Terápia a növényeinknek vegyszerek nélkül/2

Néhány nappal ezelőtt készítettem egy összefoglalót (a terápiákat) bemutatva benne, hogy hogyan lehet a kertünk csodaszép és a benne élő nővényeket, hogyan gondozhatjuk csak természetes módon, mindenféle vegyszerek nélkül.

Olyan módszereket mutattam nektek, amiket én is használok a Kertecskémben, mint pl.: a TEJES és az ÉLESZTŐS OLDAT, illetve a banánhéj áldásos hatását.

Amiről nem beszéltem, pedig szerintem pont ugyan olyan fontos, ha nem fontosabb, hogy SZERESSÜK a kertünket a növénykéinket, hogy ne kötelességből, elvárásból, vagy “mit szólnak a szomszédok, ha” miatt gondozzuk, hanem azért, mert szívből szeretjük csinálni! Igen, tudom, hogy rengeteg idő és energia, ha szép kertet szeretnénk és igaziból sosincs vége a feladatoknak, de olyan ez, mint egy szép lakásbelső. Jó hazaérkezni, meglátni, olvasgatni, relaxálni benne.

Lehet, hogy kicsit túlmisztifikálom, de én hiszek benne, hogy ha a virágok, a fák, a bokrok, a zöldségek, a gyümölcsök megérzik a feléjük irányított figyelmet és szeretetet, akkor azt szépséggel hálálják meg. Ugye ti is így gondoljátok???

Én minden reggel körbe sétálom a “birtokot” és közben meg simogatom a virágokat, leszedem az elnyíltakat, sőt, de most ne nevessetek ki, amelyik úgy látom, hogy gyengélkedik, még azt is megkérdezem: “mi a baj, hogyan segítsek” és ha hiszitek, ha nem, de sokszor meg is kapom a választ. Persze nem szóban, inkább azt mondanám intuícióban, hogy mi a teendő. Átültessem, tegyem máshová, locsoljam jobban vagy kevésbé, vegyem ki a földből és tegyem cserépbe, öntözzem meg valami bio csodával????

Mindegyikért a végsőkig szoktam “küzdeni”, volt már, hogy 3 különböző helyre is átültettem egy növényt, mire megtaláltam a számára megfelelőt. Viszont, ha úgy látom, hogy minden igyekezetem ellenére sem akarja a kertemet díszíteni, akkor hagyom, elengedem, valószínűleg nem az én Kertecskémben van a helye (ritkán fordul elő).

Nincs egyenszabály a kertészkedésben szerintem, nem jelenthetjük ki, hogy ha ezt meg ezt megtesszük vagy nem tesszük, akkor tuti biztos, hogy minden rendben lesz. Hiszen még az én Kertecskémen belül is különbözőek a talajviszonyok. Van olyan rész, ahol egészen jó a föld, de van olyan is, ahol annyira agyagos, hogy ha nincs beáztatva, akkor csákánnyal sem lehet fellazítani.

Nem beszélve a hőmérséklet különbségekről még kishazánkon belül is. Míg nálunk a minap reggel 15 fok volt, addig Nógrádban 6 fok. Meg kell ismerni a kertünk adottságait, a benne lévő fák adta árnyékokat, a telken belül az egyes helyek napos óráinak számát, azon belül is, hogy délelőtti vagy délutáni napocska süti azt a részt.

Kezdő kertészként én is csak megvettem a virágokat, bokrokat, cserjéket és találomra ültetgettem ide-oda. Majd kénytelen voltam néhányat átültetni belőlük, mert vagy nem fejlődött, vagy a tönkremenetel szélén állt, vagy túl napos volt számára a hely, vagy pont fordítva.

Na de térjek vissza a NÖVÉNYVÉDELEMHEZ

Amire én még esküszöm, hogy igazi csodaszer, a tejes és élesztős oldat mellett, az a CSALÁNLÉ.
Szerintem mindannyian ismerjük a csalánt a gyerekkorunkból, így van? Tegye fel a kezét az, aki sohasem esett bele a csalánba és sosem csípte az jól meg?? Biztosan nincs fent túl sok kéz most.

Ha nekem valaki néhány évvel ezelőtt azt mondja, hogy én nem, hogy írtani nem fogom a kertemben a csalánt, hanem, még én fogom ültetni, hát… biztosan kinevetem.

Miért jó, ha van a kertünkben CSALÁN?

Azért, mert magához vonzza a katicákat és más hasznos rovarokat akik pedig a levél tetveket fogyasztják reggelire, ebédre és vacsira is. A katica akár 60 levéltetvet is megeszik per nap.
A fűszernővényeknek kifejezetten a barátja, mert segíti a növekedésüket és a csalán által, több illó olajat termelnek.
Ha vérszegények vagyunk akkor a kertünkből szedett csalánból készíthetünk magunknak salátát, csalánkrémet (isteni finom) és nem csíp!
A csalánlé készítésekor fennmaradt “száraz”anyagot (szár, levéldarabok) a komposztálónkba tehetjük és mivel a csalánnak magas a nitrogén tartalma, így gyorsítja a lebomlást a komposztálónkban.
Nem csak a Csalánléből fennmaradt részeket tehetjük a komposztálóba, de a kertben, réten levágott csalánt is, azért, mert: rengeteg káliumot, magnéziumot, nitrogént, foszfort, vasat tartalmaznak, emellett dúskálnak A-, B-, C- és K- vitaminokban és szerves savakban.
A gombás fertőzések (lisztharmat) és a tetvek ellen kiváló.
Akár a fűre is önthetjük hiszen a fű szereti a nitrogént.

Miért és hogyan készítsünk Csalánlevet?

Tudom, hogy a CSALÁNLÉ készítése, használata is elég megosztó téma. Sajnos én olyan embertől is megkaptam, hogy ez csupán egy legenda, nem való másra a csalán, mint hogy megcsípjen, akire én úgy gondoltam, mint a Hortenziák nagymestere, mágusa. Persze tiszteletben tartom a véleményét, de… én azért használom a kertben.

Ahogyan a gyógynövényekből készült teák is sokkal hasznosabbak a szervezet számára, mint a kapszulázott vitaminok, így a növényeinknek is sokkal jobb a természetből visszatáplálni a hiányzó anyagokat, illetve egy olyan oldatot készíteni, ami hatékony lehet a kártevőkkel szemben, persze ehhez az is szükséges, hogy rendszeresen használjuk.

A kertünkben, ha csak nem több hektár, nem valószínű, hogy annyi csalán van, amiből ez a Lötyi elkészíthető. Árokparton, elhanyagoltabb kerteknél, réteknél, sok helyen találhatunk csalánt.

FONTOS!!!!

Ha csalánt megyünk szedni, vigyünk magunkkal gumikesztyűt és metszőollót.
A csalán felső 2 harmadát vágjuk le és otthon daraboljuk fel.
Tegyük az egészet egy nagy vödörbe és töltsük fel vízzel. Ne tegyük fém edénybe, mert az erjedés során reakcióba lép az edénnyel.
Ne töltsük tele, mert habozni fog és ha tele tesszük, akkor kifut.
Naponta meg kell kevergetni, hogy dúsítsuk oxigénnel.
Néhány nap múlva, rendkívül büdös szagot fog árasztani, ezért érdemes e kert legtávolabbi pontjára tenni, ahol senkit sem zavar.

Nagyjából 4-5 hét alatt elkészül a szuper jó kis CSALÁNLÖTYINK.

Jöhet az öntözés. Amit 1:10 arányban érdemes használni. 1 rész csalánlé, 10 rész víz.

A rendszeres levélpermetezés hatására a levelek bőrszövete megerősödik, megvastagodik és így nehezebben kapja el a különböző gombás fertőzéseket.

Ha levéltetvekre szeretnénk használni, akkor nem kell több hetet várni, csak 12 órát és hígítani sem kell.

Amikor beköltöztünk a jelenlegi családi házunkba bármerre is néztem mindenhol csiga, csiga és csiga volt. Mivel előttünk évekig nem lakták a házat, kertet, így a környék összes csigája hozzánk költözött, mivel híre ment, hogy nálunk nem zaklatja őket senki.

Lelkesen vettem mindenféle virágot az első év tavaszán, hogy pici színt vigyek a kertbe, amit a csigák “kitett” eleségnek gondoltak és rendre el is pusztítottak. Ekkor néztem utána, hogy mivel tudnám elűzni őket a Kertecskémből. Volt elég sok alternatíva, de mivel nekünk volt egy kicsi kutyánk, így semmiféle mérgező dolgot nem szerettem volna kitenni.

Keresgélés közben bukkantam a TOJÁSHÉJAS megoldásra.

Ezelőtt csak kreatív célokra használtam a tojáshéjat Nyuszikor vagy kidobtam, viszont innentől kezdve, szorgalmasan gyűjtöttem. Mivel azt olvastam, hogy ha a csigák útvonalára szórjuk a tojáshéjat, na meg persze a növények köré, akkor az megsebzi a csigát és távol maradnak. Egy baj volt csak, hogy ennyi tojáshéj amire nekem szükségem lett volna, az egész utcában élőknél nem volt, ezért maradt a szedjükösszeesőután módszer (130 db jött össze).

Viszont a tojáshéjas csigaelűző projekt közben sok hasznos infót is találtam arról, hogy miért is jó és hasznos nekünk a tojáshéj.

Egy tyúk tojásának héja durván 96%-ban kalcium-karbonátból (CaCO3) áll, amelyeket fehérjék kötnek össze egymással. A kereskedelmi mezőgazdaságban a tojáshéjakat épp ezért trágyaként vagy állatoknak szánt kalciumforrásként szokás felhasználni.

Mire lehet még használni a tojáshéjat?

Amellett, hogy kalcium forrás, egy paradicsombetegséget (csúcsrothadás) is megelőzhetünk vele, ha ültetéskor az ültetőgödörbe szórunk egy kis tojáshéjat.
Használhatjuk ültetéshez is, ha ebbe tesszük a magokat egy kis földdel, majd mehet vissza a dobozába és már csak annyi a dolgunk, hogy nedvesen tartsuk.
Madáretetéshez is rendkívül hasznos, hiszen a nőstény madaraknak a tojásrakás előtt, sok-sok kalciumra van szükségük. Apróra törve a magok közé lehet keverni és már mehet is az etetőbe.
A tojáshéj nagyon nehezen bomlik le ezért meg kell örölni, egészen pici-apró darabokra, mert amíg a tojáshéj nem kezd el lebomlani, addig a nővények számára hasztalan.
Savanyú talajok javítására is kiváló.

Készíthetünk belőle Tojáshéjteát is.

Ezért az őrlemény készítésnél hasznosabb a lombtrágyaként használható tojáshéj “tea”. Az amerikai Hamilton megye főkertésze, Jeff Gillman laboratóriumban vizsgáltatta be a tojáshéj “tea” tápelem tartalmát. A laboratóriumi vizsgálatok nem csupán hasznosítható kalcium és kálium tartalmat mutattak ki a “teából”, hanem kis mennyiségben magnéziumot, foszfort és nyomokban nátriumot is (kalcium 34%, magnézium 0.3%, foszfor 0.04% és kálium 0.03). A tojáshéj belső hártyájából, amely fehérjét tartalmaz, szerves anyag is kerül teakészítéskor az oldatba, és ennek nitrogéntartalmát is hasznosítják a növények (szerves anyag tartalom 5%). Most már bizonyára felcsigáztuk az érdeklődésedet, mi fán terem a tojáshéj tea. A teakészítés egyszerű. Adj 4 liter forrásban lévő vízhez 10-20 tojáshéjat, hagyd állni egy éjszakát. A mindig frissen készített oldatot hetente-kéthetente használd hígítatlanul, lombtrágyaként. Ez a módszer erősítheti a növényeidet, növeli az ellenállóképességüket, és csökkenti a paprikán és paradicsomon jelentkező csúcsrothadás fellépésének esélyét. Forrás: itt

Végül, de nem utolsó sorban a KÁVÉZACC, amiről szeretnék még szót ejteni.
Ugyanúgy, mint a többi alternatív, bio cucc, a KÁVÉZACC is elég megosztó mint kertben felhasználható hasznos tápanyagforrás. Mi elég sok kávét iszunk, így néhány nap alatt összejön egy nagy tejfeles doboznyi zacc, amit én már viszek is ki a kertbe.

Azért mert…

A kévézacc nitrogénben gazdag, így nagyon hasznos a növényeknek. Viszont tapasztalatból tudom, hogy nem szabad a föld tetejére szórni, mert megpenészedik, bele kell keverni a földbe.
A savanyú talajt kedvelő növények extrán hálásak lesznek, ha szórsz a földjükre kávézaccot. (rododendron, azálea, hortenzia, páfrány)
A kávézacc kalciumban és magnéziumban is gazdag. Amikor elkezd bomlani, nitrogént, foszfort és káliumot bocsát ki, így a zöldségmagokat zaccal keverve, illetve elvetve gazdag és egészséges termésre számíthatsz.
Amit ugyan még nem próbáltam, de fogok, az pedig a fűre permetezés, hiszen a nitrogén tartalma miatt a fűnek is hasznos lehet. 1 csésze kávézacc, 10 liter víz és már lehet is permetezni.
A komposztban is kiváló lehet mivel segít a hő létrehozásában és a nedvesség megtartásában is.
Én szórtam már ki a hangyák elűzésére is, mivel erőteljes illatát nemigazán szeretik.