Gödöllő látnivalói, helyek amiket érdemes felkeresni X. rész

A Babati Istállókastély jobb időket is megélt, mára teljesen le van pusztulva, sajnos. Viszont a környéken kellemes sétát lehet tenni.

A ma már Gödöllőhöz tartozó Babat önálló, népes település volt a XIII. századig. Pusztulását valószínűleg a tatárjárás okozta, ami után nem épült fel többé, megmaradt gyéren lakott pusztának. Itt építette fel 1750 körül I.

Grassalkovich Antal barokk stílusú istállókastélyát.

Az U alakú épület középső szárnyát lakásnak, az oldalsó szárnyakat juhistállónak rendezték be. I. Grassalkovich ugyanis tüdőbeteg leányát gyógyíttatta ebben a kastélyban, a juhistálló jótékony hatású levegőjével. E célból a grófkisasszony legszélső szobájának istállóval szomszédos falát felül nyitva hagyták.

A kastélyt 1820 körül III. Grassalkovich Antal klasszicizáló stílusban átépíttette. Ekkor készültek a középső rizalitot díszítő timpanonok, földművelési és állattenyésztési jeleneteket ábrázoló domborművekkel. A domborművek valószínűleg Huber József alkotásai. A kastély jelenleg csak kívülről tekinthető meg.

Babatvölgy

Babatvölgy a Szent István Egyetem tangazdasága, amelyet a GAK Nonprofit Közhasznú Kft. üzemeltet. A tanüzem Gödöllőtől 3 km-re Aszód irányában, a Gödöllői-dombságon belül helyezkedik el, a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozó Aranyos-patak völgyét körbeölelő, eróziós völgyekkel tagolt dombvonulatokon. A tanüzem teljes területe 101 hektár, amely gyepeket és szántókat foglal magába, valamint hozzá tartozik az Aranyos-patak 11 mesterségesen duzzasztott tóból álló rendszere. A területen a természetes környezet hosszú távú fenntarthatóságát figyelemben tartó ökológiai gazdálkodás folyik. Babatvölgyet szinte minden irányból erdők határolják, amely természetes védősávot biztosít a terület számára.

Babatvölgy nagyszámú természeti kinccsel rendelkezik, élőhelyein számos védett növény- és állatfaj található, többek között a szürke gém, a nagy kócsag, a dunai tarajos gőte, a vöröshasú unka, a magyar futrinka, a szálkás pajzsika, a tavaszi hérics, a nagyezerjófű és a homoki kikerics. 

Természeti értékeinek védelmére Babatvölgy a Gödöllői Tájvédelmi Körzet részeként a Duna-Ipoly Nemzeti Park területéhez tartozik, valamint az Európai Unió európai ökológiai hálózatának is része, mint a Natura 2000 hálózatba tartozó, az európai élőhely-védelmi irányelv alapján kijelölt különleges természet-megőrzési terület. 

Tevékenységeinket ennek megfelelően folyamatosan úgy alakítjuk, tervezzük, hogy az emberi beavatkozás a természeti értékek megőrzését, gazdagítását szolgálja. Hiszünk abban, hogy hosszú távon a környezeti és a gazdasági fenntarthatóság egymást erősíti, az ember és a természet harmóniája megvalósítható. 

Munkánk során számos területen aktívan együttműködünk a Szent István Egyetem Babatvölgyben található Biokertészeti Tanüzemével.

A tangazdaság fontos feladata az egyetemi oktatás és kutatás, a diákok szakmai felkészítése, emellett küldetésünknek valljuk a kisebb és nagyobb korosztályok tudásának bővítését szemléletformálását, az óvodás kortól kezdve az általános- és középiskolásokon, felnőtteken át a nyugdíjasokig. 

Babatvölgyi Tanüzemünkben számos lehetőséget kínálunk az aktív pihenésre, kikapcsolódásra, feltöltődésre. Lovaglás, horgászás, kirándulás, gyermek- és felnőtt táborok, falusi turizmus, erdei iskola, ismerkedés őshonos állatokkal, csapatépítő programok, családi és munkahelyi rendezvények várják az érdeklődőket. A XXI. század kihívásainak megfelelően személyre szabott ajánlatokat kínálunk a hozzánk fordulóknak.

Babatvölgy történetének első emlékei több mint ezer évvel ezelőttre nyúlnak vissza. A középkor elején Babat önálló, népes település volt a XIII. századig. Ennek nyomait őrzik a Templom-dombon egy Árpád-kori eredetű templom maradványai. Feltehetően a tatárjárás okozta a település pusztulását.

Babatvölgy fejlődésében meghatározó szerepet játszott a Grassalkovich család. A köznemesi családból származó, majd Mária Terézia által grófi rangra emelt I. Grassalkovich Antal a XVIII. században lett a terület tulajdonosa. Ő építtette 1750-ben a barokk stílusú babati istállókastélyt, amely az elbeszélések szerint a gróf tüdőbeteg leányának gyógyítására szolgált, az épületben elhelyezett birkaistállók ammónia-dús levegője révén.

Fia, II. Grassalkovich Antal (1734-1794) keveset törődött az uradalommal, azonban fényűző, pazarló életvitele révén nagy adósságokkal terhelte meg.

A kastélyt 1820 körül a család harmadik generációját képviselő III. Grassalkovich Antal klasszicizáló stílusban építtette át, ezzel egyidejűleg az örökölt adósságokat túlköltekezéssel és helytelen gazdálkodással tovább növelte, s a birtok 1827-ben zárgondnokság alá került. III. Grassalkovich Antal halála után a kastély és az uradalom törvényes örököse az unokaöcs Viczay Mihály gróf, aki a felhalmozódott adósságokat nem tudta fizetni.

A Gödöllői uradalom 1850-ben szabadult fel a zárgondnokság alól, ekkor gróf Viczay eladta Sina György bankárnak. Ő, illetve később fia, Sina Simon alig tartózkodtak Gödöllőn; a vásárlást tőkebefektetésnek tekintették, s 1864-ben az egész uradalmat eladták egy belga banknak. Ettől a banktól vásárolta vissza a magyar állam 1867 márciusában, s a kastéllyal együtt koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné rendelkezésére bocsátotta.

Babatvölgy az évszázadok során kedvelt vadászati és lovaglási terepet biztosított a terület gazdái és azok vendégei számára, valamint I. Grassalkovich Antal óta állattenyésztő majorság is működik területén.

Babatvölgy 1976-ban került a Gödöllői Agrártudományi Egyetem fennhatósága alá, amikor a GATE Vadbiológiai Oktató és Kutató Állomásának lett kísérleti területe. A mintegy 3,000 hektár vadgazdálkodásra alkalmas területen vadásztatás folyt és a kísérleti állatok is kerültek elhelyezésre. A Vadbiológiai Állomás 1994-ig működött Babatvölgy területén.

Sok-sok információt találhatsz még Gödöllőről és a környékbeli kirándulási lehetőségekről itt.

Kérlek „oszd” meg, ha tetszett az írásom. Neked „csak” egy kattintás, ami nekem a jövőm szempontjából egy új kezdet lehet.