Lelki Egészség Világnapja – A lélek tükrében
Október 10-én a világ a lélekre figyel. Arra a láthatatlan részünkre, amely néha túlcsendes, máskor fájón hangos, de mindig ott van – bennünk.
A Lelki Egészség Világnapja emlékeztet: nemcsak a testünknek van szüksége ápolásra, hanem annak is, ami mindent éltet. A lelkünknek. Ebben az írásban arról mesélek, mit is jelent valójában a lelki egészség – és hogyan tanulhatjuk meg újra meghallani a lélek halk, de igaz hangját.
Ákosék iskolája az Európa 2000 Gimnázium csatlakozott a Millió Lépés az Iskoládért kezdeményezéshez, amiben lehetőség van a szülőknek is bekapcsolódni. Természetes volt számomra, hogy mivel már május óta gyűjtöm a lépéseimet (már 2 253 259 lépésnél tartok), bekapcsolódom ebbe a kezdeményezésbe is, hozzásegítve ezzel az iskolát, azon belül is a 10. b osztályt, hogy jobb eredményt érjenek el. Ez az applikáció hívta fel a figyelmemet, hogy ma van a LELKI EGÉSZSÉG VILÁGNAPJA.
Mit is jelent ez?
A Lelki Egészség Világnapját (angolul World Mental Health Day) október 10-én tartják világszerte. 
Ezt a napot 1992-ben indította útjára a Mentális Egészség Világszövetség (World Federation for Mental Health) azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a mentális egészség fontosságára, és csökkentse a lelki betegségekkel kapcsolatos stigmatizációt.
A nap üzenete
A lelki egészség nem csupán a mentális betegségek hiányát jelenti, hanem:
a belső egyensúlyt, önelfogadást és rugalmasságot,
azt, hogy képesek vagyunk megküzdeni a stresszel,
és megtalálni az örömöt, a kapcsolódást, a jelentést az életünkben.
Minden évnek van témája
Minden évben más téma kerül a középpontba, például:
„A mentális egészség alapvető emberi jog” (2023)
„Lelki egészség mindenkinek: Tegyünk érte együtt” (2022)
„Egy világ, ahol a mentális egészség mindenkié” (2021)
A 2025-ös hivatalos téma még nem mindenhol került kihirdetésre, de a globális irányvonal a közösségi támogatás, az empátia és a prevenció felé mutat.
„Nem vagyunk gépek, amiket újra lehet indítani. De meg tudjuk tanulni, hogyan töltsük fel újra a lelkünket.”
– ismeretlen szerző
Mit jelent a lelki egészség?
Az emberi lélek láthatatlan, mégis meghatározza, hogyan éljük meg a mindennapokat, hogyan szeretünk, hogyan bocsátunk meg, és hogyan találunk vissza a békénkhez. A Lelki Egészség Világnapja arra emlékeztet bennünket, hogy testünk mellett a lelkünkről is gondoskodni kell – mert csak így lehetünk valóban egészségesek.
A lelki egészség nem azt jelenti, hogy mindig minden rendben van, hogy mindig derűsek vagyunk. Volt egy időszak az életemben, amikor minden nap azt mantráztam, hogy: “VILÁGOMBAN MINDEN RENDBEN VAN”. Mivel azt hittem, hogy ha elégszer elmondom, akkor majd egyszer úgy is fogom érezni. Persze nem lett így, rá kellett jöjjek, hogy sokkal inkább azon múlik a lelkem egészsége, hogy képes vagyok megbirkózni az élet hullámzásaival, megtalálni az egyensúlyt, és újra és újra visszatérni önmagamhoz, még akkor is, ha az élet időnként felborítja a terveimet.
A lelki egészség az érzelmi rugalmasság, az önismeret, önreflexió, önelfogadás, életöröm, az empátia, és a kapcsolódás képessége.
Mi maga a lélek?
Felnőttként találkoztam életem során először azzal a gondolattal, hogy nem “csak” hús – vér emberek vagyunk, hanem emellett még van lelkünk és szellemünk is. Nem volt ezt egyszerű elfogadni és teljesen megdöbbentem azon, hogy már Janus Pannonius aki az 1400-as évek közepén élt és alkotott, a Saját lelkéhez című versében arról ír, hogy miközben a halállal néz szembe a lélekről elmélkedik (Áki tanulja ezt most 10. osztályban). Szóval ez a filozófiai irányzat egyáltalán nem a modern kor elmélete. Sőt ebből is látszik, hogy az embereket mindig is foglalkoztatta a mulandóság, a lét és nemlét, valamint a lélek sorsának a kérdése. Bíznunk kell abban, hogy ha a sorsunk most nem is jó, később valami jobb vár ránk.
Ennek a gondolatmenetnek a tükrében a lélek az a finom szövet, ami összeköti a testet és a szellemet. Nem látható, mégis érezzük, ha valami nincs rendben vele. A lélekben lakik az érzés, az emlék, a vágy, a szeretet – mindaz, amitől igazán emberek vagyunk. Egy csendes belső tér, ahol minden elcsendesedik, ha figyelünk rá. Ott van, amikor szeretsz. Ott van, amikor félsz. Ott van, amikor elengedsz, és amikor újrakezdesz.
A lélek a legőszintébb részünk – és akkor érzi jól magát, ha meghalljuk a hangját.
Felmerül a kérdés, hogyan érzi magát az, aki lelkileg egészséges?
A lelkileg egészséges ember:
A lelkileg egészséges ember nem tökéletes, csak jól van önmagával.
azt hiszem ezzel nagyjából el is mondtam mindent, hogy ki is az, aki lelkileg egészséges. Picit bővítsük azért:
nem fél megélni az érzéseit,
tud sírni, de tud nevetni is,
ha “elesik”, tud segítséget kérni.
van benne derű, bizalom és kíváncsiság,
nem fél a változástól, mert tudja, hogy az élet vele együtt áramlik.
képes szeretni és elfogadni – önmagát is.
Nem tökéletes, hanem jelen van.
Az ilyen emberből nyugalom és hit sugárzik – még akkor is, ha épp vihar van körülötte.
Mit jelent, ha valaki lelkileg nincs jól?
Előfordul velem, hogy időnként minden különösebb ok nélkül is végtelenül fáradtnak érzem magam. Erőt vesz rajtam egy olyan érzés, amiben még a puszta létezés is fáj. Kezdetben azt hittem, hogy biztosan valami betegség kerülget, vagy a változókor “áldásos” hatása… Később rájöttem, hogy valójában nem a testem fáradt, hanem én úgy fogalmaztam meg, hogy: BELÜL FÁJ. Ami annyit jelent számomra, hogy teljesen lemerültem, mint egy elem, amikor elfogyott belőle a kraft és töltőre kell tenni.
Be kellett látnom, hogy a lelkem fáradt el, a monotonitástól, a napok egyhangúságától, a nincs időm arra, amire szeretném, hogy legyen időmtől vagy amikor nem volt lehetőségem magamban lenni. Nem csak a testünk, de a lélek is elfáradhat, ha nem figyelünk rá. Ha sokáig feszültségben, rohanásban, elfojtásban élünk, a test és a lélek is jelezni kezd. A lelkileg kimerült ember gyakran:
ingerlékeny vagy épp közönyös,
nehezen alszik,
elbizonytalanodik, elveszíti az örömérzetet,
nehezen kapcsolódik másokhoz – és önmagához is.
Ez nem gyengeség. Ez segélykiáltás.
A lélek így kéri: „lassíts, figyelj rám, hadd lélegezzek újra.
Mit tehetünk a lelkünk egészségéért?
Adjunk időt a csendre. A lélek nem tud “zajban” gyógyulni
Mozogjunk – mert a test mozdulásával a lélek is mozdul.
Beszélgessünk – mert a kimondott, őszinte szavak többet gyógyítanak, mint bármilyen terápia.
Alkossunk, írjunk, táncoljunk – mert a lélek az önkifejezésből táplálkozik.
Kérjünk segítséget, ha szükséges – mert a lelki egészség közös felelősség, nem egyedül vívott csata.
A lelki egészség nem állapot, hanem folyamatos gondozás.
Lelki egészség és a boldogság kapcsolata.
Sokáig azt hittem, hogy a boldogság egy cél, amit el kell érnem, ezért sok – sok könyvet elolvastam ebben a témában. Azt gondoltam, hogy a boldogság olyan, mint amikor elindulunk valahová, egy helyre, ahová majd egyszer megérkezem, ha elég kitartó leszek és sikeres vagy épp szerethetők leszek. De rá kellett jönnöm, hogy a boldogság nem az út végén vár, hanem az úton születik meg – akkor, amikor belül rend van.
A boldogság tehát nem a cél, hanem a következmény:
az önelfogadás, a hit, a hála, a kapcsolódás, a mozgás, a gondoskodás és a belső béke csendes gyümölcse.
A lelkileg egészséges ember boldogsága nem harsány. Nem attól függ, hogy mi történik vele – hanem attól, hogy hogyan viszonyul ahhoz, ami történik. Ez az a fajta boldogság, ami nem múlik el egy rossz nap után. Ami nem kívülről jön, hanem belülről árad.
Ha felteszed magadnak azt a kérdést, hogy: Van-e összefüggés a lelki egészség és a boldogság között? Mi jut először eszedbe válaszként????
Az én véleményem az, hogy IGEN, nagyon is mély összefüggés van. Mert szerintem a lelki egészség a boldogság alapja, nem fordítva.
Amikor jól vagyunk belül, a boldogság nem cél lesz, hanem természetes állapot – egyfajta belső béke, nem pillanatnyi eufória, hanem halk tartós derű, ami nem függ a körülményektől.
A belső egyensúly azt jelenti, hogy nem sodródunk el teljesen sem a fájdalomban, sem az örömben – hanem megtaláljuk azt a finom középpontot, ahová mindig visszatérhetünk.
Ákiék kaptak egy nagyon érdekes feladatot rajzórán, amit most én is feladok nektek, persze csak ha van kedvetek hozzá. Hiszem, hogy mindannyiunk lelkében ott rejtőzik egy kert, ahol újra és újra erőre kapunk. Rajzold meg a sajátodat – és nézd meg, mit üzen.
A feladat, hogy rajzoljátok le a ti belső kerteteket. Ez egy kiváló önismereti, önreflexiós feladat. Munkára fel!!! Ha van kedvetek küldjétek el a rajzot erre az email címre és ha hozzájárultok a cikk végére ki is teszem.
„A lelkünk akkor gyógyul, amikor figyelmet és szeretetet kap.”
– Ms Hortensia
Van összefüggés a lelki egészség és az életkor között?
Ti mit gondoltok?
Ahogy telnek az évek, a lélek is formálódik. A fiatal években gyakran a külvilág határoz meg minket – az, hogy mit gondolnak rólunk, milyen szerepekben látjuk magunkat, és mennyi visszajelzést kapunk. A figyelmünk akkor még inkább kifelé irányul: szeretnénk megfelelni, bizonyítani, szeretve lenni.
Ebben az időszakban a lelki egészség arról szól, hogy megtanuljuk, kik is vagyunk valójában, és hogyan álljunk meg a világban úgy, hogy közben önmagunk maradjunk.
A középkor éveiben – amikor már sok tapasztalat, öröm és fájdalom is mögöttünk van – a lélek elkezd mélyebbre nézni.
Több bennünk a türelem, az elfogadás, és lassan megértjük: nem kell mindig erősnek lenni.
A lelki egészség ilyenkor már nem a teljesítményben vagy a külső sikerekben mérhető, hanem abban, hogy tudunk-e nyugalmat találni a változás közepette.
Sokszor épp ekkor kezdjük felismerni, hogy a sebek nem gyengítenek – hanem bölcsebbé tesznek.
Az idősebb kor a lélek aranykora lehet.
Ekkor már nem akarunk mindenre választ, sem mindenkit meggyőzni. Megértjük, hogy az élet legfontosabb kérdéseire nem logikával, hanem szívvel találunk feleletet.
A lelki egészség ilyenkor a megbékélés művészete: elengedni, ami már nem a miénk, és hálával nézni arra, ami mégis megmaradt.
Minden életkor a lélek új fejezete.
A húszas évek az útkeresés, a negyvenes az önazonosság, az ötvenes a megértés, a hatvanas és azon túl pedig a belső béke időszaka lehet.
És ha figyelünk, a lélek minden korban új arcát mutatja – hol kíváncsi gyermekként, hol gondoskodó anyaként, hol bölcs tanítóként.
Az életkor nem gyengíti, hanem gazdagítja a lelki egészséget – ha hajlandóak vagyunk tanulni a tapasztalatainkból.
Lelki egészség és mozgás kapcsolata.
A saját bőrömön tapasztalom már egy jó ideje, hogy azáltal, hogy rendszeresen edzem, sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok lelkileg is. Szóval bátran kimerem jelenteni, hogy szoros kapcsolat van a mozgás és a lelki egészség között.
A mozgás endorfint termel, de ennél is fontosabb: kapcsolatot teremt a testünkkel.
A mozgás nemcsak a testet edzi, hanem a lelket is. Amikor futunk, úszunk, sétálunk vagy táncolunk, a test energiát ad a léleknek.
A mozgás ritmusában a gondolatok is lelassulnak, a feszültség oldódik, és megjelenik az a tiszta érzés:
„Jól vagyok, élek.”
Lelki egészség és táplálkozás kapcsolata
Amit eszel, azzá leszel” – tartja a mondás, és ez a lélekre is igaz. A tiszta, természetes, szeretettel készült étel harmonizálja a testet és a lelket.
A test és a lélek között finom híd húzódik, és ezen a hídon az egyik legfontosabb üzenet, amit nap mint nap küldünk magunknak, az az, amit megeszünk. Nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, hogyan. A sietség, a feszültség, az elnyomott érzelmek mind ott vannak az étkezéseinkben, ha nem figyelünk — és ugyanígy ott lehet a szeretet, a béke és a hála is, ha tudatosan jelen vagyunk.
A szeretettel készült étel több, mint tápanyag: energiát és törődést közvetít.
Amikor megmosol egy almát, amikor kavargatod a levesedet, amikor megterítesz egy asztalt — a lélek érzi, hogy figyelmet kap.
A tudatos táplálkozás nemcsak a testedet erősíti, hanem üzenetet küld önmagadnak:
„Értékes vagyok. Megérdemlem, hogy jól bánjanak velem.”
A modern kutatások is alátámasztják, amit a régiek ösztönösen tudtak: a bélrendszer és az agy között állandó kommunikáció zajlik. A bél mikrobiomja hat a hangulatunkra, a szorongásra, a mentális egyensúlyra – vagyis a „második agyunk” a lelki állapotunk kulcsa is. Ha a testünkben rend van, az nyugalmat, tisztaságot és stabilitást hoz a lélekbe.
De a táplálkozás lelki oldala ennél is finomabb:
Ha kapkodva eszel, a tested a rohanást érzékeli, nem a táplálást.
Ha bűntudattal eszel, a lelked elutasítást tanul, nem örömöt.
Ha viszont figyelmesen, hálával eszel, akkor minden falat emlékeztet: jelen vagy.
Az étkezés így válhat lelki rituálévá.
Egy csésze meleg tea csendben, egy szelet gyümölcs tudatos ízlelése, egy közös vacsora szeretetteljes beszélgetéssel — ezek mind a lelki egészség apró szertartásai.
A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy mit egyek, hanem az, hogy hogyan bánok magammal, amikor eszem. Mert amit a testbe viszünk, az végül a lélekhez is eljut.
Hogyan változik meg a lelki egészség a menopauza idején?
A menopauza ideje nem csupán testi változás, hanem mély lelki átalakulás is. Ez az életszakasz sok nő számára olyan, mintha egy új fejezet nyílna – egyszerre kihívás és lehetőség. A test változásaival együtt a lélek is új kérdéseket kezd feltenni:
Ki vagyok most? Milyen nővé válok? Mi maradt bennem élő, és mi az, amit már elengedhetek? Ki vagyok, ha már nem az anyaság vagy a fiatalság határoz meg?
A hormonális hullámzások nemcsak a testet, hanem az érzelmeket is megmozgatják. Előfordulhat, hogy érzékenyebbé, sebezhetőbbé válunk, vagy éppen ellenkezőleg: erősebben érezzük a határainkat, mint valaha. A lelki egészség szempontjából ez az időszak nem a veszteségről, hanem az átalakulásról szól. A nő ilyenkor már nemcsak másokat gondoz, hanem – talán először igazán – önmagát is.
A menopauza lelki szintje a visszatérés önmagunkhoz.
Lecsendesedik a külső zaj: kevesebb az elvárás, a bizonyítás, a megfelelés. A fókusz befelé fordul. És ebben a csendben megszólal egy új hang – a belső bölcsesség, amely addig türelmesen várt. Sokan ilyenkor érzik először, hogy nem kell többé szerepeket játszani. A női lélek ilyenkor leveti a rétegeket, és előbújik a valódi én – tisztán, csendesen, erősen.
A lelki egészség ebben az életszakaszban nem a fiatalság megőrzését jelenti, hanem az érettség elfogadását. Az élet tapasztalatai itt már nem terhet, hanem kincset jelentenek: mindazt, amit megéltünk, most tudásként, bölcsességként és együttérzésként viszünk tovább.
Ez az időszak lehet a legmélyebb önismeret és a legnagyobb szabadság ideje – ha megengedjük magunknak.
“A menopauza nem a nőiség vége, hanem annak új arca.
A csendes erő, a bölcs szeretet, az önazonosság kora.”
– Ms Hortensia
A Lelki Egészség Világnapja nemcsak egy dátum a naptárban, hanem emlékeztető: a lelkünk is törődést kér. Ma adjunk neki figyelmet, szeretetet, mozgást, csendet – és azt a finom belső mosolyt, ami akkor születik meg, amikor végre jól vagyunk önmagunkkal.
Ez is érdekelhet
Új életet adunk a bútorainknak
Mi köze a járda szigeteknek az Azori-szigetekhez?
