Vannak olyan ételek (kedvencek) az ember életében, amik nem a különlegességük, finomságuk miatt maradnak meg az emlékezetünkben, hanem azért, mert kapcsolódik hozzájuk egy szeretett ember, egy esemény, vagy életünk egy különleges pillanata. Így vagyok én a májkrémmel. Még csak nem is házi májkrém volt, csak egy egyszerű dobozos, KONZERV májkrém, amit a nagymamám akkor még ABC-ben vásárolt. Reggelente kikeverte egy kis vajjal, és úgy kente a lekarikázott kiflimre, majd végül megszórta snidlinggel, amit az ablakban nevelgetett. Nekem, csak nekem. Még most is, ennyi év távlatából, ahogyan írok erről, elérzékenyülök. A nagymamámnál sokat voltam kisgyerekként, mivel a szomszédban lakott, így sok-sok májkrémes kenyeret/kiflit ettem.

Azóta is nagyon szeretem a májkrémet. Sőt, amikor a nagyfiammal voltam állapotos, én annyi, de annyi májkrémet megettem, hogy utána évekig rá sem bírtam nézni. Majd egyszer vettem egy ugyanolyan májkrémet, mint amit a 9 hónap alatt ettem, de ez már nem volt az az íz.

Gondoltam, én is készíthetnék. Abban legalább tudom, hogy mi van, mi nincs.

Az alapreceptet a Streetkitchen.hu oldalán találtam. Persze nem is én lennék, ha nem dolgoztam volna picit át.

Az én kedvencem receptje.

Hozzávalók:

500 g csirkemáj1
fej közepes vöröshagyma finomra vágva (én inkább lilahagymával készítettem)
4 gerezd fokhagyma (ezt kihagytam, mert fáj tőle a pocakom)
1 mk fűszerpaprika
1 tk só
1 reszelésnyi szerecsendióbors
1 mk szárított majoránna,
2 db jégkocka
Az eredeti recept 15+5 dkg vajat tartalmaz, én viszont inkább zsírral készítettem.
15 dkg zsír

Elkészítése:

A lilahagymát apróra vágtam, majd a zsíron puhára pároltam.

Ehhez adtam a megtisztított csirkemájat.

Megszórtam fűszerekkel, és magas hőmérsékleten, gyorsan lepirítottam, így marad szaftos.

Most jött a legérdekesebb rész, amit első olvasatra, el sem hittem a receptnek. Miután kicsit kihűlt a májunk, beletesszük aprító/turmixgépbe és simára keverjük, végül beledobunk 2 db jégkockát (igen, jól olvasod). Mielőtt a jégkockát beletettem volna, kissé szemcsés volt, utána pedig habos, sima állagú lett. Igazi varázslat!!!

A kész májkrémet beletettem egy üvegtálkába, és már mehetett is volna a hűtőbe, de nem tudtam neki ellenállni és megkóstoltam.

Jelentem: ISTENI LETT!!

Gyorsan elkészült és még finom is. Persze a nagymamám májkréme utánozhatatlan, hiszen abban nem a májkrém volt a lényeg, hanem az a szeretet, gondoskodás, ami ott körülvett nap mint nap, reggeltől estig.

Itt találtok ötleteket, arról, hogy én, miket szoktam csomagolni az iskolás fiamnak uzsonnát, ebédet. Hátha tudok jó ötleteket adni.