VintagÉvi Karácsonya
Kedves Olvasóim!
Ma egy olyan személyt és az ő karácsonyát szeretném nektek bemutatni, akit szerintem sokan ismernek, ismertek és még többen kíváncsiak rá, hogy ki ő és hogyan is kerülnek ki a kezei közül azok az álomszép dolgok, amiket többek között a Káptalantóti piacon is megtalálhattok. Mielőtt elárulom, hogy kivel beszélgetek ma, szeretnék elmesélni valamit. Van Balatonlellén egy isteni cukrászda ahová rendszeresen elsétálunk, ha ott nyaralunk. Útközben mindig bekukkantok egy ház előkertjébe, ami számomra olyan, mint egy kis elvarázsolt mézeskalács házikó előkertje. Nézzétek…
Nem volt szerencsém személyesen megismerkedni a háznál VintagÉvivel de a kert apró részletei azt üzenték számomra, hogy ezt biztosan egy nagyon kedves, jó lelkű csajszi készítette. Majd idén nyáron felkerekedtem, hogy megnézzem a Káptalantóti piacot, ahol azonnal kiszúrtam Évi dolgait, annyira jellegzetesen gyönyörű munkái vannak. És…. most végre személyesen is megismerkedtünk, sőt már, mint földiét mutatott be egy oda érkező ismerősének.
Így amikor azon gondolkodtam, hogy kivel beszélgessek a MESÉLD EL rovatomban, azonnal eszembe jutott Évi, hogy őt megkérem, meséljen magáról és párjáról, hogy mit is alkotnak ők és hogyan.
- Az első kérdésem hozzád Évi, hogy MESÉLD EL hogyan lettél te, nem is tudom hogyan fogalmazzak, mert ha azt mondom bútorfestő, bútorfelújító, az közel sem írja le azt a művészi munkát, amiket te alkotsz. Talán inkább azt mondanám BÚTORMEGÁLMODÓ.
Köszönöm szépen ezeket a dicsérő szavakat, nagyon jól esnek! Ilyenkor érzem azt, hogy talán jó úton haladok, ha munkáimmal el tudok érni egy ilyen hatást.
Már gyerekkorom óta foglalkoztattak a kreatív, alkotói ötletek. Mondjuk ez általános iskolában még abban merült ki, hogy a faliújságok elkészítését rám bízták egy-egy esemény alkalmából… Az életem során sok mindenben kipróbálhattam magamat. Valamiért mindig ráéreztem az összhangra, legyen az kirakatrendezés (kb. 25 évig ruha nagykereskedésben voltam üzletvezető) szerettem a szép, hangulatos kirakatokat, kreatív megoldásokat alkalmazva. Vagy egy-egy lakás, ház lakberendezése, ahol szintén kiélhettem a kreativitásomat. Az egyik lakásommal bekerültem a Lakáskultúra oldalaira is. Igazából a bútorfestés is innen jött. Szerettem volna egy új design-t megvalósítani a nappalinkban. Voltak már ötleteim a végeredményről, pld. elképzeltem egy falat, amin üres antik képkeretek vannak a nappali színeivel. Igazából a képkeretek festésénél hasított belém a tudat, hogy én ezzel szeretnék foglalkozni.
Persze a tudásom még nem volt meg hozzá, ez még csak a vágy volt. Tudtam, hogy képezni kell magam, és sokat gyakorolni. Úgyhogy tanultam, elsajátítottam a különböző bútorfestési technikákat, gyakoroltam és elég gyorsan kiderült, a visszajelzések alapján, hogy valamiért szép dolgok születnek meg a kezeim alatt. Persze én örök elégedetlen maximalista vagyok, a legapróbb hibákat is észreveszem és ha kell többször is javítok, ha úgy érzem nem tökéletes valami.
Szóval valahogy így kezdődött…
- Hogyan álmodod meg, hogy egy-egy bútor milyen új külsőt kapjon?
Ez egy jó kérdés, valamiért amikor meglátok egy bútort rögtön beugrik egy kép és kialakul, hogy az milyen lesz. Van olyan is, amikor nem a bútort látom meg először, hanem látok egy szép képet vagy mintát és ahhoz keresek egy bútort. De pld. amikor megvettünk egy nagyon, nagyon lerobbant házat (amit mindenki messziről elkerült) vagy lakást, én rögtön láttam, hogy milyen lesz, hogy fogjuk átalakítani, mi-hol lesz, milyen színek lesznek a falakon. A bútoroknál is rögtön látom a végeredményt és igyekszem megvalósítani a legjobb tudásom szerint.
- Kérlek mesélj arról is, amit a párod alkot, mert azért az sem mindennapi…
Hát igen…. amikor a már megszerzett tudással elkezdtem a vállalkozásomat és az árusítást a Káptalantóti piacon, rájöttem, hogy bővíteni kellene a vevőkört, hiszen azért valljuk be, a vintage bútorok inkább a hölgyeknek tetszenek (bár volt bőven kivétel erre is). Szóval elkezdtem rágni a férjem fülét, hogy készítsen bontott épületgerendából és eketaliga kerekéből egy indusztriál jellegű dohányzóasztalt és nézzük meg, mit szól hozzá a közönség… Hát ebből az lett, hogy elkészült a dohányzóasztal, feltettem a netre és 20 perc alatt eladtam, még mielőtt kivihettük volna a piacra, szóval rögtön neki kellett állnia egy másik asztalnak, hogy a piacra is tudjunk kivinni egyet.
Csak halkan jegyzem meg, hogy nagyon klassz férjed van… Milyen érdekes, hogy mindketten ilyen kreatív személyiségek vagytok és hasonló dolgokban élitek meg ezt a kreativitást. Ez egy igazán áldásos dolog… és biztosan sok hölgy “irigykedik” (pozitív értelemben), hogy rá találtatok egymásra.
Aztán megint jött a fülrágás a design lámpákkal. Pld. amikor először megláttam egy terménytároló padlásán az óriási szekértengelyeket sorakozni, rögtön láttam, hogy ezekből állólámpa lesz. Mondtam Attilának, hogy vigyünk ilyet, mert ebből állólámpa lesz, Ő tiltakozott egy darabig, de aztán csak lett belőle állólámpa! Azóta már több mint 80 db-ot eladtunk belőle. A kislámpák is úgy jönnek, hogy meglátunk egy-egy régi tárgyat, szerszámot, eszközt és már látjuk is benne a lehetőséget. Ráadásul megmentünk egy csomó régi dolgot az enyészettől, újrahasznosítunk, amivel még a környezetvédelemben is tudunk egy kis szerepet vállalni.
Fantasztikus páros vagytok!!!!
- Azt gondolom minden alkotómunkához, főleg az ilyen festős alkotáshoz kell, hogy legyen az ember lányában egy belső szépség, amit óvni, védeni,” töltögetni” kell. Ebben a frusztrált cseppet sem kiegyensúlyozott világban te hogyan töltekezel és óvod magad ettől a zajos világtól?
Mivel 7 napból 7 napot dolgozunk, alkotunk (szerencsések vagyunk, hogy a munkánk a hobbink is), megmondom őszintén nem nagyon van időnk sok mindennel foglalkozni, talán egy picit egy burokban is élünk itt Balatonlellén. Persze a legeslegjobb dolog a világon arra, hogy töltődjünk, az az amikor egész héten készülnek a portékák, kivisszük őket a piacra és rengeteg pozitív visszajelzés jön, sokan megveszik a dolgainkat, annak ellenére, hogy nem terveztek ilyen jellegű vásárlást, de egyszerűen beleszeretnek egy-egy darabba. Nagyon sokan odajönnek és rácsodálkoznak, hogy mennyi kreatív ötletet találnak nálunk és rengeteg dicséretet kapunk, arról, hogy milyen igényesen vannak elkészítve a portékáink. Úgyhogy ezeknek köszönhetően töltődünk hétről, hétre.
- Mondhatni térdig járunk az Adventi készülődésben és nem titkolt szándékom, hogy ezekkel a beszélgetésekkel egy pici énidőt szeretnék varázsolni a minket olvasó közösségem napjaiban. Te-ti, hogyan készültök az ADVENTRE, KARÁCSONYRA? Te a díszítős típus vagy, aki szeret a lakás minden pontjára elhelyezni valami kis apróságot, ami az ünnepre hangolja, vagy???
Gyerekkoromban mindig a Nagymamámnál volt az egész család karácsonykor, aki sütött, főzött, ahogy minden Nagyi tette annak idején. A ponty úszott a fürdőkádban stb. Ez egy hagyomány volt, de sajnos ő elment. Viszont mi, 3-an unokatesók elhatároztunk, hogy tovább visszük ezt a hagyományt és minden évben egyikünk megtartja a nagy családi karácsonyt, kb. 20-22 főről van szó. Igy 3 évente jut mindenkire egy ilyen, amikor összejövünk ebéd, vacsora…. a gyerekekkel (akik már közben felnőttek) társasozás. Beszélgetünk, emlékezünk… Ja, és nagyon fontos megjegyezni azt is, hogy mi egy fura család vagyunk abból a szempontból, hogy nehéz mindig pont karácsonykor összehozni mindenkit, ezért volt már olyan, hogy nyár közepén tartottuk meg a karácsonyt! Ami egy egészen különleges élmény volt, a nagynénéim készítettek létra és fenyőágak segítségével egy fát, amit feldíszítettek, az egyik fiamat beöltöztették angyalkának és volt minden ami kell….
Idén rám jutott a karácsony megrendezése, mondanom sem kell, talán, hogy ez sem hagyományos időben, hanem most december 9-én volt megtartva, igy amolyan Mikulás-karácsony volt, hogy mindenki részt tudjon venni. Hiszen ez a legfontosabb, hogy együtt legyünk, jól érezzük magunkat még, ha ez a dátum nem is feltétlenül december 24-26-ra esik.
Én igyekszem nagyon sok fénysorral díszíteni kívülről is a házat, lehet már láttad is talán, ha erre sétáltál. Bent pedig van, amikor hagyományos karácsonyfa (persze maximálisan egységes díszekkel) készül, de olyan is volt, hogy helyhiány miatt karácsonyi bokrot készítettem, vagy pld. tavaly sok-sok fagyöngyöt rögzítettünk a plafonra és arról lógtak le a díszek, de az is előfordult, hogy nyírfaágakat rögzítettünk a plafonra és azon voltak a díszek. Készítettem ping-pong labdákból fűzért, amit lefújtam ezüstre és az is dísze volt ennek. Úgyhogy itt is előjönnek a kreatív ötletek.
Talán egy picit eltérünk itt is a szokásostól.
Különleges lehet nyáron KARÁCSONYOZNI…
- Végül pedig kérlek üzenj valamit az Olvasóknak! Egy gondolat, egy tanács, amit te Évi üzensz az embereknek így karácsony közeledtével.
Ha már igy karácsony közeleg, azt kívánom, hogy mindenki meg tudja valósítani saját elképzeléseit, minél többen együtt tudjanak ünnepelni, vegyük elő a régi családi fotókat a telefonnyomkodás helyett és beszélgessünk, hallgassuk meg egymást!
Szívemből szóltál….
Ne féljetek egy picit eltérni a megszokott dolgoktól, nem kell mindig mások elvárásainak megfelelni. Néha lehetünk egy picit önzők is talán, és jól eshet a nagytakarítás közben leülni, picit kikapcsolni és megnézni egy jó filmet lazítás gyanánt! Szóval kell egy kis pihenés, lazítás is a nagy rohanásban.
- Itt tudjátok felvenni a kapcsolatot Évivel, ha szeretnétek egy csodálatos bútort az otthonotokba.
+36309626320
Nagyon köszönöm neked ezt a beszélgetést és kívánom, hogy váljék valóra minden álmod és legyen hozzá jó egészséged!
Megjegyzések
Kiss Bálint
Szuper irás,igaz minden sora!
Művészi munkák’ ami a keze alól kikerül!
Holovecz Judit
Kedves Bálin!
Köszönöm, köszönjük szépen!
Én úgy gondolom és nem csak az interjú alapján, hogy Évi személyisége is páratlan.
A kedvessége, a közvetlensége, a nyíltsága mind, mind hozzájárul szeintem az alkotásainak a különlegességéhez.
További szép napot kívánok!
Judith