Szívószálak új élete

Az alkotás öröme nem valamiféle kiváltság, amely csak a nagy tudósokat vagy művészeket illeti meg. Minden ember, bármely foglalkozási ágban, alkotó munkát végezhet és átélheti annak szenvedélyeit, kereséseit, eredményeit és felfedezéseit, ha akarja ezt, és képes megvalósítani önmagát.

Nyikolaj Nyikolajevics Szemjonov

Ma már olyan sok helyről lehet inspírálódni, mint pl. a facebook, a pinterest, az instagram, tik-tok, kreatív könyv, na és persze a gögli (anyukám nevezi így a Google-t). Ezek a helyek és a benne szereplő alkotók, mind-mind arra ösztönöznek, hogy alkossunk!!!! Ötleteket adnak, videókkal segítenek, szinte fogják a kezünket, hogy mi is megtudjuk valósítani a célt, amit elszeretnénk érni, az életünk bármely területén. 

AzUram kérdezte meg a minap, hogy honnan jönnek ezek az ötletek, a szikra, ezekhez a kreációkhoz amiket hétről hétre létrehozok, megvalósítok. 

Elgondolkodtam…., mondhatnám, hogy “másolok” olyanokat, akiket érdemesnek tartok rá, de teljes egészében ez sem igaz, hiszen csak részleteket másolok le, a többi ÉN vagyok. Egyszer mondta valaki nekem, hogy a kopogtatók amiket készítek, olyan Juditosak. 

A legtöbb esetben nem ismerem személyesen, sőt, sokszor még a nevüket sem tudom azoknak, akik megihletnek, viszont érzem még a képernyőn keresztül is a kisugárzásukat, a hitelességüket. 

A művész üres öntözőkanna, amelybe beleömlik az ihlet, és kifolyik belőle az alkotás.

Kristin Cashore

Hogyan lesz egy ötletből megvalósítás???

• Sokszor hetekkel, néha még hónapokkal korábban elkezdem valamihez az ötletgyűjtést, információszerzést. Pl: Karácsony, tavasz a kertben,
• kitalálom a színeket, a stílusokat, a meglévő dolgaimhoz próbálom igazítani az új terveket.
• majd összeírom, hogy a rengeteg ötletből mi valósítható meg időben, energiában, na ez a legnehezebb fázis, mert mindent IS akarok.
• az is jó szokott lenni ilyenkor, hogy összekészítem a hozzávalókat, hogy jobban felmérjem, hogy mennyi dolgot kell még megvenni, akarok-e rá annyit költeni, egyáltalán meglehet-e kapni idehaza.
• majd ha már pontosan körvonalazódik, hogy mi is lesz a végeredmény, akkor elkezdődik a MEGVALÓSÍTÁS.

A másik verzió

• amikor meglátom 10.00-kor az ötletet és már 10.05-kor hozzá is fogtam. Persze ehhez az kell, hogy az alapanyagok nagy részével rendelkezzek itthon. 

 A harmadik verzió pedig…

• van egy nagyon jó ötlet, de nem találok hozzá alapanyagot, vagy nem tudom, hogyan is valósítsam meg, vagy nem használtam még egy eszközt és tartok tőle…..
• ennek az az eredménye, hogy csak tologatom magam előtt, folyton ott van a gondolataimba (mert olyan vagyok mint egy jó vadászkutya, aki szagot fog és nem engedi el), de nem haladok vele egyről a kettőre. 
• azután egyszer csak, valami teljesen mással foglalkozva, hírtelen “megvilágosodom” és rájövök, hogy AHA, hát így kellene ezt megoldani, megcsinálni. Na ez egy szuper érzés!!!!

Amikor itthon kiborítottam a konyha pultra, azUram így szólt: -“Minek ez a sok roletti”?? Na erre persze Babó is kijött. -“Roletti??? Hol????? Mi ez a sok ceruza????

• papír szívószál (én Ikeásat használtam 100 db 795 Ft)
• wc papír guriga
• befőttes gumi
• kis darab karton lap
• filc (rőfös boltban vettem pár éve, sajnos az árára már nem emlékszem)
• díszítő kellékek: csipke, szalag, száraz virág,
• olló, melegragsztó,

      

Igazán egyszerű és a végére nagyon mutatós is lesz. Alulról pedig ilyen:

Hasonló elven készült a mécsestartó is, csak most egy pici üveg pohárkát használtam. Először lemértem a szívószálakat, hogy csak egy kicsit legyenek magasabban mint a pohár széle, majd ollóval a megfelelő méretűre vágtam őket. Ezután már csak annyi volt hátra, hogy a “kis vázámhoz” hasonlóan egy gumi segítségével körbe raktam az üvegen a szívószálakat, majd egy kis díszítés, bele a mécses, és tadam!!!

Na és ekkor elszabadult, na nem a pokol, hanem a fantáziám és …..

Ez lett a végeredmény:

Végül összeállítottam egy asztalkát, így ni:

Majd másnap lecseréltem a szürkés-zöld “torzonborzot”, inkább egy szárazvirág csokorra.

Egy újabb szívószálas projekt, ami picit vagy inkább nagyon más, de még mindig szívószál.

Kép szívószálból

A Jysk-ben vettem egy fehér képkeretet 1700 Ft, és hozzá egy fekete tányéralátétet.

Előszőr is a keretet szétszedtem, az alátétet méretre vágtam, majd ismét összeszereltem a képkeretet, persze az üveg nélkül. Így ni:

Igen, jól látjátok, ronda hepe hupás az egész. Újra szétszedtem és textil ragasztóval összeragasztottam. Így már szép sima lett az egész.

Majd a  szívószálakat méretre vágtam, és a keretbe próbáltam…

Nekem már így is tetszik….

Végül a szívószálakat arany színű festékkel lefújtam. 

Miután megszáradt, ismét szépen sorba rendeztem. Ilyen lett a végeredmény:

Tavasszal akár úgy is eltudom ezt képzelni, hogy a szívószálak fagyi színűre vannak festve… 

Kérlek „oszd” meg, ha tetszett az írásom. Neked „csak” egy kattintás, ami nekem a jövőm szempontjából egy új kezdet lehet.