Klimt a lelkemben – Egy kiállítás, ami túlmutat a látványon
Gustav Klimt
Ma valami különleges dolog történt. Egy olyan művész világába merültem bele, akinek a képei mindig is lenyűgöztek – de most végre meg is érinthettem őt. Legalábbis lélekben.
A BOK Csarnokban jártam, a Gustav Klimt kiállításon, és azt kell mondjam: az, hogy szenzációs volt, messze nem írja le, amit ott megéltem. Ez több volt, mint egy kiállítás. Ez egy utazás volt. Egy belső utazás, ahol az arany háttér mögött emberi történetek, vágyak, titkok és szenvedélyek bontakoztak ki.
Fontos információkról, helyszínről, árakról itt olvashatsz: Klimt kiállítás
Egy művész, aki az érzékekkel beszél
Gustav Klimt élete nem csak a művein keresztül, hanem a kiállítás forgatókönyvének köszönhetően is megelevenedett előttem. Megismerhettem az életútját, a bécsi miliőt, amiben alkotott, és azokat a történelmi és személyes hatásokat, amik formálták. Nem csak a „Csók” aranyragyogása, hanem az is, hogy milyen kapcsolatban állt a nőkkel, mit gondolt a szépségről, a halandóságról, a vágyról.
“A művészet a lélek szárnyalása.”
Egy különc zseni – Gustav Klimt (1862–1918)
Gustav Klimt 1862. július 14-én született Bécs közelében, Baumgartenben. Apja, Ernst Klimt, aranyozó mester volt, ami nem véletlen: az arany iránti vonzalom később a művészetének meghatározó elemévé vált. Anyja, Anna Klimt zeneszerető nő volt, aki azt remélte, valamelyik gyermeke nagy zenész lesz. Ehelyett festők lettek – Gustav mellett két testvére is művészi pályára lépett.
A család szegényes körülmények között élt, hét gyermekük született – Gustav a második volt közülük. A szülők minden nehézség ellenére támogatták a tehetséges fiút, aki 14 évesen már a bécsi Iparművészeti Iskolába (Kunstgewerbeschule) nyert felvételt. Itt tanulta meg a klasszikus technikákat, de ő mindig is túl akart lépni a hagyományos határokon.
Az iskola a kontinens első modern polgári intézménye volt. A díszelemek rajzolását plasztikus és síkornamensek vagy iparművészeti tárgyak alapján, az alakokét gipszmásolatok és mintarajzok segítségével gyakorolták. Klimt öccsei szintén ebbe az iskolába jártak, Georg szobrász és ötvös lett, jó néhány keretet tervezett fivére festményeihez.
Rajztanárnak készült – és forradalmi művész lett belőle
Gustav Klimt pályáját klasszikus alapokkal kezdte. 14 évesen felvételt nyert a bécsi Iparművészeti Iskolába (Kunstgewerbeschule), ahol rajztanárnak készült. A képzés főként alkalmazott művészetekre, iparművészetre, díszítőfestészetre helyezte a hangsúlyt – a gyakorlati tudást és a kézművesség becsületét hirdette.
Ez az intézmény – és a korabeli művészeti világ – szorosan kapcsolódott az angliai Arts and Crafts mozgalom eszméihez. A mozgalom az iparosodással szemben a kézi munka, az egyediség és a szépség fontosságát hirdette. Azt vallotta, hogy a művészetnek nemcsak a múzeumban van helye, hanem az emberek mindennapjaiban is – a bútorban, ruhában, faliképben, mindenben, ami körülvesz minket.
Klimt ezt az elvet később is magáénak érezte. Művészete sosem csak festészet volt: öltözködés, enteriőr, térélmény, dekoratív forma – minden összeolvadt egy átfogó, esztétikai világban.
A rajztanári álomból végül festőzseni lett, de a kézművesség iránti tisztelet, a formák iránti érzékenység, és a művészet demokratikus eszméje végigkísérte egész pályáját.
Művészete: díszítés és mélység egyszerre
Klimt a bécsi szecesszió egyik legeredetibb alakja volt, aki nem akart megfelelni a művészi elvárásoknak. Arannyal festett, amikor mások még csak ecsettel. A női testet ünnepelte, miközben a kor erkölcsei még elfordították a fejüket. Szenvedélyes volt és szabadságra vágyott – ezt árasztják a képei is.
A bécsi művészvilág központjában élt és alkotott, ahol a pszichoanalízis (Freud), a zenében forradalmi újítások (Mahler), és az építészet új útjai (Wagner) mind hatottak egymásra. Klimt ebben a pezsgésben valami egészen mást képviselt: a belső világot, az érzékiséget és a misztikumot.
Gyakori témái: nők, szerelem, halál, átalakulás
Stílusa: szimbolista és dekoratív, gyakran használ aranyat, ezüstöt, mozaikszerű mintákat
Technikája: olajfesték és aranylevél kombinálása (bizánci ikonművészet ihlette)
Inspirációi: japán fametszetek, egyiptomi és ókori motívumok, pszichológiai mélységek
Halál és élet - Gustav Klimt
Szerelem, múzsák, titkok
Klimt sosem nősült meg, és nyíltan vállalta: a női test és lélek iránti rajongása szinte mindent áthatott az életében. Sokan tekintették csábítónak, mások zárkózottnak – de egy biztos: szenvedélyes, sokszor ellentmondásos kapcsolatokat ápolt a nőkkel. Ő maga szinte soha nem nyilatkozott magánéletéről, így rengeteg legenda övezi.
Nyarak Emilie-vel – az Attersee partján
Emilie Flöge Gustav Klimt életének legfontosabb női alakja volt – nem szeretőként, hanem társaként, lelki barátként, múzsaként. Több évtizedes kapcsolatuk mély és különleges volt, minden szempontból túlmutatott a megszokott viszonyokon.
A legtöbb nyarát Ausztria nyugati részén, az Attersee-nél (Felső-Ausztria, Salzkammergut régió) töltötte, Emilie Flöge családjával együtt. A tóparti kis falvak – például Litzlberg vagy Kammer – nyugodt, természetközeli világában Klimt megpihent, vázlatokat készített, inspirációt gyűjtött.
Különösen szerette a természetet, a víz tükrét, a fák árnyékát – ezek a természetes minták, színek és fényhatások sokszor visszaköszönnek a festményeiben is, főként a tájképeiben, amelyek szinte impresszionista hangulatúak. (Kevesen tudják, de Klimt kb. 50 tájképet is festett!)
És Emilie mindig ott volt vele. Ő fotózott, rajzolt, pihent, miközben Klimt alkotott. Együtt voltak – talán nem szerelemben, de szeretettel és elfogadásban.
A legközelebb talán Emilie Flöge állt hozzá, egy különleges nő, aki divattervezőként maga is a korszak kreatív világának része volt.
A korabeli bécsi avantgárd öltözködés egyik úttörője. A Flöge-nővérek saját szalont vezettek, a „Schwestern Flöge”-t, ahol Klimt is gyakran megfordult, sőt, közösen is alkottak divatterveket.
Emilie tervezett laza szabású, japán ihletésű ruhadarabokat, amelyek a test szabadságát hangsúlyozták – éppen úgy, ahogy Klimt képei is. A festő köpenye is ebbe a stílusba illeszkedett: kényelmes, légies, díszített, munkához és álmodozáshoz egyaránt illő.
Emilie és Gustav kapcsolata évtizedekig tartott, mély és bensőséges viszony fűzte őket össze, bár szerelmes párként soha nem éltek együtt. Klimt gyakran nyaralt Emilie családjával, leveleik pedig tele vannak szeretetteljes, mégis szabad szellemű hangulattal.
Emilie Flöge
Így látott Klimt – a kartonkeret mögül
Klimt nemcsak érzékeny festő volt, hanem igazi megfigyelő, aki tudta: a szépség nem mindig az első pillantásra látszik meg. Amikor a természetben dolgozott – főként a nyarak alatt az Attersee partján – sajátos módszert használt: egy kartonlapot vitt magával, amelynek közepén egy kis ablakot vágott.
Ezen a lyukon keresztül figyelte a tájat, így kereste azt a legszebb részletet, ami majd festményként megszülethet. Egyfajta keret volt ez – mint amikor a lélek szűrőt keres a világra.
Később ezt a kartont egy színházi látcső váltotta fel, amellyel pontosabban be tudta határolni a kompozíciót. De a gesztus ugyanaz maradt: tudatos, lassú, ráhangolódó figyelem.
Talán ezért is van az, hogy Klimt tájképei nem a természet lenyomatai, hanem belső tükröződései. Nem azt látjuk, amit ő látott – hanem azt, amit érzett.
Festőköpeny és alkotói rituálé
Klimt nemcsak a vásznon volt különleges – az öltözködése is a művészetének része volt. Műtermében soha nem viselt hagyományos ruhát, csak egy bő, kényelmes, mintás köpenyt, amelyet valószínűleg Emilie Flöge készített neki. Emilie nemcsak a lelki társa volt, hanem saját jogán is alkotó: a divat egyik forradalmára, a test szabad mozgásának híve.
Ez a köpeny több volt ruhadarabnál. Klimt számára olyan volt, mint egy második bőr – ebben festett, ebben fogadta a modelljeit, ebben gondolkodott, hallgatott, álmodozott. Talán így még jobban értjük, miért olvadnak össze nála a művészet, az élet és az érzékek határai.
Gustav Klimt
Klimt és a 14 gyermek – akikről ő sem mindig tudott
Történészek szerint Klimtnek legalább 14 gyermeke született, különböző nőktől. Nem mindegyikük volt hivatalosan elismert – némelyikről valószínűleg ő maga sem szerzett tudomást. A festő műtermét gyakran látogatták modelljei, és ezekből a kapcsolatokból több gyermek is született. Sok – sok gyermeke közül hármat ismert el: kettő Marie Zimmermanntól „Mizzi”-től, akit képein lángoló vörös hajjal láthatunk és egy fiú Maria Ucickytól, aki a Gustav Ucicky nevet kapta.
A nőkhöz, testiséghez és élethez való hozzáállása egyfajta sajátos, szabad szeretetformát képviselt.
Klimt és a Judith – Aranyban úszó érzékiség, történetekkel átszőve
Van az a pillanat, amikor nemcsak nézed a művészetet, hanem ő néz vissza rád. Amikor egy festmény nemcsak a falon van, hanem benned is – kérdez, hív, mesél. Nekem ez a pillanat Gustav Klimt Judith és Holofernész című festménye előtt érkezett el.
És azóta is ott van bennem. Mint egy ismerős tekintet. Mint egy belső arany fény.
A Judith, aki én is lehetnék
A kiállításon újra láttam egyik kedvenc képemet: Judith és Holofernész. A festmény címében is van valami különös kapcsolat – talán nem véletlen, hogy Judith néven engem is megszólít.
Klimt Judithja, nem szende nőalak – hanem erős, érzéki, önazonos. A tekintete nem bocsánatot kér, hanem tudja, mit tett. Az arany, a test, a távolságtartás – mind egyszerre szép és félelmetes. Ez a nő nem áldozat, hanem választó.
És ebben a tekintetben magamra ismerhettem.
Judith és Holofernész (1901): az én aranyom
Ez a festmény több mint egy bibliai jelenet újraértelmezése. Ez egy női erő ábrázolása – olyan erőé, ami nem a harcban, hanem a tekintetben, a testtartásban, az önazonosságban rejlik.
A képen látható nő (modellt Simona Maria mondhatott magáénak, Klimt egyik kedvenc múzsája) félig meztelen, aranyba burkolva, és mégis távolságtartó. A nyaka köré tekeredő arany minták, a fejtartása, a szemében ülő tudás – mind azt sugallják: ő tudja, ki ő, és mire képes.
És talán ezért is érintett meg ennyire – a nevében is, a lényében is van valami, ami összecseng velem. Klimt Judithja nem szelíd – de nem is kegyetlen. Egyszerűen csak valódi.
Judith
A kép és ami “mögötte” van
Judith egy zsidó özvegy volt, aki megmentette népét az asszírok támadásától. Azzal az ürüggyel, hogy elhagyja népét, az ellenség táborába ment, hogy ott találkozzon az asszír hadsereg parancsnokával, Holofernesszel. Elnyerte szeretetét és bizalmát, és amikor Holofernész berúgott, és részegen elaludt, Judith karddal levágta a fejét. A zsidók Juditot egészen hősnőnek írták le, Klimt azonban végzetes nőként ábrázolta. Klimt olaj, vászon I. Juditja az egyik legérzékibb és legerotikusabb modern műalkotás. Egyrészt a szépségideál, de egyben femme fatale és démoni csábító, akinek érzékisége és szépsége kegyetlenséggel és hatalommal keveredik.
Gustav Klimt I. Judit című képe a szecessziós mozgalom remekműve, az osztrák festő egyik leghíresebb és legismertebb alkotása. A festmény Judit bibliai történetét ábrázolja, egy erős és befolyásos nő, aki megmentette népét a pusztulástól.
Az I. Judit egy körülbelül 100 cm x 100 cm méretű olajfestmény vászonra. Juditot, egy gyönyörű, hosszú vörös hajú nőt ábrázol, aki Holofernész fejét tartja, a felette aratott győzelmének jelképe. A festményt merész színhasználat, egyedi mozgás- és érzelemérzék jellemzi. A nő vörös, arany és fehér árnyalataival, a háttér pedig kék és lila árnyalatokkal van festve, így a festmény a mélység és a mozgás érzetét adja. Ezen a festményen aranylevél is szerepel, amelyet Klimt sok munkájában használt. A bonyolult geometriai mintákkal díszített háttér harmóniát és rendet képvisel az univerzumban. A festmény a szépség, az erő és a győzelem érzését idézi, amely Klimt művészetére jellemző.
Legismertebb alkotásai:
A csók (1907–08) – Aranyba borult pillanat. Egy férfi és egy nő. Egy ölelés.
De valójában ez nem csak egy kép – hanem egy érzés. Egy örökkévaló pillanat, ami nem múlik el. Klimt „A csók” című festménye talán a legismertebb műve, mégis újra és újra meg tud lepni. Az arany háttér időtlen térbe emeli az alakokat – mintha az egész világ megszűnt volna, csak ők ketten maradtak. A nő behunyt szemmel hajtja fejét a férfi vállára. Nem látszik, mit érez, de te tudod. Mert voltál már ott. Egy ölelésben, amit nem lehet elfelejteni.
Mit mesél neked ez a kép?
- Mikor érezted utoljára, hogy „megszűnt körülötted az idő”?
- Milyen az az ölelés, ami valóban gyógyít?
- Kinek adnád most ezt az aranyidőt, ha csak egyetlen embernek lehetne?
Volt már olyan ölelésed, ami nemcsak a tested, de a lelked is körbeölelte?
Mi számodra a szeretet nyelve – érintés, szó, csend?
Mit jelent neked az intimitás – hogyan tudod jelenléttel megtölteni?
Kis alkotói feladat
Rajzold vagy írd le a saját aranypillanatodat.
Nem kell, hogy tökéletes legyen – csak legyen igaz.
Akár egy mondatban, akár színekkel.
„Az a reggel, amikor megfogta a kezem, és nem szólt semmit.”
„Az a pillanat, amikor a gyerekem rám nézett, és minden rendben lett.”
Vágj ki egy kis aranypapírt, vagy csak rajzolj egy keretet – és írd bele:
„Ez volt az én csókom.”
Milyen formában jelenik meg nálad a gyengédség?
Mi lenne az a motívum, szín, hangulat, ami „a te csókod” lenne Klimt stílusában?
Tudtad?
Klimt eredetileg nem adott címet a festménynek – az emberek „A csók”-ként kezdték emlegetni. A nő arcát sokan Emilie Flöge-ként azonosítják, Klimt közeli társaként – de ezt sosem erősítették meg. A díszítés különböző motívumai férfi-női energiákat is szimbolizálhatnak: a férfi köpenyén szögletes minták, a nőnél ovális és virágos formák.
Adele Bloch-Bauer I. (Arany Adele) – az egyik legdrágábban értékesített festmény. Klimt egyik leglenyűgözőbb arcképe, rendkívül részletgazdag, bizánci hatású aranymintázattal. Adele a mecénás család tagja volt – Klimt sok időt töltött vele.
Néz rád. De mintha valamit mégis rejtene. Adele Bloch-Bauer arca egyszerre közeli és elérhetetlen, mintha csak egy álomból nézne vissza ránk. Klimt 1907-es festménye nemcsak portré: egy aranyba burkolt rejtély.
Adele nem volt császárnő, sem színésznő. Mégis örök ikon lett. A bécsi műgyűjtő Bloch-Bauer család tagjaként Klimt egyik leggyakrabban megörökített múzsája volt. Arcát bizánci díszítés övezi, nyakát, testét ornamentikák, szimbólumok, ősi és modern formák szinte beborítják. Mintha ő maga lenne a nőiség örök szimbóluma – megfoghatatlan, mégis jelenvaló.
Ez a kép nem egyszerű festmény. Ez egy ima. Egy kultusz. Egy szerelmes vers arannyal írva.
Elmélkedős kérdések
Mitől lesz valaki emlékezetes számodra? A tekintetétől, a titkaitól vagy a történeteitől?
Milyen arany „mintákat” hordasz magadon belül – értékeket, amiket más talán nem is lát?
Ha valaki arcképet készítene rólad, milyen szimbólumokat festenél köréd?
Kis alkotói feladat
Képzeld el, hogy Klimt téged fest meg.
Mi lenne a címe a portrédnak?
Írd le: milyen ruhában lennél, milyen mintákkal? Mit sugározna a tekinteted?
Milyen „titkot” rejtene el a festmény?
Danaë – Az álom ölében
Klimt Danaë című festménye (1907 körül) olyan, mint egy titok, amit csak csukott szemmel lehet látni. Egy nő, önmagába zárva, mégis kitárulkozva. Álmodik? Sír? Lebeg? Nem tudjuk – és talán nem is kell tudnunk.
A mitológiai történet szerint Danaë-t apja egy toronyba zárta, hogy elkerülje a jóslatot, miszerint fia fogja megölni. De Zeusz – aranyeső formájában – így is eljutott hozzá. Klimt ezt a pillanatot örökíti meg: a női test és lélek találkozását a vággyal, az istenivel, az önátadással.
Ez a kép több, mint erotika. Ez egy nő, aki a saját világát éli. A teste nem a nézőnek van kitárva – hanem saját belső univerzumának. Olyan nő, aki a saját történetének középpontjában áll.
Elmélkedős kérdések
Mit jelent számodra az „önmagamba zártság”? Mikor tudsz igazán magaddal lenni?
Mi az, ami úgy ér el hozzád, mint egy aranyeső? Csendben, lágyan, de mindent átformálva?
Mikor érezted azt, hogy valami belülről átölel?
Kis alkotói feladat
Rajzolj (vagy csak írj le) egy belső világot, ahol biztonságban érzed magad.
Lehet képzeletbeli szoba, álommező, egy hang vagy illat emléke.
Adj nevet ennek a helynek. Ez a te Danaë-tered.
- Beethoven-fríz – szecessziós freskó a bécsi Szecesszió Házában. Egyfajta vizuális zenemű – a szenvedésen keresztül az üdvösségbe.
Az élet fája (1909) – örök körforgás, szimbolikus gyökerek. Klimt egyik legszimbolikusabb festménye. Kapcsolódik: az élet értelme, az elengedés és növekedés kérdéséhez.
Majd jött a vetítés, ami már önmagában is egy magával ragadó, különleges élmény volt.
Amikor a festmények életre kelnek
Ez volt az a pont, ahol végképp elvesztem az időben. Egy sötét tér, ahol Klimt motívumai – aranyló spirálok, virágzó testek, tekintetek – körülöleltek, beburkoltak, szinte lélegeztek. A falakon, a padlón, körülöttem minden mozgott – de nem zaklatott, hanem megnyugtatott. Mintha a művészet nem is a szememhez, hanem a lelkemhez szólt volna.
Klimt a filmvásznon
1969 – Szőts István dokumentumfilmje
2006 – A Klimt című film, melyben John Malkovich játszott Klimtet
2015 – A Hölgy aranyban című film, mely annak a történetét dolgozta fel, hogyan szerzi vissza egy zsidó hölgy a családját illető Gustav Klimt képeket.
Forrás: innen
Mit vittem haza?
Nem festményt. Nem prospektust. Hanem érzéseket. Egyfajta csendes áhítatot. Egy újfajta látásmódot. Azt, hogy a szépség sokszor nem tökéletes, hanem sebezhető, rejtélyes és túlmutat a testiségen.
És talán egy kérdést is:
„Ha a művészet így tud hatni ránk, mi van még bennünk, amit csak a szépség képes felébreszteni?”
Ha teheted, menj el!
Ez a kiállítás nemcsak Klimtről szól – hanem rólunk is. A vágyainkról, a belső világainkról, azokról a pillanatokról, amikor egy műalkotás nemcsak tetszik, hanem átír valamit bennünk.
Én ott valamit otthagytam – és valamit hazahoztam, amit most már örökre velem marad.
Miért fontos ma is Klimt?
Mert Klimt festményei nem csak esztétikai élményt nyújtanak, hanem belső tükrök is. Arra hívnak, hogy nézzünk befelé. Hogy merjük látni a saját ragyogásunkat, akár a repedésekben is. Hogy nőként, emberként, érző lényként ismerjük el azt, amit olykor takargatnánk: a vágyainkat, a határainkat, a múltunkat, a ragyogásunkat.
Utószóként:
A kiállításon való részvétel nemcsak művészeti élmény volt számomra, hanem egy önismereti pillanat is. Egy név – Judith. Egy tekintet – Klimté. Egy találkozás – velem.
Ha még nem láttad, menj el. Add meg magadnak azt az időt, hogy ne csak nézz, hanem érezd is a művészetet.
Egy kis varázslat, élménycsomag a Klimt kiállításhoz.
Egy képzeletbeli levél Gustav Klimttől – neked, nekünk, az olvasóknak.
Kedves Olvasó!
Ha azt hiszed, hogy a festményeim aranyról, formákról és női testekről szólnak – talán igazad van.
De mégis… nem csak erről szólnak.
Minden ecsetvonásom mögött ott van a vágy: hogy megérintsem a láthatatlant.
A sejtést. A rezgést. A pillanatot, amikor a szépség nem egy tárgy, hanem egy érzés.
Néha elég egy virág, egy tekintet, egy csöndbe borult ölelés –és máris tudod: élsz.
És szeretsz. És ragyogsz.
Ne várd, hogy a világ aranyba borítson. Borítsd aranyba te a világot.
A szeretet nem kép, hanem jelenlét. Nem forma, hanem figyelem.
Ha holnap elfelejtenéd, ki vagy –keress egy fényfoltot. Vagy egy virágot.
Ott leszek benne.
Klimt
Belső arany – mini meditáció
Lélekgaléria – játékos alkotófeladatok
Mit jelenthet még a “LÉLEKGALÉRIA”?
Önismereti tér – ahol a saját történeted képekben, idézetekben, színekben és hangulatokban tükröződik vissza.
Kreatív gyűjtemény – egy olyan kollekció, amelyet saját élményekből, alkotásokból, belső utazásokból állítasz össze: fotókból, jegyzetekből, naplórészletekből, rajzokból.
Megálló a rohanásban – ahol lelassulhatsz, mint egy múzeumban, és szemlélheted, hogy mi van benned épp. Mi változott. Mi érték.
Digitális vagy fizikai forma is lehet – például:
egy Canva-ban készült vizuális napló,
egy kézzel írt kis füzet, aranyfoltos idézetlapokkal,
vagy egy Instagram-sorozat, ahol minden poszt egy „kiállított darab”.
Klimt-inspirált fotókihívás – „Arany a mindennapokban”
7 napos fotókihívás – témák napokra bontva:
„Mint egy Klimt-ruha”
– Fotózz le egy textúrát, anyagot, ruhadarabot, ami Klimt-mintára emlékeztet.
(arany, spirál, mozaik, virág, szecessziós ív)„Csók-pillanat”
– Egy ölelés, egy tekintet, egy érintés, amit „érzésként” örökítesz meg.„Az arany nem szín – hanem hangulat”
– Keress a környezetedben valamit, ami melegséget, eleganciát vagy ragyogást sugároz.„Természet-keretben”
– Nézz ki egy „ablakon” a természetbe, vagy keretezd be a látványt, akár egy Klimt-festményhez hasonlóan.
„Én – Klimt szemével”
– Készíts egy önarcképet vagy részletet (kéz, haj, arcél), amit Klimt inspirálta érzékenységgel fotózol.„Szépségem térképe”
– Találj valamit magadban vagy körülötted, amit régen nem láttál szépnek, de most más fényben látod.„A lelkemben most ez a szín”
– Egy hangulatfotó, ami a belső világod színeit mutatja – pasztell, vibráló, mély… ahogy aznap érzed.
Tudtad, hogy…?
…Klimt nem csak festett, hanem látott is – másképp?
A természetet gyakran egy kartonlapon vágott kis lyukon keresztül figyelte meg. Később egy színházi látcsővel keresett „tökéletes pillanatokat”, amelyeket vászonra álmodhatott.…a híres aranyköpenye mögött egy nő állt?
Klimt egyik legközelebbi barátja és alkotótársa Emilie Flöge volt – ő készítette azt a kaftánszerű kabátot, amelyben Klimt rendszeresen dolgozott. Emilie nemcsak múzsa volt, hanem divattervező is!…legalább három gyermeke született, de többről is sejtettek?
Klimt sok nővel volt kapcsolatban, és noha hivatalosan nem nősült meg, legalább három gyermekéről biztosan tudunk. Egyes feltételezések szerint többről is, akik talán még őelőtte is rejtve maradtak.…nem is festőnek indult?
Klimt a bécsi Képzőművészeti Akadémián rajztanárnak készült. Később a dekoratív művészetek és az „Arts and Crafts” mozgalom elvei felé fordult – ez az érzékeny díszítettség határozza meg egyedi stílusát.…A „Judith” nem csak bibliai nőalak, hanem önarckép is lehetne?
A festmény erőteljes, érzéki és fenséges nőalakja sokak szerint Klimt múzsája, de akár Emilie vagy a női lélek általános, archetipikus ereje is lehet.
Ha téged is megérintett valamelyik kérdés, írd meg kommentben – vagy csak ülj le vele csendben. Mert a művészet néha éppen így kezdődik: benned.
Ez is érdekelhet
A zöld esszenciája: mit üzen ez a szín az embernek?
Akiktől inspirálódom, akiket figyelek, akiktől vásárolok….
