-
Csipke a jelenben – mikor működik, mikor nem?
Amikor a terek többet mondanak rólunk, mint gondolnánk Az elmúlt három részben különböző képpen közelítettem a csipkéhez: először, mint anyaghoz és történethez (Mi rejlik a csipke mögött), majd mint üzenethez (A csipke mint üzenet – hol van a helye ma), végül mint belső minőséghez (Finom határok – csipke és lágyság). Ebben a részben viszont visszafordulok a külvilág felé, arra vagyok kíváncsi, hol van ma a csipke helye – a jelenben, az otthonainkban, a mindennapjainkban. Mikor működik, mikor válik túl sokká, mikor üresedik ki puszta díszletté, és mikor tud még mindig hordozni valamit abból a finomságból, ami miatt egyáltalán megszólított bennünket. Nem ítélkezni szeretnék, inkább figyelni és megnézni, hogyan él tovább…
-
Az OTTHON az, ahol megszűnik a külvilág.
Ha megkérdeznék ezer embert, hogy mondja el mi jut elsőként eszébe arról a szóról, hogy OTTHON, biztosan sok-sok féle meghatározást kapnék vissza. Tekinthetünk az otthonunkra a külső és belső megjelenése alapján. Vagyis, hogy milyen építészeti stílusban épült, hogyan van berendezve, milyen színek jellemzik a belső enteriőrt. Az is meghatározhatja az otthonunkkal kapcsolatos gondolatainkat, hogy kik élnek ott, kikkel kell megosztanunk azt az életteret. Biztosan mást jelent az Otthon akkor, ha még a szüleinkkel élünk, mást ha a barátainkkal (egyetem alatt), mást ha már a családunkkal, az anyósunkkal, ha szingliként. Lehet egy kis elszigetelt hely az OTTHON, a mi kis oázisunk. Lehet egy körbekerített terület, ami számunkra mindentől és mindenkitől elhatárol.…
