IMG 20211119 103827 1 e1643965690704
Országhatáron belül

Okorvölgytől egy kőhajításra található Abaliget

Tartalomjegyzék

Bevezető

Azt hiszem el kell telnie az ember fölött néhány évnek, hogy kellő képpen bölcs legyen és komolyan vegye a szlogent, miszerint: 

“Élményeket gyűjts, ne tárgyakat!”

Hiszen az élmények örökké velünk maradnak, és akárhányszor csak felidézzük őket, mindig boldogság, melegség, öröm, járja át a szívünket. 

Szeretek új, meg új helyeket felfedezni, mert általa megismerhetem a hazám gyönyörűséges tájait, új embereket ismerhetek meg, köthetek barátságokat. Utazásaim során olyan hatások érnek amitől nem csak a szemem, de a lelkem is szárnyra kap. 

Az első ilyen élményajándékot azUramnak szerveztem az 50. születésnapjára. Írtam is róla itt. Majd néhány év kihagyás után, ismét a szülinapjára (már nem mondom meg, hogy hányadikra) egy újabb utazással leptem meg. A covid megtanított arra, hogy nem kell ahhoz repülőre ülni és több 1000 km-t megtenni, hogy csodákat lássunk, érezzünk, tapasztaljunk. 

Előzmények

A közösségi oldalak egyik legnagyobb előnye, hogy sokan vagyunk egy helyen és lehetőségünk van megismertetni másokkal termékeinket, szolgáltatásainkat. Egy csoportban: a Vidéki Vendégházak-ban ismertem meg Orsit. Kezdetben még magázódtunk, kissé kimértek voltunk, vagy lehet inkább “csak” megadtuk egymásnak a kellő tiszteletet. Majd a személyes találkozás első percében feloldódott közöttünk az a bizonyos gát és úgy kezdtünk beszélgetni, mintha évek óta ismernénk egymást. Orsi a legkedvesebb, legfigyelmesebb, legsegítőkészebb szállásadók egyike, akivel eddig találkoztam.

Első nap, érkezés

Szerencsére sikerült olyan szállást találnom, ahol Chappyt is szeretettel fogadták, sőt (de erről majd később írok még). 
Biztosan nem vagyok azzal egyedül, hogy már otthon, indulás előtt előre elkezdem tervezni, hogy mivel fogjuk tölteni az időnket. Persze ezek a programok nincsenek kőbe vésve, egyszerűen csak felmérem a lehetőségeket.

Még néhány évvel ezelőtt is az volt a fő szempont, hogy egy adott helyen, egy adott időben minél több mindent megnézzünk, mára ez már módosult, a lényeg az ÉREZZÜK JÓL MAGUNKAT, TEGYÜK AZT, AMIIRE AKKOR ÉS OTT VÁGYUNK!!! Volt olyan, hogy egy számunkra kedves helyre az ottlétünk alatt 3x is visszamentünk. 

 

Amikor szállást keresek, nem a luxi a lényeg, sokkal inkább az, hogy otthonos, hangulatos, meghitt legyen. Az Erdei Házikó pont ilyen. Megbújik a dombtetőn, utolsó házként az erdő szélén. Amikor érkezésünk másnapján elmentem egy rövidke reggeli sétára, ez jutott az eszembe

Körötte csend amerre ment, és néma tartomány 

Arany János: A WALESI BÁRDOK

Olyannyira elbújik a kíváncsi tekintetek elől, hogy Orsi, külön térképet küldött nekünk arról, hogy hogyan fogunk odatalálni. 

IMG 6103 3

November közepén, csütörtöki napon, suli után, indultunk Abaligetre. AzUram csak Babaligetnek nevezi. Ha még nem jártatok arra, esetleg nem is hallottatok róla, akkor Pécs környékén található. Mindösszesen 639 fő (2021 januári adat) él itt ezen a szépséges helyen.

Abaliget

A Dunántúlon, a Mecsek nyugati részén fekszik Pécstől körülbelül 15 kilométerre északnyugatra, Orfűtől mintegy 5 kilométerre nyugat-délnyugatra, Okorvölgytől nagyjából 5 kilométerre keletre. A környék nagy része természetvédelmi terület.

Megközelíthető:
Autóval az M7-en keresztül is mintegy 3 óra Gödöllőről.

Közúton Pécs felől a 6604-es, Orfűről a 6611-es úton érhető el. Közigazgatási területének nyugati részén áthalad az Oroszló-Szentlőrinc közti, a 66-os főutat a 6-os főúttal összekötő 6601-es út is. 

Tömegközlekedve ez akár 4-6 óra is lehet. 

A települést a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal is érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Abaliget vasútállomás, amely a községtől mintegy 3,5 kilométerre helyezkedik el, a 6601-es útból elágazó 66 304-es úton közelíthető meg.

Szóval nem pont a szomszédságunkban van, de most már elmondhatom, hogy érdemes volt nekivágni a hosszú útna

Története

A kora vaskor idején bukkant fel ezen a vidéken az első ismert nevű nép, az illyr nép. Őket a kelták hódították meg, elfoglalták földváraikat és vegyültek egybe velük. A rómaiak Pannónia nevű tartományukban főként a keltáktól is lakott helyekre települtek. Így volt ez ennek a vidéknek az esetében is. Ebből a korból egy bronzból készült, ruhátlan Venus szobor, valamint hamvasztásos sírok kerültek elő. A rómaiak után a népvándorlás törzsei vonultak át a tájon. A hunok, germánok, avarok, szlávok után megérkeztek a honfoglaló magyarok. A falut az Aba nemzetség alapította a 11. században. Nevének előtagja – Aba – bolgár-török eredetű “atya” jelentésű személynév és ősi magyar nemzetségnév. Utótagja – liget – a “kisebb erdő” jelentésű szóból ered. Az írásos emlékekben 1332-ben bukkant fel először “Abaligethe” neve. A török hódoltság idején elnéptelenedett a vidék. A pécsi török ugyan megbecsülte a falvakat, ahonnan élelmet szolgáltattak a városba, de a mecseki völgyek magyar lakossága jórészt kipusztult, illetve kicserélődött. 

A lakatlan falut 1748-ban magyarokkal, majd később németekkel népesítették be.

1910-ben a község 727 lakosából 551 német, 176 magyar volt. A második világháború után a németek nagy részét kitelepítették. 2001-ben mindössze 5 fő vallotta magát németnek.

Sétány az abaligeti tó partján Az 1721-es Visitacio canonica, amely természetesen az egyházi épületek állapotára terjedt ki, így ír: “Az elpusztult Báligethen (Abaligeten) van egy egészen tetszetősen épített kápolna Szent Magdolna tiszteletére. Északi falát időálló kőből, a többi részét égetett téglából építették, bolthajtásos szentélyével, oldalfalaival és tornyocskáival együtt egészen jó állapotban. Tetőszerkezete zsindely.” A lerombolt templomok körül a lakóházak is elpusztultak. A 18. század elején lassan indult meg az újjáépítés.


A lerombolt falvak helyére zömmel német jobbágyok érkeztek több hullámban és Németország különböző tájairól. Letelepedésüket több évig tartó adókedvezmény könnyítette. A század közepén már a magyar népesség is jelen volt a faluban. A telepesek hosszú ideig megőrizték zárt közösségüket. A falu egyetlen utcáját a kocsmáig régen Magyar utcának, a kocsmától az alsó faluvégig Német utcának hívták. A község egyházi birtok volt, a pécsi papnevelde, illetve a pécsi egyházmegye káptalanja gyakorolta a földesúri jogot. 1799-ben 120 ház volt a faluban.


A lakosság nagyobb része német, magyarok mindössze nyolc-kilenc házban laktak. A történelmi események – az 1848-as forradalom és szabadságharc, az első és a második világháború – errefelé is megmozgatták a környék falvainak népét. A két háború között számos gazdag, jómódú ember lakta ezt a vidéket. Állattartással, földműveléssel foglalkoztak. A szegényebbek a tehetősebb gazdákhoz, vagy távolabbi vidékekre járt részesaratónak. Voltak iparosok is, de az erdő, a kőfejtő is adott munkát. Különös kiváltság volt, ha valakit a vasútnál alkalmaztak. A II. világháborút követően sok embert kitelepítettek, elkobozták vagyonukat. Néhány év alatt nagyon megváltozott a település lakossági összetétele: a kiszökött, vagy kitelepített lakosság helyébe a Felvidékről, a Nyírségből, a Dél-Alföldről érkeztek csoportok és a letelepedést vállaló cigányság is megjelent.

Az esti órákban értünk Abaligetre, és hiába a GPS, hiába az Orsi által rajzolt térkép, mi még sem találtunk oda. Illetve de, csak azt hittük, hogy ott már nincs semmi, csak az erdő. Szerencsére Orsi a segítségünkre sietett, és mutatta az utat az erdőn keresztül. Igazán izgalmasan indult a mi kis “nyaralásunk”. 

IMG 6093 3 scaled e1643520205628

Nappali fénynél mutatom, hogy ez a kis tipegő vezet fel a Házikóhoz, csoda, hogy a korom sötétben nem láttuk??? Persze kocsival is fel lehet menni, az erdőn át….

A ház maga, fenn a dombtetőn, elzárva a város zajától, mint egy mézeskalács házikó olyan. Belépve, ahogyan megláttam a pattogó tüzet a kályhában, olyan érzésem volt, mintha haza érkeztem volna. 

IMG 20211119 095255

Rögtön tudtam, hogy ennek Babó is nagyon fog örülni, mert imád tüzeskedni. Alig várta, hogy a tűz másnap kialudjon és Ő izzíthassa újra.

Amíg apával tüzeskedtek, mi Chappyvel sétálni mentünk a környéken.

A teraszról ezt láttam, ebből is kitűnik, hogy milyen magasan is áll az Erdei Házikó….

 

A házban is, és a ház körül is számtalan olyan apró kedvesség, figyelmesség, található ami még mesésebbé teszi az ide érkezők napjait. Ilyen pl: a tálca süti, amiről nem volt időm fotót készíteni olyan gyorsan elfogyott. Vagy a kert apró részletei, amivel kapcsolatosan azUram meg is jegyezte, hogy biztosan nő a kertrendező…. nézzétek:

A házról itt találtok sok-sok fotót.

 

Jó néhány madáretető is ki van téve, szinte már a kezünkből ettek a madárkák.

Másnap

Nem kell messzire menni, nagyokat lehet sétálni a ház közvetlen közelében is, hiszen a házikó mögött szinte azonnal erdő van. Séta közben rácsodálkozhatunk a természet szépségeire, sőt…ha elég halkan lépdelünk, akkor még szarvasokkal is találkozhatunk. Nekem egyszer sikerült, de ahogyan megérezték a jelenlétem, azonnal elszaladtak. IMG 20211120 130733

Orsi a gyerekek szórakoztatására is gondolt, a ház körül van a hinta, ping pong asztal, darts tábla és hatalmas tér a szaladgáláshoz.

IMG 20211119 112846 1

IMG 20211119 095526

Alig lehetett Babót rávenni egy kis kirándulásra, mert csak azt hajtogatta: DARTS, DARTS, DARTS!!!!!

Abban egyeztünk meg, azért, hogy mindenkinek jó legyen, egy picit kirándulunk a környéken, majd jöhet a DARTS. 

Az esti érkezésünkkor láttuk, hogy egy tó mellett jöttünk el, és a megtett út hosszából azt is kikövetkeztettük, hogy nem is lehet messze, így gyalogosan indultunk neki, a FELFEDEZÉSNEK.

Már messziről látszott a fák hátterében megbúvó tó. IMG 20211119 100655 1

Az erdő mellett a víz szeretete az, ami soha el nem múló nálam. Így alig vártam, hogy meglássam teljes valójában. 

És nem csalódtam!!! Nézzétek!

A tó közvetlen környezetében több látványosság is van, amit érdemes beiktatni ha itt járunk. Ilyen az:

Abaligeti-barlang  

IMG 20211119 113512

Nyitvatartás

március 15-október 15.: naponta 9.00-18.00
október 16-március 14.: naponta 10.00-15.00

Árak
  • felnőtt: 2000 Ft/fő
  • diák, gyerek, nyugdíjas: 1500 Ft/fő
  • kombinált jegy (barlang+Denevérmúzeum): felnőtt: 2800 Ft/fő; diák, gyerek, nyugdíjas: 2000 Ft/fő
  • 3 éves kor alatt ingyenes
  • NOE tagsági kártyával a 3. és további 14 év alatti gyermekek ingyenes belépésre jogosultak
  • 15 fős csoportonként 1 fő (kísérő) számára a belépés ingyenes
  • Magyar Kormánytisztviselői Kar tagsága és családtagjai, valamint a MKK saját alkalmazottai és családtagjai részére 20% kedvezmény (munkáltatói igazolással)

Hungary Card elfogadóhely

OTP SZÉP Kártya elfogadóhely

Bankkártyás fizetési lehetőség

Csoportoknak a torlódások elkerülése érdekében előzetes bejelentkezés szükséges!

A Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója az Abaligeti-gyógybarlang. A víz eróziós tevékenysége által alakított formavilága következtében régebben a világ száz természeti csodája közé sorolták. A folyamatos kutatások nyomán vált ismertté a gyalogosan, kényelmesen megtekinthető 466 méteres főág és a három, nehezen járható mellékág. A barlang, az emberi szem számára láthatatlanul, ma is változik. Erről a járat teljes hosszában folyó patak gondoskodik. Klímája, köszönhetően a 97 %-os páratartalmú levegőnek és a benne található gyulladáscsökkentő kalcium-ionoknak a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést.

A Cseppkőbarlang története

A kagylós mészkőben kialakult cseppkőbarlang a Dél-Dunántúl leghosszabb patakos barlangja. A barlang a Katya-patak forrása. A mélyből előtörő víz egykor több malmot hajtott, ma a barlang vize táplálja Abaliget két mesterséges tavát. A tudósok az abaligeti barlang korát félmillió évre becsülik. A triászból származó mészkőréteg a pleisztocén középső szakaszában keletkezett. A barlang történetével kapcsolatos legrégebbi adatot az abaligeti plébánia iratai őrzik.

A Decreta visitacionis című kéziratos feljegyzés, melynek vezetését 1829-ben kezdték meg, elmondja, hogy a barlangot 1768-ban fedezte fel Mattenheim József helybéli molnár. A hagyomány szerint vízimalma a Katya-patak partján állt. Feltűnt neki a rendszertelen vízhozam, és egy hosszabb száraz időszakban, amikor a malmot hajtó patak vize elapadt, a víz folyását követve bejutott a barlangba. Ez a kézirat említi meg azt is, hogy a barlangot már a török utáni első plébános, Riedl Antal idejében Paplikának nevezték, minden bizonnyal azért, mert az abaligeti plébános a barlang elő-üregét pincének használta. A barlangot tudományos igénnyel először Kölessy Vince, a káptalani birtok ispánja kutatta át 1819 nyarán. Elkészítette a barlang alaprajzát és keresztmetszetét. Dolgozata 1820-ban a Tudományos gyűjtemény című folyóiratban jelent meg.

Ez az első hiteles és tudományos igényű barlangleírás. Kölessy Vince dolgozata után sorra jelentek meg az Abaligeti-barlangról szóló leírások, amelyek magyar, német, francia nyelven ismertetik a barlang szépségeit. A 19. század végén Wosinszky Mór, a szekszárdi múzeum igazgatója végzett a barlangban és környékén régészeti vizsgálatokat. Az Archeológiai Értesítőben megjelent dolgozatában írta le, milyen őskori leletekre bukkant a barlang környékén. Az 1920-as években a figyelem a barlang növény- és állatvilágára is kiterjedt. Bokor Elemér 1923-ban korszerű térképet készített a barlangról. A barlang élővilágának vizsgálatában Gebhardt Antal érte el a legnagyobb eredményeket. Kutatási eredményei az 1930-as évektől jelentek meg a folyóiratokban, tudományos közleményben. 1959-ben jelent meg a barlangról szóló átfogó ismertetése, amelyet Oppe Sándorral együtt írt. A barlang mintegy 466 m hosszú, átlagmagassága 3 m, szélessége 2 m. A főfolyosóból nyíló mindhárom oldalág keskeny, nehezen járható. Klímája kiegyenlített – a páratartalom 97%-os, az átlaghőmérséklet 12,6 oC – , kiválóan alkalmas légúti megbetegedések – krónikus bronchitisz, asztma, légcsőhurut – gyógykezelésére.

A barlangot a közelmúltban gyógy-barlanggá nyilvánították. A barlang állatvilágát sokan tanulmányozták. Ennek eredményeként 1934-ben már 190 állatfajt mutattak ki és írtak le, köztük a vak víziászkát, százlábúakat, több aprófutonc fajt. A barlang jelentős denevérpihenő. A téli időszakban a zavarást jól tűrő kis- és nagy patkósdenevérek százai figyelhetők meg. A napjainkban történő felmérések mintegy 19, a barlangban szaporodó, vagy ott telelő fajt határoztak meg. A világítás hatására kialakult lámpaflóra kutatását az 1960-as évek végén kezdték meg. 15 mohafajt határoztak meg, de már páfrányok is éltek a lámpák körül. A szakszerűtlen, elavult világítási rendszer következtében elburjánzott lámpaflóra vizsgálatát és a környezetidegen növények eltávolítását a 90-es években megkezdték, de a rossz világítás miatt rövid idő alatt visszatelepült a vegetáció.

A barlang 2001-ben befejezett teljes rekonstrukciója után ismét elvégezték a növénytelenítést. A csökkentett fényerőnek, a lámpatestek jobb elhelyezésének, a szakaszolásnak és az éves karbantartásnak köszönhetően várhatóan visszaszorul a lámpaflóra. A gyógyulni vágyók mellett főleg turisták, iskolai csoportok keresik fel a cseppkőbarlangot.

 

A barlangtól alig pár lépésre van a

Denevér múzeum
IMG 20211119 101726
El sem lehet téveszteni. Jegyet a Barlang pénztárában lehet venni, ha szeretnénk megnézni. Kb. 30 perc a bejárása.
Sok mindent meglehet tudni a denevérek életéről, ha rászánjuk az időt és bemegyünk. 

Az abaligeti Denevérmúzeum 2004-ben nyílt meg és egyedülálló tematikus bemutatóhelye a denevérek kevéssé ismert és misztikusnak tűnő világának. Az eltérő élőhelyek szerint, nagyszerű kialakítással, látványosan és valósághűen mutatja be a denevéreket. Megismerjük a denevérkutatás történetét, eszközeit és ez alapján denevérek főbb magyarországi tartózkodási helyeit és vándorlási útvonalát is.

Főként a korábban elterjedt rémtörténeteknek és éjszakai életmódjuknak köszönhetően a denevérek sokak számára félelmet keltő, titokzatos, vérszívó állatok. Természetes élőhelyeik szűkülése és vadászterületeik csökkenése miatt a denevérek száma mára jelentősen megcsappant.

Szerencsére ma már egyre többen vannak azok, akik tudják, hogy a denevérek rovarokkal táplálkoznak és akkor sem fogják a vérünket szívni, ha esetleg tévedésből egy nyári estén berepülnek a nyitott ablakon, a sötétben ultrahangokkal tájékozódnak és téli álmot alszanak és nem kapaszkodnak az emberek hajába, de fontosnak tartjuk, hogy egyre többen megismerjék ezeket a hasznos állatokat.

2004-ben az Abaligeti barlang bejáratától néhány méternyire álló, korábban turistaházként funkcionáló épület felújítása után nyílt meg Magyarország egyetlen, a denevérek világát bemutató tematikus kiállítása a Denevérmúzeum. A tárlaton nagy felbontású fotók, makettek, preparált denevérek, számítógépes ismertető és interaktív térkép nyújt betekintést a mára már a veszélyeztetett fajok közé tartozó denevérek világába. A látogatók megismerhetik a denevérkutatás történetét és eszközeit, a Magyarországon élő denevérfajokat, élőhelyeiket, táplálkozási és szaporodási szokásaikat. Forrás: innen

 

Babó már rendesen be volt sózva a Darts miatt, így Ő apával visszament a Házikóhoz, mi pedig Chappyvel kirándultunk még egyet a környéken.

 

Sétánkból visszatérve a fiúkat még mindig a Darts tábla előtt találtam. IMG 20211119 112932

Összekötöttük a kellemest a hasznossal, mivel azUramnak Harkányban volt dolga,, ami innen nagyjából csak egy órányira volt, míg Gödöllőről ez akár 3 óra is megvan., így még vacsi előtt azt is elintéztük. Ott ajánlották nekünk, hogy ha a környéken finomat szeretnénk enni, és még a kutyát is szeretnénk ha szívesen látnák, akkor a Tenkes Csárdába menjünk. Megfogadtuk a tanácsot, innen is hálásan köszönöm annak aki adta!!!IMG 20211119 151210

Az, hogy az étel finom volt, a pincérek kedvesek voltak, a hely hangulatos volt, mi jól éreztük magunkat, ez mondhatni az alap, ami egy vendéglátóipari helytől “elvárható”, de az, ahogyan a kutyával is vendégként bántak, (azonnal kis tálat kapott, benne vízzel, a végén csontot hoztak neki, és egy pincér sem tudott úgy elmenni mellette, hogy ne legyen egy kedves szava, vagy ne simogassa meg) az már egy olyan extra amitől számunkra ez a csárda a CSÁRDA LETT!!!!! 

IMG 20211119 151407

IMG 20211119 170001

Nem fogjátok kitalálni, hogy mit csináltak a fiúk lámpafénynél a sötétben odakint, miután visszaértünk a Házikóhoz…… Igen, Darts-oztak. Gondolom ezekután már nem lepődtök meg, ha azt mondom, hogy már idehaza a garázsban is van felszerelve Darts tábla. Klassz nap volt igazán!!!!!

Harmadik Nap
Én korán kelő vagyok, és nincs ez másként akkor sem, ha “nyaralok”. Ezt kihasználva, amíg a fiúk még aludtak, én Chappyvel újabb felfedező túrára indultam. Már fentről a Házikótól kiszúrtam a város központjában lévő templomot, így már meg is volt az úticél.  

 

Érdemes megtekinteni a település római katolikus templomát, amelynek alapjait 1778-ban rakták le, valószínűleg a középkori templom szomszédságában. A munkálatok 1796-ban fejeződtek be. A Mária Magdolna tiszteletére emelt templom kiemelkedő helyen, a falu fölött húzódó domb oldalán áll.

Főoltára és a szószék copf stílusú. Főoltárképét, amely a Golgotán, a kereszt tövében vezeklő Mária Magdolnát ábrázolja, Karl Bachmayer, osztrák származású klasszicista festő készítette. Bachmayer oltárképénél régebbinek látszik a templomban található két másik, kisebb méretű, ismeretlen alkotótól származó olajfestmény. A bal oldali falon lévő barokk kép a bűnbánó Mária Magdolnát ábrázolja, a jobb oldali falon lévő festmény a földművesek védőszentjének, a spanyol származású Szent Izidornak a legendájából örökít meg egy jelenetet. Forrás: innen

Mire visszaértem a fiúk már nem csak, hogy felkeltek, de még reggelit is készítettek. 

Erre a napra egy nagy kirándulást szerveztünk. Abaligetről, Orfűre a 

Sárkány-forráshoz. 

Kiinduló pontunk az Abaligeti-barlangnál volt. IMG 20211120 123240

A tábla szerint mindösszesen 4.5 km-t kellett volna, hogy megtegyünk, de mi vagy eltévedtünk, vagy rossz úton indultunk neki. Mert késő délután volt mire visszaértünk és engem már igencsak a sírás kerülgetett annyira elfáradtam. Babó egy kis hős volt, mert szinte szó nélkül, apa kezébe kapaszkodva csinálta végig a túrát. 

Én az őszi-téli tájat is nagyon szeretem, hiszen a lehullott falevelek rozsdabarna szőnyeget terítenek az egész erdőre. Utunk kezdetén még csak poroszkáltunk, andalogtunk, fotózgattam. Úgy gondoltam, az a 4.5 km szinte semmi, nem kell sietni. 

Számomra a kirándulás nem “csak” séta az erdőben. Olyan, mintha haza érkeztem volna. Mindig is éreztem, hogy több van annál egy erdőben, mint, hogy egymás mellett állnak a fák, szép nagy lombjuk van, a törzséhez támaszkodva jókat lehet olvasni…… Számtalan képet készítettem már a fák törzsén megtelepedő mohákról. Tudom, hogy ez egy természeti jelenség, nekem mégis sokkal több ennél.

Kell, hogy legyen a fák között valami kapcsolat, valami titok, valami misztikum…. Azután egyszer egy műsorban hallottam róla, hogy a fák is “beszélgetnek”. De vajon hogyan??? Mit jelent ez??? Biztosan nem a covidról, meg a heti politikai eseményekről kommunikálnak. De akkor miről? 

Te gondolkodtál már ezen? Esetleg tudod a választ is??

“Az, hogy a fák gyökérzetük révén összekapcsolódnak, olykor megfigyelhetjük a részűkön. Az eső ott elmossa a földet, és szabaddá teszi a föld alatti hálózatot. Hogy valóban összefonódó rendszerről van szó, amely egy faj és egy állomány legtöbb egyedét összekapcsolja, a kutatók a Harz hegységben derítették ki. A tápanyagcsere, a szomszédok segítségnyújtása szükséghelyzetben minden jel szerint megszokott dolog, és arra a megállapításra vezetett, hogy az erők szuperorganizmusok, vagyis hasonló képződmények, mint például egy hangyaboly.

De vajon miért ennyire társas lények a fák, miért osztják meg táplálékukat fajtársaikkal, nagy gonddal felnevelve így saját konkurenciájukat? Az okok ugyanazok, mint az emberi társadalmakban: KÖZÖSEN JOBBAN MEGY!”

A fák számára a kommunikáció az illatanyagok révén válik kifejező eszközzé.

“Lassan már négy évtizede ismert az a tény, amelyre a kutatók az afrikai szavannákon lettek figyelmesek. A zsiráfok megrágják ernyőakáciákat, ami persze a növényeknek egyáltalán nem tetszik. Hogy megszabaduljanak a nagy testű növényevőktől, néhány perc alatt méreganyagokat raktároznak el leveleikben. A zsiráfok is tudják ezt, és nyomban odébbállnak a következő fákhoz. A legközelebbiekhez? Nem. Néhány közvetlenül mellette álló fát kutyába sem vesznek, és csak mintegy száz méter megtétele után kezdenek újabb lakmározásba, Ennek oka megdöbbentő. A megdézsmált akáciák figyelmeztető gázt (ez esetben etilént) bocsát ki, amivel a közvetlen környezetében lévő fajtársaik tudomására hozza, hogy veszély közeleg……” 

Azta!!!!!! Ugyen milyen érdekes, hihetetlen, már más misztikus????

Ezen részletek forrása: A fák titkos nyelve – A növényi intelligencia meghökkentő bizonyítékai

Még számos meghökkentő dolgot lehet olvasni a fákról ebben a könyvben. De mi most térjünk vissza a kirándulásunkhoz.

Csak mentünk, csak mentünk és mentünk, olyan volt, mintha sosem érnénk oda. A lelkesedés már rendesen alább hagyott, már csak a kíváncsiság hajtott, mert az olvastam erről a helyről, hogy:

A körülbelül fél kilométer hosszú völgyet óriási mohás sziklák határolják. Nagyon sokak véleménye szerint olyan hatást kelt a szakadék környéke, mintha évezredekkel ezelőtt sárkányok dobálták volna oda a köveket. A nyugat-mecseki karszt két jelentős patakvölgye, a Szuadó és a Körtvélyes itt egyesül. A Szuadó-patak környékén kialakult több víznyerőbarlang is, a hordalékot szállító vízfolyások az idők folyamán hatalmas sziklatömbökkel csaknem függőleges alakú szakadékot hoztak létre.

A szakadék falai és az árnyat adó fák ölelésében fedezhetjük fel a csordogáló forrást, a márványtáblával, amelyen Sárkány-forrás névvel együtt az 1958 felirattal olvasható.

A Sárkány-forrás egy aknás jellegű építmény, melynek tetején a forrás fölé rakott kövek egyikében fedezhetjük fel a forrás feliratát. Az aknából alumíniumcsövön csordogál a forrás vize. A forrást mai formájára 1958-ban Csokonay Sándor építette ki. A forrás előtt szép mésztufakiválás irányítja a víz folyását. A Sárkány-forrás közelében, a völgyben több szivárgó vízjelentkezést is észlelhetünk. A Sárkány-forrás eléggé gyenge vízhozamú, de állandó kifolyású. A forrás, és annak környéke a Sárkányszakadék Természetvédelmi Területhez tartozik.

Az 1958-as forrás kialakítása után az építmény körüli, nyitott ülepítő medencéjét 2005-ben újították fel, mikor kitisztították és zárt rendszerűvé alakították, a forrás vizének kifolyócsövét, és az emléktábláját pedig helyreállították. 

Orfű sárkány mítoszának alappillére:

A Sárkány-kút

 

Legenda

Valamikor réges-régen, amikor ezen a vidéken még alig laktak emberek, egy undok sárkány rémítgette itt hét határ népét. Mindenki tudta, hogy ajánlatos elkerülni azt a helyet, ahol a szörnyeteg mutatkozni szokott. Jól ismerték morgolódó hangját, mert az messzire elhallatszott abból a barlangból, amelyikben lakott. Futott is a nép a földekről a faluba, ha meghallotta a sárkány morgását, fogainak szörnyű csattogását! Nagyon szerették volna, ha valaki megszabadítja őket az örök veszedelemtől. Egyszer nagy sokára aztán vége szakadt a szüntelen rettegésnek. Úgy esett a dolog, hogy a sárkány hiába vadászott, lesett, már harmadik napja a határban. Elfáradt a sok csúszás-mászásban, éhes is volt szörnyen, az idő is borúsra fordult, bebújt hát aludni a barlangjába. Jószerével el sem szunnyadt még, amikor olyan irtózatos égi háború tört ki, hogy nem csak nagy hatalmas fákat tördelt, hanem a Mecsek szikláit is megmozgatta. A dühöngő orkán pillanatok alatt odagörgetett egy nagy követ a sárkány barlangja elé. A sárkány hallotta a dübörgést, gondolta, megnézi a háza táját. Hanem hiába erőlködött, nem tudott kijönni barlangjából, mert az óriás szikla egészen eltorlaszolta a kijáratot. Feszegette a sziklákat, nekirugaszkodott százszor is újra, de hiába volt minden erőlködése. A föld kérge jobbra, balra megrepedezett, a szakadó eső, a lezúduló víz befolyt a repedéseken, és újra meg újra magasra fröcskölt, amikor a sárkány a sziklát emelgette. Végül is belefáradt a haszontalan erőlködésbe, úgy döntött, alszik egyet, majd újra megpróbálkozik a munkával. A nép hamarosan megtudta, hogy a sárkány bennszorult a barlangban.

Hanem, hogy ma is él, annak sokszor jelét adja, napokig, néha hetekig alszik, amikor aztán fölébred, megfürdik a barlang mélyén egy nagy sziklamedencének kristálytiszta vízében. Ilyenkor úgy kinyomja a vizet a medencéből, hogy vastag sugárban buzog föl a forrás. Még a fürdőző szörnyeteg lubickolása, szürcsögése is fölhallatszik a mélyből.

(Forrás: Rejtett kincsek nyomában, Baranyai népmondagyűjtemény)

 

Földtani magyarázat

A Sárkány-kút jelentős hírnévvel rendelkező, időszakos karsztforrás. A forrást éveken át folyamatosan figyelték, hogy a szűk barlangos forrásszájon át milyen rendszerességgel történik kifolyása. Vizsgálták, hogy működése összefüggésbe hozható-e a korábbi időszakokban történt csapadékhullással. Az itt elhelyezett regisztrációs műszer szerint a forrásszájon olyan vízkitörések történtek, melyek a forrás teljesen önálló, sajátos működésére utalnak. A triász mészkőben kialakult, nem feltárt szifonrendszerben a karsztvíz olyan szinteket érhet el, melynek következményeként időszakosan megindulnak a vízkitörések. A kifolyások igen intenzíven indulnak meg, majd fokozatosan csökkenő tendenciára váltanak. Működésének huzamossága is egyedi, pár perctől akár napokig tartó is lehet, így hidrogeológiai szempontból igen ritka természetes jelenség.

 

A forrás a sárga kör jelzésen közelíthető meg.

Pici csalódás ért, mert a gaz, a letőrt ágak, a szinte járhatatlan út, meg a fáradtságom, elég erősen rányomta a bélyegét a helyre. Szinte nem is időztünk itt és máris indultunk vissza, mert tudtuk, hogy nagyon messze még a HÁZIKÓ, viszont egyre jobban alkonyodik. Szóval felvettük a nyúlcipőt és amennyire csak tudtuk, megszaporáztuk a lépteinket.

Ezen az estén már arra sem volt erőnk és energiánk, hogy étterembe menjünk, így az otthonról hozott fincsiségeket ettük meg. 

Másnap már csak az összepakolás, és hazaút várt ránk.

Ezzel véget is ért a SZÜLINAPI ÉLMÉNYKIRÁNDULÁS! 

Nekem biztosan, és csak remélni tudom, hogy szülinaposnak is örök emlék marad ez a néhány nap!

Kérlek „oszd” meg, ha tetszett az írásom. Neked „csak” egy kattintás, ami nekem a jövőm szempontjából egy új kezdet lehet. 

31 / 100

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.