Hóvirágparadicsomban jártunk.

Február elején elhatároztuk a barátnőmmel, hogy elmegyünk egy olyan helyre kirándulni, ahol még nem jártunk, és ami valamiért különleges még így tél vége felé is. Hiszen ilyenkor még nem zöldellnek a fák, még a fű is csak most kezd kihajtani, szóval a természet szépsége, még nem mutatkozik meg igazán.

Mindkettőnknek BAKANCSLISTÁS hely volt az Alcsúti Arborétum, ahol ilyenkor februárban megjelenik a télbúcsúztató, és egyben a tavasz első hírnöke a

HÓVIRÁG

A hóvirágot nevezik még Árvavirágnak, fehér Tavaszkának vagy Gergely-napi virágnak is. Virága a méheknek remek táplálékforrás, de hagymája erősen mérgező.

Sok-sok képet láttunk már arról, hogy ilyenkor olyan az arborétum, mintha hófehér szőnyeggel lenne leborítva, valami elképesztő látványt nyújt. Szerettük volna mi is a saját szemünkkel megnézni, hogy valóban olyan szép-e mint ahogyan állítják.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk mindketten, hogy megtudjuk szervezni azt, hogy akár hétköznap is elmehessünk egy kicsit “csavarogni” a nagyvilágba. Kicsit kiszakadjunk a téli, szürke, monoton hétköznapokból, és tegyünk valami olyat, ami feltőlt, ami elvarázsol, ami egy kis löketet ad ahhoz, hogy könnyebb legyen tenni a dolgunk a következő napok, hetek sűrűlyében.

Egy csütörtöki napot szemeltünk ki a kiránduláshoz, mert azt gondoltuk, hogy sokan inkább a hétvégét választják ennek a különleges helynek a bejárására.

Odafelé még a hiper-szuper GPS-ünk ellenére is sikerült eltévednünk és tenni egy kb 15-20 perces kitérőt.

Budapestről kétféle módon is eljuthatunk Alcsútdobozra.

Az egyik verzió szerint a fővárosból M7-es autópályán Martonvásárig kell elmenni, majd ott le kell térni a pályáról Kajászó, Tabajd felé. Ha nincs dugó, akkor kb 45 perc az út Budapestről.

A másik lehetőség pedig az M1-es autópályán vezet, ebben az esetben az út kb 1 óra.

Az Alcsúti Arborétum pontos cím: 8087, Alcsútdoboz, Kastélykert út 2.

A környékre érve, a szemünk kikerekedett a rengeteg autó és busz láttán, el sem akartuk hinni, hogy az a sok-sok ember, pont ugyanezt a napot választotta a Hóvirágmező bejárására. A jókedvünket viszont semmi sem szeghette, még a kissé hűvös időjárás sem.

Az arborétum nyitvatartását, és a fontos látogatási szabályokat itt találjátok, indulás előtt mindenképpen érdemes tájékozódni a hivatalos honlapon.

A jegyárakról pedig itt találtok infót.

Nemcsak minden évszakban de akár minden hónapban találhatunk valami különleges látnivalót az arborétumban.

Néhány közülük amiért érdemes felkeresni az Arborétumot:

februári hónapban van a Hóvirágünnep,
március, április, május hónapokban a szivárvány minden színében pompázik a hely, ahogyan egymás után bújnak ki, majd nyílnak a virágok, majd a japánakác, hárs-, juhar-, tölgy-, gesztenye-fajok,
júniusban Szentivánéj környékén pedig a Szentjánosbogártáncot érdemes megcsodálni,
augusztusban a tó tavirózsái varázsolják el az ide látogatókat,
ősszel pedig a káprázatos színekben pompázó fák nyűgöznek le bennünket,

Alcsútdoboz bemutatkozása

Fejér megye északkeleti régiójában, a Baracskától Bicskéig húzódó Váli-völgyben, mint szőlőtőkén a fürtök, úgy követik egymást a települések. A jellegzetes útifalvak sorát délről északi irányban haladva Kajászó (Kajászószentpéter) nyitja meg, Vál, Tabajd, Alcsútdoboz követi, végül Felcsút zárja.

A középkori források a XIII. századtól több esetben csupán Csútról tesznek említést, csak a XV–XVI. században válik el egymástól például Alsócsút és Felsőcsút.

A Váli-völgytől a Szent László-víz völgyéig húzódó területe 5075 hektár , erősen felszabdalt, lösz borította dombvidék. Alcsútdoboz és térsége a Mezőföld legtagoltabb területe. Kialakulásában a felszínt letaroló eróziónak, a folyóvízi eróziónak és a kéregmozgásoknak volt a legnagyobb szerepük.

A II. világháború előtt a Habsburg család magyarországi uradalmainak központjaként volt ismeretes. A település területe 1819-től József nádor birtokába került, aki felismerte a Vértes előterében fekvő völgy kedvező adottságait, ezért 1825-től különleges növényfajokat telepített ide. A főherceg kertje ritka növényekben való gazdagsága miatt az első közé tartozott a birodalomban.

A főhercegi uralom jótékony hatása a gazdaság szervezésében is megmutatkozott. Az uralom nemesített juhokat, az ún. alcsúti fajt tartották, mely gyapjúgazdaságával hazánkban a legkeresettebb fajok közé tartozott.

Az kastély parkja ma több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet, s a természet után vágyakozóknak nyújt kellemes kikapcsolódást. A ránk maradt természeti értékek, és a régmúlt emlékeit őrző épületek nyújtanak az idelátogatók számára élményekben gazdag kirándulási lehetőségeket.

Barangolás az Arborétumban

A 40 hektáron a természet nyújtotta szépségek mellett számos látnivalót is megnézhetünk. A jegy megvételekor kaptunk egy kis térképet, hogy mit, merre találunk.

nlFUeMuFgczkboOWUf3g5reL5l335k2dsphcI8FA

Mi elsősorban a Hóvirágok miatt jöttünk, és a hír igaz, amíg a szem ellát, HÓVIRÁG, HÓVIRÁG és HÓVIRÁG van. Tost Károly kertészei kezdték el ide betelepíteni a hóvirágokat még az 1800-as évek elején. Nem csoda, hogy mára ilyen hatalmas, kiterjedt területen nyílnak.

7 hóvirágfaj, 24 fajtája található itt.

Még emlékszem, hogy kislány koromban Nőnapra egy csokor HÓVIRÁGOT kaptam, mára pedig védett növény lett.

Szimbolikus “kordonok” választják el a látogatóka a Hóvirágoktól, így vágyazva minden egyes szálra, hogy minél tovább megcsodálhassuk ezt a gyönyörűséget.

A Hóvirágokon kívül sok szép mindent találtunk még az arborétumban. Fákat, amik még váratnak ugyan rá, hogy megmutassák magukat színes ruhájukban, de már így is rendkívül tiszteletet parancsolóak hatalmas méretükkel. Itt található az ország legidősebb, a több mint 170 éves libanoni cédrusa.

Szinte a szemünk láttára a földből éppen kibújó, kivirágzó növényeket fotózhattunk.

Ahogyan sétáltunk tovább a fenyőfák közül előbukkant egy tavacska, amin egy hangulatos fa híd ívelt át.

A tavon alakítottak ki egy szigetet, amelyet Klotild-szigetnek neveztek el, József Károly Lajos feleségéről. József nádor nyolcadszülött fia és annak családja népesítették be a kastélyt 7 gyermekükkel, és tovább csinosítgatták a kertet és a kastélyt is édesapjuk József nádor 1847-ban bekövetkezett halála után.

A szigeten korabeli „wellness” luxust képviselő Fürdőház is állt, amely mellett a forró nyári napokon Hermina és a hercegi család a külső medencében is hűsölhetett.

Kneipp mester által felfedezett hidroterápiával számoshelyen találkozhatunk Magyarországon. Én először Bükkfürdőn, majd Nyíregyházán és most az Alcsúti Arborétumban találkoztam.

A Csörgedező kialakítása 1902-ben Hatos János főkertész nevéhez fűződik, aki új artézi kutat létesítetett. A 150 méter mélyről feltörő artézi vizet a Duna folyásvonalára emlékeztető kacskaringós cementcsatornában irányították a tóba. Ebben a kavicsos aljú csatornában gyalogolhattak mezítláb Kneipp mester hercegi betegei.

Már messziről feltűnt egy kastélynak látszó épület, de ahogyan közelebb értünk, láttuk meg, hogy mindösszesen csak a kastély homlokzata emlékeztet a régi pompás kastélyra. Egyszerre volt furcsa, érthetetlen ez a részlet, ahhoz tudnám hasonlítani, amikor egy filmstúdióban a díszletnek csak a fő fala van meg.

Az eredeti kastély, kastélykert története:

A pompás, klasszicista stílusú kastélyt József nádor építtette 1820 és 1827 között nyári rezidenciaként. Az épület első terveit Heyne Ferenc készítette el, amelyeket később Pollack Mihály dolgozott át. Az alapkő letételére 1821. június 13-án került sor, és 1824-ben már el is készült a főszárny. A kastély kivitelezését Klosz Ferenc székesfehérvári építőmester vezette. A nádor pedig Fiuméből érkezve, 1827-ben költözött be új otthonába. Az épület, amely a második világháborúig a Habsburg-család tulajdonában volt, elpusztult, köveit, berendezését elhordták, már csak a timpanonos portikuszos bejárati része és homlokfala áll.

1816-ban József nádor és felesége Hermina anhalti hercegnő Magyarországra költözött. A házaspár egy ideig ebben a kastélyban lakott. József nádor mintegy 20 év alatt alakított ki birtokán mintagazdaságot, a magyar kertművészet és klasszicista építészet egyik remekét. A nádor maga is kiváló kertész hírében állt, saját keze nyomát is magán viseli a park, de szolgálatába fogadta Tost Károlyt királyi kertészként.

A legenda szerint nehezen lehetett volna ennél mostohább, rosszabb tulajdonságú földet szerezni a korabeli viszonyok között. Ő azonban példát kívánt nyújtani a magyar nemzetnek, s kijelentette: „Addig kell ültetni és plántálni, és újraültetni és újraplántálni, míg végre meg nem fogan.”

Az úgynevezett platán-kor ideje volt ez, így a kertben rengeteg különféle platán faj került. Emellett akkor még különlegesnek számító újdonságok is kerültek a kertbe: tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, közönséges pagodafa, fekete dió, amerikai kőris, juharok, törökmogyoró, vadgesztenye, szilek, hársak, fehér akác, vérbükk, lepényfa.

József nádor 1847-ben bekövetkezett halálával a kert első korszaka lezárult. A kastély fiára József Károly Lajos főhercegre szállt, aki 1867-ben költözött a birtokra. Ő tovább csinosítgatta a kertet és a kastélyt is, több új épület született ez idő alatt. A pálmaházat, amely döbbenetesen nagy volt, 1872-ben Ybl Miklós tervei alapján építették fel.

Alcsúton született Habsburg-Lotharingiai József Ágost főherceg, magyar kormányzó, 1944-ig a magyar politikai élet befolyásos személyisége. Saját magát magyar arisztokratának tartotta. A főherceg nyári rezidenciáján Alcsútról és a környező településekről cselédek és mesteremberek dolgoztak. A kastély és a hozzá tartozó hatalmas birtok rengeteg munkát biztosított. A főherceg és felesége Auguszta Mária Lujza bajor hercegnő részt vállalt alcsúti, felcsúti és a környező tanyákon élő gyerekek oktatásában, iskoláztatásában. A főherceg gyermekei használták a kastély mellett található kis díszes épületet a Babaházat.

A kastélyt lakói 1944 végén hagyták el. A végső győzelemben még ekkor is reménykedő nyilas vezetés tanácsára a két hónapon belüli hazatérés reményében értékeiket hátrahagyva távoztak, de visszatérni már nem tudtak, majd emigrációba kényszerültek. Az utolsóként távozó személyzet még látta, hogy a kastély könyvtára lángokban áll.

1941-ben a parkot védetté nyilvánították. A kastély és a park átvészelte a második világháborút és a szovjet hadsereg állomásozását, de később a kastély valószínűleg gyújtogatás miatt leégett, köveit a lakosság és a vállalatok széthordták. Jelenleg csak a főhomlokzat egy része van meg. 1952-ben ismét védetté nyilvánították a parkot, és elkezdték a rendezési munkálatokat, hogy megnyithassa kapuit az Alcsúti Arborétum. Forrás: itt

További érdekes információkat találhatsz itt a kastélyról.

A kastély megmaradt homlokzata mellett ha picit továbbhaladunk a Gyermekkertet is megnézhetjük, habár most még februárban nem mutatta meg nekünk igazi szépségét.

Minden család gyerekének külön parcellája volt itt, József Károly főherceg idejében. Ez volt család kedvenc tartózkodási helye. A klasszicista stílusú Babaház mellett, amelyben a főnemes gyerekek szerszámait és játékait tárolták, a Gyermekkertbe vezető lépcsőnél található „oroszlános kútnak” nevezett Oroszlánlábas márványkád áll, amely már egy 1833-as térképlapon is szerepel, de még ma is folyik az oroszlán szájából a víz.

Egymást követik a nevezetességek, sosem érzi úgy az ember, hogy MINDENT LÁTTUNK.

Az oroszlános kút után a fák közül máris csalogatóan hivogat a Kápolna. A kastély egykori szárnyához épített istállóból kialakított kápolnát 1880-ban Storno Ferenc tervei alapján neoromán stílusban alakították ki.

Sajnos odabent semmilyen díszítés nem maradt meg, de berendeztek egy kis kastélytörténeti kiállítást. A toronyóra éjfél után öt perccel állt meg: a ’44-es karácsonyi tűzvész napja óta pihennek így a mutatók.

Egy igazán tartalmas, látványos, hosszúbeszélgetős napot tőltöttünk együtt Csillával.