Gödöllő látnivalói, helyek amiket érdemes felkeresni IV. rész
Kastélyparkban és a Kastély körül...
A kastély meglátogatása után, nem szabad kihagyni a kastély parkját sem, majd kívülről is érdemes körbejárni.
Bárhonnan is érkezel Gödöllőre, a 30-as autóúton vagy a M3-as autópályán, biztos, hogy oda találsz. Ha a M3-on érkezel akkor végig kell menni a Dózsa György úton és a nagy kereszteződésnél ahol a 30-as úttal találkozik, ott már biztosan meglátod. A Kastély előtt lehet parkolni. A 30-on pedig ahogyan beérsz Gödöllőre az első lámpás kereszteződés után, már végig a kastély parkja mellett visz az út. El sem lehet téveszteni.
Királydombi pavilon
A magyar uralkodók arcképcsarnokát jelentő pavilon egyetlen az országban, amely erre a célra készített, különálló épületként mutatja be a honfoglalás kori magyar vezérek és a magyar királyok arcképeit.
A kastélyparkban emelt királydombra, az 1760-as években építtette Grassalkovich I. Antal a 6,5 méter átmérőjű, hatszögletű pavilont. Belsejét 54, a magyar uralkodókat ábrázoló, faburkolatba illesztett olajportré díszítette. A sorozatot Attila nyitotta, majd mellette időrendi sorrendben, négy, spirálisan összekapcsolódó sorban következtek a többiek. Az 1848/49-es szabadságharcban jórészt elpusztult képsorozatot 1857-ben, a kastélyba látogató Ferenc József császár tiszteletére állítatta helyre az akkori kastélytulajdonos, Sina Simon. A ma látható arcképcsarnok a 2004-ben végzett teljes rekonstrukció eredménye: az uralkodók képeit a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonaként megmaradt 14 eredeti festmény, a Képes Krónika, a Királyok Könyve, és egyéb ábrázolások felhasználásával készítették el újra.
Mária Terézia szobra
A Barokk Év alkalmából 2011. március 5-én a Grassalkovich Kastély parkjában állították fel Mária Terézia királynő egész alakos bronzszobrát a Királydombi pavilon közelében kialakított talapzatra. Abban az évben kettős évfordulóra emlékezett a város: 260 éve látogatott a kastélyba Mária Terézia és 240 éve hunyt el a kastély építtetője, Grassalkovich I. Antal.
Zala György 1907-ben készített alkotásának változatos története volt. A szobor eredetileg a Millenniumi Emlékmű része volt a Hősök terén, de a XX. század folyamán többször is kegyvesztetté vált a többi Habsburg uralkodóval együtt. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején az emlékműről leemelték a Habsburg-család tagjait, majd a Horthy-korszakban a szobrokat visszaállították.
A második világháború sem kegyelmezett az uralkodóknak. Mária Teréziát találat érte, a szobor alsó része megsemmisült. Az 1950-es években a Habsburgok teljes mértékben kegyvesztetté váltak és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem lettek beolvasztva a Sztálin-szoborba, mint például gróf Andrássy Gyula lovas szobra. Az üres helyeket a magyar függetlenségért küzdő vezetők, Bocskai István és Bethlen Gábor szobrai töltötték be.
A lecserélt szobrok először a BTM Kiscelli Múzeumának raktárába, majd onnan Sülysápra ”költöztek”. A rendszerváltás után elsőként Mária Terézia szobrát restaurálta Illyés Antal 2002-ben, ekkor került a Szépművészeti Múzeum aulájába a főbejárat mellé, onnan került Gödöllőre.
Schimmel
Rekonstruálták Grassalkovich I. Antal (1694-1771) legkedvesebb, Schimmel nevű lovának szobrát.
Az életnagyságú, ágaskodó lovasszoborról először 1763-ból maradt fenn dokumentum.
A sóskúti mészkőből faragott szobrot a kastély Schimmelhof nevű udvarának közepén helyezték el, itt is állt egészen a II. világháború végéig, majd utána nyoma veszett a szobornak. Többszöri kutakodás után 2011-ben egy szerelőakna betonalapja alól került elő az eredeti szobor törzsének egy darabja. A szobortöredék és a megmaradt fotók alapján újramintázták a szobrot. A szobor anyaga a műemlékek restaurálása során is használt terzith.
Herkules
A 18. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal gróf 1735 után kezdte meg a gödöllői kastély építését. Az első építési szakasz 1745-ig tartott. Mayerhoffer András tervei alapján, ekkorra készült el a belső udvart körbefogó első U-alak, a díszteremmel és a főúri lakosztályokkal. A belső udvar keleti szárnyán található a Herkules szobrával díszített falikút. A kút, a szoborral a kastély építésével egy időben készülhetett.
Mezitlábas ösvény
Mezítláb járni egészséges!
A mezítlábas ösvény Sebastian Kneipp német természetgyógyász által kifejlesztett egészségmegőrző módszeren alapszik.
A lényege, hogy olyan ösvényt létesítünk, melyen más és más felületű anyagokat használunk, így stimuláljuk a talp különböző reflexpontjait. Olyan, mintha egy talpmasszázson vennénk rész. Az ilyen utakon sokféle anyagot használhatunk, de mindig figyelni kell, hogy ne legyen éles, szúrós, veszélyes a járási felület. Gyerekek és felnőttek számára is rendkívül egészséges. Jótékony hatása több tanulmány által is bizonyított. Például megakadályozza vagy javítja a lúdtalpat, jótékonyan hat a vérkeringésre, az immunrendszerünkre, az idegrendszerünkre, erősíti az izmokat és megelőzi a visszerek kialakulását. A reflexzónák masszírozásával az összes szervünket képes stimulálni, javítja az anyagcserét, az emésztést és a migrénre is jótékonyan hat. Forrás: innen
Szerelemlakat
A SZERELEMLAKAT igazi romantikus története.
A szerelemlakat nem egy hóbort,ugyanis egy ősi kínai hagyomány szerint, ha a szerelmesek lakatot helyeznek el egy véget nem érő láncon vagy kerítésen, szerelmük örökké fog tartani. Napjainkban, a fiatal párok több ezer különböző módon imádkoznak az örök szerelemért. Ezek egyike, hogy egy lezárt lakatot elhelyeznek együtt egy kerítésen, láncon!
Goldberger Gizella, a hangzatos nevű úrilányka, abban az emlékezetes esztendőben elhatározta, hogy többé nem foglalkozik gigerlikkel, csak komoly szándékú férfiakkal. Így hát valamennyi egyleti és álarcos bálon részt kívánt venni. Reggeltől estig az újságok társasági rovatát bújta, a báli híreket kereste. Ha Pesten, ha Budán ropták a csárdást, a palotást, mindegy volt neki, csak ott lehessen. Mivel vészesen közelített vénlánysága, a bálozásban édesanyja is támogatta, és hol egy új csipkegallérral, hol egy szép kesztyűvel lepte meg. Gizellát megtáncoltatták a Vadászkürtben, az Angol Királynő Szálloda dísztermében, de olyan férfi egy sem akadt, aki kétszer is felkérte volna.
Édesanyja kíséretében részt vett a nőegyleti, az evezős egyleti, de még az atléta bálon is. A mesterlegények bálját persze messze elkerülte. Aztán egyszer csak azt vette észre, hogy ritkulnak a bálok, lecsengett a szezon, és észrevétlenül kitavaszodott – de a hőn áhított, komoly szándékú fiatalember még nem vetődött az útjába.
– Nyáron is, ősszel is lesz még bál – vigasztalta nővére, aki két éve éppen egy szüreti bálon ismerte meg férjét. Ám Gizella étvágytalan lett, fűzőjét mind szorosabbra húzatta. Egyre többet gyengélkedett, s így, mire a zugligeti Fácánban és a Császárfürdőben újra indultak a táncmulatságok, egészen lesoványodott. A fedetlen vállú, gömbölyű hölgyek között az ő kis nádszál termete senkinek sem tűnt fel, hiába tartotta úgy hímzett kendőjét, mint egy hercegnő.
Végül Pesten, egy forró, nyári éjszakán, a Beleznay-kertben minden megváltozott. A fák közé beszorult a fülledt meleg. A tánc nem csak a szalonban, hanem a ligetben felállított deszka-alkalmatosságon is folyt. A lámpások imbolygó fényében itt pillantotta meg Gizellát Házmán Andor. Sarkát összecsapva ajánlotta magát táncpartnernek, és Gizella örömmel keringőzött vele. Mit sem tudott arról, hogy Andor a fuvarosok báljára készült, és csak virtusból szökött be a Beleznay-kertben bálozó előkelőségek közé.
A fiatalember mélyen nézett a szemébe és Gizella remegve tapasztalta, hogy Andor tekintete a haját, fejdíszét és ruhájának buggyos ujját is bejárja, lesiklik a melleire, és mindeközben, mások számára észrevehetetlenül, lágyan simogatja a derekát. Azt gondolta, hogy Andor nyilván a jogtudós Házmán család sarja, de mire rájött, hogy erről szó sincsen, addigra a férfi teljesen rabul ejtette a szívét.
Pár titkos, és izgatott találka után már azt tervezgették, összeházasodnak. Andor sohasem érintett még ilyen habpuha bőrű úrilányt, Gizella pedig elveszett Andor kék szemeiben.
Amikor Gizella apja, Goldberger Ödön, megneszelte a kapcsolatot, és ráébredt, hogy kisebbik leányának egy fuvaros, egy pelyhedző bajszú fuvaroslegény csapja a szelet, éktelen haragra gerjedt.
– Soha! Soha! – ordította, és zihálva zavarta Gizellát a szobájába. A lány napokig zokogott, majd meggondolatlan lépésre szánta el magát. Az éj leple alatt kiszökött Andorhoz.
A fiatalok első kétsébeesésükben a közös halált akarták választani, hogy ha Pesten nem kelhetnek egybe, legalább a túlvilágon ölelhessék egymást. Már az Erzsébet-híd vámházánál ácsorogtak, bátorságot gyűjtve. Erősen szorították egymás kezét, amikor Andor pillantása egy előttük haladó lovaskocsira tévedt. Fuvaros kollégája, akit az egyletből ismert, láncokat szállított át a hídon. A fadobra tekert láncok mellett, vasalt faládában, megannyi lakat hevert.
Gyorsan, a szerelem tüzétől fűtve cselekedtek. Gizella megegyezett a fuvarossal, aki a híd korlátjához láncolta a szerelmeseket. Öt lakattal erősítette meg a tekergőző láncokat. A lakatok kulcsát pedig a hídőr, a csendőr, az újságírók és az egyre gyarapodó kíváncsiak szeme láttára a Dunába dobta.
Pesten és Budán semmi sem terjed gyorsabban, mint a hírek és a pletykák. Rövidesen szájtátiak gyűrűje vette körül az elszánt szerelmeseket. A közlekedés megbénult a hídon. Megérkezett Goldberger Ödön, a zord apa is. A közhangulat a szerelmesek mellett állt. Felajánlások érkeztek a meg nem értett párnak, volt, aki virágot, más bankjegyeket tűzött a láncszemek közé. Valakinek eszébe jutott, hogy ideje lenne kiszabadítani Gizellát és Andort, akiknek a nevét addigra minden jelenlévő tudta.
Mire végre vágószerszámokkal és vasfűrészekkel megérkeztek a mesteremberek, hogy az egymáshoz izzadt szerelmesekről leoldják a láncokat, a mérges apa is megenyhült. Goldberger Ödön végül áldását adta a frigyre, sőt, még a hozományt sem tagadta meg lányától. A nevezetes esemény óta a hídon, és még szerte a városban, lakatok hirdetik a szerelem erejét.
Pálmaház....
A Pálmaház Kertészet szorosan kapcsolódik a mellette található Pálmaház Herbáriumhoz, hiszen szinte az összes Herbáriumban kapható termék alapanyaga megvásárolható az árudánkban. Különlegessége a Kertészetnek a hat, különböző stílusban kialakított mintakert, valamint a széles és unikális választék, a kínálatban megtalálható a Gödöllői Királyi Kastély parkjának összes fafajtája. A Pálmaház Kertészet nem egyszerű kertészet, több annál, a kertkultúra népszerűsítésére hivatott, és az ország minden tájáról várja a különböző stílusú kertek iránt érdeklődőket.
A Lyra Florae Kft. által 2015-ben végzett felújításnak köszönhetően a műemlékvédelem alatt álló épület és teljes környezete régi pompájában tündököl. 5700 nm külső terület és 432 nm belső terület szolgálja az idelátogatók kikapcsolódását és örömét. De nem csak egyszerűen visszaadtuk a régi hangulatot és a régi fényt egy gyönyörű környezetben, hanem ötvöztük a régi kor hangulatát, az épület múltját és a mai kor igényeit. Így született meg a Kertészet, melyben megtalálhatók a Kastély parkjának fafajtái, és jól megférnek a mai kor egyik legnagyobb kertészeti találmányával, a balkon gyümölcsfákkal, valamint az 5-6 éves termőkorú gyümölcsfákkal amik már az értékesítés első évében szüretelhetők.
Kastély előtt a Szabadság útnál....
Országzászló-talapzat
Terméskövekből összerakott kúp oldalán zászlórúddal. Az elején besüllyesztett fehér márványtáblán két angyal magyar címert tart. A kő tetején halott katona fekszik.
Az országzászló állítására a szándék már 1933-ban jelentkezett. Célja azonos volt az Országzászló-mozgalom többi tagja kitűzött céljával: ” a magyar nép fájdalmának és egyúttal törhetetlen hitének” megmutatása. Adományok és gyűjtés alapján készült, kijelölték a helyet: a Ferenc József téren a hősök emlékművével szemben kerüljön felállításra. A különböző részletekről a megalakult bizottság döntött.
1934. szeptemberében elfogadták a terveket és “elrendelte” az emlékmű építését.
1934. októberétől az emlékmű készen volt. Ezt az emlékművet Lizits Jenô építész tervezte.
“…verőcei faragott terméskőből hármashalmot képeztek ki, a középsőn állt a magyar címer, a két kisebb halom kőlapjain később az összes vármegye címerét tervezték elhelyezni. A középső halomból emelkedett föl a 12 méter magas zászlótartó rúd. “
Ezt követően az emlékmű minden további intézkedés nélkül állt akkori helyén.
1935. nyarán az Országzászló Bizottság tűzte napirendre az ügyet, amikor az a döntés született, ezt az országzászlót el kell bontani (hely és esztétikai szempontok) és új helyen, újat építtettek. “…a közadakozásból épült országzászlót órák alatt lebontották a Ferenc József téren és egy új emlékművet emeltek a budapesti országút és a kastélykápolna közötti téren, ahol ma is áll…” A végleges emlékművet 1935. október 6-án avatták, tervezőjéről azonban nem találtam információt.
“A faragatlan terméskőből emelt kúp oldalán zászlórúd található, elején süllyesztett fehér márványtábla, melyen két angyal tartja a magyar címert. A felső részen ívesen elhelyezett évszám: 1914–1918, a címer alatt pedig a következő szöveg olvasható: „Magyarnak lenni / annyi, mint / büszkébben / tűrni másnál.””
Nepomuki Szent János-szobor
Városunk egyik legrégebbi szobra, a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló alkotás a Kastélytemplom főbejárata közelében, a Szabadság út mentén áll, a 3-as főútra merőlegesen. 1750-ben készült, barokk stílusú Nepomuki Szent János-szobor, melyet a kastélyépítő Grassalkovich I. Antal állíttatott. Nepomuki Szent János tisztelete a XVIII. században terjedt el a Habsburg-birodalomban: a halászok és vízi molnárok pártfogóját tisztelték , szobrai sokfelé megtalálhatók folyók és hidak közelében.
“Újraszentelték a kastélykápolna előtt álló, felújított Nepomuki Szent János szobrot. Az alkotást az A-Híd Zrt. felajánlásának köszönhetően restaurálták. A cég 2014-ben határozta el, hogy minden évben felújítják egy szobrát a mártírnak, mivel Nepomuki Szent János – többek között –a folyóknak, a hidaknak és a hajósoknak is a védőszentje.
A restaurálást Varga Zoltán Zsolt gödöllői kőszobrász, restaurátor végezte, aki röviden ismertette a szobor történetét, s kiemelte, a kastélykápolna előtt álló alkotás a hazánkban felállított 340 Nepomuki Szent János szobor között az egyik művészileg legszínvonalasabb barokk ábrázolás, ami két különlegességgel is bír: a feltehetően később hozzá kapcsolt oltár résszel és a két angyallal, amelyek a megszokottól eltérően nem a szent jelképeit, hanem egy-egy bőségszarut tartanak.
Az újraszentelést Hugyecz János, a Szentháromság templom plébánosa végezte.”
Horváth-Kispál kereszt
Lépcsőzetes talpazaton álló feszület Talpazatán besüllyesztett márványtábla: Emeltette Horváth Dezső és neje Kispál Julianna és neje 1914
A szöveges tábla alján van egy név: Hiroschik J. Gödöllő. Ez lehetne alkotó is.
A feszületet gyönyörűen helyreállították, megtisztították, olyan mintha új lenne.
A kastély állandó kiállításairól itt tájékozódhatsz.
Látogatói információkat (nyitva tartás, jegyárak, ) itt találsz.
További érdekes információkat találhattok itt a kastéllyal kapcsolatban.
Gödöllő egyéb nevezetességeiről az összefoglalómat itt találod.
Gödöllőt ajánlom családoknak, de egyedülálló utazóknak is. Itt egy egész napot ellehet tölteni, és biztosan tudom, hogy aki egyszer eljön, az újra és újra visszavágyik
Kérlek „oszd” meg, ha tetszett az írásom. Neked „csak” egy kattintás, ami nekem a jövőm szempontjából egy új kezdet lehet.
Ezeket is érdemes megnézni
Gödöllő történelme, látnivalói. Fő oldal a részletes kereséshez.
Őriszentpéter története
