A múlt heti írásom, amiben magamat mutattam meg, mutattam be, a vártnál is többet adott, hozott. Olyan ismerőstől kaptam visszajelzést, akivel közel 20 éve, de az is lehet még annál is több idő telt el, amióta nem beszéltem.  Gratulálok a blogodhoz!!:) Nagy szükség van mostanában ilyen közösségépítő dolgokra. Míg más pedig ezt írta nekem: Elolvastam a történeted. Kicsordult a könnyem is….köszönöm, hogy megosztottad. Az ilyen szavakért, mondatokért teszem, amit teszek. Igazán hálás vagyok mindenkinek, aki elolvas, aki elgondolkodik, akit így vagy úgy megérint. Hiszem, hogy bár olyan dolgokat osztottam meg magamról, ami a legbensőbb, „legféltettebb kincsem”, de pont ezek azok, amikre szükség van, hogy Te, meg Te, meg persze Te…