Gödöllő látnivalói, helyek amiket érdemes felkeresni III. rész

Ha már a Kastély Gödöllő leghíresebb látnivalója, akkor tudjunk meg róla többet.  

Bárhonnan is érkezel Gödöllőre, a 30-as autóúton vagy a M3-as autópályán, biztos, hogy oda találsz. Ha a M3-on érkezel akkor végig kell menni a Dózsa György úton és a nagy kereszteződésnél ahol a 30-as úttal találkozik, ott már biztosan meglátod. A Kastély előtt lehet parkolni. A 30-on pedig ahogyan beérsz Gödöllőre az első lámpás kereszteződés után, már végig a kastély parkja mellett visz az út. El sem lehet téveszteni. 

Gödöllői Kastély története

A török kiűzését követő békés évtizedekben a magyar főurak vidéki rezidenciákat emeltek, tornyokkal, kupolákkal, melyek körül tágas park terült el. Ezek az épületek a korábbi váraktól eltérően, már nem védelmi funkciót töltöttek be, csupán lakáscélokat szolgáltak és egyúttal a vagyon, gazdagság kifejezői voltak. E reprezentatív kastélyok közé tartozik Grassalkovich Antal gödöllői kastélya is.

Több száz évvel ezelőtt, (az 1700-as évek első felében) gróf Grassalkovich Antalé volt Gödöllő és környéke több településsel együtt. A gazdag főúrnak az országban máshol is voltak birtokai, mégis Gödöllőt választotta ki birtokai központjául, itt építtette fel a legnagyobb és legdíszesebb kastélyát. Az építkezések 1735 körül kezdődtek meg és több évtizedig dolgoztak itt a mesteremberek. Grassalkovich Antal ide költözött a családjával, és a kastélyt tovább bővítette: építtetett templomot, lovardát. A kastély köré pedig hatalmas parkot alakíttatott ki. A kastély előtti hatalmas parkterületet egyenes, fasorral szegélyezett utak tagolták, itt kapott helyet a konyhakert, a vadaskert és a fácános.

A kastély lakói számára nagy megtiszteltetést jelentett, amikor Mária Terézia, magyar királynő Gödöllőre ellátogatott hozzájuk, és kastélyukban időzött három napot. Ekkor hatalmas ünnepséget, látványosságokat szerveztek tiszteletére, hogy emlékezetessé tegyék számára a látogatást, és megnyerjék a királynő kedvét. A királynő számára kialakított hálószoba ma is akkori díszében pompázik.

A kastélyt Grassalkovich Antal fia, (a családban II.) Antal örökölte, aki tovább folytatta az építkezéseket. Ő alakíttatta ki a kastély egyik szárnyában a barokk kőszínházat. Halála után az ő fia, III. Antalé lett a kastély, aki felépíttette a narancsházat és a kastély parkját tájképi kertté alakíttatta. Az 1841-ben bekövetkezett halála után a leányágon továbböröklődő kastélyt és birtokot 1850-ben egy görög kereskedőcsalád megvásárolta, majd néhány év múlva egy belga bank tulajdonába került.

1866-ban Gödöllőn járt Erzsébet osztrák császárné, akinek ekkor rögtön megtetszett a kastély. A következő évben Ferenc József osztrák császárt magyar királlyá, feleségét, Erzsébetet magyar királynévá koronázták. A királyi pár a gödöllői kastélyt és a hozzá tartozó uradalmat ajándékul kapta a magyaroktól.

Ezt követően sok időt töltött Gödöllőn a királyi család, itt nevelkedett a legkisebb leányuk, Mária Valéria is.

Később a háborúk idején a kastélyban is katonák állomásoztak, egyik csapat váltotta a másikat, sok minden elveszett a bútorok, berendezési tárgyak közül. A két világháború között nem volt királya az országnak. A kormányzó, Horthy Miklós pihenőhelye lett a királyi család egykori kastélya.

A II. világháború utáni évektől a kastély egyik felében katonai laktanya volt, a másik felében idősek otthona működött.

A múzeum csak azután nyílhatott meg a kastélyban, hogy a katonák elhagyták az épületet, az idős embereket máshová költöztették és megtörténtek az első felújítások.

Magyarország legnagyobb alapterületű barokk műemlék-együttese, a Grassalkovich I. Antal gróf (1694-1771) megbízására 1735 után épült Grassalkovich-kastély, mely új típust teremtett a hazai barokk kastélyépítészetben. A kor tehetséges osztrák építésze, Mayerhoffer András (1690-1771) építészeti újításával a kastély impozáns főhomlokzata került előtérbe, az U-alakú kastélyszárnyak hátrafelé, a kert irányába hajlanak, és nem előrehajolva veszik körbe a kastélyudvart, mint például a fertődi Esterházy-kastélyban. Így a látogató a kastély nagystílű díszkapuján át jut be az épületbe majd innen a pompás kastélykertbe.

Grassalkovich Antal gróf, a XVIII. századi magyar főnemesség egyik leggazdagabbja, királyi személynök, a Magyar Kamara elnöke, Mária Terézia (1740-1780) magyar királynő bizalmasa, kastélya pompáját olyan szintre emelte, hogy az Mária Terézia 1751-es látogatása során a legmagasabb körök elismerését is elnyerte. A kettős U alakú, hatalmas parkkal körül vett épületegyüttes nyolc szárnyát több szakaszban építették, 1782 és 1785 között részben átalakították. A mai formáját a XIX. század elején, a Grassalkovichok harmadik generációja idejében nyerte: az urasági lakosztályok és reprezentatív terek mellett templom (Kastélytemplom), színház (Barokk színház), lovarda, fürdő, virágház és narancsház (orangerie) kapott helyet. A család férfiágának kihalását követően több tulajdonos birtokolta, 1867-ben a magyar állam – a mindenkori magyar uralkodó pihenő-rezidenciájaként -megvásárolta, ekkor kapta a “Királyi Kastély” nevet. I. Ferenc József császár és magyar király (1867-1916) gyakran időzött Gödöllőn, családjaik hosszú hónapokat töltöttek a kastélyban.

Különösen Erzsébet királyné (1837-1898) szerette Gödöllőt, ahol a bécsi udvartól távoli, léleképítő szabadságra talált: itt inkább otthon érezte magát, mint a Hofburgban. 2000 éjszakát töltött Magyarországon, jelentős részét a kastélyban. Szívesen lovagolt és vadászott a gödöllői erdőkben. “Gödöllői lakos vagyok” mondta, ha hosszú, magányos sétáin eltévedve útbaigazítást kért a helybéliektől, akik már életében legendákat szőttek szeretett királynéjuk köré, majd tragikus halála után az ország egyik első emlékparkját létesítették tiszteletére (Erzsébet-park).

A királyi korszakban márványistállóval, hatalmas kocsiszínnel bővítették az épület-együttest a lovardát átalakították, ahol Erzsébet királyné a kiváló lovas, cirkuszi lovasmutatványokat is gyakorolhatott. A főbejárat jobb- és baloldalán a királyi fenségeknek két előkertet alakítottak ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be, ekkor épült a déli előkertben a “Horthy-bunker”-nek nevezett – a felújítást követően hamarosan látogatható – óvóhely. 

A Kastélypark története

Grassalkovich I. Antalnak a gödöllői birtokán építette fel a család központi kastélyát, amely köré egyúttal hatalmát jelképező gyönyörű, a kor divatja szerint megkomponált parkot alakíttatott. A díszkert sajátossága volt, hogy nem a kastély előtt alakították ki, hanem a belső díszudvarból lehetett azt megközelíteni. A díszudvaron dézsás citrom-, narancs- és babérfák álltak, a díszudvart határoló bal oldali falon egy görög mitológiai személyt, Héraklészt ábrázoló falikút működött. Grassalkovich Antal kertjét a barokk kertépítészet sajátosságai: a szimmetria, a mértani formájú virágágyások és egyenes vonalak jellemezték. Ennek emlékét őrzi a Barokk Színház vonalában húzódó gesztenyefasor. A kert közepén szökőkút működött, mögötte formára nyírt növényzet és labirintus volt. A parkban kialakítottak egy úgynevezett Királydombot. amelyen a honfoglalás kori vezérek és magyar királyok arcképeivel díszített pavilon állt. Az épülettel átellenben állt a céllövészetre szolgáló Lövőház.

A kastély előtt elterülő Alsó kertre szintén az egyenes utak, fasorok voltak jellemzők, ezen a területen alakították ki a konyhakertet, kissé távolabb a vadaskertet és a fácánost.

A park nagyobb átalakítását Grassalkovich Antal unokája, a kastély akkori birtokosa, III. Antal és felesége Esterházy Leopoldina 1841-ben hajtotta végre. A kor divatjához igazodva angol tájképi kertté változtatták a franciakertet. A régi parkból csak a gesztenyefasor, a Királydomb és a Lövőház maradt meg, az egyenes utakat ívesen kanyargó ösvények váltották fel. A parkban ligetes facsoportok, és virágkülönlegességekben pompázó virágágyások terültek el. A kastély előtt 1817-ben két hattyústavat is létesítettek, amelyeket csak később, a királyi időszakban töltöttek fel.

Az 1848/49-es szabadságharc hadműveleteit a park is megsínylette.

A magyar állam a kastélyt, parkjával együtt 1867-ben koronázási ajándékként Ferenc József és Erzsébet királyné rendelkezésére bocsátották. A főhomlokzat előtti kis előkerteket a király és a királyné személyes használatára alakították ki. A Király kertje I. Ferenc József napi sétáinak helyszíne volt, a Királyné kertjének virágágyásaiba Erzsébet itt-tartózkodásakor a kedvenc virágait (árvácska, ibolya) ültették. A királyné földszinti szobái előtt kis faveranda épült, kijárással a kertre. (Innen indult az a fafolyosó, amelyen keresztül Erzsébet rossz időben is eljuthatott a lovardába.) A kastély díszudvarát a királyi időszakban is dézsás növények (narancsfák és jukkák) tették hangulatossá. Ekkoriban a parkban állt egy díszes fapavilon, a megújított Lövőház, és működött egy tekepálya is. A fácánost és a vadaskertet a királyi vadászatok miatt továbbra is fenntartották.

Az I. világháború után a kastély Horthy Miklós kormányzó (1868–1957) pihenőhelye lett. A királyi időszak tájképi kertjében kevés változás történt. A park beljebb eső részén úszómedence épült kis öltözőpavilonnal, a lovardához közel teniszpálya működött. A belső udvarba egy aránytalanul nagyméretű, kör alakú, szökőkutas medence került. A II. világháború idején az egykori Királyné kertjében óvóhelyet létesítettek a kormányzó védelmére.

A háború utáni évtizedekben a kert lassú pusztulásnak indult, új épületeket emeltek (raktárak, óvoda). Az 1994-ben felgyorsult a kastély helyreállítása, ezzel egy időben a park megújítása is kezdetét vette. A főhomlokzat előtti két előkertet a királyi időszaknak megfelelően állították helyre, a díszudvarban megszüntették a Horthy-időszakból származó szökőkutas medencét, majd új díszburkolat és balusztrád került ide.

A Felső park ma is az angol, tájképi kert szerkezetét őrzi. A parkot több száz éves fák teszik különlegessé. Az értékesebb fajokat képviselik többek között a páfrányfenyő, a hegyi mamutfenyő, a magyar kőris, a tiszafa, a platánlevelű juhar, a közönséges vadgesztenye. A park hátsó fellelhető a védett növénynek számító janka tarsóka, budai imola, selymes boglárka.

Az előkerteket és a Felső parkot 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

1945 után – annyi más hazai palotához hasonlóan – a gödöllői együttes sorsa is a fokozatos pusztulás lett. Falai között szovjet- és magyar alakulatok telepedtek meg, gyönyörű termeiben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták.

A kis híján teljesen elpusztuló kastély rekonstrukciója 1994-ben kezdődött, 1996-ban adták át a főhomlokzati szárnyat, mely a dísztermet és a királyi lakosztályokat bemutató állandó kiállításnak, a Kastély Múzeumnak adott otthont. A monarchiabeli Magyarországot, Erzsébet királyné és Ferenc József személyét bemutató, történelmi hűséggel berendezett enteriőrök sora 1997 júniusában újabb szobákkal bővült, 1998-ban, a királyné halálának 100. évfordulóján nyílt meg az Erzsébet királyné emlékkiállítás. Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján, 2001. augusztus 10-én a Grassalkovichokat és a kastély barokk korszakát megidéző termekkel vált teljessé az állandó kiállítás. Az európai ritkaságnak számító Gödöllői Barokk Színház 2003. augusztusától látogatható.

A 2009-ben kezdődött fejlesztési szakaszban 1,6 milliárd forintos beruházással a Gizella-, és Rudolf szárnyat és a kastély parkjának központi részét (5,2 hektár területen) újítják fel. A felújított szárnyakban tér nyílik újabb állandó- és időszaki kiállítások számára és zenei mesterkurzusok szervezésére. A következő fejlesztési szakaszban, további 1 milliárdos beruházással, kongresszusok, nagyrendezvények helyszíneként újul meg a 635 négyzetméteres lovarda és a Barokk istálló, melynek emeleti része a lovas hagyományok- és lovas kultúra, az udvari lótartás bemutatásának lesz ideális helyszíne.

Gödöllői Barokk Színház

A kastély barokk színháza Magyarország első, máig fennmaradt, kulisszás kőszínháza. 1782-85 között alakíttatta ki a kastély egyik déli szárnyában, a lovardához közel, a kastélyt építtető Grassalkovich I. Antal fia, II. Antal (1734–1794). A korábban háromszintes épületszárny szintjeinek egybebontásával jött létre a színház kialakítására alkalmas 24,5 méter hosszú, 8 méter széles és 9,5 méter magas tér.

Ekkoriban, a XVIII. századi Magyarországon a színjátszás főként az iskolákban és a főúri színpadokon zajlott. Hogy Grassalkovich Antal Gödöllőn is élvezhesse a színészek játékát, saját színházat alakíttatott itt ki és színitársulatokat fogadott arra az időszakra, amikor a család Gödöllőn tartózkodott. Az előadásokon a környékbeli arisztokrácia tagjai is megjelentek.

A színházterem falait gyönyörű későbarokk festés díszítette: római oszlopfők, térhatású félpillérek, felül párkányzat, alul márványhatású lábazat volt látható. A falakat az elegáns okkeres keretezésű rózsaszín falmezőkön szalagcsokros növényfüzérek díszítették. A nézőtér felé enyhén lejtő színpadot a kor színvonalán álló technikával működtették. A barokk színpadkép térhatását különféle látványelemekkel érték el: oldalról betolható kulisszákat, felülről függesztett díszletvásznakat (ún. szuffitákat) és hátsó díszletvásznakat használtak.

Az eredetileg a színpad felé erősen lejtő nézőtér és a színpad között nem volt zenekari árok: a zenészeket alacsony paraván választotta el a közönségtől. A nézők a földszinti ülőhelyeken és a két hátfali karzaton foglalhattak helyet.

A herceggel együtt utazott a huszonnégy tagú házi zenekara is, amely a színielőadásokon, templomi szertartásokon és más udvari eseményeken a zenét szolgáltatta. A zenészek számára a színházzal szemközti szárnyban, az ún. Muzsikus gangon szobasort és próbatermet alakítottak ki.

A színházat 1867-ben szüntették meg, amikor a kastélyt megvásárolta a magyar állam, s koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné rendelkezésére bocsátotta. Az épületet gyors felújítással tették alkalmassá a királyi család és az udvartartás fogadására. A színház belső terét két födém beépítésével ismét három szintre tagolták. A szinteken összesen 15 szobát és folyosókat alakítottak ki. Ez a szerkezet maradt fenn 1986-ig, amikor az egyik födém leszakadt. Ekkor szakemberek megvizsgálták a falakat és rábukkantak a Grassalkovich II. Antal idején készült színházi falfestésekre és az akkori színpadtechnika nyomaira. A helyreállítás során a királyi időszakban beépített szinteket újra egybebontották, restaurálták a felfestéseket, elkészítették a hercegi páholyt és a barokk kori színpadot, korabeli technikával.

A kastély épületének e különlegessége ma is látogatható.

A kastély a gyerekek szórakozásáról is gondoskodik, ilyen pl: állatlesen a kastélyban, virágok nyomában, kastély-tér-kép, királyi gyermekek, és még számos érdekesség. Itt tudsz tájékozódni a lehetőségekről.  Jó szórakozást!

Gödöllőt ajánlom családoknak, de egyedülálló utazóknak is. Itt egy egész napot ellehet tölteni, és biztosan tudom, hogy aki egyszer eljön, az újra és újra visszavágyik