Jó magam is és 2 gyermekem által, sok-sok éven keresztül tapasztaltam meg a közétkeztetés “élményét”. Természetesen vannak pozitív tapasztalatok is e téren, amire mindig felszoktam kapni a fejem, mivel ritka mint a fehér holló.
Ami nem világos számomra, az az, ha úgy is meglehet oldani a gyerekek étkeztetését, hogy mind a gyermek, mind pedig a szülő elégedett, akkor vajon miért nem lehet minél több helyen ezt kivitelezni???!!!! Persze ez csak egy költői kérdés…
“Az iskolai közétkeztetés révén a gyerekek hozzájutnak a szükséges energiához, tápanyagokhoz, mely segíti őket, hogy jobban és tovább tudjanak figyelni a tanórákon, jobban teljesítsenek a sportban, és az sem mellékes, hogy a szülők – különösen, ha a gyermek a tízórait és az uzsonnát is a közétkeztetésben kapja – időt és pénzt spórolhatnak meg. A napi háromszori iskolai étkezés igénybevétele esetén a gyermeknek alapvetően nincs szüksége arra, hogy ételt, vagy a vízen kívül más italt vigyen magával az iskolába.” 
Ez nagyon szépséges így megfogalmazva, leírva, ugyanakkor szívesen küldenék és gondolom nem csak én, némi kóstolót a döntéshozóknak az iskolai menzák választékából, minőségéből, mennyiségéből.
Na de akkor milyen más alternatíva lehetséges??? Mit tehetünk mi szülők?
– Az egyik, az iskolai
büfé….. itt már sokkal nagyobb, sőt néha még jobb is a felhozatal, viszont anyagilag nem mindenki engedheti meg, hogy napi 1000-2000 Ft-ot elköltsön a gyermeke a büfében.
– A másik pedig, hogy
otthonról viszi a gyerek. Ez a verzió, a szülők részéről nagyobb odafigyelést, előreszervezést, több időt is igényel. Hiszen ki kell gondolni, hogy mi legyen a menü (nem lehet mindig szendvics), be kell szerezni a hozzávalókat, és nem utolsó sorban, még el is kell készíteni nap mint nap.
Sajnos egyre több a különböző érzkenységgel, alergiával küzdő gyerek, amire végképp nincs felkészülve sem a közétkeztetés, sem pedig a büfék, így számukra semmilyen más alternatíva nincs, mint otthonról vinni.
A másik nagy probláma, hogy nagyon keveset mozognak a mai gyerekek. Jó esetben heti 2-3 tesi óra és 1-2 óra edzés, így hamar kialakul náluk a túlsúly, majd a kövérség. Ami nem csak esztétikailag okozhat gondot nekik (még a fiúknál is), de lelkileg (sokszor csúfolják azt, aki kövér), sőt fizikailag is (nem bírják a tesi órát). Ha nagyon őszinték akarunk lenni, be kell, hogy lássuk, ebben nekünk szülőknek is meg van a magunk szerepe, nem csak és kizárólag a gyereken múlik.
Babó is küzd némi felesleggel, ami 13 évesen már frusztrálja, így különösen oda kell figyeljek arra, hogy mit készítek reggelire, uzsonnára, és vacsorára.
Próbálok változatosan csomagolni, hogy ne legyen unalmas és ne cserélje el valamelyik osztálytársával, mint ahogyan a nagytesó tette kreatívan kisiskolásként. De előfordul, hogy melléfogok, vagy azért mert nagyon ízesre, különlegesre szeretném készíteni, vagy azért mert nem a megszokott alapanyagból készítem, ami miatt más lesz a végeredmény, mint amire számított.
Nem vagyok az a kimondott egészségmániás, nem csinálom a lekvárt édesítővel, nem méregetem grammra, kalóriára (legalábbis Babónak nem), Babó ételeit (csak a sajátomat ha ép fogyózom), nem sütök minden nap friss péksüteményt, de igyekszem úgy alakítani az étkezését, hogy megkapjon mindent, amire a szervezetének szüksége van.
Mivel Babó Pestre jár iskolába, így leghamarabb 3-kor jövünk haza, de olyan is előfordul, hogy csak este 6 körül. Pontosan ezért, az ebédnek amit csomagolok tartalmasabbnak kell lennie. Persze azért előfordul, hogy időnként én is pénzt adok neki, hogy letudjon menni a társaival a büfébe, mert az olyan bulis, és nem szeretném ha kimaradna az ilyenekből.
Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni mielőtt megtervezzük a gyerkőc heti menüjét….
-egy serdülő gyermek napi kalória szükséglete 2300-2500 kalória az ajánlások szerint. Néhány alkalommal érdemes megnézni, hogy mit eszik a gyerek és az kb. mennyi kalóriát tartalmaz. Erre egészen kiváló alkalmazás a
YAZIO, ami a google play áruházból könnyen letölthető.
-különösen fontos a folyadékbevitel, hiszen a dehidratáltság sok baj okozója tud lenni. Mint pl: fáradtság, koncetrációzavar, fejfájás, szédülés. A nagyoknál szerintem ez már nem okoz nehézséget, mármint az elegendő folyadékbevitel, hiszen olyan “trendi”, vizespalackkal jönni-menni (legalábbis a lányoknál).
Viszont a kicsi elsősök, akiket tegnap még az oviban naponta többször is figyelmeztettek arra, hogy: “NEM VAGY SZOMJAS??? GYERE IGYÁL!!!, a suliban erre már senki sem hívja fel a figyelmüket. Mi erre vezettük be a kulacsot, amibe 7 dl folyadék fért, és azt beszéltük meg, hogy ennek délutánra el kell fogynia. Persze fontos, hogy a kulacsba ne cukros üdítők, levek szörpök kerüljenek, mivel azok nem hidratálnak, sőt. A legjobb a tiszta víz, esetleg a tea, vagy valamilyen gyümölccsel ízesített víz, amit nem cukorral készítünk.
-a vitaminokra is oda kell figyelnünk, hiszen a közösségben gyorsan terjed mindenféle baci.
Alapvetően 2 csoportra oszthatjuk a vitaminokat:
- vízben oldodó vitaminok
- zsírban oldodó vitaminok
A C- és B-vitaminok vízoldékonyak túladagolásuk nem fordulhat elő, mert a felesleges mennyiség a vizelettel távozik a szervezetünkből. Viszont a hirtelen kimerülés elkerülése érdekében folyamatosan pótolni kell ezeket.
A D-, E-, K- és A-vitaminok zsírban oldódnak. Úgy jegyezhetjük meg könnyen, hogy a DEKA mozaikszóban csak a zsírban oldodó vitaminok kezdőbetűi szerepelnek. Ma már ezek pótlása is elengedhetetlen.
Nagyon sok gyerek nem eszik szinte semmilyen zöldséget, gyümölcsöt, nekik különösen fontos, hogy multivitaminokkal pótoljuk ezeket.
Miközben ezt írom, eszembe jutott, hogy amikor Babó kisiskolás barátai először nálunk jártak, megdöbbentek amikor én nem csipszet, kekszet tettem eléjük nasira, hanem, egy tányérba zöldségeket szépen összerakva, míg egy másikba pedig gyümölcsöket tettem. Néhány alkalom után, az egyik kisfiú miután levette a cipőjét, szaladt hozzám, hogy :”Judit, répa van???” Persze hazudnék ha azt mondanám, hogy én nem veszek nasikat, csipszeket. De igen, ritkán, mivel én azt gondolom, ha eltiltanám ezektől, akkor csak sóvárogna, és ha alkalma nyílna megvenni, vagy másokét megenni, akkor ezzel csak rosszabbat tennék, mert titokban csinálná.
Mit tegyünk az ebédes dobozba???
- Fehérje – hús, tojás, sajt
- Nyers zöldség – salátának vagy egyszerűen hasábokra vágva
- Lassan felszívódó szénhidrát, teljes kiőrlésű gabona – például teljes kiőrlésű kenyér vagy tortilla
- Úgynevezett hasznos zsír, például mogyoró- vagy mandulavaj, humusz vagy más hüvelyes, avokádó, olajos magok.
Mindent egybevetve szerintem az a legfontosabb, hogy beszéljük meg a gyerekkel, hogy mit szeretne vinni, mire van idő, hogy megegye, cikis-nemcikis, hogy ő salátát visz be…..
Én idén azt tervezem, hogy előre összeállítunk egy heti tervet, így már, akár hétvégén megtudok venni egy csomó hozzávalót, elő tudok készülni (péksütivel, nasival).
Addig is amíg ellátogat Jamie Oliver kishazánkba és segít megreformálni a magyar közétkeztetést arra gondoltam, hogy az elkövetkezendő 2 hétben, nap mint nap megosztanám veletek, hogy én mit, hogyan, mikor, mennyi idő alatt készítek el. Receptekkel, ötletekkel, kalórával.
Előzetesen ajánlanék nektek egy nagyon, nagyon, nagyon finom bucit, amit ha már megvannak az alapanyagok, akkor hipp-hopp eltudunk készíteni.
Kérlek „oszd” meg, ha tetszett az írásom. Neked „csak” egy kattintás, ami nekem a jövőm szempontjából egy új kezdet lehet.
Köszönet a képekért a Pixelnek és: icon0.com, Yan Krukov,George Pak, Anna Tukhfatullina, Andres Ayrton, Polina Tankilevitch ,ANTONI SHKRABA,
