cserhát
Országhatáron belül

Hódítsuk meg a Cserhát legmagasabb csúcsát

„Sok földet bejártam, de mégis csak Nógrád tetszik legjobban: hegyeivel, völgyeivel, egyenesre nőtt fáival; itt úgy látom, a füvek zöldebbek, a virágok illata édesebb, mint bárhol másutt a világon. Még a felhő is mintha rózsaszínbe öltözne, amikor átsuhan fölöttünk… Ez az én igaz hazám.” (Mikszáth Kálmán)

Mondhatnám viccesen, hogy én azon a földrajz órán biztosan nem voltam ott, amikor arról tartott előadást a tanár, hogy hol van, és mit kell tudni a Cserhátról. Ha te is hasonlóan érzel, akkor olvasd el ezt a bejegyzést és sok mindent megtudhatsz róla.

Sőt, részesévé válhatsz családi kirándulásunknak Mátraszőlőstől kiindulva a Tepke 567 m-es magasságának meghódításáig. 

 

IMG 20210327 151824

A földrajz óráról jutott eszembe, hogy nekem az általános iskolai biológia-földrajz tanárom maga volt az élő lexikon. Mindent IS tudott, kicsiny hazánkról főleg. Nem mostanában voltam kisiskolás, de őrá úgy emlékszem, mintha tegnap ültem volna bent az utolsó földrajz óráján, teljesen megigézve, tátott szájjal figyelve minden mondatát. A vezeték nevén ugyan napokig gondolkodtam (Huszár), de a keresztneve: Pista bá, 

A megjelenése, a tiszteletet parancsoló tekintete, a színes krétával összekent fehér köpenye, kisugárzása, hanghordozása, és főként a tudása, a mai napig feledhetetlenül elkísért. Egy élmény volt tőle tanulni, most mégis utána kellett, hogy nézzek, hogy pontosan hol található a Cserhát és mit “illik” tudni róla. 

Legyünk alaposak felkiáltással, annak is utána néztem, hogy melyik megyénkben található a Cserhát. 

 

cserhat

 

Cserhát az Északi-középhegység egyik tagja. 

A Cserhát név eredetileg a hegység egy kisebb kiemelkedését jelölte: Cser-hát. Magassága 349 méter, Becskétől 4 kilométerre északnyugati irányban, Kisecset és Szécsényke között találjuk. Ennek a hegynek a neve vonódott át az egész hegységre. Az elnevezés találó, hiszen a dombhátakat egykoron összefüggő erdő borította, s uralkodó fája a tölgyfélékhez tartozó cserfa (csertölgy) volt. Tűzifaként ma is ez a legértékesebb. Erdélyben cserefának nevezik. A Hernád és a Bódva közti dombvidék is innen kapta nevét (Cserehát).

A mi Cserhátunk, bár hegyvidéknek nevezzük, valójában dombvidéki táj, hiszen az 500 méteres középhegységi szint fölé csak néhány csúcsa emelkedik (Szanda, Dobogó-tető, Tepke és a közeli csúcsok). Nagy kiterjedésű részei még a 300 méteres magasságot sem érik el. Jóval lankásabb ívelésű vonulatokból áll, mint a szomszédos Börzsöny vagy Mátra, a Karancs-Medvesnél is alacsonyabb. Szerkezeti felépítése viszont sokkal változatosabb szomszédainál, kora nagyobb időtávlatot ölel át. A középidei mészkőrögök az oligocén tengerből lerakódott, a dombhátak lejtőin felbukkanó agyag, homok, homokkő konglomerátum, még a hegység fő karakterét meghatározó miocén andezitvulkanizmus előtt keletkeztek.

A terület viszonylag gazdag forrásokban, patakokban. A kis vízfolyások két folyó felé igyekeznek. Észak felé az Ipoly, dél felé a Zagyva és mellékfolyója a Galga gyűjti össze a Cserhát vizeit. A vízválasztó a Cserhát gerincén húzódik végig, ennek vonalát az egykori andezitláva-ömlés szabja meg. Az éghajlatot a Cserhát alacsonyhegységi, sőt nagyrészt dombsági jellege határozza meg. A hegyvidéki jelleg tehát alig érvényesül. Nyugatról a Börzsöny, északról a szlovákiai Osztrovszki-hegység, keletről a Mátra annyira közrefogja, hogy inkább a medencejelleg hangsúlyozódik ki. A szelek leszálló légáramlatként érkeznek, tehát bizonyos főn-jelleget tapasztalunk. Ezért a Cserhát az Északi-középhegység legszárazabb területei közé tartozik. A csapadékviszonyok inkább az Alföldéhez hasonlítanak. Forrás innen

Éghajlata

A hegység éghajlatára nagy hatással van, hogy nyugaton és keleten is magasabbra kiemelkedett hegységek (Börzsöny, Mátra) találhatók. Az emiatt jellemző hegységközi “medencehatás” miatt a terület éghajlata általánosan tekintve mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A kistájak, térségek között jelentősek lehetnek a mezoklimatikus eltérések, köszönhetően a változatos domborzati viszonyoknak.

A napsütéses órák száma meglehetősen alacsony, 1900-1950 óra/év. Ez a csapadékos és hűvös Alpokalja értékeivel azonos. Ennek megfelelően a évi átlag középhőmérséklet 8-10 C° között változik. Salgótarján tágabb környezetében 9 C° körüli ez az érték, míg a délebbi fekvésű Cserhátalján vagy a Nógrádi-medencében már megközelíti a 10 C°-ot. A magasan fekvő területeken, 600 méter környékén, például a Karancson vagy a Tepke-csoporton már csak 6-8 C°. A leghidegebb hónapnak számító januári középhőmérséklet -2 C° és -3° között változik. A júliusi középhőmérséklet 19 C°. Fagyok már október közepétől lehetségesek, a fagymentes napok száma mindössze 170-180 nap. Ebben fontos szerepet játszik a terület ködhajlama. Ez annak köszönhető, hogy a táj az uralkodó nyugati légmozgás szélárnyékában fekszik, illetve a domborzati adottságok és a gyakran jelentkező őszi-téli fordított légrétegzettségi helyzet, az inverzió is ezt a hatást erősíti. A gyakran tartós ködmezők, jól kumulálják a bezárt hideg, fagyos levegőt, és hatást gyakorolnak az évi középhőmérséklet, a felhőzöttség és napsütéses órák értékeire is.

A hegységközi medencehatásnak köszönhetően a Cserhát a környező területeknél szárazabb. Az évi csapadékmennyiség 560 és 620 mm között változik. Északon 600–620 mm/év, míg délen és a Börzsöny hegység keleti lábainál már csak 560–600 mm. Területi és időbeni megoszlása a gyakori lokális csapadékgócok vonulása miatt szeszélyesen változó. Például a Felvidék magasabb hegyvonulatai felett születő feláramló, konvektív csapadék típusoknak (záporok, heves zivatarok) jobban kitett Karancson az évi csapadékérték 650–700 mm között változik, de egyes években e fölött is alakulhatnak a mért adatok. A térség uralkodó széliránya északnyugati-nyugati. A mérések utóbbi időszakában gyakoribbá vált a délies szelek megjelenése is.

Vízrajz

Az Északi-középhegység magasabb hegyeitől eltérően a Cserhátban kisebb az éves csapadékmennyiség. A terület vízhálózatának hozama ebből adódóan gyérebb. A hegység területén körülbelül 400 forrás található. Néhányuknak gyógyhatást tulajdonítanak, bár ezt még nem bizonyították. Ezek közül a legjelentősebbek a Szentkút környékén felszínre törő négy forrás: A Szűz Mária-, a Szent István-, a Szent László- és a Szent Imre-forrás. Az itteni szentkutak állítólag már jó néhány ember csodálatos gyógyulását okozták, így ma is sokan látogatják őket. Bizonyítottan gyógyhatású forrásvíz a Sóshartyánban feltörő jódos víz.

A források vizeit elvezető patakok egy része az Ipolyon keresztül a Dunába ömlik, míg másik részük a Zagyván keresztül a Tiszába. A Cserhát legfontosabb folyója az 59 km hosszú Galga. Vizét kis erek táplálják, a megyét Galgagutától délre elhagyva a Zagyvába ömlik. A Szomor-, a Bujáki-, a Bér-, és a Vanyarci-patak szintén a 180 km hosszú Zagyvába torkollik. Az Ipolyba ömlik a Ménes-patak, a Csitári-patak, a Fekete-víz (mely magába gyűjti a Közép-Cserhát vizeit: a Szanda-patakot, a Malom-árkot, a Sárdi- és Nagy-patakot), a Lókos-patak és a Lóci-patak (ebbe torkollik a Hollókői-, az Aszú-, a Sipek-, a Dobordali-, a Farkasvölgyi-, a Petényi-, a Pusztaszántói-, a Tereskei-ág és a Varsány-patak). A tájegység patakjai mind gyér vizűek, meleg nyarak alkalmával sokszor kiszáradnak.

Növényzet
 

A hegység területének nagy része a Matricum flóravidék Neogradense flórajárásához tartozik, mindössze a Karancs területét sorolják az Agriense flórajáráshoz. A függőleges övezetességnek nincsen olyan jelentősége, mint a jóval magasabb szomszédos Mátránál vagy Börzsönynél. A hegység területét eredetileg cseres-tölgyes, illetve gyertyános–tölgyes borította, ezeknek jó része az emberi tevékenység hatására eltűnt. A déli lejtők, illetve a Gödöllői-dombság jellegzetes erdőtársulásai a melegkedvelő tölgyes és a tatár juharos lösztölgyes. A filoxéra hatására fölhagyott szőlők helyén gyakran tájidegen akácot vagy feketefenyőt ültettek.

Az erdőségek mellett két jellegzetes gyeptársulás is őshonos: a löszpusztarétek és magyar aszatos szálkaperjegyepek. Ezek szintén sok helyen visszaszorultak az emberi beavatkozás, illetve olyan kártékony jövevényfajok, mint a kanadai aranyvessző, a magas aranyvessző  vagy a selyemkóró  miatt.

A Cserhát területén a következő növényfajok élnek: tatár juharméregölő sisakvirág  farkasölő sisakvirág , tavaszi héricsbugás hagymaerdei szellőrózsacsillagőszirózsaszártalan csüdfűsziklai sásfehér madársisakkardos madársisakpiros madársisakélesmosófűpukkanó dudafürtdunai szegfűnagyezerjófűszéleslevelű nőszőfűkislevelű nőszőfűSzent László-tárnicsszúnyoglábú bibircsvirágfürtös hölgymálkardlevelű peremizs , örménygyökértarka nőszirom , kisfészkű hangyabogáncs,  gérbicssárga lenborzas lenárlevelű lenbékakontykarcsú gyöngyikemadárfészekkosborvitéz kosboragárkosbor , bíboros kosbornyúlánk madártej,  sömörös kosbornagy pacsirtafű , kisvirágú pimpónagyvirágú gyíkfűleánykökörcsinfekete kökörcsinterpedt rezeda , szürkés ördögszemvillás habszegfűmocsári csorbókacsinos árvalányhajbuglyos hereWaldstein-pimpó.

A vízpartok, vizek jellegzetes fajai a nádvirágkáka, a vízi hídőr, illetve az egykori mocsarak reliktum faja a gyepes sédbúza .

Történelem

A honfoglalás előtt

A Cserhát természeti adottságai, a terület erős tagoltsága és a barlangok hiánya sokáig nem kedvezett a letelepülésnek, ezért eleinte gyéren lakott hely volt. Csak az i. e. 2. évezred elején népesedett be erőteljesebben, főleg az Ipoly és a Zagyva völgyében. A bronzkori települések egy része megerősített magaslatokra telepedett, ezeket nevezte el később a nép várhegynek, pogányvárnak. Ilyen Hollókő közelében a Dobogó-tető oldalában elhelyezkedő őskori földvár, amiről a magaslatot a helyiek Pusztavárhegynek nevezik. Jelentősebb bronzkori lelőhelyek vannak Benczúrfalva határában a pilinyi Vár-hegyen.

A korai vaskorban, az i. e. 7. században a kimmerek, majd az iráni nyelvű szkíták érkeztek a területre keletről; ők már vasból készítették fegyvereiket, lószerszámaikat. Az i. e. 4. században a nyugatról jövő, földműveléssel, kereskedelemmel foglalkozó kelták vették birtokukba a vidéket. A keltákat az i. e. 1. században a dákok szorították ki; őket időszámításunk kezdete körül a szarmaták jazigok, majd a kvádok követték.

A rómaiak nem foglalták el a vidéket, de állandó harcban álltak az itt élő népekkel. Többször átcsaptak Pannóniából az őket ért támadások megtorlására, és gyakran rabszolgaszerzés céljából is. A leghíresebb hadjárat Valentinianus császáré; ő Nógrádverőcénél hidat veretett a Dunán, hogy biztosíthassa utánpótlását.

birodalom felbomlásakor megindult népvándorlás idején sűrűn cserélődtek a különböző népek; gyakoriak voltak a harcok. Vandálokhunokgótoklongobárdokgepidák, majd avarok jöttek ide – utóbbiak jelenlétét ékesen bizonyítja a Szirák határában feltárt avar temető. Az avarok maradékait a 67. századtól idetelepülő szlávok olvasztották magukba. A szlávok földvárakat építettek, gyakran (például Nógrádnál) a korábbi erődítmények helyén. A honfoglalás idején ide érkező magyar törzsekkel békésen együtt éltek, nagy részük később be is olvadt a magyarságba.

A középkor Cserhátja

A törzsek főleg a Cserhát keleti részét szállták meg, a nyugati rész a fejedelmi törzs birtoka volt, így később királyi birtok lett. Az első nemzetségfők közül a Zách, a Kacsics, a Szolnok családok kaptak nagyobb szállásterületet, majd az Abák is. A magyar törzsi-nemzetségi társadalom felbomlása után más törzsek, nemzetségek maradványai is letelepedtek. Erre utalnak a helységnevekben előforduló, honfoglalás kori törzsi nevek (Gyarmat, JenőKérKeszi, Kürt, MegyerTarján, Terény).

A kialakuló magyar államban a királyi hatalom gazdasági alapjaként fontos szerepet kaptak a királyi vármegyék. A Cserhátban Nógrád vára lett a várispánság központja. Az állam megerősítésének másik fontos pillére az egyház szervezetének kiépítése volt. A XII. században először Garábon épült premontrei templom és kolostor. III. Béla alapította 1190-ben a pásztói ciszterci apátságot a palócok megtérítésére, s ugyancsak az ő idejében jöttek ide a johanniták, akiknek Szirákon épült rendházuk. Szentkúton a domb felett középkori remetebarlangok, kőfülkék emlékeztetnek az egyházépítésre.

Az Árpád-házi királyok idején a trónviszályok, belháborúk következtében egyre jobban csökkent a királyi vármegyék területe, amelyeket a királyok és a trónkövetelők sűrűn adományoztak az őket támogató főuraknak. A Cserhát déli nyúlványainál, Mogyoród mellett 1074-ben győzte le Géza és László herceg Salamon király seregeit. A Kacsics nemzetség, illetve a tőlük származó nagy főúri családok (például a Balassa és a Szécsényi család) hatalmas birtokokat szereztek a környéken. Övék lett Salgótarján és környéke (később Szécsényi Tamás erdélyi vajdáé), Salgó vára, amit Simon bán családja építtetett (Simon bán részt vett a Gertrudis királyné elleni összeesküvésben), Hollókő, később BalassagyarmatSzécsény is; a Zách családé volt EterKarancsságPilinyTercs; az Aba családé Bercel; a Radnót családé BérSámsonháza a nevét egy XII. századbeli pártütő főúrról kapta. Forrás innen

 

nograd

Nógrád megye közigazgatási egység Magyarország északi részén.

Északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye, délkeletről Heves megye, délnyugatról pedig Pest megye határolja. Székhelye Salgótarján. 2544 km²-nyi területével az ország összterületének mindössze 2,7%-át adja, ezzel a második legkisebb területű megye és egyben az ország legkevesebb lakosú megyéje.

Földrajz

Domborzat

Területének nagy része hegy- és dombvidék. Északon Szlovákiával határos, természetes határa az Ipoly. Számos hegysége van: nyugaton a Börzsöny, délkeleten a Mátra, keleten a Heves-Borsodi-dombság határolja; északon a Karancs-Medves hegyvidéke teszi változatossá a tájat, míg a megye középső részét a Cserhát vonulatai töltik ki, amelyek észak és dél felé fokozatosan ellaposodnak.

A nógrádi táj jellegzetességét a Cserhát halomvidéke adja: vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportok a köztük elterülő kisebb medencékkel, erdőfoltokkal. A Cserhát hegyei jellemzően nem magasabbak 400–500 méternél, de elég meredekek; a falvak nagyrészt a völgyekben fekszenek. A megye kistájai: Ipoly-völgy, Nógrádi-medence, Zagyva-völgy és a Medves-vidék.

A megye legmagasabb pontja a Mátrában található, 946 m magas Piszkés-tető, valamint a börzsönyi Csóványos (938 m), amely Pest megye határán helyezkedik el. A megye legmélyebb pontja az Ipoly mentén található, a szlovák-magyar határnál, Parassapuszta környékén.

Geológia

A terület geológiai felépítése rendkívül változatos: andezitriolitbazaltmészkődolomit és még sok egyéb kőzet fellelhető. Egykor jelentős barnakőszéntelepekkel is rendelkezett, napjainkra azonban a bányászat ennek nagy részét felemésztette.

Vízrajz

A megye természetes vizekben szegény. Említésre méltó folyók: a Magyarországot és Szlovákiát elválasztó északi határfolyó, az Ipoly, valamint a Zagyva és a Galga.

Tavak:

Élővilág,  természetvédelem

A megye területének 40,3%-a erdővel borított, ami Magyarország erdeinek 18%-át teszi ki. Így az ország leginkább erdős tájéka. A leggyakoribb fafajták: tölgybükkakácgyertyán. A Cserhát hegység a nevét a hajdani cserfaerdőkről kapta, ezek mára megritkultak, eltűntek.

A megye területének közel 7,5%-a élvez védelmet, ez több mint 18,5 ezer hektárt jelent.

Jellemző földrajzi pontjai 
Történelme 

A történelmi Nógrád vármegye a központjáról, Nógrád váráról kapta a nevét. Elsőként 1303-ban említik, bár vélhetően Szent István hozta létre. Az első megyeháza 1790-ben épült fel az akkori megyeszékhelyenBalassagyarmaton. A trianoni békeszerződés után a vármegye az északi részét (területének 42%-át) elveszítette.

1918-tól északi része Csehszlovákia területéhez tartozik. Az 1923-as megyerendezés során a csonka megyét összevonták Hont vármegye Magyarországon maradt részével Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye néven. 1938-ban, amikor az I. bécsi döntés alapján mindkét megye nagy része ismét magyar terület lett, Nógrád ismét önállóvá vált. 1945-ben azonban az államterület újbóli megváltozása miatt ismét, immár véglegesen egyesítették a két megyetöredéket Nógrád-Hont néven, és sor került néhány település átcsatolásával a megyehatárok kiigazítására is.

A megye mai határai az 1950-es megyerendezés során alakultak ki. Az egykor Hont megyéhez tartozott települések döntő többségét (az akkori Szobi járást) Pest megyéhez csatolták és további határkiigazításra került sor Heves megye irányában. Egyúttal a megye nevét Nógrádra változtatták és székhelyét Balassagyarmatról Salgótarjánba helyezték.

nograd megye zaszlaja

Nógrád megye zászlaja

Gazdaság

Egészen az 1990-es évekig meghatározó volt a térségben a barnakőszén bányászata. A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Ursa Salgótarján Zrt. (104), 2. SVT-Wamsler Háztartástechnikai Zrt. (240), 3. ThyssenKrupp Silco-Inox Kft. (350).

Közlekedés

Közúti közlekedés

Nógrád megye területét autópálya nem érinti, a közúthálózat gerincét három főútvonal alkotja:

  • Az elsőrendű 2-es főút észak-dél irányban vezet végig a megye nyugati szélén Vác-Rétság-Parassapuszta között.
  • Az elsőrendű 21-es főút a megye keleti szélét érinti, Hatvan-Salgótarján-országhatár útirányon.
  • A másodrendű 22-es főút kelet-nyugat irányban vezet keresztül a megyén, Rétság-Balassagyarmat-Salgótarján irányban összekötve a két elsőrendű főutat.

A távolsági közúti autóbusz közlekedést és a salgótarjáni, balassagyarmati, bátonyterenyei helyijáratokat a Volánbusz üzemelteti.

Vasúti közlekedés

Vasúti közlekedés szempontjából Nógrád megye helyzete periferiális. Területén nincs jelentős vasúti fővonal, nincs villamosított vasútvonal, nincs rendszeres minőségi távolsági InterCity vagy gyorsvonati közlekedés, a megyeszékhely Salgótarjánnak sincs mindennapi közvetlen kapcsolata a fővárossal. Az összes vasútvonal egyvágányú, dízeles vontatással üzemel, a pályasebesség nem haladja meg a 80 km/h-t.

A megye vasúthálózata két törzshálózati vonal köré szerveződik, melyet mellékvonalak egészítenek ki.

  • A megye legfontosabb vonala a Zagyva völgyében vezető Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal, amely Salgótarjánt kapcsolja a vasúthálózatba. Trianon előtt kétvágányú fővonalként a MÁV fő kapcsolatát jelentette északi irányba. Azóta jelentőségét nagyrészt elveszítette, napjainkban a nemzetközi határátlépő forgalom is megszűnt Fülek irányában. Órás ütemes menetrend szerinti személyvonati közlekedés jellemző a vonalon.
  • Az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal az egykori megyeszékhely Balassagyarmat közvetlen vasúti kapcsolatát jelenti a miskolci fővonallal. 2012 áprilisában a járatritkítások történtek ezen a vonalon is, így Balassagyarmat is elvesztette közvetlen, Keleti pályaudvarra közlekedő vonatait. A vasútvonal északi része az Ipoly völgyében Szlovákia területén Losoncig folytatódik, azonban a határt átlépő szakaszon a személyforgalom megszűnt.
  • Vác–Balassagyarmat-vasútvonal a megye északnyugati részén, a Börzsöny lábánál illetve az Ipoly völgyében halad. Elsősorban regionális személyforgalmat bonyolít le. A vonalat a trianoni határ szintén elvágta Ipolyság és Hont között, viszont itt a vágányokat is felszedték, jelenleg Drégelypalánknál irányváltással közlekednek a vonatok.
  • A megye további két vasúti mellékvonalán Diósjenő és Romhány, valamint Kisterenye és Kál-Kápolna között a vasúti személyszállítás 2007 márciusában megszűnt. Utóbbi vasútvonalnak kiágazó szárnyvonala volt a Mátramindszent–Mátranovák–Homokterenye-vasútvonal, amelyen 1993-ban szűnt meg a személyszállítás, ott napjainkra a vágányokat is elbontották.
Kultúra

A Zenthe Ferenc Színház az egyetlen állandó színház a megyében,Salgótarjánban található.

Turizmus

Nógrád megye a magyarországi turisztikai régiók közül a Észak-Magyarország régió tartozik, fő vonzerejét a megkapó természeti környezet, a palóc néphagyományok és a számtalan műemlékek és kulturális emlékek jelenti. Ezek közül kiemelkedik a pásztói műemléki városközpont, a szécsényi várnegyed és a hollókői ófalu, amely a világörökség részét képezi. A megyében több mint 350 építmény védett, a többségük épület, kisebb részük szobor, illetve műszaki létesítmény (például híd). A nyilvántartásban 55 műemlék, 251 műemlék jellegű építmény és hét műemléki környezet, védett épületegyüttes szerepel. Nemzetközileg is egyedülálló kiállítóhely a salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum és az ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület.

Települései

Nógrád az ország legkisebb lélekszámú megyéje. Településszerkezetére jellemzőek az aprófalvak, sokuk lakossága 1000 fő alatti. A települések területi eloszlása egyenletes. A megyében 6 város és 123 község van. Nógrád megye az ország legkevesebb várossal rendelkező megyéje.

Nógrád megye látnivalóiról itt olvashatsz bővebben.

maria ut

1. Mi a Mária Út?

A Mária Út egy kialakítás alatt álló, Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, melynek kelet-nyugati fő tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet, mintegy 1400 km-es távon, gyalogosan 60 nap alatt bejárhatóan.

2. Merre vezet a Mária Út?

Az alap útvonal Mariazell felől érinti többek között Kőszeget, Celldömölköt, Bakonybélt, Csatkát, Bodajkot, Vértessomlót, majd kettéválik Péliföldszentkereszt – Esztergom – Márianosztra – Mátraverebély-Szentkút ill. Budapest – Máriabesnyő – Gyöngyös felé, tovább Egerszalók – Eger – Miskolc – Sajópálfala – Tokaj – Máriapócs irányába vezet tovább. Ezt egy későbbi észak-déli tengely, valamint további társult (alternatív ill. rácsatlakozó) útvonalak egészítik majd ki.

3. Hol tart most a Mária Út építése? Mikorra lesz járható?

Több “munkazarándoklat” során meghatároztuk az 1400 km-es fő útvonal nagy részét. Kész terveink vannak az útjelzés-rendszer kialakítására. Lelkes csapat dolgozik azon, hogy mielőbb megkezdődhessen a jelzések felfestése egyes szakaszokon, valamint elkészüljön a teljes út leírása. Próbálunk pályázati forrásokat is bevonni. Összességében elmondhatjuk, hogy nagy áttörés előtt áll a Mária Út, néhány éven belül a teljes útvonal járhatóvá válhat.

4. Kik számára készül a Mária Út?

Szinte mindenki számára, aki nyitott szívvel, a lelki feltöltődés reményében vállalkozik egy nagy gyalogos zarándoklatra, akár csoporttal, akár egyedül. Meghívást kap ide a hívő és a lelki megnyugvást kereső,  a természet szépségeit, Közép-európa kulturális kincseit megismerni vágyó vándor.

5. Akkor ez tulajdonképpen a magyar Camino?

Nem egészen. Egyrészt mert nem csak magyar, hanem egy regionális összefogás gyümölcse. Osztrákok, szlovákok, magyarok, románok, későbbiekben reményeink szerint szlovének, horvátok, lengyelek is részt vesznek majd a zarándokút-hálózat kialakításában. Másrészt pedig kifejezetten a régióra jellemző zarándok hagyományokat igyekszik felmutatni. (Gondolhatunk például itt a Csíksomlyói búcsúhoz kapcsolódó búcsújárás hagyományaira, melyek az egész Kárpát-medencében általánosnak mondhatók.) Sajátsága még a Mária Útnak, hogy a teljes hálózat száznál is több Mária kegyhelyet igyekszik összekötni. Tehát az egyes szakaszok, melyek kegyhelytől kegyhelyig tartanak, külön zarándokutakként is értelmezhetők.

6. Áll a Mária Út építése mögött valamilyen szervezet?

Igen. A Mária Út Közhasznú Egyesület vállalta fel ezt a szép és nemes munkát. Az egyesületet teljes egészében magánszemélyek (világi hívek) alapították. Olyanok, akiknek lelkében megfogant az a vágy, hogy a Szűzanyát egy nagy zarándokúttal ajándékozzák meg, és hogy sokakat hívjanak a Boldogasszony tiszteletre. Később az egyesülettel kapcsolatba léptek más civil szervezetek, önkormányzatok, erdészetek, stb.

7. Van lehetőség magánszemélyként is bekapcsolódni a Mária Út építésébe?

Igen, sőt a Mária Út főképp a zarándoklatért tenni akaró magánszemélyek önkéntes munkájából és hozzájárulásából épül. Számos terület van, ahol a tenni vágyók segíthetnek, pl.:

  • Az utak többszöri bejárásában, felmérésében, helyenként új alternatívák keresésében, útjelzések festésében, táblák kihelyezésében.
  • Kapcsolatépítésben, helyi helyi szereplőkkel való egyeztetésében.
  • Zarándoklatok, búcsújárások, egyéb programok szervezésében.
  • Irodai munkában, adatbázis kezelésben, kapcsolattartásban; pályázati előkészítésben.
  • honlap szerkesztésben, tartalomkezelésben, cikkek és beszámolók készítésben.
  • Anyagi támogatással, az alábbi számlaszámon:
  • Mária Út Közhasznú Egyesület, 10404041-00006690-00000007
  • Imádsággal segítve az Út megvalósulását…

8. Hogyan kapcsolódhatok be én a Mária Út építésébe?  Honnan kaphatok bővebb információt? A Mária Út honlapján (www.mariaut.hu) megtalálható elérhetőségeken vagy az info@mariaut.hu e-mail címen. Forrás innen 

 
Függő-kői-barlang andezitbarlang, amelyből felső pleisztocén őslénytani és régészeti leletek kerültek elő. A Börzsöny, a Cserhát és a Mátra területén ez az első olyan barlang, amelyből pleisztocén csontleletek és pleisztocén csigamaradványok láttak napvilágot.
 
Leírás

Cserhát keleti részén, Mátraszőlős északnyugati szélén, a Függő-kői-völgy bejáratánál, a Hévíz-patak völgyében, a messziről is jól látható, függő-kői Vöröskő-bányában, a bányaudvar patak felé néző hátoldalán, a Függő-kő nyugati tövében, áthajló sziklafal tövében, a patakszint felett körülbelül öt méterre, 278 méter tengerszint feletti magasságban van a 3,15 méter széles, 2,3 méter magas, nyugat felé néző, természetes jellegű, négyzet alakú és vízszintes tengelyirányú bejárata. A Mátraszőlős északnyugati szélén található vízműtől jelzett tanösvény vezet a kőfejtőbe.

Középső miocén, vörös, enyhén hólyagüreges andezit lávakőzetben, a közeli patak eróziós tevékenységének köszönhetően jött létre. Sziklaodú térformájú és egyetlen fülkéből áll. A jellemző szelvénytípusa az ellipszis szelvénytípus. A vízszintes kiterjedése 4,59 méter. A nyitott, világos üreg mennyezete fekete a kormozástól. A kicsi, felső fülkéjében apró, néhány milliméteres, bunkószerű képződmények, kérgek vannak, melyek anyaga ásványtani vizsgálat alapján sok amorf anyagot, kevés kvarcot, földpátot, csillámot és gipszet tartalmaz. Eszterhás István ezzel látja bizonyítottnak azt az elméletét, hogy ez egy szingenetikus, gőzrobbanással létrejött barlang. Könnyen járható és szabadon megtekinthető. Három–négy embernek megfelelő bivakhely.

Őslénytani szempontú ásatást végeztek benne, amelynek eredményeként felső pleisztocén gerinces fauna és puhatestűek kerültek elő. Ezeken kívül őskori cseréptöredékeket, megmunkált kőszilánkokat és fémdarabokat is találtak. A Vallonia tenuilabris és a Vertigo parcedentata csigafajok hazánk területén már nem élnek, viszont Magyarország faunájának is tagjai voltak a pleisztocénben. Mindkettő kihalt faj a pleisztocén üledékeknek a jellemző csigái. A Semilimax kotulae szintén nem él már az országban. A barlang rétegsora a csigafauna alapján két, nagyon elkülönülő szakaszra bontható. A felső résznek a maihoz hasonló viszonyokra utaló, főként erdei fajokból áll a faunája, amelynek kora holocén, mégpedig valószínűleg fiatalabb holocén. Az alsó rész glaciális klímát mutató faunája a felső pleisztocén Würm szakaszának felső részébe tartozik.

Előkerült belőle gyepi békasarki hófajdalpesi hófajd, szibériai pocok, szibériai örvöslemming és egy Rangifer faj maradványa. A talált Unio fajt valószínűleg az ember hozta ide, mert a környéken nincs olyan hely, ahol ez a kagyló megélhet.

A Függő-kői-völgy jellegzetes, körülbelül 10–12 méter magas, aláhajló, andezittufa és agglomerátum szikláiról, a Függő-kőről kapta nevét. 1979-ben volt először Függő-kői-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Függői-kői-barlang (Kordos 1978), Mátraszöllősi-kőfülke (Kordos 1984), Mátraszöllősi-sziklaüreg (Jánossy 1983), Mátraszőlősi Függőkő-barlang (Eszterhás 1989), Mátraszőlősi Függőkői-barlang (Eszterhás 1988), Mátraszőlősi-kőfülke (Eszterhás 1989), Mátraszőlősi kőfülke (Jánossy, Kordos, Krolopp 1983) és Mátraszőlősi-sziklaüreg (Eszterhás 1989) neveken is.

Kutatástörténet 

Az 1978. évi MKBT Beszámolóban az van írva, hogy a Mátrában, Mátraszőlősön található. Varga András, a Mátra Múzeum munkatársa mutatta meg 1978-ban Kordos Lászlónak és Krolopp Endrének az ásatásra alkalmas barlangot. 1978-ban kitöltéséből vett üledékminták gazdag felső pleisztocén gerinces faunát szolgáltattak, az elsőt a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra területéről. Az 1979. évi MKBT Beszámolóban az olvasható, hogy 1979-ben a Magyar Állami Földtani Intézet önálló ásatást végzett a barlangban. Andezitben eróziós úton kialakult kisméretű üreg. 1979-ben Kordos László ásott benne. A felső, holocén kitöltés alól gerinces faunában gazdag, hideg klíma alatt keletkezett felső pleisztocén anyag látott napvilágot. A Bükk és a Pilis között ez az első olyan barlang, amelynek kitöltése ásatásra került és jól értékelhető maradványokat tartalmaz. Az 1979. évi MKBT Műsorfüzetben megjelent egy közlemény, hogy a földtani intézet befejezte a barlang őslénytani ásatásait. A Mátrában ez az első andezitben keletkezett üreg, amelyben ásatásra alkalmas mennyiségben gyűltek össze pleisztocén csontmaradványok.

1980-ban Kordos László által vezetve kiterjesztették a barlang paleontológiai ásatását az üreg melletti patakpart szelvényének begyűjtésére. 1983-ban lett feldolgozva a barlang kitöltésének gerinctelen és gerinces faunája. Az 1983-ban publikált tanulmány szerint a Mátraszőlős határában lévő, semmilyen barlangkataszterben nem szereplő kőfülkében 1979 és 1982 között végeztek ásatást. A tanulmányban napvilágot látott egy ábra, amelyen a barlang környékének helyszínrajza látható, a barlang alaprajzi barlangtérképe és metszetei, a barlang és a patakparti szelvényben feltárt rétegsor elhelyezkedése és mintáinak jelölése ábra is. A majdnem teljesen kitöltött barlang ovális alaprajzú, amely egy repedés mentén, középtájon felharapódzott egy kis kupolává. Egy szintben volt a barlang kitöltése a sziklafal és a lejtőtörmelék találkozásvonalával. A lejtőtörmelék hat–hét méter után, a völgy lejtését követve, négy–öt méteres fallal szakadt le az akkori patakmederhez.

A barlang és környezetének alaktana alapján feltételezhető, hogy a vulkanikus kőzetben keletkezett barlang a völgyfejlődés régibb szakaszában, az akkori patak kanyarulatának eróziós hatásaként jött létre, majd szárazon maradt a völgy bevágódásával. A folyóvízi aktivitás szünetelésével, vagy csökkenésével a völgyoldalakról lehúzódó törmelékkel és az aktív löszképződéssel együtt a völgyfenék öt–hat méter vastagan feltöltődött, miközben üledékkel töltődött ki a barlang nagy része is. A holocénben megújult folyóvízi völgyképződéskor e kitöltésbe vágódott a Függő-kői-völgy patakja, kialakítva az alámosott törmelékfalakat. Ekkor humusz és fiatal lejtőtörmelék került a barlangba, annak kitöltését tovább növelve. Az ásatáskor a kitöltésnek körülbelül a felét tárták fel. A szálkőzet fenékig, 1,8 mélyre ástak le. Éles diszkordancia felületet találtak a harmadik és a negyedik minta között. Humuszban gazdag, őskori cseréptöredékeket tartalmazó üledék volt a felső réteg, alatta sárgásbarna színű, tömör szerkezetű, löszös törmelék települt.

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Függő-kői-barlang néven Mátraszöllősi-kőfülke névváltozattal és térképen van feltüntetve helye. 1988. augusztus 21-én Eszterhás István mérte fel és a felmérés alapján rajzolt egy alaprajzi barlangtérképet, egy hosszmetszet barlangtérképet és egy keresztmetszetet. A barlangtérképek 1:50 méretarányban készültek és a barlangtérkép-lapon látható egy helyszínvázlat is. A lap szerint 3,75 méter hosszú és 290 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Az alaprajzi és a hosszmetszet barlangtérképen látszik az ásatási lépcső. Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1988. évi évkönyvében részletesen le van írva és az évkönyvben látható az 1988-as barlangtérkép-lap. Az 5223-as barlangkataszteri területen van. A 3,8 méter széles, 0,7 méter átlagos magasságú bejárata egy majdnem vízszintes, enyhén lejtő rés. A patak az árvizek idején hordalékkal töltötte fel a bejárati nyílást és ezért valószínű, hogy körülbelül három méter a szálkőfalak közti bejárat magassága.

A bejárat után egy alacsony, 0,6–1,05 méter magas, 3,2 méter széles, lejtő pitvar következik, amely másfél méter után egy vakkürtős fülkébe vezet. Paleontológiai vizsgálat miatt az 1980-as évek elején ásták ki a fülke alját, ezért a pitvartól a fülke aljára egy 90 centiméteres lépcsővel lehet lejutni. A fülkéből körülbelül négy–öt köbméter anyagot távolítottak el. A bejárat folytatásában 1,8 métert halad befelé a fülke, amelynek a szélessége négy méter és a magassága általában két méter, a vakkürtőnél 2,9 méter. Jól látszik egy, a bejárati nyílással párhuzamos törés a fülke hátsó részén és ez a törés metszi a vakkürtőt is. A barlang eredeti üregét a Hévíz-patak hordaléka körülbelül fél–kétharmad részben töltötte ki. A 3,75 méter hosszú barlang hossza kisebb, mint a szélessége, amely négy méter. A barlang kialakulásáról más az elképzelésük, mint Jánossy Dénesnek, Kordos Lászlónak és Krolopp Endrének. Eszterhás Istvánék szingenetikus eredetűnek gondolják, amely a kőzet megszilárdulásakor jött létre gőzrobbanás miatt. A vakkürtő keletkezését nem lehet megmagyarázni az eróziós kialakulással.

Döntő érv a szingenetikus kialakulás elfogadása mellett az ásványi kiválások vegyi összetétele és elhelyezkedése. A vakkürtőben és a déli falon, leginkább a bemélyedésekben kicsi, három–öt milliméter hosszú, egy milliméter széles, bunkó formájú ásványkiválások találhatók. Ezek a képződmények hiányoznak a hordalék kiszállítása után szabaddá vált felső részek faláról. Valószínűleg hordaléktelepedés sodorta le azokat, vagy a maradékot az ásatáskor távolították el. A kiválásokat Nemecz Ernő elemezte. A kiválás felületi bevonat, amely oldatból vált ki. Megjelennek az alapkőzet ásványai is a röntgenfelvételeken. A keverék sok amorf anyagból, kevés kvarcból, földpátból, csillámból és gipszből áll. A gipsz másodlagos ásvány. Az ásványi képződmények a befoglaló kőzettel majdnem egyidősek. Az üreget feltörő forró oldatok töltötték ki és belőlük váltak ki a fentebb említett ásványok a falra. A korábbi irodalomban ismeretlenek voltak ásványkiválásai és befoglaló kőzete. Bár más barlangok esetében is előfordul gőzrobbanásos keletkezés, de oxi-amfibolandezitben nincs másik ilyen kialakulású barlang Magyarországon. Az ásatási leletek alapján megismert képe fokozza még jelentőségét.

Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy az 5223-as barlangkataszteri területen lévő, mátraszőlősi Függő-kői-barlangnak Mátraszőlősi-sziklaüreg és Mátraszőlősi-kőfülke a névváltozata, andezitben alakult ki, valamint 3,5 méter hosszú, 3 méter magas és 3 méter mély. A Cserhát kilenc nemkarsztos barlangjának egyike. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektíva 1989. évi évkönyvében meg van említve a neve és három névváltozata a négy méter hosszú és három méter magas barlangnak, valamint az évkönyvbe bekerült egy helyszínrajz, amelyen be van jelölve helye. Mátraszőlős egyetlen barlangja és a hegység négy andezitben kialakult barlangjának egyike. Az 1989. évi Karszt és Barlang különszámában le van írva angolul. Az van leírva, hogy a három méter hosszú barlang gőz- és gázrobbanás miatt jött létre. Az 1989. évi Búvárban az van írva, hogy a néphit szerint ebben a barlangban bújt el a zsandárok elől Sisa Pista, a Cserhát híres betyárja.

Az 1991. évi Borsodi Műszaki-Gazdasági Életben publikált tanulmányban a gőzrobbanásos barlangok egyik magyarországi példájaként meg van említve neve. A vulkánszpeleológiai kollektíva 1992. évi évkönyvébe bekerült az 1991. évi tanulmány német nyelvű változata. Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című kéziratban szerepel a Cserhát 10 nemkarsztos kőzetben kialakult barlangja között 3,5 méteres hosszúsággal, három méteres mélységgel, három méteres magassággal és a felsorolás szerint Mátraszőlős egyetlen barlangja, valamint andezitben keletkezett. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg. Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának 1997. évi évkönyvében az van írva, hogy szilikátpizolitek vannak benne, amelyeket a veszprémi akadémiai intézet, vagy a Veszprémi Egyetem vizsgált meg röntgendiffrakcióval. Az évkönyvbe bekerült egy tanulmány az Északi-középhegység érdekesebb barlangjairól, amelyben meg van említve a barlang.

A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a barlanggal foglalkozó 20 írás megjelölésével. A 474. tétel nem említi, a 472. tétel említi. A 2004. évi Karsztfejlődésben 3,5 méter hosszú barlangként van említve és meg vannak adva EOV koordinátái. A 2006. április 25-én készült nyilvántartólapján az olvasható, hogy 278 méter tengerszint feletti magasságban nyílik a három méter hosszú, 3,06 méter függőleges kiterjedésű, 3,06 méter magas, 4,59 méter vízszintes kiterjedésű, részletesen felmért barlang. Egy tanösvény egyik állomása volt, de az ismertető tábláját megrongálták és bedöntötték a barlangba. A kézirat készítésének idején az üreg külső része a belsővel egy szintre volt mélyítve a kőtörmelékes kitöltés eltávolításával. A bunkószerű képződmények a felsorolt ásványi összetevőkből álló finomszemcsék összecementálódása miatt, akár gipsz által is keletkezhetnek. A 2017. évi Karsztfejlődésben van egy rövid leírás a barlangról és publikálva lett egy helyszínrajz, amelyen meg van jelölve helye. Forrás innen

Gödöllő-Mátraszőlős-Tepke

Én, attól a pillanattól szeretem a kirándulást, hogy megszületik bennem/bennünk az igény, hogy kerekedjünk fel. Na de hová is??? Ez okozza mindig a legnagyobb fejtörést. Na nem azért, mert nincs elegendő hely kishazánkba ahová ellehetne menni, vagy azért, mert már mindent láttunk, hanem mert, a fiúk (Babó, AzUram) nem bírják a tömeget. Olyan helyre szeretnek menni túrázni, ahol a lehető legkevesebb emberrel kell találkozniuk. Persze ezt nagyon nehéz feltérképezni, megtippelni otthonról, de pont ezért lettem sok-sok csoport tagja a facen, hogy minél több infót beszerezzek, hogy mikor-hová érdemes elindulni. Van amikor sikerül jól választani, de előfordult már nagy melléfogás is, amikor télvíz idején többen voltak mint amennyien nyáron szoktak. 

A következő lépés, az elemózsia összeállítása, becsomagolása. Szó szerint, ahányan vagyunk, annyifélét készítek. Természetesen a nasi, az innivaló sem maradhat ki, sőt ha már jön velünk Chappy is, akkor számára is kerül néhány finom falat és a kis kulacsa a hátizsákba. 

A kiszemelt napon (szombat vagy vasárnap) általában 10-11 óra körül van indulás. 

Amire szükségünk lesz:
  • Úti cél, 
  • kincskereső pontok lementve a telóra (geocaching), 
  • elemózsia, 
  • Babónak váltás ruha (sikerült pár éve márciusba beleesni a 4 fokos patakba, azóta mindig viszek), 
  • váltás cipő mindenkinek, (az erdőben sokszor van akkor is sár, amikor egyébként máshol nincs),
  • Chappynek kék zsinór (így hívjuk a pórázt a jelenlétében, mivel ha kimondjuk PÓRÁZ szót, teljesen bepörög),
  • telók feltöltve, 
  • réteges ruházat
  • kényelmes cipő, bakancs,
Amit tudnunk kell  erről a túráról: Mátraszőlős-Tepke-Mátraszőlős
  • A túra hossza 11.9 km (nekünk 13.3 km lett, mivel kicsit eltévedtünk)
  • A túra időtartama 3.5 óra (nekünk ez gyerekkel, kutyával, fotózással, eltévedéssel 5 óra lett)
  • A szintkülönbség 430 m
  • A túra jellege egyszerűnek, könnyűnek van titulálva, én mégis azt mondom, hogy teljesen kezdő túrázónak jól fel kell kötnie a nadrágot, ha ezen az úton elindul. Elég hosszan kellett felfelé (viszonylag meredeken) menni, lefelé pedig néhol sok-sok követ kerülgetve, időnként a síkosra kijárt ösvényen lefelé, nem könnyű haladni. Egy túrabot hasznos lehet felfelé és lefelé jövet is.
  • vízlelőhely nem volt,
Indulás
Csodaszép, napsütéses, 15 fok körüli, március végi napon, egy újabb Nógrád megyei szépséget akartunk meghódítani. 
Gödöllőről indultunk az M3-as autópályán Hatvan irányába. Majd a 21-es útra kell letérni Pásztó felé. Nagyjából 45 perc alatt oda is értünk Mátraszőlősre. 

A túra kiinduló pontja, ahonnan már gyalogosan vitt tovább az utunk, MÁTRASZŐLŐS. 

A központban, ennél a szobornál parkoltunk le.
Matraszolos
Vele szemben, a másik oldalon van egy útbaigazító tábla, , sőt még az országos kékkörről is találhatunk olvasnivalót.
utbaiagzito tablakekkor          
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az autót otthagyva, hátizsákkal felszerelkezve, ezen a  szép zöld korláttal “megtámogatott” úton indultunk el, a templom irányába. korlat2
 
Hamarosan a templomot is elértük….templom scaled e1617793685483
 
A játék az kell!!! Mindenhol-Bárhol!!! Babo2
 
A templom, majd a temető mellett elhaladva, kisvártatva el is kanyarodtunk balra, egy földútra. Majd innen a legelők mellett haladtunk tovább. Nyáron a nagy melegben nem ajánlom ezt az útvonalat, mert egy apró, pici árnyék sincs. 
 
legelok
bogarNagyjából fél órát sétáltunk ezen a vidéken….
latkep
 
Egyszer csak egy sorompó keresztezte utunkat, ami mellett persze gyalogosan ellehet menni, csak az autókat szándékozik távol tartani az erdőtől….
A sorompó után, ezen a jelzésen haladunk tovább. A neve: Kék Mária-út. (Fentebb találsz leírást róla)
jelzes
Most még annyira nem látványos az erdő, hiszen az őszi lehullott levelek takarják a földet. A fák még nem öltötték fel tavaszi “ruhájukat”, de én úgy gondolom, hogy a természet minden évszakban csodás!!!
 
A túra szereplői: BabóBabo
 
AzUram és Chappy
AzUram
 
Magam sem tudom miért, talán “csak” azért mert szép, de szerelmese vagyok a mohának. Mohának a fán, a földön, a köveken, sziklákon……bárhol…. Ezen a túránkon rengeteg mohás felület volt, legszívesebben mindet lefotóztam volna.
 
moha3 moha2 moha
 
 
 
 
 
Ti is szépnek látjátok??? Persze a fotó nem tudja visszaadni ugyanazt a látványt, amit a szemünk a helyszínen tapasztal, de számomra így is gyönyörű!!!!
 
moha4
 
 
 
 
 
 
Tudom, hogy gyermeke válogatja, hogy mennyire szeret gyalogolni, túrázni.kilato Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Babót kicsi kora óta visszük, hosszabb, rövidebb utakra, így mondhatjuk, hogy edzve van. Viszont ez a túra, majdnem kifogott rajta. Felfelé a kilátóig is erőltetett menet volt, több alkalommal is meg-megálltunk, hagytuk, hogy egy kicsit kedvére játsszon, “lövöldözzön”. Igyekeztünk motiválni, hogy már csak ennyi, meg annyi az a szakasz amit felfelé kell megtenni, illetve, hogy várja fent egy kincses láda…(geocaching). A végén, amikor már láttuk, hogy a kilátó ott van előttünk, már csak egy rövid szakaszt kell megtennünk, annyira megtáltosodott, hogy szabályosan felszaladt… kilato 2
A kilátó mellett van lehetőség elfogyasztani a magunkkal hozott elemózsiát a kitett padokon, asztalokon, sőt még tűzrakóhely is van, ahol ha hozunk egy kis szalonnát, azt is megsüthetjük.
 
Tériszonyos vagyok, így erősen gondolkodtam, hogy felmerjek-e menni. Arról nem is beszélve, hogy míg odalent szinte semmi szél nem volt, odafent lévők haját rendesen összeborzolta…..
Végül úgy döntöttem, hogy nem azért tettem meg ezt a hosszú utat, ami valójában nem is volt olyan hosszú, hiszen “csak” 5.5 km volt, viszont az szinte végig felfelé vezetett, hogy itt adjam fel. Na, akkor gyerünk!!!!
Több szintje is van a kilátónak, ahol meglehet állni és lehet fotókat készíteni, de a legtetején a legpazarabb a kilátás. Még most is magával ragadó volt, pedig nem volt teljesen tiszta az idő.tepke2 kilatas tepke3 tepke4 tepke5
 
apa
 
tepke6
A kilátó 22,4 m magas és szó szerint festői a látvány. 
Amíg mi fent csodáltuk a látványt, Chappy és a gazdi odalent szeretgették egymást.Babo es Chappy Babo es Chappy2

Palinkas Gabor

 
 
A pad ami mellett elfogyasztottuk a kis elemózsiánkat, megláttam ezt a kis emléktáblát. Persze, hogy kíváncsi lettem rá, hogy ki is volt Pálinkás Gábor, akinek a tiszteletére kikerült ez a kis emléktábla. Hazaérve utána is néztem. (fentebb a Cserhát, Nógrád megye, és a Mária út mellett elolvashatjátok ki volt Pálinkás Gábor)
 
 
 
 
A kilátó alatt, még egy információs tábla is segíti a kirándulókat, hogy merre-mit és hány kilométerre találhatnak. Itt tette fel AzUram a kérdést, hogy ugyanazon az úton megyünk vissza, vagy egy másikon??? Na ekkor hibáztam a legnagyobbat, mert azt mondtam, hogy menjünk inkább másikon, az sem baj, ha kicsit hosszabb lesz. Persze azt nem gondoltam, hogy 7.8 km lesz a lefelé vezető út (mondjuk volt benne némi eltévedés is). A Mátraszőlős felirat feletti úton mentünk fel a kilátóhoz, és a girbe-gúrbán pedig vissza. Láthatóan sokkal hosszabb…tepke carto
 
Egy rövid szakaszon egymás mellett halad a felfelé és a lefelé vezető út is, de azután szétválik. A kék jelzésen kell lefelé menni, ami nem is mindig lefelé megy. Babó ezen háborodott fel, hogy ha végig felfelé mentünk amíg felértünk a kilátóig, akkor most, hogy visszafelé megyünk, miért nem lefelé kell menni folyamatosan??? kek jelzes
Én mindig lemaradtam, mivel állandóan megláttam valamit, amit megkellett örökíteni.virag ag katica korhadt fa
 
fasarga virag
Nem olyan mintha egy röfi feje lenne???rofi
 

Visszafelé menet érintettük a hegység két legmagasabb pontját a Purga-t 575 m és a Macska-hegyet 574 m, (na ezért kellett még így is felfelé menni, holott elvileg már lefelé kellett volna, hogy haladjunk), de sajnos innen nincs semmilyen kilátás. Így haladtunk tovább, amíg egy csodaszép kilátást adó helyhez nem értünk. Itt csak néhány fotó erejéig álltunk meg.kilatas2 kilatas3 kilatas4

Miután eljutottunk a Garábi-nyeregig, onnan már a K+ jelzésen kellett tovább menetelnünk. Amikor már azt gondoltuk, hogy már biztosan itt a túra vége, és ott a fákon túl, már vissza is érkeztünk a kiinduló ponthoz, akkor voltunk a visszafelé vezető út kicsit több mint a felénél a Zsák-fai legelőnél.Zsak fai legelo

Már Babó is, meg én is nagyon fáradtak voltunk, így megszavaztunk egy rövidítést, amiből végül egy eltévedés lett. Itt egy “picit” veszítettünk a lelkesedésből, sőt talán inkább azt mondanám, hogy elkeseredtünk, mert még mindig 3,5 km volt hátra. 

Végül ha visszagondolok az egészre, annak mégis örülök, hogy nem a rövidebb úton mentünk vissza, mert még ezen a hátralévő szakaszon is láttunk érdekességeket. Mint pl: 

Függő kő:

fuggo ko

fuggo ko2

Függő-kői-barlang (fentebb olvashatsz róla)

barlang

a Vörösbánya udvara

Vorosbanya

A víztározóhoz érve, bátran kimerem mondani, hogy mindannyian fellélegeztünk, mert innen már tényleg csak pár méterre volt az autónk, de azt hiszem, ilyen hosszúnak még sohasem tűnt az a néhány méter.

viztarozo

Ahogyan a túránk elejét, illetve majdnem elejét, sorompó jelezte, úgy a túránk végét is.

sorompo

Ilyen hosszú túrán még nem vettünk részt, viszont mindannyian nagyon büszkék voltunk a végén mind magunkra, mind pedig a családunk többi tagjára. Az ilyen kihívások kovácsolják össze igazán a kis családi csapatunkat. Hazafelé a naplemente még megajándékozott egy kis szépséggel bennünket.

hazafele

Kérlek „oszd” meg, ha tetszett az írásom. Neked „csak” egy kattintás, ami nekem a jövőm szempontjából egy új kezdet lehet.

90 / 100

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük