Szeretek Szeretni és Szeretem ha Szeretnek.

Hatodik fejezet: Szeretek Szeretni és Szeretem, ha Szeretnek.

Ennek a résznek a címét Babótól “loptam”, aki egy fogalmazásába írta le ezt magáról. Milyen klassz dolog, hogy ő ezt így ki tudja jelenteni.  Valójában ő maga a SZERETET! 

Az osztályfőnöke is így fogalmazott: Ákos, egy kis SZERETETGOMBÓC.

Most amikor ezt írom, itt sertepertél körülöttem, így gondoltam bevonom ennek a résznek a megszületésébe. 

Babó, szerinted mi a SZERETET?

Válasz: A szeretet nekem egy olyan dolog, ami nekem létfontosságú.

Miért?

Azért, mert ha nekem nincs kit szeressek, vagy sokáig nem fejezik ki úgy, hogy nem csak mentálisan, hanem fizikailag is, akkor én kedvetlen leszek, rossz kedvem van, semmihez sincs kedvem. 

Ez akkor van, ha te nem tudsz szeretni valakit, vagy ha téged nem szeretnek?

Általánosságban szerinted miért fontos a szeretet? Fontos-e egyáltalán az embereknek a szeretet?

Az embereknek azért fontos a szeretet, mert ha az embernek a szervezetében nincs szeretet, csak mogorvaság, idegesség, és gyűlölet, akkor az sokkal rövidebb életű lesz, mint egy egészséges, szerető ember.

Elgondolkodtató nem? Ezek az ő szavai. Rögzítettem a beszélgetésünket és utána begépeltem. Még nincs 11 éves. Ha kíváncsiak vagytok, hogy miket mondott még Babó a szeretetről, akkor itt tudjátok elolvasni. 

Mindannyiunk fejében, lelkében megjelenik egy kép, amikor azt mondjuk: SZERETET. De nagy valószínűséggel sokunknak sokféle lesz ez a kép. 

Gondoltam megnézem a Wikipédia mit ír arról, hogy mi is a SZERETET. 

A szeretet különböző érzelmeket, állapotokat, magatartásformát jelölhet a személyek közötti vonzalomtól („szeretem a páromat”), az étkezés öröméig („szeretem a májas hurkát”). 

Utalhat erős kötődést jelölő érzelemre és személyes vonzódásra. 

Erényt is mutathat, ami az emberi kedvességet, együttérzést és vonzódást tükrözi — „mások javára történő önzetlen, hűséges és jóindulatú törődést”. 

Leírhat kegyelmes és könyörületes cselekedeteket más emberek, önmagunk vagy állatok iránt. 

Az igazi szeretet az, amikor más kedélyállapotát helyezzük a sajátunk kielégítése elé, és ez mutatja az igazi vonzódást.

A szeretet másokkal való pozitív kapcsolatlétesítés és megismerkedés. Csak pozitív érzelem lehet (a szerelemmel ellentétben, ami csak alapvetően az, hisz rosszul elsülve depressziót okozhat). Tudnunk kell, hogyha valakit szerettünk, de elveszítettük, önös hiányérzetünk tesz szomorúvá. Az igazi szeretet, olyasfajta kötődés, ami attól függetlenül alakul ki, hogy valósággal megismerted az illetőt.

A személyek közötti vonzalom értelmezésében az ókori görög bölcseletnek megfelelően, hagyományosan öt formáját különböztetjük meg a szeretetnek: a rokoni vagy családi szeretetet (a görögben sztorgé), a baráti szeretetet (filia), a szexuális és a romantikus vágy tárgyát képező szeretetet (erósz), a vendéglátó szeretetét (xénia) és az önkiürítő vagy isteni szeretetet (agapé). 

A modern írók további fajtáit különböztetik meg a romantikus szeretetnek. A nyugatitól eltérő kultúrák szintén leírják ezen állapotok variációit vagy együttélését. 

A különböző értelmezések és jelentések sokszínűsége, az érzelmek összetettségével kombinálva a többi érzelemhez képest szokatlanul nehézzé teszi, hogy a szeretetet következetes meghatározásokkal írjuk le. Amennyiben szeretnél többet is olvasni arról, hogy mit ír a szeretetről a szótár, akkor azt itt tudod megtenni. 

Most, hogy már tudjuk mi a szeretet, legalábbis a szótár szerint, ki az bátor, aki azt meri mondani, hogy ő mégsem tudja mi a szeretet? Talán ez így meredek, inkább azt mondom, hogy nem tudja megélni a szeretetet, vagy nem tudja elfogadni. 

Sok-sok évvel ezelőtt, amikor szívproblémáim voltak, a kezembe akadt egy könyv, amiben arról olvastam, hogy a betegségeinknek jelentése van. Hogy meg kell látni a szimbolikáját. Vagyis, ha fáj a torkunk, akkor azon kell gondolkodnunk, hogy: mit nem akarunk lenyelni, mi az a dolog, amit nem mondtunk ki, ott “szorult” a torkunkon, míg végül torokgyulladást kaptunk. 

Ennek mentén döbbentem rá arra, hogy a szív=szeretet. Vagyis nekem ezen a téren kellene “rendet” teremtenem. Természetesen első körben hárítottam, hiszen mindenki tudja mi a szeretet, mindenki érzi……Vagy mégsem???? Mikor már viszonylag rövid idő alatt 5 alkalommal ütötték ki a szívemet és indították újra, nem volt mit tennem, el kellett ezen az úton indulnom. 

Akkor jöttem rá arra, hogy a szeretet, egy tanulható dolog. Sőt, tanulni is kell. 

De mit is jelent ez, hogy a szeretet tanulható? 

Természetesen nem úgy, mit az iskolában a történelem vagy a fizika. Sokkal inkább úgy, hogy minél több nézőpontból vizsgáljuk meg azt, hogy mi is a SZERETET. 

Azzal biztosan nem mondok újat, hogy ha egy dologra fókuszálunk, akkor lépten-nyomon belebotlunk olyan témájú könyvekbe, írásokba, tanfolyamokba, előadásokba, amik kapcsolódnak a bennünket foglalkoztató témához.

Így találkoztam én ezzel a könyvvel: 

Habár sokféle képen lehet szeretni és szeretve lenni, mégis van 5 olyan dolog, ami köré lehet csoportosítani a szeretetnyelvünket.

• Adjuk tudtára, hogy nagyon finom kávét készített reggel, ügyes!
• Dicsérjük meg, hogy milyen csinosan öltözött fel aznap!
• Ismerjük el eredményeit, tudását, munkáját!
• Figyeljünk arra, milyen házimunkát, tevékenységet folytat otthon. Köszönjük meg neki, hogy szépen kitakarított, vagy finom vacsorát készített.
• Ha még valami eszünkbe jut, lefekvés előtt ne felejtsük el elmondani neki!
• Ne könyörgéssel, zsörtölődéssel igyekezzünk párunknál elérni, hogy megtegyen, ezt vagy azt, inkább ismerjük el, azt, amit tesz és egyszer csak megfogja tenni magától azt, amit úgy gondolja, hogy számunkra fontos dolog

Amikor megtalálod a SZERETETET, MAGADAT TALÁLOD MEG! Rumi

Na de miért is?

A leginkább azt gondoljuk, érezzük, hogy mi mindent beleteszünk a kapcsolatba, hogy mi mindent megadunk a másik félnek, ő pedig ezt csak “elveszi” és nem áramoltat belőle vissza felénk semmit. Igen, lehet, hogy ez így is van. Ahogyan a SZERETETNYELV című könyvben is olvastam, számos módja lehet annak, hogy a másik félnek jelezzük a szeretetünket, vagyis energiát áramoltassunk.

Hiszen mint minden, a SZERETET IS ENERGIA! 

Azokban a kapcsolatokban, ahol megvan az energia áramlás, abban a felek jól érzik magukat, ahol nincs meg, ott csak háború és veszekedés van. 

Ennek tükrében a szeretethiány, valójában ENERGIAHIÁNY!!!

Amikor erre rádöbbentem, amikor ezt felismertem első körben hatalmas kő esett le a SZÍVEMRŐL. Hiszen nem arról volt szó, hogy nem vagyok fontos senkinek, hogy nem szeret senki. 

Na de, ugyanakkor azt is beláttam, hogy én függök ettől. Attól, hogy más emberek elismerjenek, érdeklődjenek irántam, éreztessék, hogy szükség van rám, hogy figyeljenek rám. Ha ezt nem kapom meg, akkor szomorú, bánatos, elkeseredett leszek. 

Ezt nem akartam tovább, ezen változtatni akartam.

Az önmegismerés útján számomra ez egy hatalmas mérföldkő volt. Mivel ameddig csak vissza tudtam emlékezni, mindig is hatalmas probléma volt ez az életembe. 

Igen ám, de mit kell másként tegyek, hogy ez megváltozzon. 

Először is rendet kell tegyek a buksimba. Abba kell hagynom annak a családi “mintának” a megélését, hogy én egy áldozat, egy mártír vagyok. Én azért vagyok, hogy mindenkit kiszolgáljak, és a sorban mindig én legyek az utolsó. Húúúú, nagyon, nagyon, nagyon nehéz volt megbirkózni ezekkel a gondolatokkal. 

Meg kellett tanulnom, elismerni önmagam, elismerni a hasznosságom a saját életemben, figyelni magamra. Be kellett látnom, hogy attól, hogy nem helyezem magam háttérbe, még nem vagyok önző!!! 

Elkezdtem olyan dolgokkal foglalkozni, olyan dolgokat tenni, amik örömet okoztak. 

Amikor először éreztem azt, minden különösebb ok nélkül, hogy BOLDOGSÁG, SZERETET önti el a szívemet, szó szerint elsírtam magam. Akkor már tudtam, hogy ezen az úton kell haladjak. Nem kellett hozzá semmi és senki. Egyszerűen csak SZERETTEM, SZERETTEM MAGAM, A VILÁGOT, AZ EMBEREKET, MINDENT!!! Olyan voltam, mint aki a föld fölött jár. 

Teli lettem életkedvvel, mosolyogtam és visszamosolyogtak rám. Egyszer csak mintha kiderült volna az ég, az életemben. 

Nem vitatkoztam, inkább meghallgattam. Kedvesen próbáltam mindenhez és mindenkihez állni. Még ahhoz is, aki jött és leordította a fejem, hogy véletlenül úgy parkoltam le, hogy nem tud beállni a saját udvarára. Én csak higgadtan és kedvesen annyit kértem, amikor az ember két ordítós mondat között levegőt vett, hogy: Lehetne ezt kedvesebben is közölni velem? Látni kellett volna a manus arcát, szó szerint megnémult. 

Elkezdtem Hála naplót vezetni, hogy nyoma legyen azoknak a dolgoknak, amik örömmel töltöttek el, amik szeretet érzést adtak. 

10 évvel ezelőtt pedig született egy gyermekem, aki maga a SZERETET. Attól a naptól kezdve éltem meg igazán, hogy mi is a SZERETET. 

Nem azért, mert Ő a gyermekem, hanem mert nap, mint nap a kicsi életével, tetteivel, szavaival, azt tanítja nekem, hogy mi is a SZERETET. Ő úgy tudja szeretni önmagát és mindent ami körülveszi, hogy én csak CSODÁLATTAL tudok rá és róla gondolkodni. 

Kívánom, hogy LEGYÉL BOLDOG ÉS SZERESD ÖNMAGAD ÉS MÁSOKAT IS!