Hallgatni arany
Ezt a hetemet, amit itt töltöttem a Balatonnál, sétálással, felfedezéssel, túrázással, bolyongással, EGYEDÜL, ezzel a közmondással tudnám összefoglalni. Én úgy gondolom, sok kapcsolat, házasság, megmenthető lenne, ha a felek, akár csak néhány napra is, de letudnának válni egymásról. Mégpedig úgy, hogy közben valami olyat tesznek, amiben, amivel jól érzik magukat, amivel feltudnak töltődni, amitől kisimulnak az idegpályáik. Ha képesek lennének csendben maradni, befelé figyelni, kívülről ránézni a helyzetre. Hallgatni, hallgatni, hallgatni, és közben meghallani a belső hangot…
Velem is valami hasonló dolog történt. Februárban olyan szinten sokaltam be, fordultam magamba, hogy úgy éreztem szükségem van valami hosszabb töltekezésre. A családdal megbeszélve, úgy döntöttem, pár napra “elvonulok” a világ, a magam belső zajától és csak arra koncentrálok ami jó nekem, ami feltölt engem, ami annyi pozitív élményt ad, amivel képes leszek ismét tovább hajtani azt a bizonyos MÓKUSKEREKET. Hát így kezdődött…..
A napjaim abból álltak, hogy ébredéstől 10-óráig tettem, vettem a házban, majd szigorúan elindultam, hogy valami olyan élményt keressek magamnak, amitől a nap végére úgy érzem, hogy: Na igen!!!! Ezért érdemes volt felkelni!!!!
Az egyik úti célom Balatongyörök volt, az ott található Szépkilátó, és egy rövidke túra.
Balatongyörök, hol vagy, merre vagy???
A Balaton északi partján, a Keszthelyi-fennsík tövében fekszik, a 71-es főút mellett.
Megközelítése
- A település két vasúti megállóhellyel (Balatongyörök és Becehegy) rendelkezik a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalon.
- Sűrű autóbuszjárat köti össze Keszthellyel és Tapolcával.
- Nyári időszakban rendszeres hajójárat indul Keszthelyre, valamint Balatonmáriafürdő, Szigliget és Badacsony érintésével Fonyódra.
A település története
Balatongyörök a Keszthelyi- és a Szigligeti-öböl által határolt földnyúlványon helyezkedik el. A terület az őskor óta lakott volt. A kőkorszakból kőbalta, a Kr.e. III. századból rézfejsze került elő. A Kr.u. III. századból származó római telep és fürdő maradványait tárták fel a Balaton-parttól párszáz méterre a Szépkilátó tövében.
A falu életében a változást a 20. század eleje hozta. Ekkor jelentek meg a rendszeres fürdővendégek, 1902-ben megépült a falut átszelő vasút, majd öt év múlva elkészült a strandfürdő is. Az ehhez szükséges területet II. Festetics Tasziló ajándékozta a falunak. Tulajdonjogát azonban megtartotta. Az 1910-es években indult meg a strand parkosítása, s ekkor ültette Lady Hamilton, Festetics Tasziló felesége a ma is látható platánsort. Ebben az időben kapta a ma is ismert Balatongyörök nevet a település.
A fürdőtelepet 1920-ban nyilvánították üdülőhellyé, 1932-ben pedig elkészült a strand melletti móló is.
Az egykor egy utcából álló település a fürdőélet megindulása után fejlődésnek indult. Önálló plébánia épület, kialakult a villasor és új utcák születtek ebben az időben. 1990-ben a település az Európa legszebb falvainak járó Európafalu (Prix d’Honneur) kitüntetést vehette át.
Címere
Álló csücskös talpú tárcsapajzs, felül domború hullámvonallal süvegezetten. A pajzs közepén a nagy pajzs formájával egyező szívpajzs, vörös mezejében lebegő ezüsthorgony. A nagy pajzs arannyal és zölddel hasított mezejében kék pajzsláb, benne jobbra úszó ezüst hal látható. Az aranymezőben leveles zöld szőlőfürt, a zöld mezőben emberarcú nap látható. A pajzs alatt íves fecskefarok végződésű lebegő aranyszalagon nagybetűs fekete színű „Balatongyörök” felirat, előtte és utána 3-3 díszpont. Forrás: Innen
Március eleje lévén, a természet még téli álmát aludta, de még így is a leglélegzetelállítóbb a
Szépkilátóból
Az épített kilátókkal ellentétben meg sem kell másznunk ahhoz, hogy a Balaton, a Tapolcai medence tanúhegyeinek és a Szigligeti öbölnek a festői szépségében gyönyörködhessünk.
A Szépkilátó a nevét Eötvös Károly írótól kapta 1855-ben, akit annyira megihletett a dombról elé táruló szép kilátás, hogy az Utazás a Balaton körül című művében is megemlíti a balatongyöröki táj szépségét.
A kilátás valóban lenyűgöző: balra a Tapolcai medence tanúhegyei: a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy, a Haláp, a Somló-hegy, a Kis-Somló és a Ság-hegy. Az egykori vulkanikus tevékenység nyomait őrző hegyek körülölelik az öböl keleti részét. Ezt a látványt már csak a Szigligeti vár képe tudja fokozni. Balra, a tanúhegyek előterében magasodnak az újjáépített várfalak, melyek történelmi hangulatot keltenek a szemlélőben.
A 71-es főút menti pihenőhely nagy férőhellyel rendelkező parkolóval, fából készült, tájba illő pihenőpadokkal, árnyékot nyújtó fenyőkkel várja a turistákat. A kilátó másik oldalán vendéglátóhelyek és nyilvános illemhely szolgálja a megfáradt utazók kényelmét. A gyalogos túraútvonalak érintik ezt a pontot, valamint biciklivel, a kerékpárútról letérve is megközelíthető a kilátó.
Az egykor kápolna dombnak nevezett, 140 méter magasan fekvő terület Balatongyörök keleti határában található. A kápolna domb elnevezés az egykoron itt állt domonkos rendi kolostorra utal. A domb tetején álló feketefenyőket még Hamilton Mária, Festetics Tasziló felesége ültette.
Az autóból kiszállva, körbe tekintve ez a kép fogadott:
A kilátónál sétálva, figyelmes lettem egy táblára, ami egy forrásra hívta fel a figyelmemet. Gondoltam ha már itt vagyok, csak meg nézem…
A Szépkilátótól egy kőlépcső vezet a Római forráshoz, amelynek közvetlen közelében egy II. századból származó római kori villa romjait, az épülethez tartozó fürdőt és forrást tárták fel az 1940-es években. Az itt fakadó forrás (Római-forrás) szolgálta az egykori fürdőépület vízellátását is, melyet bevezették a fürdőépületébe, valamint a villa helyiségeit is vízzel látta el. A kulturális és régészeti attrakciónak számító Római forrásnál nemrégiben egy Kneipp taposó kapott helyet, ahol a megfáradt utazók felfrissülhetnek és az egészséges életmód hívei is kipróbálhatják a hidroterápia áldásos hatását.
Sebastian Kneipp (Stephansried, 1821. május 17. – Wörishofen, 1897. június 17.) német katolikus pap, aki lelkészi hivatását természetgyógyászati tevékenységgel egészítette ki. Világhírű vízgyógyászati módszert fejlesztett ki, amit ma is Kneipp-kúrának neveznek. Gyógyító tevékenységének is köszönhető, hogy új lendületet kapott a természetgyógyászat.
Szegény takács gyermekeként nőtt fel Stephansried bajor faluban. Szülei mellett takácsként dolgozott. Tizennyolc évesen elhagyta otthonát, találkozott Matthias Merkle káplánnal, aki hajlandó volt tanítani. Dilingenben végezte el a gimnáziumot, majd 1848-ban beiratkozott az akadémiára, teológia szakra. Tanulmányait a müncheni egyetem teológiai szakán folytatta.
A sok nélkülözés miatt azonban megrendült az egészsége, TBC-ben megbetegedett. Akkoriban az orvosok gyógyíthatatlannak tartották ezt a betegséget. Kneipp már a kór utolsó stádiumában volt, vért köpött, amikor kezébe kerül Johann Sigmund Hahn A hideg víz gyógyerejéről című könyve. Annak hatására elhatározta, hogy meztelenül rövid fürdőket vesz a jeges Dunában. Nemsokára állapota csodálatos módon javulni kezdett. Otthon folytatta a fürdőzést, aminek köszönhetően teljesen meggyógyult.
Először szűk környezetének kezdett tanácsokat adni, később gyógyító tudásának híre eljutott Wörishofenbe. Hamarosan az orvosok is felfigyeltek rá, és valószínűleg irigységből kuruzslás vádjával pert indítottak ellene. A per során Kneipp azzal védekezett, hogy elsősorban olyan embereken segített, akik reményüket elvesztették az orvosokban, vagy nem volt pénzük a gyógyíttatásukra. Az érv meggyőzte a bírákat, s felmentették. Ekkor vált híressé Kneipp egyik mondása: „Ami küzdelembe nem kerül, az értéktelen”. A megnövekedett érdeklődés kielégítésére könyvet adott ki, aminek olyan nagy sikere lett, hogy hamarosan zarándokmenetben érkeztek hozzá a gyógyulni vágyók. Ekkor fogant meg benne a wörisheimi gyógyintézet megalapításának ötlete.
A Kneipp-kúra Lényege
Kezdetben csak a vízkúrára korlátozódott a kezelés, később azonban Kneipp kiegészítette táplálkozási és életmód-változtatási tanácsokkal is.
A vízkúra lényege azon a feltevésen alapul, hogy a bőrön keresztül, különböző hőfokú vízzel, a legváltozatosabb ingereket lehet kiváltani. A vízkúra számításba veszi az alkalmazási idő hosszúságát is, a befogadó szervezet érzékenységét és a környezet hőfokát. A kúra lényege tehát azon alapul, hogy a hideg víz a bőrereket összehúzza, miközben meleget von el a testtől. A bőrerek kitágulásával ellentétes reakció lép fel, és kellemes meleg önti el a kezelt részt.
A bőr a hőszabályozás és az anyagcsere tekintetében sokkal fontosabb szerepet játszik, mint gondolnánk, mert számtalan fontos idegvégződés a bőrsejtekben található. A vízkezelések a bőrön keresztül az idegrendszerre hatnak. Összhangba hozzák a szívműködést, az anyagcserét, a vérkeringést, a légzést, az immunrendszert és a mirigytevékenységet. Segítik a bőr megtisztulását, kiválasztó funkcióját és a lelki egyensúly kialakulását. A hidroterápia nagy előnye, hogy a legtöbb esetben a páciens egyedül is alkalmazhatja. A hatásos kúra érdekében legalább egyhónapos, mindennapi kezelést javasolnak.
A vízkúra fajtái
Kneipp wörishofeni intézetében, 1895-ben
- borogatás
- fürdők
- gőzölés
- lemosás
- pakolás
- zuhanyok
Wörishofeni intézet kúrái
A gyógyulni vágyók a ma is remekül működő intézetben lakhatnak a kúra idején. Reggel 4 és 5 óra között kapják meg az első kezelést. Napközben négyszeri könnyű étkezésben részesülnek, amelyek lényege a sok főzelék, gyümölcs, kevés méz, teljes kiőrlésű kenyér, aludttej és kevés hús.
Kneipp az étkezésre vonatkozó jelszava, hogy „legyen egyszerű, jó, tápláló és olcsó”. Hirdette, hogy a hazai élelmiszerek a legjobbak, és az idegen égöv alatt termőket jobb ha elkerüljük. A fehér kenyér fogyasztását teljesen eltiltotta, és az ételek túlzott sózásától és fűszerezésétől is óvott.
A betegek napközben meghatározott időkben sokat sétálnak az erdőben, nyáron mezítláb járkálnak a harmatos fűben, vagy a vizet tapossák a hideg patakban. Tehát Kneipp kúrája tartalmazza a víz-, fekvő- és légkúrát (mély légzések a friss levegőn), valamint a napfürdőt (napozás).
A Kneipp-kúra mai formája
Nemcsak a vízkúra, hanem a Kneipp-ösvény is a nevét viseli. Ez az egyre szélesebb körben alkalmazott wellnessmódszer abból áll, hogy egy gyalogospályát különböző minőségű felületekkel látnak el (faháncs, fenyőtobozok, zúzott kő, kavicsok stb.), amelyeken mezítláb kell végigmenni. Kombinálható hidegvizes taposómedencével is. Mindez talpunk kombinált reflexmasszírozásával felfrissítve a szervezet működését, jótékonyan hat az egészségre. Szállodák, fürdők, kirándulóhelyek, óvodák stb. kedvelt objektumai.[12]
Idézetek Kneipptől
- „A tétlenség gyengít, a gyakorlás erősít, a túlterhelés árt.”
- „Az ember legyen nemes, jó és áldozatkész.”
- „A természet a legjobb gyógyszertár.”
- „Az egészség a kereskedelemben nem kapható, csak az életmódon keresztül.” Forrás: innen
Hidroterápia
A víz gyógyító hatását már az ókorban is ismerték és használták. Ez a tudás a középkorban feledésbe merült, ám a XIX. századtól, Sebastian Kneipp munkásságának köszönhetően, ismét az érdeklődés előterébe került. A hidro- és balneoterápia eljárásainak alkalmazása személyreszabottan és differenciáltan történik. A cél a szükséges termikus, kémiai, mechanikus és hidroelektrikus hatás elérése – ezt a hőmérséklet, az alkalmazás idejének és módjának megfelelő megválasztása biztosítja. Manapság mintegy 120-féle kezelési módot alkalmaznak, locsolás, gőzfürdő, váltott hőmérsékletű fürdő, borogatás stb. formájában.
Fitoterápia
A kezelés a gondosan kiválasztott, növényi alapú gyógytermékek használatára épül. A gyógynövények esetében közismerten semmilyen vagy csupán minimális mellékhatással kell számolni, a szervezetben nem halmozódnak fel, sem a májat, sem a gyomrot nem terhelik. Hatásuk ugyan lassú, hiszen a koncentráció nem magas, ezzel szemben kifejezetten kímélő és tartós. Kenőcsök, illóolajok, fürdőadalékok és nyomókötések külsőleg, teák, drazsék, tinktúrák és növényi levek belsőleg tisztítják, méregtelenítik a szervezetet.
Dietetika
Az egészséges táplálkozás, amely a teljes őrlésű gabonák, növényi rostok, ballasztanyagok, zöldségek és gyümölcsök fogyasztásán és a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelen keresztül valósul meg.
Mozgásterápia
A rendszeres mozgással nemcsak a testsúly tartható egyensúlyban, hanem a szívműködés és a keringési rendszer is, valamint a szervezet ellenálló-képessége fokozódik. Az aktív és passzív tevékenységek egyensúlyát kell megtalálni, átélni a testmozgásnak a lélekre való pozitív, felszabadító hatását. A masszázs nemcsak az izmokat lazítja el, hanem a test funkcióit harmonizálja, a szívműködés és a vérkeringés nemcsak megélénkül általa, hanem a test terhelhetősége növekszik.
Testi és lelki egyensúly – Harmónia
Kneipp teljes testre kiterjedő terápiájának ötödik eleme a négy előbb leírt gyógyítási elv összegzését adja, mindezek szintéziseként, mert a módszer nemcsak a testet fejleszti, hanem lelki és szellemi erőinket is. Ki kell alakítanunk a magunk természetes biológiai ritmusát, hogy testünket, lelkünket és szellemünket harmóniában tartsuk. Ez a harmónia megvéd minket a mindennapok káros behatásaitól, legyen az szennyezett környezet vagy éppen munkahelyi stressz.
Mintegy 120 éve működik az a Sebastian Kneipp által alapított Kneipp Werke, amely azóta is a kneippi tradíciókat folytatva ötvözi termékeiben a tudomány legjavát a természet kínálta legjobbal. Magyarországon a Hartmann-Rico Hungária Kft. kizárólagos joggal forgalmazza a Kneipp Werke egyes termékeit, melyek választéka folyamatosan bővül és egyre inkább a modern ember igényeihez alkalmazkodik.
forrás: Patika Tükör – 2003-10-04
Az volt a terv, hogy miután a Szépkilátót és környékét bebarangoltam, elindulok ezen a túraútvonalon.
Keszthelyi-hegység, Kilátótúra, Pap-hegy, Garga-hegy
Nem túl nehéz, nem túl hosszú, nem nagy kihívás, hisz mégiscsak egyedül vagyok, arról nem is beszélve, hogy az életkorom növekedésével a bennem lévő tériszony is nő.
NA DE KALANDRA FEL!!!!
A parkolóval szemben van egy büfésor, itt kezdődött az én sorsdöntő kihívásom. Ha szeretnéd tudni, hogy miért, tarts velem, olvass tovább.
A büfésor mellett induló Z és P∆ jelzésű aszfaltos úton kezdjük meg túránkat a kilátó felé. Pár lépést megtéve a P∆ jelzés balra fel mutat, üdülők, szőlők mellett kapaszkodunk fel az utolsó házakig, majd egy cserszömörcés, bokros résznél kis ösvényünk betér az erdőbe, meredeken megindulva a Pap-hegy oldalában.
Olyan “jól” indult a túrám, hogy alig pár méter megtétele után, máris elveszítettem a fonalat és ezt láttam……
Sokat nem kellett rajta gondolkodnom, hogy itt bizony valami félre csúszott. Na gondoltam magamban, ez is jól indul…. Na de azért sem adom fel!!!
Hamarosan meg is találtam a …..
Ekkor megnyugodtam, hogy jó úton járok! Irány a kaptató! Meredek, de gyönyörű szakasz következik, egyre feljebb kapaszkodunk a hangulatos fenyvesben.
Rövid séta után, megláttam a kilátót!
Annyira megörültem, hogy az első célállomást máris elértem, hogy meg is feledkeztem róla, hogy készítsek egy közeli képet a
Batsányi-kilátóról, ami a Pap-hegyen (299 m) épült.
A torony névadója, Batsányi János, a felvilágosodás négy nyelven verselő költője több szálon is kötődött a Balatonhoz: Tapolcán született, és iskolái egy részét Keszthelyen végezte.
A három szintes, fából épült, lapos sátortetős kilátóból egyedülálló a panoráma a Szigligeti-öböl felé, amely mögött a változatos formájú tanúhegyek sorakoznak. A legmarkánsabban a Szent György-hegy, a Gulács és a Badacsony emelkedik ki, kicsit közelebb pedig jól kivehetőek Szigliget magaslatai, köztük a Vár-hegyen álló várrommal. Az előttünk szélesen elterülő Balaton túlpartján balra a két, jellegzetes fonyódi hegytől kezdve a parti települések mögött húzódó somogyi dombokon keresztül egészen a Keszthelyi-öbölig követhetjük szemünkkel a tájat – az öböl belsejét már a Keszthelyi-hegység erdővel borított magaslatai takarják ki.
A kilátóból átintegethetünk a szomszédos Garga-hegyen álló, hasonló formájú Bél Mátyás-kilátóba is, de olyan látnivalókat is felfedezhetünk, ha elvesznénk a táj részleteiben, mint a vonyarcvashegyi Halászkápolna a Szent Mihály-dombon, a Hegyestű félig elbányászott kúpja a másik irányban, vagy éppen Tapolca házai. Forrás: innen
Amikor másnap elmeséltem azUramnak, hogy én kilátókat másztam meg, nem hitte el. Azt mondta: “-Te, aki még a létrára sem mászol fel szívesen, most kilátókat hódítottál meg????Azta!!!”
itt a bizonyíték, hogy fenn voltam a kilátóban.
Nagyon jó érzés töltött el, hogy felmentem, hogy megcsináltam, hogy leküzdöttem a félelmemet. Persze amikor ismét földet éreztem a lábam alatt, az volt a legnagyobb boldogság, de már ez is hatalmas erőt adott, hogy tovább induljak. A kilátó mellett, a gyerekekre is gondoltak és kis feladatok vannak elhelyezve, amivel szórakoznak is és nem mellesleg pici tudást is kapnak úgy, hogy észre sem veszik.
Pele Apó ösvényének tábláiba is belefutottam néhol. Itt találtok róla több információt.
Már akkor, amikor a kilátóról lejöttem, elöntött egy nagyon kellemes érzés, hogy megcsináltam. Talán ez bátorított fel, hogy amikor elindultam a “sárga úton”, ami egyszer csak két felé ágazott, (ahol a fehér murvás út a képen véget ér)
és nekem a bal oldali úton kellett volna az útiterv szerint haladnom, megálltam és eszembe jutott egy Tik-Tok videó, amiben Skribek Melinda arra bíztat, hogy merjünk elindulni egyedül, merjünk kilépni a komfortzónánkból, merjünk bátrak lenni, és olyat csinálni amit nem szoktunk!!!!!!!!!! Álltam, csak álltam, és álltam!!! Arra gondoltam, amit babónak is szoktam mondani: -“Mi lehet a legrosszabb ami történhet.” Eltévedek. Az mondjuk nem túl kellemes, de ha nem térek le az ösvényről, akkor az az ösvény egyszer csak visz majd valahová. Lehet, hogy messze kerülök az autómtól, de az erdőbe nem maradok, hiszen azért annyira nem nagy. És……ELINDULTAM!!!!!! Imádtam, hogy meghoztam a döntést!!! Hogy nem hallgattam a kisördögre, hogy egyedül vagy, NŐ vagy, kiszolgáltatott vagy……….NEM, EMBER VAGYOK, BÁTOR EMBER!!!!! Az idejére sem emlékszem mikor éreztem ennyire feldobottnak magam. Szinte repültem!!!!!
Szerencsére sok-sok tábla segített abba, hogy ne érezzem elveszettnek magam.
Mit nekem magasság, ha már egy kilátót megmásztam, nézzük megtudom-e újra csinálni. Nem is messze, volt egy újabb célpont.
Padkűi-kilátó
A korábban a Pad-kő dombon állt magasles körül olyan magasra nőttek a fák, hogy terebélyes lombkoronájuktól szinte semmi nem látszott a környező tájból. A Keszthelyi-hegység ökoturisztikai fejlesztése Darnay-Dornyai Béla öröksége nyomán” című pályázati projekt segítségével sikerült a Bakonyerdő Zrt.-nek megvalósítani az új kilátót.
A projekt keretein belül épült ki a Medvehagyma tanösvény, amely Vállust köti össze a tanösvény legdélibb pontjával, a Padkűi kilátóval, és a környék számos látnivalóját, izgalmas pontját érinti.
A Keszthelyi-hegység számtalan kilátója közül a Padkűi áll a legmagasabban, ezért a dolomit-tetőn álló építményből csodás panoráma tárul elénk. A környék erdős dombjai, a szomszédos kilátó, dél felé nézve pedig a Balaton nyugati része, a Keszthelyi-öböl, sőt tiszta időben a somogyi partok is látszanak.
A Bakonyi Attila építész tervezte kilátó erdei- és vörösfenyőből épült, magassága 18,9 méter, kilátószintje pedig 12,6 méter magasan van, amelyhez szép, fa csigalépcső vezet fel. A kilátót 2015. július 1-én adták át, azóta várja a kirándulókat. A Padkűi kilátó melletti kis tisztáson a Zala megyei turisták három kopjafát állítottak fel a megye kiváló túrázóinak emlékére. Középen áll dr. Jakabfi Rudolf természetjárónak, a Zala Megyei Természetbarát Szövetség egykori elnökének kopjafája. Két oldalán zalai természetjárók kopjafája, amelyeken kis fém táblák emlékeztetnek az elhunytakra. Közöttük a legfiatalabb Buruczky Ferenc meteorológus, aki 29 éves korában hunyt el.
A kilátó közelében található a Büdöskúti pihenő, ahonnan könnyen elérhető a Szent Miklós-forrás, a Szent Miklós kolostor romja és a Katonai kutyatemető is. Forrás: innen
Csak én voltam és a madárkák! Számomra ez olyan volt, mint egy csepp Camino. Én pont így tudom elképzelni azt az érzést, azokat az élményeket amiket ott átélnek azok, akik végig csinálják.
Mentem, mendegéltem, gyűltek a kilométerek a lábamba, és a gondolatok a fejemben. Olyan emlékképeket keresgettem, amikor kifejezetten boldog voltam, akár csak egyetlen pillanatra is. Sokat, sokat találtam és jó néhányat újra is éltem. Még most, amikor ezt a kis szösszenetet írom, átjár a BOLDOGSÁG, a MELEGSÉG, a SZERETET ÉRZÉSE.
Időnként őzikék bukkantak elő, mintha csak engem kísérnének, majd eltűntek az erdő mélyén.
Egyre fáradtabb voltam, így kifejezetten megörültem, amikor előbukkant a Bélap-völgy idilli tisztásán létesített kulturált erdei pihenőhely, ahol játszótér, padok, asztalok, tűzrakóhely áll a kirándulók rendelkezésére. Egy Széchenyi-kopjafát is találunk a tisztáson.
Március lévén, még jól esett kicsit kiülni a napra, és pihentetni a lábam. Vaciláltam, hogy felmenjek-e még a Bél Mátyás-kilátóba, de mivel elég közel volt, gondoltam, ezt már nem hagyom meghódítatlanul, így ismét útra keltem.
Bél Mátyás-kilátó
Balatongyörök szerencsés fekvésének köszönhetően a kilátók és a balatoni panoráma fővárosa is lehetne. A kilátók sorából az egyik a 221 méter magas Garga-hegyen álló Bél Mátyás-kilátó, aminek elődjét 1972-ben építették. Azt a kilátót ugyan 2001-ben még felújította a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, de 2013-ban a Bakonyerdő lebontotta, és egy teljesen új kilátót épített helyére.
A nagyon közeli és hasonló kinézetű Batsányi-kilátótól az különbözteti meg, hogy ennek csúcsos teteje van, míg a másiknak laposabb. A kilátó névadója 1684 és 1749 között élt, és mint Magyarország első tudományos igényű leírója lett ismert. A pozsonyi gimnázium igazgatójaként ő készítette el az ország első átfogó földrajzi-történelmi leírását.
A három szintes, fából épült, sátortetős kilátóból gyönyörűen belátni az előttünk elterülő Balatont, a tó nyugati medencéjét, a Keszthelyi-hegység erdővel borított hullámait, a szomszédos Batsányi-kilátót és bónuszként a szomszédos Tapolcai-medence tanúhegyeit is. A legjobb indulópont a kilátóhoz a közkedvelt kirándulóhely, a Bélapi-pihenő. Innen a sárga kereszt jelzésen indulunk el, de néhány tíz méter múlva jobbra kanyarodunk, és innen a sárga háromszög, vagy azzal párhuzamosan a Boroszlán tanösvény jelzéseit követjük a kilátóig. Forrás: innen
Itt már olyan “profi” túrázónak gondoltam magam, hogy úgy gondoltam, tudok én egy rövidebb útvonalat visszafelé. Na gondolhatjátok…..ennek egy akkora eltévedés lett a vége, hogy mentem én, árkon-bokron, susnyásba be, majd ágasbogasból ki. Nem mondom, hogy nem volt olyan pillanata az egész kis okosságomnak, amikor szidtam a percet, amikor úgy döntöttem, hogy nem a kijelölt ösvényen megyek. Viszont amikor megtaláltam a helyes utat, én olyan, de olyan büszke voltam magamra, hogy csak NAAAAAAA!!!!!!
Még a végén “tanultam” is egy kicsit, amikor elmentem egy Dolomit bánya mellett.
És….. végül visszaérkeztem a kiindulópontra.
Szinte egész nap mentem, már majdnem besötétedett amikor visszaértem. Akkor ott, 100%-osan úgy éreztem, hogy ez a nap egy fordulópont nekem. Olyan belső munkát, örömet, felszabadultságot, szeretetet éltem meg egész nap, ami a lelkemben, mély nyomot hagyott. Egy egészen más ember érkezett meg, mint aki elindult.
Merjetek elindulni, belevágni, meghódítani a saját hegyeteket, utatokat.
A boldogság csak egy röpke pillanat. Nem tart fenn tartós állapotot, mert fél, hogy az ember megszokja, és idővel képtelen lesz értékelni azt.. Csak jön, de rövid ideig marad, hogy megtanuljuk szívvel fogadni, amikor bekopogtat újra.
Boldog vagyok!
