Gödöllő látnivalói, helyek amiket érdemes felkeresni VIII. rész

Gödöllő másik nagy nevezetessége a kastély mellet a SZIE. Magyarország egyetlen állatorvosi képzését a Szent István Egyetem kínálja.

Gödöllő központjától a 30-on haladva a Tűzoltóság után, jobbra kell kanyarodni és onnan már csak egyenesen haladjunk és néhány perc múlva már el is jutunk az egyetemig és csodás környezetéig.

Szent Flórián

Szent Flórián szobrának életútja igen kalandos volt az elmúlt 170 évben. A ma látható szobor az eredeti, XIX. században készült szobor rekonstrukciós mása. 

Az eredeti szobor a Mária oszlop közelében, az egykori Templom téren állt. 1823-ban készült, 1822-es nagy tűzvész emlékeként. Ezzel a szoborral próbálta a Szent közbenjárását kérni a település, a további tűzvészek elkerülése végett.

A szobor a klasszicizmus jegyeit hordozza magán. Szent Flóriánt, álló római katonaként ábrázolja, bal lábával kilép, bal kezében zászlót tart, jobb kezével pedig égő házat öntöz. A szobor a városközpont átépítésének áldozata lett. Szent Flóriánt eltávolították az eredeti helyéről, majd a szobor a szemétbe került. Megtalálása után sokáig darabokban hevert a városi tanács pincéjében. A rendszerváltás után felvetődött a szobor restaurálásának, és másolata elkészítésének gondolata. De a feje és az egyik keze hiányzott, a több darabra szétvert szobornak. A hiányzó részek megtalálása érdekében a lakosság segítségét kérték, mert ezek nélkül nem lehetett volna a másolatot elkészíteni. 
A szobor mása végül 1997- ben készült el az önkormányzat megbízásából.

 Ma nem az eredeti helyén, hanem attól 1,5 km- re a mai tűzoltóság épülete előtt, a 3- as főút Máriabesnyőre vezető szakaszán látható. A szobor anyaga kőhatású műkő. Szent Flórián alakja 165 cm, a talapzattal együtt 380 cm, az eredetivel a legkisebb részletekig megegyezik. A restaurálást és a másolat készítését Bíró János és Varga Zoltán végezte. Az eredeti Szent Flórián szobor, ma a Városi Múzeum raktárában található.

Szent István Egyetem

A premontrei rend gimnáziumaként épült 1924-ben és az 1933-as gödöllői Cserkész Világtalálkozó parancsnokságának volt székhelye az egyetem impozáns, neobarokk központi épülete. A trianoni békeszerződés folytán három gimnáziumát elvesztett premontrei rend 1923-ban székhelyét Gödöllőre tette át, ahol Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján három egységből álló épületegyüttest hozott létre, a gödöllői koronauradalom Fácános erdőnek nevezett 88 holdnyi területén. A gimnázium, nevelőintézet és a rendház falait neves művészek: Nagy Sándor, Sidló Ferenc, Kisfaludi Stróbl Zsigmond műveivel díszíttették. A két évtizedes magas szintű oktató-nevelői munkának a II. Világháború vetett véget: bombatalálatok, hadikórház, fogolytábor, a premontrei rend kitelepítése – szomorú esemény-sorral.

A gimnázium az 1948-as államosítást követően Állami Ady Endre Gimnázium lett és az 1949-es kormányhatározat értelmében Gödöllő vált a felsőfokú agrártudományi képzés színhelyévé. Az 1950-től kezdődően új épületrészekkel bővült és a szinte önálló városrészként működő intézményt 1999-ig az ország legnagyobb és legkorszerűbb agrártudományi egyetemeként tartották számon.

2000. január 1-jén, öt felsőoktatási intézmény – a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Állatorvos-tudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola – szervezeti integrációjával jött létre a Szent István Egyetem. 2008-ig három településen, hat karral és négy telephelyen működött, 2009. január 1-jétől a Tessedik Sámuel Főiskola – három karral és egy intézettel – is a SZIE része lett.

A premontrei rend a rendszerváltozást követően kárpótlásként két épületet kapott a Fácán soron, s így 1992-ben újra indulhatott az oktatás a Gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnáziumban. Új kápolnájukat 1993-ban, a Szentlélek tiszteletére szentelték fel. (lásd: Premontrei kápolna)

Amerigo Tot: A mag apoteózisa

A magyar származású amerikai szobrászművész, Amerigo Tot “A mag apoteózisa” című, 120 négyzetméteres bronz műve az egyetem aulájában látható.
“A Mag-nak az apoteozisát akartam megcsinálni bronzból… A mag az egy általános gondolat, nemcsak a mag, mint növény, hanem a mag, mint kezdet, a biológia… Mint gondolat összetartozik mag és föld és nő…” – mondta az eredetileg a római Szent Péter templom kapujára kiírt pályázatra tervezett műve eszmei tartalmáról az alkotó. A terv első változata már 1970-ben elkészült, de csak egy fordulatokban gazdag eseménysorozatot követően, 1983-ban adták át ünnepélyesen az akkor már beteg művész jelenlétében.

Kálmán herceg szobra

Árpád-házi Kálmán herceg szobrát 1931. szeptember 27-én állították fel az akkori premontrei rendház (ma egyetem) főépülete előtt. A bronzból készült lovas szobor Róna József alkotása.
Kálmán herceget (1208-0241) apja, II. András hatéves korában tette meg Halics királyának, és bár a belső felkelések miatt el kellett menekülnie innen, királyi címét élete végéig viselte. Kálmán herceget 1226-ban horvát bánná nevezték ki. A muhi csatába horvátországi csapatai élén vonult a tatárok ellen. Az ott szerzett sérüléseibe halt bele 1241-ben.
A premontreiek gödöllői intézetének létrehozása részben a Kálmán hercegtől kapott birtokok jövedelméből vált lehetségessé. Erre emlékezve állítottak neki szobrot a premontreiek, a szobor talapzatának két oldalán a muhi csatában elesett Ugrin kalocsai érsek és Montreáli Jakab, templomos lovagrendi nagymester portréját is megörökítve. 

Arion

A torony víztoronyként soha nem üzemelt.
Ma az egyetemisták szórakozóhelyisége van a földszinten.

“A Víztorony története:
A gödöllői Szent István Egyetem parkjában a közeli egyetemi lakótelep vízellátási gondjainak enyhítésére az ötvenes években Jánossy György és Czebe István építész tervei alapján épült. Az építmény nem a szokványos formában és elrendezésben jött létre, tervezői megannyi leleménnyel egyedi alkotásnak adtak formát.
Az a dombvidék, melynek legmagasabb pontján ma a víztorony áll – a Duna és a Tisza vízválasztójában fekszik – tehát ad abszurdum a torony egyik oldalán lecsorgó esővíz a Duna irányába folyik el, a másik oldal csapadéka pedig a Tisza vízgyűjtőjére esik.”

Az ismert görög legendát ábrázolja Borsos Miklós szobrászművész domborműve. Az egyetem víztornyának bejáratához készült a dombormű: Arion, amely már témájával is illik a helyhez.
A legenda Arion csodálatos megmenekülését meséli el. A széles mesélőkedv a víz hullámainak lendületes íveivel alátámasztva dekoratív faldíszítést eredményezett. 
A formák alig emelkednek ki az alapsíkból, de azokat éles, lemélyített árkok határolják, amelyek ritmusa erősíti a dombormű témáját. 

Fadrusz-feszület

Az 1892-93. évi Országos Képzőművészeti Kiállítás nagydíját megnyert, Krisztust a keresztfán ábrázoló Feszület Fadrusz János (1858-1903) szobrászművész, a XIX. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, műve. A szenvedő Krisztust életnagyságban és csodálatra méltó élethűséggel ábrázoló szoborból számos másolat található az országban. Hatásának titka, hogy – az ábrázolás hűsége kedvéért – modelljei kifáradása után a művész magát is keresztre kötöztette, így tanulmányozva a szenvedő emberi test anatómiáját és minden részletét. A gödöllői Feszületet a premontrei intézetet alapító Takács Menyhért (1861-1933) prépost prelátus sírján 1935-ben helyezték el, mely a hamvak Jászóvárra történt hazaszállítását követően is, a premontrei szerzetesek 1927-ben létesített kis temetőjében maradt. Gyalogúton közelíthető meg a Szent István Egyetem strandja mellől.