Egy igazán változatos hét volt mostani. A hét eleje úgy kezdődött mint általában a dolgos hetek szoktak, majd ismét digitális/itthontanulós oktatásra váltott a suli, ahová Babó jár.
13.000 lépés a Városligetben. (erről majd még beszámolok, hogyan is történt)
Ilyenkor télen, különösen szeretem ha süt a nap. Hálás vagyok érte, hogy a szürkület, latyak, helyett szikrázó napsütésben tudok nap mint nap Pestre járni. Így még a reggeli dugó is elviselhetőbb.
Nem mérem magam, de a úgy érzem a 16/8-as Böjtölés kezdi meghozni az eredményét. Persze messze még a cél, de hálás vagyok minden leadott dekáért.
Elkezdtem feltölteni az üres polcokat, asztalkákat, mindenféle hangulatos dologgal. Így, hogy mindannyian itthon vagyunk egész nap, még fontosabb, hogy olyan legyen a környezetünk amiben csodásan érezzük magunkat.
Az esti séták a fagyos utcákon azért is jók, mert utána egy forró teával leülni, beszélgetni, igazán megfizethetetlen.
A mécsesek, gyertyák, elemes hangulati fények, elengedhetetlenek a nap végén.
A gyermekeinket BOLDOGNAK LÁTNI, szerintem a szülői lét legjobb pillanatai.
A hétvégén itt volt nálunk Babó kis barátja Dávid, és palacsintasütő partit rendeztek. Igazán jól sikerült, ezt biztosan máskor is megismételjük. a következő főzőcske azt beszéltük Őzpörkölt lesz…..
Állataink feltétel nélküli szeretete, semmihez sem hasonlítható.
Chappy úgy alszik akár egy kisbaba.
Nektek milyen BOLDOG PILLANATOK színesítették a napjaitokat????