“Vízköves lesz a fogad ha sok vizet iszol”
A nagypapám szavai voltak ezek, amikor megkérdezte: -“Mit iszol kis unokám? Mire én: Vizet. Majd a nagypapám így folytatta: nem hallottad még, hogy vízköves lesz a fogad, ha sok vizet iszol?” Jót nevettünk ezen….
Sokszor eszembe jut ez az apró emlék manapság, amikor napi 3-4 liter vizet is megiszom.
Ma már nem kell szerintem kampányolni amellett, hogy sok folyadékot kell inni, ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a testünkben.
Mi is az, amihez szükségünk van a folyadékra?
- A víz szállítja sejtjeink számára a különböző tápanyagokat (vitaminokat, ásványi sókat), majd az életműködés során keletkező salakanyagokat elszállítja.
- A víz részt vesz a légzés és a hőszabályozás folyamatában, valamint a sav-bázis egyensúly megtartásában is.
- Javíthatja megjelenésünket.
- A víz utoljára a bőrbe jut el; ha a szervezet nem jut elegendő vízhez, azt a bőr minden más szervnél jobban megsínyli. A víz elősegítheti a bőr hidratálását.
- Hozzásegíthet a fogyáshoz. Az emberek gyakran összetévesztik a szomjúságot az éhséggel, ezért hajlamosak a harapnivalók után nyúlni, miközben szervezetüknek valójában csak valamilyen innivalóra van szükségük. A vízivás segíthet a teltségérzet kialakulásában, ezáltal csökkenti az evés utáni vágyat.
- Természetesen a folyadék bevitelnél egyáltalán nem mindegy, hogy milyen folyadékot adunk a szervezetünknek. A cukros üdítő italokban lévő víz mennyisége pont arra elegendő, hogy a szervezet kimossa magából a benne lévő nemkívánatos anyagokat. 1 pohár kóla semlegesítésére 32 pohár vízre lenne szükség.
A kávé kiszárítja a szervezetet, a szénsavas ásványvíz pedig savat tartalmaz.
A legmegfelelőbb a szénsavmentes ásványvíz, a forrásvíz, és a tisztított víz.
A napi vízszükséglet a következő forrásokból adódik össze:
· – italok,
· – szilárd tápanyagok víztartalma,
· – az anyagcsere során keletkező oxidációs víz.
A mérleg másik oldalán ezzel egyenlő vízleadás áll, amelynek összetevői:
· – vizelet,
· – a kilélegzett levegővel és a bőrfelületről leadott víz,
· – a széklettel távozó víz.
Vigyáznunk kell arra, hogy nagy hőségben az erős verejtékezés miatt rendkívül nagy- óránként akár több liternyi! – vízvesztés következhet be, amit ugyanolyan mennyiségű víz (és só) bevitellel kell kiegyenlíteni. Illetve a túlságosan nagy folyadékfogyasztást fokozott vizelet-elválasztásnak kell kiegyensúlyoznia.
Kiszáradás (dehidráció) tehát akkor lép fel, amikor a szervezet több folyadékot veszít, mint amit felvesz. Eredményezheti hányás, hasmenés, vizelethajtók használata, erős verejtékezés, és a vízbevitel csökkenése.
A kiszáradás következménye lehet:
1. anyagcserezavar,
2. fáradékonyság, gyengeség, kimerültség,
3. szédülés, fejfájás, zavartság,
4. szívdobogásérzés,
5. vesekő kialakulása,
6. vérsűrűsödés,
7. izomgörcsök,
8. salakanyag lerakódás,
9. öregedési folyamat felgyorsulása.
Mikor igyunk vizet?
· – a legjobb idő víz bevitelére az étkezések között,
· – étkezéshez csak keveset igyunk, mert a víz felhígítja az emésztőnedveket, ezáltal pedig lelassítja az emésztési folyamatokat.
Mennyi vizet igyunk?
Normál esetben a szervezet szomjúságérzettel jelzi a folyadékigényt, de erre nem mindig szabad hagyatkozni, hiszen idősebb korban jelentősen csökken a szomjúságérzet.
Folyadékszükségletünk egyénenként változó lehet életkorunk, táplálkozásunk, fizikai aktivitásunk, valamint a környezetünk hőmérséklete, a levegő páratartalma stb. miatt. A napi szükséges folyadékmennyiség kiszámításánál ezért minden esetben figyelembe kell venni ezeket a különbségeket.
Naponta elfogyasztandó víz mennyiségét úgy lehet meghatározni, hogy 20 testsúly kilogrammonként kell meginni 1 liter vizet. Vagyis egy 80 kg-os embernek legalább 4 literre van szüksége. Ez így első olvasatra biztosan nagyon soknak tűnik, főként azoknak, akik napi néhány pohár vizet, esetleg cukros üdítőt fogyasztott eddig. Kezdetben komoly figyelmet kell fordítani arra, hogy elfogyjon ez a mennyiség, de egy idő után hozzászokik a szervezet és már fel sem tűnik, sőt kialakul a szomjúságérzet is.
Milyen vizet igyunk?
Vezetékes vizet talajvízből és feldolgozott folyóvízből nyerhetünk. A víz szinte minden anyagot képes felvenni, ami azért veszélyes, mert nem látjuk, hogy milyen káros anyagokat tartalmaz. Akár 50000 nemkívánatos mellékanyag is található a vizünkben. Azonban a különböző káros anyagoknak csak két százalékát kötelező kiszűrni. Nehézfémek, vírusok, hormonok, permetszerek, vegyi anyagok és kalcium karbonát (vízkő), amely bebizonyítottan érelmeszesedéshez vezet. Ezekből az anyagokból ellenőrizhetetlen mennyiségek találhatók a vezetékes vizünkben.
Az ásványvizeket forrásokból nyerjük. Vannak szerves és szervetlen ásványok, amelyeket a vízzel juttatunk szervezetünkbe. Testünk „vegyi laboratóriuma” csak szerves ásványokat képes felvenni. Ezek a szerves ásványok csak élő anyagokban találhatók meg, amelyek egykor éltek. Ezekre példa: a növényekben, zöldség, gyümölcs tejtermékek, hús hal és szárnyasok. Az ásványvizekben található ásványi anyagok szervetlenek, ezért az emberi szervezet nem tudja felvenni őket. Ezeket a szervetlen ásványokat az emberi szervezet részben ki is választja. A másik részt a szervezet elraktározza. A következmények elmeszesedés és az életfontosságú szervek működési zavarai.
Mindezekből következik, hogy szervezetünk számára a legjobb az ásványokban szegény (1gramm / liter alatti érték), természetes, szénsavmentes forrásvíz: ilyen vizek az artézi forrásvizek!
A férjem szerint vizet inni uncsi. Amivel részben egyet is tudok érteni. Ezért is szoktam ízesített kollagént, BCA-t venni.
Amivel még lehet színesíteni, ízesíteni a vizünket anélkül, hogy plusz kalóriákat vinnénk be, az a zöldségek és gyümölcsök.
Én ilyen italokat szoktam készíteni:
Uborkás, mentás víz: Az uborka természetes vízhajtó, és úszógumi ellen verhetetlen. A menta nyugtatja a gyomrod, és segíti az emésztésed. Az elkészítése végtelenül egyszerű. Az uborkát (ízlés szerinti mennyiséget, én kb. fél kígyó ubit) felkarikázzuk, rádobunk néhány mentalevelet, felöntjük ásványvízzel és már mehet is a hűtőbe. Néhány óra múlva isteni finom!
Epres citromfüves víz: Ez az ital tele van vitaminokkal, és antioxidánsokkal, így anti-aging, haj, bőr és körömvédő hatású ásványi anyagokkal. Az elkészítése ugyan az, mint az uborkás vízé.
Ananászos, lime-os víz. Nem konzerv ananászból, mert az túl van cukrozva. Legértékesebb anyaga a bromelain, mely segíti és felgyorsítja az emésztést.
Ennek a “csodaenzimnek” köszönhetően a fehérjék emésztését támogatja és a zsír gyors elégetésében is fontos szerepet játszik. Éppen ezért kiváló diétás csemege. Elkészítése, mint az előzőeknek.
Készíthetünk almával, áfonyával, őszibarackkal is hasonlókat.
Sőt még meg is bolondíthatjuk az egészet, ha készítünk gyümölcsös jégkockákat. Elkészítése: a jégkocka tartóban belekockázunk, egy kis gyümölcsöt, felöntjük vízzel és már mehet is a fagyasztóba.
Képek forrása: innen,