyagi lehetőségük engedte templomépítésbe kezdtek. 1756-ban építettek helyére téglatemplomot. Erről már bőven maradtak fenn dokumentumok. A templomot többször átépítették a századok során mindig fejlesztve, szépítve, ám végül 1943-ban elbontották, mivel Lelle fejlődése megkívánt egy új, jóval nagyobb templomot.
1921 Az ősi alapítású plébánia hosszú küzdelem után ismét önállósodik Látránytól.
A II. világháború közepén (1943) Balatonlellén, az egykori bazilika helyén elkezdődött a harmadik kőtemplom,- mely az elsőhöz hasonlóan építészetileg szintén bazilika- építése.
A terveket Árkay Bertalan a „római iskola” kiemelkedő magyarországi képviselője készítette.
A templom 35 m hosszú, 17 m széles, belmagassága 9 m. A torony, amit csak 1972-ben fejeznek be 28 m magas.
A templomban található még egy altemplom kriptával, ahol az egyházközség 2009-ben urnatemetőt hozott létre, ill. két kápolna: Hősök kápolnája a világháborúkban elesett katonáknak állítván emléket és a Lourdes- i kápolna a torony alatt.
A templom művészi alkotásokba meglehetősen gazdag: a szószék, a tervező Árkay Bertalan feleségének, Sztehló Lilinek az alkotása, melyen Jézus, mint Jó Pásztor van ábrázolva, ill. a négy evangélista a szokásos attribútumaikkal.
A bal oldali mellékhajó Szent Anna oltárképét a nemzetközileg ismert Molnár C. Pál festette. Már a második templomban is volt Szent Anna tiszteletére oltár szentelve, annak emlékére, hogy 1855-ben kolerajárvány pusztított a faluban és, amely Szent Anna napján (július 26.) szűnt meg. A jobb oldali mellékhajó Jézus Szíve oltárkép Prokop Péter alkotása, miként a tabernákulum alatt lévő mozaik is.
A szentélyben látható oltármozaik Somos Miklós műve. Felső részében a Szentháromság – a templom a Szentháromság tiszteletére lett felszentelve, a második templomhoz hasonlóan – a Boldogságos Szűz Máriával. Alul, pedig a fentebb már említett Szent Cirill, Metód, ill. Szent Kelemen pápa, mögöttük Cirill és Kelemen temetkezési helye a római San Clemente di Roma bazilika körvonalai.
A stációk Pándi Kiss János alkotásai.
1953 a Lourdes- i kápolna oltárképének elkészülte szintén Sztehló Lili műve. Ebben az évben készül el a Pieta restaulása, mely az előtérben látható és a templom legértékesebb műtárgya, mely a XVII. sz.- ból való.
1985 Wetter kardinális felszenteli a színes üvegablakokat. Alkotóik: Sztehló Lili, Pleidell János, ill. Bajcsy Lajos.
1998 Meszlényi János munkái: Szent Rita, – az előtérben látható, ill. Szent Antal és Szent Teréz szobra az üvegajtó mellett a főhajóban.
1998 augusztus 9- én történik meg a templom ünnepélyes konszekrációja Őexcellenciája Karl-Joseph Rauber pápai nuncius által.
2009 márciusában templomunkat műemlékké nyilvánították.
Forrás: Innen
Országzászló
Városháza, és Lelle története.
Balatonlelle az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Lelye és Belye alakban már egyházas helyként fordul elő. 1413-ban Szt. Kelemen tiszteletére épült plébániatemplomát említik a történelmi oklevelek. Az 1536. évi adólajtsromban is Lellye alakban találjuk. 1726-ban Löllye alakban fordul elő és báró Maithényi György birtoka. 1767-ben báró Maithényi János, Mérei Lajos, Antal és István, , Szalay András, Illés Ferencz és 1835-ben ismét báró Maithényi család volt a földesura. 1856-ban a Jankovich és Szalay családok voltak birtokosai.
1848. január 7-én a helység országos vásárok tartására nyert jogot. 1848. őszén Jellasich horváth bán hada vonult át a településen Székesfehérvár felé.
1856-ban a kolera tizedelte meg a lakosságot, a ragály emlékére a templomban oltárképet állítottak fel. Ez időben idetartozott Péntekhely, amelyet már 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említ plébániájával. Idetartozott még Magyarpuszta, Villatelep fürdőhely és Kishegy szőlő.
A határbéli Kis-Gamás területén feküdt hajdan Gamás falu, mely 1055-ben a tihanyi Apátság birtoka volt, melyet 1229-ben Felső-Gamás alakban említenek, és a Pannonhalmi Apátságnak is voltak itt birtokai.
Balatonlelle az 1904-ben megalakult Fürdőegyesület működésének köszönhetően elsők között volt a kulturált fürdőélet megszervezésében. Számos üdülő, villa, panzió épült akkoriban, és a fejlődés a két világháború között is folytatódott. Ekkor épült egyebek mellett a hajókikötő és kezdődött meg a település villamos- és vízhálózatának kiépítése.
A századfordulón megindult polgárosodás következtében lassan fellendülő turizmus fogadó helyei közül Budapest és a gyógyfürdők mellett a Balaton mentén a déli part 10 települését, közöttük Balatonlellét említik üdülőhelyként.
A századforduló és az I. világháború között e 10 településen már 25.000 vendégről szólnak a krónikák. A gyors növekedés annak volt köszönhető, hogy nem csak az idegenforgalmi szálláshelyek kapacitását növelték meg, hanem a turizmust kiszolgáló létesítményeket is gyarapították a szolgáltatások színvonalának emelésével, továbbá a kommunális létesítmények, utak és parkok létesítésével. Ezt a fejlesztési irányt szeretné napjaink képviselő-testülete is tovább vinni és mindent megtenni azért, hogy a város legjelentősebb bevételi forrásának számító turizmust minél inkább meghonosítsa a településen.
Erre vonatkozólag jelenleg komoly marketing munka folyik a turizmus fejlesztéséért, népszerűsítéséért.
A II. világháború utáni években a korábbinál is erőteljesebb ütemű fejlődés következett be, különösen az üdülőépítések vonatkozásában. Balatonlellén az 1970-80-as években nagymértékben megindult a belföldi turizmus. Ennek megfelelően a szociál-turizmus kiszolgáló üdülőépületek és táborok épültek.
Az 1979. évi Balatonboglárral történt egyesítéssel a megye 6. településévé vált, az akkor már Boglárlelle nevet felvett és városi rangot kapott helység. A két település 1991. október 1-el különvált, és mindkettő megtarthatta városi rangját. Ettől kezdve – köszönhetően a privatizációból származó többlet bevételeknek is – a település látványos fejlődésen ment keresztül, melyet intenzív közművesítés (gázvezeték, szennyvízcsatorna építés) és építészeti fejlődés jellemez.
A városban a legnagyobb hagyományokkal rendelkező szociálturisztikai üdültetés a rendszerváltást követően folyamatosan elsorvadt. Ezzel párhuzamosan mind nagyobb teret nyert a magánszálláshelyek kiadása, és a panzió szerű nyaraltatási forma kialakítása. Ez utóbbit szolgálják az egyre gyarapodó számú utazási irodák szervező munkájukkal.
Ma a Balaton déli partjának kedvelt üdülővárosa és keresett fürdőhelye Balatonlelle, szinte már az első tavaszi napsugarakkal feltűnnek Lelle partján a strandolók, és még szeptemberben is találkozhatunk a víz szerelmeseivel.
A városnak több mint 4 km hosszú part szakasza van, ahol a lassan mélyülő víz minden korosztály számára kellemes fürdőzést biztosít, az igényesen felszerelt strandokon gondtalanul, kényelmesen pihenhetnek a turisták.
Balatonlelle életében meghatározó szerepet töltenek be partnervárosi kapcsolatai. A városnak hivatalosan három partner települése van. Elsőként az erdélyi Szentegyházával kötött az önkormányzat megállapodást, ezt követte a
németországi Ramstein-Miesenbachal történt kapcsolat felvétel, majd 2016. évben a horvátországi Garesnica várossal került
aláírásra a megállapodás. Településekkel évente találkozók szerveződnek, mind itthon, mind a partner városokban. A programok célja egymás történelmének, kultúrájának, gazdaságának megismerése, valamint a kapcsolat felvétel elősegítése polgáraink között.
Balatonlelle hivatalos oldala: itt található
Jankovich-kúria
Az épület jelenleg a Balatonlelle-Karád Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Óvoda ebédlőjét és zeneiskolai tantermeit foglalja magában. Mivel folyamatos a használat, így folyamatos a karbantartás is. A település egyik frekventált, rendben tartott tere határolja az úttól, ígya forgalom sincs a közvetlen közelében.
Szent Erzsébet-kútja
A Jankovich-kúria előtt található Szent Erzsébet-kútja, Petőfi Sándor 3. szám előtt.
Ma már bizonyosan nem funkcionál kútként, de a városiak “Szent Erzsébet-kútja”-ként titulálják. Az alkotás fő motívuma: Árpád-házi Szent Erzsébet vizet ad markából a szegény gyermekeknek. Felette a történelmi Magyarország térképe, annak vízrajzával.
Lányi Dezső 1932-ben készült alkotása kalandos utat járt be. Eredetileg a történelmi Magyarország térképével készült, és az egykori vízmű területén állt. Hogy honnét, hova került közben, egy kis kiegészítés a másik műlapon: www.kozterkep.hu
A 80-as években állították fel aztán a Szent István utcában, immár a mai Magyarország térképével, hogy aztán egy időre onnét is eltűnjön.
A mostani helyén 2014. 06. 06-án avatták fel újra.
Kodály Zoltán mellszobra
A Polgármesteri Hivatal mellett találjuk a Jankovich-kúriát, mely ma az általános és zeneiskolának ad otthont. Az iskola előtte lévő gyönyörű parkban találjuk Kodály Zoltán mellszobrát. Gondolom, az iskola kezdeményezésére került ide az alkotás. Eddig nem találtam adatot az alkotóról és a felállítás évéről.
A lellei Kodály-szoborral kapcsolatban pár információ:
Az alkotó Orbán Bianka, mai nevén Bianka Orbán de Salinas. Sokat nem lehet róla tudni, a ’80-as években végzett a Képzőművészetiben, de aktív művészi tevékenység helyett férjhez ment egy mexikói úrhoz, és most ott él.
A büszt Lellére úgy került, hogy édesanyja, akinek itt nyaralója van, a városnak ajándékozta a mestergipszet, azzal a kikötéssel, hogy a bronzöntvény méltó helyen legyen felállítva. Azt hiszem, ez sikerült, 2000-ben került a mai helyére.
Apró hibája, hogy a posztamens kicsit széles lett, mert a már kész műkőre – utólag – felragasztottak egy gránit réteget, és annak a vastagsága felborította az arányokat. Forrás: innen
Sétám közben, egy igen különleges kerítésre, kapura lettem figyelmes. Nézzétek:
Lelle egyik leghíresebb villája, egykor Hüttli porcelángyáros tulajdona volt, melyet a magyar állam vásárolt meg tőle Tildy Zoltánnak, a Magyar Népköztársaság 1946-1948 között volt elnökének nyaraló céljára. Tildy letartóztatása után az épület a SZOT – szakszervezetek Országos Tanácsa – kezébe került, amely különböző célokra hasznosította. (Ma étterem működik falai között.)
Szerelemkapu
Balatonlellén, a hajókikötő mólójának nyugati oldalán áll ez az alkotás. A füves sávba van betonozva két kopjafaszerű faoszlop, egyik északra, a másik délre. A két függőleges elem közé ível egy további faelem és ettől már kapunak látszik mindez. A kapuzat belsejét díszes kovácsoltvas rácsozat zárja le.
Az íves elem keleti oldalra ezt faragták: BALATONLELLE. Az ív tetején egy fából faragott kis szobor van: egy férfi és egy nő, egy alul összefonódó pár.
A két függőleges oszlop közül az egyik vége hegyes, a másik vége kehelyszerű. Egyébként mindkettő faragása azonos: levelekkel díszes virágszál, amely napraforgó tányérjában végződik. Az egyik oszlop aljára ezt faragták: Anno, másik aljára: 2018.
A mólón sétálóknak nem látszik a nyugati oldala, így ez dísztelen. A déli oszlop alján egy pajzsszerű keretben van az alkotói szignó: a J, az L és a H betűk szövevénye. A szignó alatt, de a pajzson belül egy római számsor: MMXVIII. III. X., azaz 2018. március 10.
Az alkotói szignó még egy helyen megvan: az összefonódó emberpár nyugati oldalán.
A tetszetősre faragott alkotás középső rácsozatán már gyarapodnak a lakatok. 2018. június 12-i ottjártamkor 24 lakatot számoltam meg. Ugyanis az egésznek ez a funkciója: ez egy lakatfal. Egy 2018. május 3-iki internetes hír szerint „A helyiek összefogásával elkészült szerelemlakat-fal, melyet a hajóállomásnál adtak át. … Gyetvai Erika ötletgazda elmondta: Horváth László fafaragóművész saját tervezésű, somogyi motívumokkal díszített fala nem csupán a szerelmesek, hanem a város összetartozásának is jelképe, melyet a szeretet, a szerelem, a barátság és a megbocsátás jegyében állítottak. Azt is megtudtuk, hogy az alkotás nem került pénzbe, mivel az teljes egészében a helyi vállalkozók és Kenéz István, a város polgármesterének felajánlásából készült.” Ez a híradás a fafaragóművész nevét is megadja.
Balatonlelle helyi folyóiratának cikkéből még a legapróbb részletek is kiderülnek: „Új színfoltja városunknak a Móló sétányon felállított lakatfal, melyet civilkezdeményezés hívott életre, a Balatoni Hajózási Zrt. pedig helyet biztosított a kültéri látványosságnak. Az ötletgazda, Baloghné Gyetvai Erika kezdeményezéséhez sokan csatlakoztak, és társadalmi munkában, ügyes kezű iparosok néhány hét alatt elkészítették a lakatfal elemeit. Horváth László fafaragó nem csak a fal terveit jegyzi, hanem neki köszönhetjük a gyönyörű faragásokat, melyeket az oszlopokon bárki megcsodálhat. A patinás kovácsoltvas elem Fajt Károly lakatosmester munkájának gyümölcse, melyet feleségével, Judittal ajándékoztak, Balatonlelle iránti rajongásuk és szeretetük jeléül. A faanyagot városunk önkormányzata szerezte be, melyet aztán Schütz József asztalosmester üzemében készítettek elő a faragáshoz. Ezt Balogh Károly kezelte és festette. A szükséges lábazati és egyéb elemeket Kovács László hegesztette, a lábazathoz a sódert és cementet Horváth Zsolt látrányi vállalkozó biztosította. Alig négy hét telt el még csak a lakatfal avatása óta, de már huszonegy lakat díszíti. Igazi „fotópont” lett, hiszen arra járók szívesen fényképezkednek előtte. Kíváncsian várjuk, nyár végére vajon hány szerelmi zálog ékesíti majd a falat?” Forrás: innen
Móló sétány nevezetességei….
Fürdőegyesület emlékköve
Balatonlelle móló felé vezető sétányának keleti oldalán nagy közpark van, amelyben köztéri alkotások sorakoznak. Ez egyike egy emlékkő: a helyi fürdőegyesületnek állít emléket.
Egyetlen fekete kőtömb alkotja, amelynek a délnyugati irányba néző oldalát síkra csiszoltak. A csillogó felületre vésett szöveg az alábbi:
A LELLEI FÜRDŐÉLET
MEGTEREMTÉSÉBEN ÉLENJÁRT,
1904-BEN ALAKULT ELŐD EGYESÜLET,
ANNAK SZÉKHÁZA
ÉS SZÁZADUNK I. FELÉBEN VOLT ELNÖKEIVASZILIEVITS JÁNOS
BÁRÓ KEMÉNY PÁL
ÁLGYA PAP SÁNDOR
IZERI IZSÁK GYULA
ZILAHY DEZSŐ
DR. HAJÓS KÁLMÁN
ZYZDA ALBERT
DR. BAKAY LAJOS
EMLÉKÉRE EMELTETTE
AZ 1992-BEN ÚJJÁALAKÍTOTT
BALATONLELLEI FÜRDŐEGYESÜLET
1998-BAN.
A felső részén a BALATONLELLEI FÜRDŐEGYESÜLET feliratú embléma van, sugárzó sárga nappal és kék hullámokkal.
Grünwald Béla emlékére
Balatonlelle móló felé vezető sétányának keleti oldalán nagy közpark van, amelyben köztéri alkotások sorakoznak. Ez egyike egy emlékkő, amely Iványi Grünwald Béla festőművésznek állít emléket.
A felső kőtömb délnyugati oldalán fekete kőlap van ezzel a felirattal:
KÖZEL KÉT ÉVTIZEDEN ÁT DOLGOZOTT
NYARANTA KANDÓ LÁSZLÓ 1886 – 1950
FESTŐTANÁR BALATONLELLEI MŰTERMÉBEN
IVÁNYI GRÜNWALD BÉLA
1867 – 1940
HÍRNEVES FESTŐMŰVÉSZÜNK A KECSKEMÉTI
MŰVÉSZTELEP ALAPÍTÓJA ÉS A BALATONI TÁJ
NEMES FESTŐJE.
EMLÉKÉRE ÁLLÍTOTTA A SOMOGY MEGYEI
TANÁCS IDEGENFORGALMI HIVATALA
1959
AZ EMLÉKKŐ MEGÚJÍTÁSÁVAL MINT VOLT
FÜRDŐEGYESÜLETI TAGOKNAK IS TISZTELGÜNK
BALATONLELLEI FÜRDŐEGYESÜLET
2010
A szövegben a BALATONLELLEI FÜRDŐEGYESÜLET feliratú embléma van, sugárzó sárga nappal és kék hullámokkal. Forrás: innen
“Megmaradásunkért”
“Az élet szimbólumaként megjelenített tojásforma magába zárja a
magyarság jelképét megtestesítő tulipánt, amelynek hagymája mint egy védőburok veszi körbe a Kárpát-medence magyarságát jelképező
Nagy-Magyarországot.
A világban szétszóródottakat a tulipán hármas halomban csúcsosodó levelei mint védőburok ölelik körül, kifejezvén együvé tartozásukat, s hogy hazavárjuk testvéreinket és leszármazottaikat. Az élet szimbólumát a magyarság jelképével a ‘szentistváni’ örökségünkre emlékeztető kettős kereszt köti össze, üzenvén ezzel az utókornak ‘Megmaradásunkért’.”
(Erről még nem készítettem képet, mert egyenlőre a hideg, téli fagyok miatt be van burkolva.)
A gyermekáldozatokért – A gyermeki jogokért-emlékmű
A Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség a világon először állíttatott emlékművet A gyermekáldozatokért – gyermeki jogokért. A két és fél méter magas, fekete gránitból készült emlékművet 2005. június 21-én, a MAGYISZ megalakulásának 15. évfordulója alkalmából avatták fel. Az emlékmű katonai tiszteletadás mellett lett felavatva és Tempfli József megyés püspök – a református és az evangélikus főpapok segédletével – szentelte fel.
Balatonlellén egy hűvösebb, borongósabb napon is el lehet tölteni egy kellemes napot, ha végig sétáljuk az általam is bejárt, lefotózott látványosságokat. DDDDDDEEEE, azért sokkal inkább a strandolás miatt keresik fel a turisták. Választhatunk, hogy a szabadstrandon, vagy a fizetős Napfény Strandon élvezzük a napsütést.
Balatonlelle látnivalóit szedtem itt össze. Biztosan van olyan dolog, ami kimaradt. Ha esetleg tudsz olyan megnézendőt ami nem került ide, akkor örülnék, ha elküldenéd, és én szívesen közkincsé teszem. Előre is köszönöm.
Addig is kívánok nagyon jó kirándulást, kikapcsolódást, strandolást mindenkinek aki eljön Balatonlellére.
Ez is érdekelhet
Boldogságunk kulcsa az, hogy Szárnyalunk, és Jól érezzük magunkat a Bőrünkben.
ÉN VAGYOK….-1
