„Fenyőrügyméz”, fenyőrügyszörp…

„A méz tömény napsugár, sűrű cukor, kacagó szeretet.” Böszörményi Gyula

Fenyőrügyméz, fenyőszörp, pitypanglekvár, orgonaszörp, orgonalekvár???? Sohasem gondoltam egészen mostanáig, hogy a kertünkben lévő fenyők tavaszi „hajtásait”, rügyeit fel lehet használni, sőt a népi hagyomány kifejezetten egészségesnek tartja. Hogyan is? Ennek jártam utána….

Amit megtudtam a FENYŐRÜGY-ről…

A fenyőrügy hatásai

• A tűlevél tartalmaz gyantát, cserzőanyagokat, ásványi anyagokat, vitaminokat (C-, B2-, K-vitamin), karotinoidokat, illóolajokat.
• A tűlevélben 6x több C-vitamin van, mint a citromban vagy narancsban.
• Mint általános erősítőszert is számon tartják.
• Napjainkban a fenyő fiatal tűleveleinek, rügyeinek főzetét ajánlják légúti problémák, megfázás, köhögés, torokfájás esetén.
• A népi gyógyászat az idült hörghurut „gyógyítójaként” is emlegeti.
• A hagyomány szerint oldata a reumás panaszokat is enyhítheti – ezt azonban vizsgálatok nem igazolták.
• Illóolaja fertőtlenítő, nyákoldó, köptető, erősítő, élénkítő, antimikrobiális, gyulladáscsökkentő. (Forrás: Dr. Babulka Péter)

Amikor gyerek voltam és beteg lettem, az anyukám is sokszor alkalmazta rajtam az anyukájától megtanult, népi gyógyászatban alkalmazott néhány praktikát, amik mára már a rengetegféle gyógyszer miatt feledésbe merültek (illetve kevesen használják, még kevesebben adják át az utókornak). Ilyen, mint pl. a kamillás gőzölés, a vöröshagymatea, a zsírral dunsztolás.

Én magam elég gyógyszerellenes vagyok, de a homeopatián kívül nem szoktam (eddig) mást (praktikákat) alkalmazni.

A FENYŐRÜGYMÉZRŐL azonban az anyukám sem hallott még. 

Elkészítése:

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy többféle fenyő is van az udvarunkban, így csak ki kellett sétálnom két esőzés között, hogy szedjek néhány maréknyit. 

Az egyik módszer FENYŐRÜGYMÉZ házilagos előállítására: a mézzel készült.

Az ágak végén található friss 3-7 cm-es rügyeket kell levágni. A napokban elég sok eső esett, így poros nem igazán volt a fenyő, de azért én megmostam, biztos, ami biztos.

Majd egy sütőtepsibe tettem papírtörlőt és arra kiterítettem, hogy megszáradjon. Azért nem lehet vizesen felhasználni, mert a mézben erjedést indíthat elő.

Eddig volt a munka neheze. Most már csak annyi a teendőnk, hogy üvegbe tegyük a rügyeket és felöntsük mézzel. Találtam a garázsban néhány Macimézes üveget és abba készítettem el.

1-2 hónapig sötét helyen hagyjuk érni.

Mennyiség:

A másik variáció az elkészítésére pedig: a cukorral.

Nem mézet öntünk a fenyőrügyre, hanem cukorral tesszük el. Az előkészítéssel ugyanúgy járunk el, mint a mézes verziónál (leszedjük, megmossuk, megszárítjuk), majd az üveg aljára cukrot teszünk, arra szórunk fenyőrügyet, majd ismét cukor, egészen addig, amíg az üveg meg nem telik.

Kaparós torkokra, torokfájás, köhögés enyhítésére ajánlott, de süteményekben, mézes kenyéren „mézként” is használható.

Milyen fenyőrügyet használhatunk?

A legjobb és leggyakrabban használt a lucfenyőrügy és a fiatal toboza. De használják még ritkábban a vörösfenyő, ezüstfenyő, erdei fenyő, jegenyefenyő hajtásait is. A fenyőkhöz nagyon hasonló, tűlevelű tiszafa (Taxus baccata) minden része komolyan mérgező, ne keverje senki még véletlenül sem össze a fenyőkkel.  

Mikor gyűjtsük a FENYŐRÜGYET?

Fenyőrügyszörp:

Nem készítettem még szörpöt, mivel nemigen iszunk ilyeneket, így nem volt rá igény, hogy megtanuljam. Most viszont olvastam, hogy FENYŐRÜGY-ből készíthetünk szörpöt is. 

Így: 

5-6 marék üde zöld fenyőhajtást egy nagyobb edényben felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje, teszünk bele két felkarikázott citromot, felforraljuk (most itt tartok vele), és 24 órát állni hagyjuk. Másnap leszűrjük, literenként 1 kg cukorral újra forraljuk. 

Ha elolvadt a cukor, levesszük a tűzhelyről és tiszta csavaros üvegekbe rakjuk, 5 percre fejre állítjuk, majd berakjuk a kamrába. Egy próbát megér….

Miközben a FENYŐRÜGY-ről kerestem információt, egy nagyon klassz oldalra bukkantam: Doktorméz.hu

Itt olvastam az apiterápiáról is.  Ami nem más, mint: 

„Az egyszerű meghatározás szerint az apiterápia a méhek és a méhészeti termékek használata más élőlények (emberek, állatok és akár növények) egy vagy több betegségeinek megelőzésére, kezelésére és betegségek utáni felépülésének (rehabilitációjának) elősegítésére.

A kifejezést először Dr. Beck Bódog magyar származású, Budapesten született orvos használta, aki az egész életét a gyógyítás és ezen belül a méhészeti termékek használatának és kutatásának szentelte. Fő műve a „The Bible of Bee Venom Therapy” vagyis a méhméreggel való kezelés bibliája 1935-ben New York-ban jelent meg, ahol Magyarországról való kivándorlása után élt és dolgozott.

A szó jelentése magától értetődik. Az „api” a méh latin nevéből Apis mellifera, a terápia a görög therapeuein szóból ered, amit a magyar nyelvben is használunk és kezelést jelent.

Az apiterápia nemcsak egy felkapott divatirányzat – hívei szerint akár APIMEDICINÁNAK is nevezhető.

Az apiterápia holisztikus szemléletű, vagyis a teljes egészet kezeli, nemcsak egy szervet vagy tünetet.” A méhészeti termékek hatásait valóban kutatják, de a legtöbb gyógyhatást embereknél még nem igazolták megbízható vizsgálatok, így betegség esetén mindig forduljunk orvoshoz. 

Ha többet szeretnél erről a témáról vagy a méhek életéről, a méz gyógyhatásáról, vagy a kaptárlevegőről, esetleg a méhkenyérről olvasni, akkor nagyon ajánlom a DOKTORMÉZ.HU OLDALT. 

Egy aranyos idézettel szeretném zárni a mai kis szösszenetemet. 

Szeretlek téged, mint maci a mézet és legyőzném érted az összes méhet. 

Felhasznált források: Innen, innen, innen,