Mit látsz??? Ahogy telnek a böjtnapok, valami megváltozott. Nem csak belül. Nem csak a testem kíván egyre kevesebbet, könnyebbet. Hanem… a szemem is. Egyszer csak máshogy látom a teret. A dolgozósarokban azt a fiókot. A konyhai polcot a rengeteg régi bögrékkel. A fürdőszobaszekrényt, amiből kibuggyan a sok „majd egyszer jó lesz még” kence. Egyik reggel például nem teával kezdtem a napot, hanem azzal, hogy kihajítottam nyolc pár fél zoknit a fiókból. Mert már nem volt kedvem keresgélni, melyiknek hol a párja. És ez olyan furcsán jólesett. A böjt, bár belül indul, előbb-utóbb kikúszik a külvilágba is. És azt mondja: „Legyen helyed lélegezni.” A böjt nemcsak az emésztőrendszert „üríti ki”, hanem…