
Januári SZÉPÍTÉS, avagy hagymások ketrecbe zárva
Alig, hogy elkezdődött ez az év, január első napjainál tartunk és máris borult minden. Viszont… Egy eléggé elcsépelt mondat, hogy: MINDEN ROSSZBAN VAN VALAMI JÓ! Most a héten, a saját bőrömön tapasztaltam ezt meg. Babó sulijában olyan magasra nőtt a Covid-betegek száma, hogy ismét itthon tanulás van. Ez elég rossz, mármint, hogy sok a beteg. Viszont ami jó benne: nagyjából 2,5–3 órát takarítok meg nap mint nap azzal, hogy nem kell őt Pestre vinnem-hoznom. Így volt időm szépíteni kicsit a lakást. Egy előző bejegyzésemben mutattam már pár ötletet, hogy mivel lehet karácsony után, de még húsvét előtt, kicsit szebbé varázsolni a szürke napokat a lakásban.
Nézzétek…
Amire szükségem volt:
-váza,
-tűlevél,
-rózsa,
-apró virág,
-metszőolló
-üvegedénykék, fények, mécsesek
Szerencsésnek mondhatom magam, hogy kertes házban élek, ráadásul még sok-sok bokor, fa, virág is van. Így amikor élő növényből szeretnék készíteni valamit, akkor csak kimegyek és körbejárok, hogy vajon miből is alkossak. Ma a tűleveles fenyőre esett a választásom.
Elkészítése rém egyszerű. A tűleveleket levágtam az ágról, majd nagyjából összerendezgettem és már ment is a vázába. Felöntöttem kb. a feléig vízzel, hogy a rózsák tovább tartsanak benne. Jöhetett az apró kis fehér virág, amit még a szülinapi csokromból mentettem (tavaly augusztusban volt). A rózsabimbókat kis üvegtálkába rendeztem, kis pohárkákba pedig a maradék tűleveleket „dobtam”, közepébe egy mécsessel. Erre mondják, hogy EGYSZERŰ, DE NAGYSZERŰ. Ja, és szép is.
Kattints a képre, és megjelenik nagyban is.
Hogyan kerül a csirkeháló az étkezőasztalra???????
Amire szükségem volt:
-csirkeháló
-metszőolló, pici fogó,
-na és persze valami, amit a csirkehálóbúra alá teszünk, én egy cserepes krókuszt választottam.
Az elkészítésében csak annyi nehézség van, hogy a csirkeháló miután elvágjuk, eléggé szúr és merev, így néha meggyűlt vele a bajom.
A csirkehálót kissé kiegyengettem, majd kerestem egy befőttes üveget (de bármi más is jó lehet), aminek az átmérője akkora, mint a gyertyatartó felső lapja. A hálót nagyjából körbetekertem az üvegen, majd szépen elcsippentettem az ollóval. Jöhetett a formára igazítás. Felül teljesen, mint egy búra, úgy összenyomkodtam, igazgattam, oldalt pedig, igyekeztem összeilleszteni a szúrós végeket, majd összecsavargattam a szálakat egy azUram műhelyéből elcsórt fogóval. Amikor elkészült, ismét a kertből behoztam egy kis borostyánt és egy kis tobozt.
A búra alá kerülő virágot sütőpapírba csomagoltam, átkötöttem madzaggal, és … voilà, már meg is volt.
Ez még magában nem mutatott jól az étkezőasztalon, ezért „továbbgondoltam” az egészet. Még egy gyertyatartó, egy mécses, egy gyertya és már készen is volt az asztaldíszünk. Ha jól emlékszem, még karácsony előtt az Auchanban vettem ezt a fémkarikát, hogy majd jó lesz valamire. Így is lett… Egy drótszállal hozzáerősítettem néhány szál tujaágat úgy, hogy az egyik végét nem rögzítettem a dróthoz, így kicsit lelóg. Egy szál borostyánnal, és egy kis kövirózsával nagyon kis cuki lett az egész.
A jövő héten továbbra is „itthontanulás” lesz, így a SZÉPÍTÉS is folytatódik. Ti lecseréltétek már a karácsonyi szépségeket a lakásban? Mit szoktatok ilyenkor kitenni?
Várom a szépséges, inspiráló „mutimitcsináltál” alkotásokat.

Judith – Ms. Hortensia
50 felett írok a női létről, önismeretről, lassú életről, utazásról és a konyhámról. Feleség vagyok, két fiú anyukája, és végzettségem szerint cukrász. Gödöllőn élek, és 2019 óta írom ezt a blogot. Ismerj meg jobban →
Ez is érdekelhet

Csokoládé torta vattacukorral, habcsókkal, rolettivel és eperrel
2021.04.30.
Narancsos-csokis-diós-áfonyás karácsonyi kuglóf
2023.12.04.