Egy klassz nap, klassz élményekkel.
Tartalomjegyzék
Ismét egy mesével szeretnék indítani.
Egy skót hercegkisasszony és egy magyar főúr mesébe illő szerelmének története a XIX. század végéről, aminek Keszthely annyi mindent köszönhet. Monaco vagy Keszthely? A kérdés nem lehet kérdés.
Ahogy haladt a gróf hintója Monaco felé, egyre hevesebben dobogott a szíve. A keblében őrzött levél égette bőrét. Hányszor elolvasta már! A végső búcsú minden egyes szavát fel tudta idézni. A betűk itt-ott elmosódtak, és ő számtalanszor megcsókolta ezeket az elmosódott betűket, hiszen tudta, a leány könnyei áztatták el azokat. A leány könnyei, melyek hasztalanul patakzottak, nem hatották meg az atyát:
- Nem fogsz hozzámenni ahhoz a magyar grófocskához! Ne feledd, hogy ereidben európai uralkodók vére csörgedezik! A monacói herceg felesége leszel!
A fiatalok álma ezzel szertefoszlott. Emlékek maradtak csupán az édes órák, a közös táncok, a vadászatokon váltott titkos pillantások. Festetics Tasziló hamarosan befejezte angliai tanulmányútját, és hazatért Magyarországra, Lady Mary-Victoria Douglas Hamilton, a skót hercegkisasszony pedig hozzáment a monacói trónörököshöz, Alberthez.
A hintó lassan elérte Monacót, és Tasziló lázas izgalommal várta a nagy találkozást. Milyen lehet most Mary? A monacói hercegné…
Amikor meglátta, szíve összeszorult. Mary sápadt volt és szomorú. Fáradt mosollyal hallgatott egy idős urat, de hiányzott belőle az a tűz, sugárzás, ami Taszilót annak idején levette a lábáról. Amikor észrevette a grófot, halvány pír öntötte el arcát, de rögtön el is fordította fejét.
Tasziló alig várta, hogy a közelébe jusson, de a hercegnét körülrajongták a vendégek, s nem tudta úgy megközelíteni, hogy csak magukban legyenek. Végül mégis sikerült egy ablak kiszögellésénél pár pillanatra elkapnia.
- Miért jött ide? – suttogta. – Hogy lássa a szenvedésemet?
- Látnom kellett a szemét, az ajkait, a haja ragyogását…
- Ragyogás? Nem vagyok az, aki voltam. Albert tönkretesz, megaláz – szemei könnyel teltek meg. – Menjen innen messzire! Vigye magával édes álmaimat, és keressen magának egy olyan nőt, aki boldoggá tudja tenni!
Vacsorához hívták őket, és Tasziló már nem tudott többet beszélni a hercegnével. Szemével az asztalnál állandóan kereste tekintetét, de a hercegné gondosan kerülte a találkozást.
Később az urak elvonultak, és a gróf is követte őket. Hallotta is, nem is, amit beszéltek, vadászatról, kártyacsatákról, háborúkról, szivarról, de gondolatai csak Mary körül jártak. Egyszer csak meghallotta a nevét.
- Mary nagyon szeret a tengerben fürdeni – Albert volt az, a férje. – Éjszaka, amikor nem látja senki, elmerül a habokban. Olyan, mint egy sellő!
- Gyönyörű lehet valóban!
- Az, az – helyeselt Albert. – A keblei mint Afroditéé!
Tasziló azt hitte, nem hall jól. A hitveséről beszél a herceg? Úgy, ahogy egy kéjnőről szokás? „Albert tönkretesz, megaláz” – hallotta magában a drága hangot. És megértette, mire gondolt Mary. Hogy mondhat el ilyet bensőséges titkot hitveséről a herceg?
- Urak, én nem vagyok irigy, ha látni szeretnétek egy tengeri istennőt, kövessetek!
Tasziló ezt már nem tudta elviselni.
- Nem tehetjük ezt egy tisztes asszonnyal! Nem leshetjük meg ilyen illetlen módon!
Albert csak kacagott.
- Nicsak, a szigorú magyar gróf! Ne legyen már olyan maradi!
De tovább mégsem erőltette a dolgot, a beszélgetés és mulatság más irányba terelődött.
A gróf úgy hagyta el a palotát, hogy nem látta már Maryt. De szívébe beleégett a boldogtalan asszony képe. S kitöltötte azt egészen.
Amikor ismét hazatért, hiába vették körbe gyönyörűbbnél gyönyörűbb leányok, Tasziló rájuk sem nézett. Pedig sok úriasszony szerette volna vejének tudni a gazdag Festetics-örököst, ki nemcsak apjától, de gyermektelen nagybátyjától is hatalmas uradalmak várományosa volt.
És Tasziló szívében közben újra éledt a remény. Megtudta, hogy Mary elhagyta Monacót, édesanyjához menekült Baden-Badenbe, s ott hozta világra Albert gyermekét.
Tíz hosszú év következett ezután. Tasziló életének fénypontját a levelek jelentették, melyek egyre melegebb hangúak és bizalmasabbak voltak. S eljött az utolsó levél, amire mindketten oly régóta vágytak! A levél, amelyben hírül adta Mary, hogy a Szentszék érvénytelenítette a házasságát.
A csendes budapesti esküvő után nem sokkal Keszthelyre utazott a házaspár. Maryt már ekkor elkápráztatta a vidék bája, és alig várta, hogy odaköltözzenek. Három évvel később, 1883-ban férje megörökölte a Festetics birtokokat, és elkezdték a kastély és az uradalom átalakítását. Olyan helyet akartak létrehozni, mely méltóképpen fogadhatja Mary királyi rokonait is. A páratlan fényűzés, a gyönyörűen karbantartott birtok és az európai hírű fenékpusztai lovasiskola el is kápráztatott mindenkit! Így a walesi herceget, Rudolfot, Ferenc Ferdinándot és Albert szász herceget is. A negyvenkét éven át tartó boldog szerelem emlékével, melyet négy gyermek tett teljessé, a mai napig találkozhatunk Keszthelyen és környékén. Forrás: innen
Ebből a meséből már ki is találhattátok, hogy Keszthelyre szeretnélek invitálni titeket.
Kezdjük is azzal, hogy megismerjük
Keszthely történetét
Az őskor
Az átmeneti kőkor egykori településeit ma feltehetően víz borítja, de Kr.e. 6000 tájától, az újkőkortól kezdődően leletek, telepjelenségek és temetkezések sora bizonyítja az ember jelenlétét. A város területéről több mint 80 régészeti lelőhely ismert……..
A XX. század
A 20. század elején, az első világháborúig töretlen volt az idegenforgalom látványos fejlődése. Ebben szerepet játszott, hogy a hévízi termáltó környéke még nem épült ki, és a hévízi vendégek többsége Keszthelyen szállt meg. Új szállodák és vendéglők nyitották meg kapuikat, új villaépületek épültek, de a polgárok többsége foglakozott szobakiadással. A Fő tér is megváltozott, sétatérré alakították, 1902-ben felavatták Festetics György szobrát, majd elkészült az “Uránia” színház, az első mozi. A város megközelítését segítette, hogy 1903-ban elkészült a Keszthely-Tapolca vasútvonal. Az állomásépületet ekkor helyezték át a mai helyére. Közelében rövidesen felépült a város egyik legszebb szecessziós épülete, a “Resti”, amit a 80-as években sajnos lebontottak.
A világháborút és a Trianoni békeszerződést követő, az országot sújtó gazdasági válság csak rövid ideig éreztette hatását Keszthelyen. A Helikoni Ünnepségek megkésett centenáriumi rendezvényén avatták fel a parkban a Helikon emlékművet, ami a város egyik jelképévé lett.
Ha szeretnétek a teljes történetet elolvasni, akkor kattintsatok IDE.
Még meg sem érkezünk Keszthelyre, máris lenyűgöző látványban lehet részünk. Sokszor jártam már Keszthelyen, és mindig megcsodáltam a Feketefenyőkből álló fasort, de csak most álltam itt meg először. Igazán különleges hangulata van az egésznek. Picit utána is olvastam, hogy mit tudhatunk róla. Íme:
Feketefenyő fasor
A Keszthelytől Balatonszentgyörgyre kivezető 71-es úttal párhuzamosan futó, az egykori Festetics majornál a kocsizó–lovagló utat szegélyezi ez a kettős feketefenyőfasor, mely egy a területből kiemelkedő domborulaton, nyílegyenesen vezet a fenékpusztai római romokhoz, majd tovább a Fenékpuszta vasúti megállóhoz. A fasort 1880-ban telepítette az angol származású Hamilton Mária, a monacói herceg elvált felesége, akit később Festetics Tasziló vett nőül. Egyik kedvenc időtöltése a kocsizás volt, hiszen fenékpusztai majorjában angol telivéreket tenyésztettek. A fák ágai – hogy ne akadályozzák a kocsizást – magasra vannak fölnyesve, olykor 4-5 méterre is.
A feketefenyők alkotta egyedülálló Fenyves allén a város nordic walking útvonalat alakított ki. A fejlesztés keretében a pályakijelölésen és tereprendezésen túl sor került pihenőhelyek és információs táblák elhelyezésére is. Az út elhalad a Szendrey Júlia emlékház mellett.
Egy kis séta után, ismét autóba ültem, és meg sem álltam Keszthely belvárosáig. A Georgikon utcában sikerült leparkolnom, és alig néhány lépés után, máris egy jó kis múzeumra lettem figyelmes. Ha ide egyszer azUram beszabadulhatna…….. szerintem jó néhány órára kereshetnék magamnak más elfoglaltságot.
TV és Rádió Múzeum
A Kossuth és Georgikon utcák sarkán található, az 1820-as években épült egykori késő barokk stílusú, fa gerendás magtárépületben Nádler József helyi vállalkozó 2006-ben alapította meg a Rádió és Televízió Múzeumot. Ma már közel 1000 darabos gyűjteményben egyedi ritkaságok is találhatók.
A rádió és tv mûszerész, elektotechnikus Nádler József több mint négy évtizede gyûjti a régi készülékeket és azokhoz kapcsolódó dokumentumokat. A helyi önkormányzat ötven évre használatba adta a három részből álló, 210 m2-es ingatlant, ahol elhelyezhetővé vált mintegy 600 darab, hetven százalékában még ma is mûködőképes mûszaki relikvia. A földszinten félszáz a hőskorból származó Orion, Videoton márkájú készülék került a polcokra. A magtár padlásrészén pedig a rádiók, magnók, lemezjátszók idézik a régi korokat. Az ipartörténeti érdekességeket kínáló kiállítás az 1920-as évek végétől mutatja be a szebbnél szebb remekmûveket, gramofonokat, a tetszetős formájú polírozott dobozba épített mesterremekeket. A látogatókat a harmincas-negyvenes évtizedbe repítik a korabeli hanganyagok és zenék is.
Belépő díj:
- felnőttek: 500 Ft
- gyermek 3-14 éves korig: 300 Ft
Belvárosi múzeumok
Mielőtt a múzeumokba betérnénk, előtte érdemes picit elidőzni a Szerelemfal előtt.
A Népviseletes Babamúzeum korlátjain és egyéb rácsszerkezetén lakatok sorakoznak. Ez a Szerelem Fal. Az épület falában lévő több tucatnyi kazettákban Túri Török Tibor népi életképeket ábrázoló kisplasztikái láthatók, míg a járda taposóvitrinében a történelmi Magyarország népviseletébe öltöztetett szobrok pompáznak, méltó keretet adva a fentiekhez. Mintegy mázsányi zárszerkezet lepi el a falakat. Az idelátogató párok a szerelmi múlhatatlanság reményében fordítják el a kulcsokat az összefűzött lakatokban és remélik, hogy visszatérnek egyszer még Keszthelyre. Forrás: innen
A Babamúzeumban lehet megvásárolni mind a 7 múzeumba a belépőt.
Aktuális nyitvatartás: minden nap 9-17 óráig.
Belvárosi Múzeumok akciója
- Babamúzeum
- Csigaparlament
- Történelmi Panoptikum
- Vidor Játékmúzeum
- Nosztalgia és Giccs Múzeum (nyitva péntektől vasárnapig)
- Kínzó Múzeum – Horrorárium
- Erotikus Panoptikum
EGY BELÉPŐVEL 7 MÚZEUMBA! (péntektől – vasárnapig)
Felnőtt: 3600 Ft/fő
Gyermek: 2600 Ft/fő
A bejárat itt található
A recepciós hölgy nagyon kedves, pontos itinert kaptam róla, hogy hogyan tudom bejárni a múzeumokat. Az első a
Babamúzeum
2009.”PRO CULTURA DÍJ”
Közép-Európában a legnagyobb!
A Történelmi Magyarország 720 népviseletével, három szinten 300m2.
A Múzeum létrehozására leginkább az ösztökélt minket, hogy a magyar embert becsalogatva megismertessük saját népének – a világon egyedülállóan szép – népművészetével, míg a külföldi esetében hiteles tájékoztatást igyekszünk adni arról az országról, ahová érkezett. Ennek nagy szükségét érezzük, mert a hozzánk érkező nyugati nem arra kíváncsi, hogy mennyire tudjuk utánozni őket, hanem arra, hogy milyen ez az ország és (hogy) kik lakják. Sajnos nálunk a nótaszótól hangos magyaros éttermek és a nemzeti karakterünket bemutató rendezvények helyett jobbára ír sörözők, steak-hausok, mazsorettek, pop-cornok, bolíviai indián utcazenészek találhatók. Ez olyan stílustalanság és hagyománytiprás, mintha Karthago falainál Júliánál szerenádozó Rómeóba botlanánk, vagy ha a görög tengerparton tiroli jódlisok fogadnának.
Lépten-nyomon idegen nyelvű feliratokba ütközünk. Az óriásplakátoktól, a termékelnevezésektől kezdve a bolti cégérekig idegen szavak garantálják az érthetetlenséget. Szalonképtelenné kezd válni anyanyelvünk. 1999-ben Pünkösd napján lépett be az első látogató Közép-Európa legnagyobb babamúzeumába. A kerámia és porcelánfejű, -kezű és -lábú babákat textiltestek fogják össze. A történelmi Magyarország népviseleteit, iparos- és polgáröltözeteit közel félezer baba prezentálja. Külön két vitrinbe került a mintegy 120 figurából álló erdélyi gyűjtemény. A kolozsvári Napsugár nevű gyermeklap segítségével pályázatot hirdettünk. Itt különböző díjazásokkal ösztönözve arra kértük az iskolásokat, illetve szülőket, küldjék el falujuk népviseleteit. Az eredmény a legmerészebb várakozásainkat is felülmúlta, mert igen értékes anyag érkezett, melyet később néprajzosokból álló zsűri értékelt. Vélemények szerint ez az utolsó órában történt, mert már ott is letűnőben vannak a népi hagyományok. Erdélynek hihetőleg ez volt ilyen értelemben az utolsó vajúdása. (A többi utódállamban is pályázatot hirdettünk. Pozsonyból, Beregszászról és Újvidékről közel húsz babaruha érkezett.) Nehezen lehet elmozdulni a gazdagon gyöngyhímzett kalotaszegi babacsodáktól és a hétfalusi csángók ünnepi öltözeteinek színkavalkádjától. A torockói párták mívességükkel, a csíki és a háromszéki, gyergyói, gyimesi, valamint kászoni ruhaköltemények színeivel, formáival, eredeti anyagaikkal ejtik bámulatba a látogatókat. A hétköznapi viseletek legmegkapóbb együttese a kászonújfalusi székely család öltözete. Közel 150 éves durva len- és kendervászonból készültek az öltözékek. A takarítólányon kicsiny fapapucs van, kezében felmosóvödör. A guzsaly előtt ülő nagymama, a mezőre igyekvő családfő egyszerű, szegényes öltözéke hűen érzékelteti a múlt munkás hétköznapjait. Újabb meglepetés akkor éri a látogatót, mikor felér a harmadik emeletre és nem az előző két szinten megcsodált babákat, hanem azok házait, templomait és gazdasági épületeit láthatja. A különleges fénytechnikával megvilágított épületegyüttesek a korabeli falvak hangulatát tükrözik. Itt találkozhatunk több mint három tucatnyi festett és faragott székelykapuval, mely a székelyföld lenyűgöző sajátja. Havasi szálák, köznemesi kúriák, csíki- és háromszéki fazsindelyes házak, Somogyból csökölyi nádfedeles porta, Nyitráról svábház, Fertődvidéki tornácos házak, szél- és vízimalmok, taposókutak 1:25 méretarányú – anyagában és formájában is hű – kicsinyítései teszik a látogatókat tér- és időutazóvá. A kultikus építészet is helyet kapott a kiállításon. Kisebbített formában is érzékelhetők a szatmári és máramarosi fatornyos templomok és haranglábak térölelő óriásai. A csíkkozmási erődtemplom védfalai mögé eltemetett papok sírjait is láthatják, kik közel fél évezreden keresztül óvták híveiket a betolakodó tatároktól és törököktől. Török Tibor és fiai helytörténeti jelleggel bemutatják gyűjtésük féltett darabjait, a XVIII. Századi fenékpusztai sószállító Fõnixet (3,2 m hosszú), a Stella nevű luxushajót és Judittát, a szekérszállító kompot, amely Fenék és Bottyán között vitte utasait. A gróf Festetics György által szerződtetett trieszti hajóács – Borni Antal – papíron maradt hadihajója most 200 év után – igaz kicsinyítve – életre kelhetett. Nem hiányzik a gyűjteményből a portyázó törököt jámborító XVI. századi Dunáról lehozott katonai naszád sem. Erdélyben készült el a halászok által a század elején még használatos bödönhajó. Eredeti módon egy fatörzsből faragta a szentegyházi mester. A pompásan felújított közel 200 éves épületben így megláthatjuk nem csak azt, hogy miben laktak és jártak, hanem azt is, hogy mivel közlekedtek őseink a Balatonon. Forrás: innen
Miután a Babamúzeumban mindent tüzetesen megnéztem, a pénztáros hölgy kinyitotta nekem a
Csigamúzeumot-Csigaparlamentet.
CSIGAPARLAMENT a világon egyedülálló 7,5 méter hosszú óriásmakett.
Készítette: Miskei Ilona néni, aki 1920-ban született, és 1975-tól 14 éven át 4.5 millió pannon-tengeri csiga felhasználásával felépítette a világon egyedülálló makettjét. Az ország különböző bányáiból származó 28 millió éves őstengeri maradványokat a parlament díszítéseit utánozva válogatta. 1999-ben külföldi vevőket elutasítva, a keszthelyi Viselettörténeti Múzeum gondjaira bízta.
Magyarország nemzeti azonosságtudatának és büszkeségének egyik szimbóluma. A neogótikus épületet a Millennium évében – 1896 – avatják fel. Tervezője: Steindl Imre. A külső homlokzaton a magyar uralkodók, az erdélyi fejedelmek és híres hadvezérek szobrait helyezték el (88 db). Az ablakok fölött híres családok címereit találjuk. Elkészültekor a világ egyik legnagyobb épülete volt. 1000 ember 17 éven át építette 40 millió nagyméretű tégla és 55.000 faragott kő került beépítésre. Az első hazai távfűtés itt készült el (200 m-re van a kazánház). A légcserét a csillárokba épített szívóberendezések biztosítják. A tervező az átadás előtt néhány héttel meghalt, betegsége alatt hordágyon vitette magát a készülő épületben. Az aranyozáshoz 40 kg 22 karátos aranyat használtak fel. Csúcsán 40 évig 3 m átlójú 3 q súlyú vörös csillag volt látható.
Belsejében: 10 udvar, 29 lépcsőház 20 km hosszan, 691 terem van
Az épület hossza: 268 m
Magassága: 96m
Alapterülete: 17.500 m2
Elkápráztatott az a hihetetlen türelem, kitartás amivel Ilonka néni a Csigaparlamentet elkészítette.
A varázslat után következett a rémüldözés a
Horrorárium és Kínzó Múzeumban
Fél évezred kínzásai a Középkortól az Újkorig,Távol-Kelettől Amerikáig viaszfigurák és képillusztrációk segítségével mutatja be a középkor kínzásait. Láthatóak a sötét középkor tortúrái, a németalföldi, francia, japán módszerek, de találkozhatunk Drakulával és a csejtei Báthori Erzsébet szadizmusával is.A korabeli dokumentumok alapján elkészített eszközök hűen tükrözik a korábbi századok kegyetlenkedéseit. Forrás: innen
Itt is egyedül sétáltam körbe, rajtam kívül nem volt bent senki, aki kíváncsi lett volna egy kis borzongásra. Mígnem egyszer csak teljes sötétségbe burkolódzott az egész múzeum. Egy pillanatra megállt bennem az ütő…. Szóval vigyázzatok!!!
Miután jól ki féltem magam, jöhetett a következő múzeum.
Akik a történelmet kedvelik, itt biztosan nagyon jól fogják magukat érezni, hisz testközelből találkozhatnak azokkal a történelmi személyekkel, akikről iskolásként tanultak. Akik pedig némi hiányossággal küzdenek a magyar történelmet illetően, itt nagyon bepótolhatják az elmulasztott töri órákat.
A helyszín egy összetett pincerendszer, mely a keszthelyi Sétálóutca alá nyúlik. Épületszerkezete múlt századi, ami megfelelő keretet ad a látnivalóknak.
Ismereteink bővítésére, eszmei hovatartozásunk erősítésére jött létre eme intézmény létre. Iskolai kirándulások célpontja lett a Panoptikum, mely a tanárok és diákok elismerését vívta ki; azért is, mert a szórakoztatás mellett hasznos tananyag-kiegészítő . Forrás: innen
Lebilincselő volt látni ezeket a történelmi személyeket, tárgyakat. Sokkal könnyebb így törit, irodalmat tanulni, ha tudunk a nevekhez arcokat is kötni.
Megmondom őszintén, mire ezt a 4 múzeumot megnéztem picit elfáradtam és telítődtem mind információval, mind látnivalóval. Elgondolkodtam rajta, hogy folytassam-e tovább. Valószínűleg nem csak gondoltam, de látszott is rajtam, hogy kissé elcsigázott vagyok. A pénztáros hölgy kedvesen megjegyezte, hogy nyugodtan megnézhetem a további múzeumokat akár később is. Menjek nyugodtan enni, inni, sétálni, majd jöjjek vissza. Így is tettem, betértem egy közeli kávézóba, kicsit kiszellőztetni a fejem, a sok látnivalótól. Közben azon gondolkodtam, hogy gyerekként amikor a sulival múzeum látogatás volt a program, mennyire utáltuk, most pedig képes vagyok 6 múzeumot is végig látogatni….
Miután kicsit kifújtam magam, újult erővel folytattam a múzeumok meghódítását.
A következő gyűjtemény, nem egy esetben csalt mosolyt az arcomra. Időnként majdnem felkiáltottam: NÉZD!!!! Na de nézzük, hol is jártam.
Játékmúzeum
A játék nélkülözhetetlen az élet minden szakaszában, az emberré válás folyamatában. A játékok négy nagy típuscsoportot alkotnak: az eszközös, a mozgásos, a párválasztós, és a szellemi játékok csoportját.
Hagyományaink például (népi játékok) nem avulnak el, bármilyen korban és bármilyen körülmények között a gyerekek szórakozását szolgálják, közben ügyesednek, okosodnak, és jól érzik magukat. A játék szerepe nagyon is sokoldalú.
A játékmúzeum tárgyaival nem a poros, elavult, régi világot szeretnénk visszahozni, hanem kimenteni belőle azt, ami általános szükségletet elégít ki, s amire napjainkban is szükségünk van: az együtt szórakozás, az élményszerűség a lényeg.
Gyűjtőszenvedélyünk a múltunk érdekes és értékes darabjainak felkutatása és azok bemutatásával teljesedet
A Játékmúzeum mellett van Fekete István Emlékszoba.
Fekete István nevét kimondva, sok-sok régen olvasott könyv címe jutott az eszembe: Vuk, Tüskevár, Téli berek, Bogáncs. Persze ettől még sokkal több kiváló írás köthető Fekete Istvánhoz, így nem hagyhattam ki, hogy megnézzem az Emlékszobát.
MATULÁRIUM, FEKETE ISTVÁN EMLÉKSZOBA
2014-ben nyílt meg a Fekete István világhírű regényeinek (Tüskevár, Téli berek) népszerűsítésére a nevében is különleges kulturális csemegét ígérő Matulárium.
Az író életét és a filmgyártás kulisszatitkait bemutató kiállítás után léphetünk a diorámatechnika segítségével megelevenedő, a Kis-Balatont hűen megidéző panoptikumba. A kis halásztanya nádkunyhóval, készülő halpaprikással, a körülötte forgolódó Matula bácsival, Bütyökkel és Tutajossal idézi fel a Berek egy nyári estéjét. István bácsi (Zenthe Ferenc) Túri Török Tibor által megformázott élethű “megjelenésével”, Csikasz és Bikfic bogrács körüli finom falatokra éhes vidámságával a regény lapjai közé varázsolja a látogatót. A lemenő nap varázsával, a bogrács alatt égő tűzzel szinte érezzük a finom halcsemege illatát és a Berek varázsát. Forrás: innen
Az utolsó múzeum bemutatása előtt, egy idézetet szeretnék megosztani veletek.
Vad ölelésidben elepedve
Várom, hogy lecsukja pilláit a nap,
Az esti csendben megkeresve
Űzött vadként megtalálod vágyaimat.Szívem rejtekébe zárva
Minden beteljesülést,
Várni, hogy eljöjjön az óra,
Átélni minden egyes percét.Játszva kitárni
A szenvedély kapuját,
Megfeszülve várni
Az összes vad csodát,Mely esténként felforralja
A csendben lüktető vért ereinkben,
Sorsunk összeforrasztva
Egymásnak ad minket a végtelenben
Ebből talán már sejtitek, hogy nem egy “átlagos” múzeumba invitállak titeket.
KÖZÉPKORI EROTIKUS PANOPTIKUM
Ez a különleges kiállítás a reneszánsz erotikus irodalmat szolgáló könyvillusztrációk felhasználásával jött létre.
A XVIII. századi irodalomban sajátos színfoltot jelentenek ezen metszetek, mely a képzőművészet fejlődésére is jelentősen hatottak. A felvilágosodás nagyjai: Voltaire, Rousseau, La Fontaine és a többiek által fémjelzett időszak az “ész évszázadának” manapság alig ismert arcát varázsolja elénk, holott a maga korában igen népszerű olvasmányok voltak. Az élet örömeihez való jogot, az e világi élvezetek fontosságát hangsúlyozták.
A metszetek kétdimenziós síkjából most kilépve, a háromdimenziós térbe helyezve panoptikumi viaszfigurák által elevenednek meg elődeink pajzán históriái. Boccaccio ledér asszonyai és a Távol-Kelet sikamlós történései mellett a jelenkor egy-egy szexuális botránya is megtestesül a nagybecsű látogató előtt.
A világon egyedülálló kiállítás – az amszterdamival és a prágaival szemben – újszerűségével, merész naturalizmusával – a látogatók szerin t- igazi kuriózum; eddig nem látott erotikus csemege.
Belépés csak 16 éven felülieknek, prűdek és nyárspolgárok reményeink szerint, fiatalkorúnak minősítve magukat, távol maradnak tőlünk.
A kiállítás 3 év alatt készült el, a Képzőművészeti Egyetem szobrászművész jelöltjei készítették, a nem kis kihívást jelentő két tucatnyi szilikonfigurát. A korábbról ismert viaszfigurákkal szemben (Madame Tussaud panoptikuma) a szilikonból készültek élethűbbek, tökéletes bőrhatásúak, a megtévesztésig valós élőlények illúzióját keltik. A modelleket gipszágyba fektették, majd annak megkötésekor két felé vágták. Ebbe, az így keletkezett üregbe öntötték a szilikont, mely megkötése után tükörképe lett élő gazdájának. A mintául szolgáló hölgyek és urak szintén az egyetem hallgatói közül kerültek ki. Forrás: innen
Sok-sok érdekes dolgot láttam. Igazán izgalmas volt gyermekkorom játékait, boldog perceit felidézni. Amikor a múzeumokkal végeztem, eszembe jutott, hogy a Babamúzeum előtt is láttam valami érdekeset, így elindultam vissza.
Árpád-házi Szent Erzsébet
Az emlékmű a magyar szenteknek állít emléket, de közülük kiemelkedően Szent Erzsébetnek.
Szent Erzsébet (1207 Sárospatak–1231 Marburg) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya. Életében a szegényeket segítette, holtában csodákat tett, sírjánál, mely zarándokhely lett, emberek gyógyultak. 1235-ben IX. Gergely pápa szentté avatta.
A többi szent közül kiemelkedő alakja egy magas oszlopon helyezkedik el. Mellszobra alsó peremén túlcsorduló haja, kosarából leomló rózsaszálak egyedi formát kölcsönöznek az alkotásnak.
A legenda szerint a kosarában, a rózsák alá rejtve vitte a kenyeret a szegényeknek.
Az oszlop mellet, kétoldalt kőlapokon, szentek portréinak sora található, nevükkel kiegészítve. Balról jobbra haladva: Szent István 969?-1038, Szent Imre 1007-1031, Szent László 1040-1095, Szent Piroska 1088-1134, Prágai Szent Ágnes 1205-1282, Szent Kinga 1224-1292, Skóciai Szent Margit 1045-1093, Portugáliai Szent Erzsébet 1277-1336, Szent Margit 1242-1270, Szent Hedvig 1374-1399 és Kőrösi Csoma Sándor buddhista szent 1784 Csomakőrös-1842 Dardzsiling “Így ér véget majd küldetésem, ha egyszer betudom majd bizonyítani, hogy ellentétben a finn-magyar elmélet mellett kardoskodókkal a magyar nép igenis Atilla népe”
További szentek: I. Dávid 1084-1153, Beszteréd ?-1046, Günter 995-1045, Adalbert 956-997, Zuborhegyi Benedek ?-1013, Kapisztrán János 1386-1455, Asztrik ?-1036, Szent Gellért 980-1046, Zoerárd-András ?-1013, Márk István Menyhért 1588 1584-1619 Kassa 1582
Magas fokon égetett kerámiából készült, antik bronz bevonattal.
A talapzat Papp Sándor kivitelezéséből készült el. Forrás: innen
Irány vissza a Sétáló utcába
A sétáló utcából szinte észrevétlenül a Főtérre érkezünk.
Itt található a
Vajda János Gimnázium hatalmas épülete
A gróf Festetics Pál által alapított iskola 1772-ben 3 évfolyamos gimnáziumként kezdte meg működését a Kossuth Lajos utca 45. számú épületben. 1808-ban a Csornai Premontrei Rend vezetése alá került.
A Fő téri épület helyén a 18-19. században a ferencesek, majd a premontrei szerzetesek gazdasági udvara volt. 1890-től a gimnáziumot nyolcosztályos főgimnáziummá szervezték át, azzal a feltétellel, hogy a város az oktatáshoz megfelelő épületről gondoskodik. 1892. augusztus 23-án avatta fel Keszthely lakossága a Schadl János tervei alapján készült új épületet.
A Róth Miksa által készített Szent Imre ablakot az államosítás után eltávolították, és csak a ’90-es években került vissza.
A Fő téren található a
Szentháromság szobor
A Fő tér nyugati részén található a barokk stílusú Szentháromság-szobor, melyet Festetics Pál állíttatta 1770-ben. Fonadékos rácsozatú szép kőkerítése már a múlt században elpusztult. Háromszögletű, volutás talapzaton Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent Flórián és egy kis angyal szobra található, valamint magas, korinthoszi oszlop, tetején a hagyományos Szentháromság szoborcsoporttal.
A szobor eredetileg a tér nyugati részén állt, később helyezték a Balaton Színház előtti, kevésbé forgalmas területre. A belváros megújításával – melynek tervei a történelmi városközpont képéhez igazodnak – régi helyére kerül az alkotás.
A Főtéren található még
Festetics György ülőszobra
Keszthely életében és fejlődésében meghatározó szerepet játszó Festetics György szobrát születésének 250. évfordulója alkalmából, 2005-ben avatták fel Keszthely városközpontjában. Farkas Ferenc – Herman Lipót-díjas szobrászművész – készítette. Az egész alakos, a mecénás grófot ülő helyzetben, korhű öltözetben megjelenítő bronzszobor. A talapzat és a kör alakú tér is a kompozíció szerves része.
Néhány lépésre a Festetics György szobortól találjuk a
Magyarok Nagyasszony Plébániatemplom
A gótikus templom Keszthely legrégebbi épülete, 1390. körül készülhetett el. 1974-ben fedezték fel a szentély falfestményeit, amelyek a mai Magyarország legnagyobb felületű gótikus freskói. Építtetőjét, az 1397-ben kivégzett Lackfi István nádort itt temették el. A nádor erősen lekopott vörös márvány sírköve ma a szentély falában látható. A szentélyben és a diadalíven helyezték el a Festetics család síremlékeit. 1878-ban neogót stílusú tornyot emeltek a templom bejárata elé, és ebbe helyezték át a nyugati oromfal eredeti, XIV. századi rózsaablakát. A templomot Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. A templom előtt látható a millennium évében állított Lackfi István nádor lovasszobra.
A kerekegyházi Lackfiak az Anjou-kor legvagyonosabb, legbefolyásosabb főnemesei voltak. A keszthelyi templomot alapító II. Lackfi István a királyi seregek fővezére volt. Ő tehát az, aki 1386-ban – már korábban betelepítve a ferences szerzeteseket Keszthelyre – építtetni kezdi a mai napig fennmaradt templomot és kolostort. Alig 11 év elteltével ide temetik földi maradványait. Vörös márvány sírköve ma is a templom ékessége. A korábbi kápolna alapfalait a régészek részben a templom szentélye alatt, részben a szentély déli oldalán tárták fel 1957-ben, ezek ma is megtekinthetők a templom melletti parkban. A templom rövid megszakítással épülhetett, valószínűleg vezető építőmestere is más lett. A szentély és a sekrestye a korai, míg a templomhajó a későbbi periódusban épült. A mohácsi vész után, mint sok más épületünk sorsa, e templomé is megpecsételődött. 1550 körül erődített hellyé alakították, hogy a vidék törökök elleni védelmét biztosítsa. Az erődített templomot később többször átépítették, megerősítették, majd Kanizsa visszafoglalása után elvesztette jelentőségét. A török kiűzése után az elmenekült szerzetesek 1723-ban visszatértek kolostorukba és megkezdték a helyreállítást. A ferences szerzetesek hamarosan templomuk végleges elhagyására kényszerültek: 1788-ban II. József feloszlatta a rendet, a rendházat egy időre a katonaság vette birtokába. 1799-ben került a templom Festetics György tulajdonába, aki a város plébániatemplomává tette, a kolostort a premontrei rendnek engedte át. 1878-ban kezdték meg az újabb átépítést. A II. világháborúban elpusztultak a torony felső szintjei, illetve a belső festés elszennyeződése miatt egyre sürgetőbbé tette a templombelső helyreállítását.
A keletelt templom három részből áll: a neogót, XIX. századi toronyból, ill. előcsarnokból, a templomhajóból és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyből. A templomtesthez északról a kolostor, kerengő, sekrestye, délről a Szent Anna-kápolna simul. templom egyedülálló értékei az utóbbi években feltárt freskók. A ma látható freskódísz, töredékessége ellenére is, Magyarország egyik legteljesebb ismert szentélydekorációja.
A Plébánia mellett található az
’56-os Emlékmű
A fehér ember alakját mintázó alkotás a Fő tér rekonstrukció miatt került a várkertbe, mely az alkotó és több keszthelyi szerint is méltatlan hely az emlékműnek. A keszthelyi képviselő-testület arról döntött, hogy szakértők vizsgálják meg az új helyszínt, hogy jövőre már ott emlékezhessen meg a város forradalom és szabadságharcról.
2006. október 23-án, az ’56-os forradalom és szabadságharc kitörésének 50. évfordulóján leplezték le a keszthelyi fehér ember szobrát idéző alkotást. A szoborállítás kezdeményezője volt Bölcskei István, Hinterauer László, dr. Kiss Tamás és dr. Máté László. A Keszthelyi ’56-os Emlékműért Alapítvány kezdeményezését a város karolta fel és támogatta. A szobrot a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom szomszédságában helyezték el. A Fő tér 2012-ben befejeződött rekonstrukciója miatt a szobrot a várkertbe tették át. A városvezetés felé többen jelezték, hogy ez az eldugott, játszótér melletti hely nem méltó az alkotáshoz.
Sétáljunk tovább!!! Már messziről látszik …….
Vaszary Kolos szobra
Vaszary Kolos helyi születésű egyházfő volt. Farkas Ferenc nagyon szép, életnagyságú alkotása illeszkedik a térhez, a kis park is a város éke lett. A bíboros papi ruházatban, kezében kalappal látható. A szobor melletti mészkő idomon a felirat: VASZARY KOLOS 1832-1915 BÍBOROS-HERCEGPRÍMÁS ESZTERGOMI ÉRSEK “DEUS ET PATRIA”.
Egy hatalmas épületre lettem figyelmes. Közelebb mentem, hogy megnézzem, vajon mi lehet???
Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola
A keszthelyi Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola olyan épületben működik, melynek alapkövét 1872-ben rakták le Ranolder János veszprémi püspök kezdeményezésére, akinek nevét a betegápolás és nőnevelés ügyében kifejtett tevékenysége tett halhatatlanná. Az 1882-ben induló Ranolder Intézet (ezt már nem érhette meg a püspök) alapításával az volt a célja, hogy a felnövekvő nemzedékek sorsát megalapozza, mert mint írta: „ Az anyákat kell tehát vallásosakká, becsületesekké, munkásokká, rend- és hazaszeretőkké nevelni, hogy fiaiknak átadják mindazt, amire őket nevelték.” 1948-ban államosították az egyházi intézményt. 2004-ben került újra egyházi fenntartásba. Alapítója a Veszprémi Főegyházmegye, Dr. Márfi Gyula érsek.
Az iskolában folyó nevelés alapja a keresztény értékrend. Közös szentmisehallgatások (iskola és osztálymisék), lelkigyakorlatok, egyházi ünnepeinkre való felkészülés, méltó ünneplés, a 2 órában órarendi keretben megtartott hittanóra segít a „növekedésben”. Pedagógiai programunk is az öt alapértékre épült: a szentre, igazra, tudásra, szépre és jóra. A tanévet Veni Sancteval kezdjük és Te Deummal zárjuk. Zarándoklatokat, hittantáborokat szervezünk. Célunk olyan ifjúsági közösségek kialakítása, melyekben mindenki megtalálhatja a helyét, segítségét, őszinte válaszokat kap kérdéseire. Intézményünk a keresztény ökumené szellemében nyitott a történelmi felekezetek hívei és a hitüket még keresők számára. Szeretnénk erkölcsi tartással bíró, embertársait szerető és segítő, tudásra vágyó, az igazi értékeket ápoló és megőrző diákokká nevelni a ránk bízottakat.
RANOLDER János (Pécs, 1806. máj. 16. – Csopak, 1875. szept. 12) író, püspök, tanár, könyvtáros. Középiskolába szülővárosában járt, a filozófiát és a teológiát a pesti egyetemen tanulta. Végzett teológusként 1828-ban, a püspöki irodában teljesített szolgálatot. 1829-ben szentelték pappá, majd Bécsben tanult, ahol 1830-ban doktorrá avatták. 1831–1840 között a szentírástudomány és a keleti nyelvek tanára, püspöki segédkönyvtáros Pécsett. A pesti egyetem hitszónoka és a hittan tanára. 1845-től pécsi kanonok. A veszprémi egyházmegye püspökévé 1849. november 10-én nevezték ki, 1850. január 7-én szentelték fel. Valóságos titkos tanácsos, pápai trónálló. 1867. június 8-án megkoronázta Erzsébet királynét. 1872-ben alapította a cseszneki helyi káplánságot, Sármelléken új plébániaházat emeltetett, az alsópáhokit, gógánfait, a sümegit és a sümegcsehit restauráltatta. Különösen a betegápolás és a nőnevelés ügyében tette nevét halhatatlanná. 1854-ben Veszprémbe telepítette az Irgalmas Nővéreket, akiket tanítással és betegápolással bízott meg. Még abban az évben felszentelte a nővérek és a kórház számára épített kápolnát. Tanítás céljából 1864-ben Irgalmas Nővéreket telepített Pápára, 1872-ben Tapolcára. Veszprémbe 1860-ban hívta az Angolkisasszonyokat, tanintézetet és templomot építtetett számukra. Keresztet állíttatott a Badacsony tetejére, a sümegi temetőben pedig Kisfaludy Sándornak síremléket emeltetett. A szabadságharc leverése után igen nehéz időkben foglalta el a püspöki széket. Az osztrák katonai diktatúra kegyetlenül vadászott azokra a papokra, aki részt vettek a szabadságharcban. Ranolder úgy mentette meg papjait a börtönből, hogy berendelte, megdorgálta, majd valamelyik rendházba rejtette őket. A hatóságokat arról tájékoztatta, hogy a keresett személyek büntetésüket töltik. Rendkívül művelt ember és kiváló szónok volt. Beutazta Európát és tapasztalatairól a Religio és Nevelés c. folyóiratban 1843–1844-ben Útivázlatok címen számolt be. Szaktudományát kézikönyvvel gazdagította: Hermeneutica. Pécs, 1834. Ezt a kézikönyvet sok országban, még Amerikában is használták. Rómában három kiadást is megért. A magyar bor hírnevének erősítése érdekében több szőlőt vásárolt Csopakon, Badacsonyban, a Somló-hegyen. Nagy gondot fordított a fajtanemesítésre. E cél érdekében az egyszerű embereknek is nagyszámú szőlővesszőt adományozott. A veszprémi alsóvárosi temetőben lévő családi sírboltból a hamvait 1991. október 10-én áthelyezték a Szent Mihály Székesegyházba. Veszprémben teret neveztek el róla. A város önkormányzata nevelők kitüntetésére Ranolder-díjat alapított. Forrás: innen
Innen visszaindultam, hogy keressek egy parkot, egy kis láblógatáshoz, mert kezdtem kicsit fáradni. Hamar meg is találtam, előtte a
Lackfi István lovasszobra áll
A keszthelyi képviselő-testület döntött arról, hogy elkészítteti a város alapítója, Csáktornyai Lackfi II. István nádor lovasszobrát, és a magyar millennium megünneplését a szobor leleplezésével is gazdagítja. Dr.Szabó Imre polgármester aláírta a szobor megalkotására vonatkozó szerződést Kalmár Katalin alkotóval.
A templom előtt a millennium évében állították fel az alapító Lackfi István nádor lovas szobrát.
Számomra már most is vonzó volt a kis park, pedig még március lévén sem virágok, sem levél a fákon nem volt. Viszont volt egy szobor,
II. világháború áldozatainak emlékműve
2002 óta díszíti a II. világháború áldozatainak emlékhelye a keszthelyi Várkertet. Egy égre tekintő hadiözvegyet láthatunk, lábát ölelő hadiárva gyermekkel. 2009-ben „Magyar örökség díjat” kapott.
Hunyadi László az egyik legismertebb szobrász készítette, aki saját műtermében dolgozik Marosvásárhelyen.
Keszthelynek saját színháza is van. A neve:
Goldmark Károly Művelődési Központ
A Goldmark Károly Művelődési Központ az 1950-es évek óta szolgálja ki Keszthely város művelődési és kulturális igényeit. Az intézmény a Balaton Színház 2002-es átadásával a környék legjelentősebb rendezvényszervezőjévé vált.
Kulturális tevékenysége szerteágazó. A művelődési központ által szervezett programok többsége a Balaton Színházban, a nyári időszakban pedig jellemzően szabadtéri helyszíneken zajlik. Befogadó színházként több ezer elégedett színházbérletest lát vendégül évről évre. Hangversenyein, koncertjein számtalan híres és elismert hazai és külföldi zenekar, előadó szórakoztatja rendszeresen a közönséget. Sokszínű kínálatát nyújtja az ismeretterjesztő előadássorozatoknak, kluboknak, szakköröknek és tanfolyamoknak. Az érdeklődőket egész évben színvonalas kiállítások várja. Szervező munkája kiterjed az esküvőkre, a nemzeti, állami és városi ünnepekre, valamint a szabadtéri fesztiválokra és a nyári nagyrendezvényekre, illetve az év közben megrendezésre kerülő tematikus programokra is.
Ottjártamkor Nők Hete programok voltak a színházban.
Keszthelyen töltött napom nagy részét a múzeumok meglátogatása töltötte ki. Viszont ha már itt voltam, nem hagyhattam ki, hogy meglátogassam a
Festetics-kastélyt
Festetics Kristóf volt a keszthelyi vagyonszerző, aki 1739-ben vásárolta meg a keszthelyi birtokokat. Fia, (III.) Pál Mária Terézia jogi és pénzügyi tanácsadója volt, aki grófi címet kapott 1772-ben. A család következő generációjához tartozott Festetics (I.) György, a család egyik legjelentősebb tagja, akinek életművéhez tartozik a Georgikon meglapítása és a Helikoni Ünnepségek megrendezése. Fia, László apja nyomdokaiban járt, azonban kevesebb sikerrel. Festetics (I.) Tasziló és Festetics (II.) György – László fiai – rendbe hozták a Festetics család pénzügyi helyzetét. (II.) György az Andrássy-kormányban miniszteri posztot töltött be. Fia, (II.) Tasziló magyar hercegi címet kapott 1911-ben. (II.) Tasziló fia, (III.) György a 20. század első évtizedeiben diplomáciai pályán tevékenykedett. Az utolsó generációhoz tartozó (IV.) György 1944-ben, négyéves korában hagyta el Magyarországot édesanyja, Maria Haugwitz társaságában.
A keszthelyi kastély építését Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. Az első építési periódusból (1745-1750) származik a jelenlegi épület középső, keleti szárnya. A barokk stílusú, egyemeletes kastély a korabeli leltár szerint 34 helyiséggel rendelkezett. Már Kristóf idején, majd pedig fia, Festetics (III.) Pál alatt több bővítési terv készült, ám ezek nem valósultak meg. A kastély átalakítását végül Pál fia, Festetics (I.) György kezdte meg 1792-ben. A tervezett U alak két hátranyúló szárnyából csak a déli, könyvtári szárny épült fel klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A belső munkálatok 1804-ig tartottak.
A következő jelentős átépítést és bővítést 1883-1887 között Festetics (II.) Tasziló végeztette a kastélyépületen historizáló (neobarokk és neorokokó) stílusban. Meghosszabbíttatta a középső, keleti szárnyat, és elkészült az északi szárny. Ekkor épült fel a torony is. Az egész épületet új manzárdtetővel fedték le, valamint központi fűtéssel és vízvezetékkel látták el. A homlokzatok és a belső terek, elsősorban a lépcsőházak átalakításával együtt ekkor nyerte el a kastély mai formáját.
A kastély parkja természetvédelmi terület. A parkban található a pálmaház és a hintókiállításnak helyet adó korábbi kocsiház, a park hátsó kijáratával szemben pedig a vadászati kiállítást és a történelmi modellvasút kiállítást befogadó épület. A kastély közelében, a Kastély utcában áll az Amazon Ház Látogatóközpont.
A kastélyban főúri életforma kiállítás és a Helikon Könyvtár tekinthető meg. Az enteriőr-kiállítás eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei a 18-19. századi főúri életformát mutatják be. A kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára több mint 80 ezer kötettel.
A kastély északi szárnyában helyet kapó rendezvényközpont reprezentatív események megrendezésére alkalmas. A báltermek tökéletes helyszínt biztosítanak esküvők, lakodalmak, konferenciák, ültetéses rendezvények és állófogadások lebonyolításához.
A hintókiállítás fő anyaga a több mint 50 darab, a főúri életformához kapcsolódó 18-19. századi kocsi, hintó és lovas szán, valamint a lovaglással összefüggő egyéb tárgyi emlékek, illetve képzőművészeti alkotások gyűjteménye.
A vadászati kiállítás öt földrészen elejtett vadfajok trófeáinak ad helyet. Az állatok többségével „természetes élőhelyükön” sétálva ismerkedhetnek a látogatók. Az élményt a témához kapcsolódó néprajzi és képzőművészeti gyűjtemény teszi teljessé. A történelmi modellvasút kiállítás az egyik legnagyobb Európában. A 19-21. századi Magyarország, Ausztria és Németország vasútjait szemléltető óriásmodell az eredeti állomásépületek, vasúti pályák, mozdonyok, szerelvények korhű mása.
Az Amazon Ház Látogatóközpontban megnyílt Főúri utazások, úti kalandok című kiállítás a 19. századi és a 20. század eleji utazási kultúrát és az utazásokhoz kapcsolódó szokásokat mutatja be számos kipróbálható eszköz segítségével.
Az 1880-as években épült pálmaház egzotikus növényeivel a főúri életmód részét képező orangerie-k és trópusi növényházak hagyományát idézi. A pálmaház épületét sziklakert, akvárium, kerti tó és madárpark együttese övezi.
A kastélypark a közelmúltban befejezett rekonstrukciót követően újra a Henry Ernest Milner angol kerttervező által az 1880-as években tervezett látványt nyújtja a felújított tóval, az Oroszlános kúttal és a szökőkutakkal, valamint a hercegnői kamarakerttel.
Kastélyparkban található szobrok
Festetics György-szobor
A kastély bejárata előtt áll Festetics Györgynek – a Georgikon alapítójának -, a korabeli magyar irodalom mecénásának szobra. 1902-ben avatták fel Keszthely Fő-terén Lukácsy Lajos egész alakos (két mellékalakkal) Festetics szobrát. A II. világháborút követően a szobor talapzatát szétverték, a fő- és a két mellékalakot a Balatoni Múzeum raktárába szállították. A szobor helyére a szovjet hősi emlékmű került. Az 1956-os forradalom idején lerombolták a szovjet emlékművet és helyére, 1956. október 25-én, visszahelyezték a Festetics szobrot. A forradalom leverését követően Festetics bronzszobra ismét a múzeum pincéjébe került. A szobrot jelenlegi helyére (keszthelyi Festetics kastély parkja) 1967-ben helyezték el.
Immaculata-szobor
A Festetics-kastély parkjában található a barokk Immaculata-szobor, melyet 1770-ben Festetics Pál készíttetett. A Festetics-kastély déli szárnya mellett, hasáb alakú, lábazattal és párkánnyal tagolt talapzaton álló kompozit fejezetes oszlop, tetején Szűz Mária földgömbön álló alakjával. Mária imára kulcsolt kézzel, az ég felé tekintve, lábával a földgömbre tekeredő kígyóra tapos.
Szent Ilona-szobor
A Festetics-kastély parkjában áll az a klasszicista Szent Ilona-szobor, mely eredetileg a fenéki révátkelőnél, majd a fenékpusztai romoknál állt. A műalkotást 1825-ben Festetics László készíttette.
Több száz fotót készítettem, és sok-sok információt gyűjtöttem össze. Talán azt mondod kedves Olvasóm, hogy túl sok is. De én úgy vagyok vele, hogy egy telefonnal, vagy táblagéppel végig járva ezeket a helyeket, elolvasva az információkat, nem “csak” nézelődtünk Keszthelyen, de tanultunk, informálódtunk, többek is lettünk.
Egy nap alatt több látnivalóra nem maradt időm, így biztosan visszajövök még.
Ez is érdekelhet
Legyél fontos magadnak annyira, hogy:
Deseda, a földi paradicsom
