Gödöllő látnivalói, helyek amiket érdemes felkeresni IX. rész

Máriabesnyő legszebb nevezetessége, egy hely, amit még a Vatikán is elismer!! Ezt nem szabad kihagyni, ha Gödöllőn jársz. 

Besnyő ősi települése többször lett lakatlanná viharos történelme során, a tatárok és a törökök pusztításának is áldozatul esett. A hatvani premontrei szerzetesek – IV. Béla király adományaként – közel 300 évig, 1214-től a török hódoltságig voltak birtokosai. Templomuk romjait találta meg, a XVIII. században lakatlan pusztaként számon tartott településen a Gödöllő környéki birtokok 1737-től új tulajdonosa, az ország egyik leggazdagabbja, Grassalkovich I. Antal. Az Istenfélő katolikus ember – külön pápai engedélye volt arra, hogy gyakori utazásain egy hordozható oltárnál vegyen részt a szentmisén – hálából harmadik felesége, Klobusiczky Terézia felgyógyulásáért, fogadalmat tett egy templom építésére a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. 

Kérése teljesült, de fogadalmát sokáig nem teljesítette, jelet várt a templom Istennek tetsző helyére. 1758-ban, Hatvanból Gödöllőre hajtatva lovai megbokrosodtak a máriabesnyői útkanyarulatban, s ezt égi jelnek tekintve, a kápolna építését a régi premontrei templom helyén kezdte meg. Gazdag főurak körében szokás volt Mária názáreti házának (amely az itáliai Loretóban, a fölé épült bazilikában található) mását, un. Loretói kápolnát építtetni és itt az eredeti loretói Mária-szoborhoz érintett szobor-másolatot elhelyezni. Két kapucinus atya hozta 1200 kilométerről gyalog Besnyőre a cédrusfából készült, az épülő új templom oltárára szánt szobor-másolatot.1759. április 19-én Fidler János gödöllői kőműves – ahogyan álmában sugallatként kapta – a régi templom oltárromja alatt csontból faragott szobrocskát talált a földben. 

A Szűz Máriát a Gyermek Jézussal ábrázoló, vélhetően a XII. században készült, 11 cm magas és 4 cm széles szobor megtalálásának körülményeit gróf Migazzi Kristóf váci püspök hitelesítette. Grassalkovich gróf a családi ékszerek 23 briliánsából korona- és övdíszt készíttetett a Kis Jézusnak és Szűz Máriának, és a szobrot kristályüveges ezüstszekrénykében, a gödöllői kastélykápolnában helyezte el. 

Az 1761. augusztus 15-én felszentelt besnyői kápolna oltárára a loretói – később aranyozott ezüstkoronákkal díszített – szobor került. Az első ima-meghallgatások – egy gödöllői mészáros lebénult keze lett újra egészséges – után ideözönlő zarándokok fogadására a templom bővítését határozta el a gróf. A dombra épült kápolna miatt, a gödöllői kastélyt is tervező Mayerhoffer András építész különleges, többlépcsős építészeti megoldáshoz folyamodott. Először megépítette a Loretói kápolna (a jelenlegi szentély) alá a Grassalkovichok családi kriptáját és az alsó templomot, majd ezek tetejére az 1771. március 17-én felszentelt felső templomot (itt áll most a szembemiséző oltár).

Kapucinus kereszt

Máriabesnyőn a kálvária végén nem a szokásos három kereszt áll Jézussal és a két latorral, hanem ez a Kapucinus kereszt. A Szent Imre év alkalmából avatták fel ezt a tíz méter magas, szokatlan keresztet a kálváriastációk felavatása utáni évben. 

„E ritkaságnak számító passiószimbólumnak a sajátossága, hogy corpus helyett az Arma Christit, Jézus szenvedésének eszközeit láthatjuk a kereszten: lándzsa, nádszálra tűzött szivacs, szögek, kalapács, fogó, töviskorona,korbács”. A kereszt legfelső részén áll a kakas.

A „szenvedés eszközei, Krisztus fegyverei (lat. arma Christi), passiójelvények: Jézus Krisztus elárulásával, megkínzásával és megfeszítésével kapcsolatos tárgyak: 30 ezüstpénz, kötelek, ostor, vesszőnyaláb, töviskorona, bíborköpeny, lándzsa, izsópszál, ecet, szivacs, fogó, szögek, kereszt, kakas, kézmosó edény, Veronika kendője, a körülmetélésnél használt kőkés.” lexikon.katolikus.hu
Grassalkovich Antal feleségével, Klobusitzky Teréziával először kápolnát építtetett 1761-ben, amit később 1771-ben templommá bővítettek. A kapucinusok 1763-ban telepedtek itt le.
A kereszt talapzatán látható a kapucinusok címere, egy tábla a templomalapításról.

Grassalkovich filagória

2011 májusában megújult a Grassalkovich I. Antal által emeltetett, eredetileg az Antalhegyen álló, XVIII. századi barokk filagória.

A hat kőoszlopos filagóriát eredeti szépségében állították helyre és a máriabesnyői bazilika altemplomának bejárati szintjére helyezték át.

A mintegy háromszáz éves filagóriát, aminek valószínű építtetője, Grassalkovich Antal nevét viseli, Turai János, a máriabesnyői bazilika plébánosa szentelte fel. Az építmény pontos kora nem ismert, arra a kőbe vésett dátumokból és stílusából lehet következtetni. Eredetileg az Antalhegyen állt, szemben a kastéllyal, és valószínűleg pihenőként, illetve a vadászatok alkalmával találkozási pontként szolgált. A kapucinus atyák 1931-ben találtak rá igen rossz állapotban: a lépcsőfokok hiányosak voltak, a teteje szinte teljesen megsemmisült. Miután megvásárolták, felújították, és a templom mögötti kertben állították fel, és főleg pihenő idejüket töltötték alatta.

A történelem viharai miatt a filagória felújításának ügye hosszú évtizedekre feledésbe merült, mindaddig, míg a Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület fel nem karolta. Elhatározták, hogy megmentik a már rendkívül lepusztult különlegességet, ehhez a Norvég Alap nyújtott anyagi támogatást. A felújítás 98 ezer eurós költségéből 84 ezer eurót (mintegy 23 millió forintot) a Norvég Alap állt.

Gödöllőt ajánlom családoknak, de egyedülálló utazóknak is. Itt egy egész napot ellehet tölteni, és biztosan tudom, hogy aki egyszer eljön, az újra és újra visszavágyik.

Kérlek „oszd” meg, ha tetszett az írásom. Neked „csak” egy kattintás, ami nekem a jövőm szempontjából egy új kezdet lehet.