Gödöllő
Háttérinformáció

Gödöllő látnivalói, helyek amiket érdemes felkeresni III. rész

Gödöllői Királyi Kastély

Ha már a Kastély Gödöllő leghíresebb látnivalója, akkor tudjunk meg róla többet.  
 

Bárhonnan is érkezel Gödöllőre, a 30-as autóúton vagy a M3-as autópályán, biztos, hogy oda találsz. Ha a M3-on érkezel akkor végig kell menni a Dózsa György úton és a nagy kereszteződésnél ahol a 30-as úttal találkozik, ott már biztosan meglátod. A Kastély előtt lehet parkolni. A 30-on pedig ahogyan beérsz Gödöllőre az első lámpás kereszteződés után, már végig a kastély parkja mellett visz az út. El sem lehet téveszteni. 

 

Gödöllői Kastély története

Kastély

 

A török kiűzését követő békés évtizedekben a magyar főurak vidéki rezidenciákat emeltek, tornyokkal, kupolákkal, melyek körül tágas park terült el. Ezek az épületek a korábbi váraktól eltérően, már nem védelmi funkciót töltöttek be, csupán lakáscélokat szolgáltak és egyúttal a vagyon, gazdagság kifejezői voltak. E reprezentatív kastélyok közé tartozik Grassalkovich Antal gödöllői kastélya is.

Több száz évvel ezelőtt, (az 1700-as évek első felében) gróf Grassalkovich Antalé volt Gödöllő és környéke több településsel együtt. A gazdag főúrnak az országban máshol is voltak birtokai, mégis Gödöllőt választotta ki birtokai központjául, itt építtette fel a legnagyobb és legdíszesebb kastélyát. Az építkezések 1735 körül kezdődtek meg és több évtizedig dolgoztak itt a mesteremberek. Grassalkovich Antal ide költözött a családjával, és a kastélyt tovább bővítette: építtetett templomot, lovardát. A kastély köré pedig hatalmas parkot alakíttatott ki. A kastély előtti hatalmas parkterületet egyenes, fasorral szegélyezett utak tagolták, itt kapott helyet a konyhakert, a vadaskert és a fácános.

A kastély lakói számára nagy megtiszteltetést jelentett, amikor Mária Terézia,1200px Kaiserin Maria Theresia HRR magyar királynő Gödöllőre ellátogatott hozzájuk, és kastélyukban időzött három napot. Ekkor hatalmas ünnepséget, látványosságokat szerveztek tiszteletére, hogy emlékezetessé tegyék számára a látogatást, és megnyerjék a királynő kedvét. A királynő számára kialakított hálószoba ma is akkori díszében pompázik.

A kastélyt Grassalkovich Antal fia, (a családban II.) Antal örökölte, aki tovább folytatta az építkezéseket. Ő alakíttatta ki a kastély egyik szárnyában a barokk kőszínházat. Halála után az ő fia, III. Antalé lett a kastély, aki felépíttette a narancsházat és a kastély parkját tájképi kertté alakíttatta. Az 1841-ben bekövetkezett halála után a leányágon továbböröklődő kastélyt és birtokot 1850-ben egy görög kereskedőcsalád megvásárolta, majd néhány év múlva egy belga bank tulajdonába került.

1866-ban Gödöllőn járt Erzsébet osztrák császárné, akinek ekkor rögtön megtetszett a kastély. A következő évben Ferenc József osztrák császárt magyar királlyá, feleségét, Erzsébetet magyar királynévá koronázták. A királyi pár a gödöllői kastélyt és a hozzá tartozó uradalmat ajándékul kapta a magyaroktól.

Ezt követően sok időt töltött Gödöllőn a királyi család, itt nevelkedett a legkisebb leányuk, Mária Valéria is.

Később a háborúk idején a kastélyban is katonák állomásoztak, egyik csapat váltotta a másikat, sok minden elveszett a bútorok, berendezési tárgyak közül. A két világháború között nem volt királya az országnak. A kormányzó, Horthy Miklós pihenőhelye lett a királyi család egykori kastélya.

A II. világháború utáni évektől a kastély egyik felében katonai laktanya volt, a másik felében idősek otthona működött.

A múzeum csak azután nyílhatott meg a kastélyban, hogy a katonák elhagyták az épületet, az idős embereket máshová költöztették és megtörténtek az első felújítások.

Magyarország legnagyobb alapterületű barokk műemlék-együttese, a Grassalkovich I. Antal gróf (1694-1771) megbízására 1735 után épült Grassalkovich-kastély, mely új típust teremtett a hazai barokk kastélyépítészetben. A kor tehetséges osztrák építésze, Mayerhoffer András (1690-1771) építészeti újításával a kastély impozáns főhomlokzata került előtérbe, az U-alakú kastélyszárnyak hátrafelé, a kert irányába hajlanak, és nem előrehajolva veszik körbe a kastélyudvart, mint például a fertődi Esterházy-kastélyban. Így a látogató a kastély nagystílű díszkapuján át jut be az épületbe majd innen a pompás kastélykertbe.

IMG 20200919 190848 1

Grassalkovich Antal gróf, a XVIII. századi magyar főnemesség egyik leggazdagabbja, királyi személynök, a Magyar Kamara elnöke, Mária Terézia (1740-1780) magyar királynő bizalmasa, kastélya pompáját olyan szintre emelte, hogy az Mária Terézia 1751-es látogatása során a legmagasabb körök elismerését is elnyerte. A kettős U alakú, hatalmas parkkal körül vett épületegyüttes nyolc szárnyát több szakaszban építették, 1782 és 1785 között részben átalakították. A mai formáját a XIX. század elején, a Grassalkovichok harmadik generációja idejében nyerte: az urasági lakosztályok és reprezentatív terek mellett templom (Kastélytemplom), színház (Barokk színház), lovarda, fürdő, virágház és narancsház (orangerie) kapott helyet. A család férfiágának kihalását követően több tulajdonos birtokolta, 1867-ben a magyar állam – a mindenkori magyar uralkodó pihenő-rezidenciájaként -megvásárolta, ekkor kapta a “Királyi Kastély” nevet. I. Ferenc József császár és magyar király (1867-1916) gyakran időzött Gödöllőn, családjaik hosszú hónapokat töltöttek a kastélyban.

Különösen Erzsébet királyné (1837-1898) szerette Gödöllőt, ahol a bécsi udvartól távoli, léleképítő szabadságra talált: itt inkább otthon érezte magát, mint a Hofburgban. 2000 éjszakát töltött Magyarországon, jelentős részét a kastélyban. Szívesen lovagolt és vadászott a gödöllői erdőkben. “Gödöllői lakos vagyok” mondta, ha hosszú, magányos sétáin eltévedve útbaigazítást kért a helybéliektől, akik már életében legendákat szőttek szeretett királynéjuk köré, majd tragikus halála után az ország egyik első emlékparkját létesítették tiszteletére (Erzsébet-park).

A királyi korszakban márványistállóval, hatalmas kocsiszínnel bővítették az épület-együttest a lovardát átalakították, ahol Erzsébet királyné a kiváló lovas, cirkuszi lovasmutatványokat is gyakorolhatott. A főbejárat jobb- és baloldalán a királyi fenségeknek két előkertet alakítottak ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be, ekkor épült a déli előkertben a “Horthy-bunker”-nek nevezett – a felújítást követően hamarosan látogatható – óvóhely. 

 

A Kastélypark története

 

kastély2

 

Grassalkovich I. Antalnak a gödöllői birtokán építette fel a család központi kastélyát, amely köré egyúttal hatalmát jelképező gyönyörű, a kor divatja szerint megkomponált parkot alakíttatott. A díszkert sajátossága volt, hogy nem a kastély előtt alakították ki, hanem a belső díszudvarból lehetett azt megközelíteni. A díszudvaron dézsás citrom-, narancs- és babérfák álltak, a díszudvart határoló bal oldali falon egy görög mitológiai személyt, Héraklészt ábrázoló falikút működött. Grassalkovich Antal kertjét a barokk kertépítészet sajátosságai: a szimmetria, a mértani formájú virágágyások és egyenes vonalak jellemezték. Ennek emlékét őrzi a Barokk Színház vonalában húzódó gesztenyefasor. A kert közepén szökőkút működött, mögötte formára nyírt növényzet és labirintus volt. A parkban kialakítottak egy úgynevezett Királydombot. amelyen a honfoglalás kori vezérek és magyar királyok arcképeivel díszített pavilon állt. Az épülettel átellenben állt a céllövészetre szolgáló Lövőház.

A kastély előtt elterülő Alsó kertre szintén az egyenes utak, fasorok voltak jellemzők, ezen a területen alakították ki a konyhakertet, kissé távolabb a vadaskertet és a fácánost.

A park nagyobb átalakítását Grassalkovich Antal unokája, a kastély akkori birtokosa, III. Antal és felesége Esterházy Leopoldina 1841-ben hajtotta végre. A kor divatjához igazodva angol tájképi kertté változtatták a franciakertet. A régi parkból csak a gesztenyefasor, a Királydomb és a Lövőház maradt meg, az egyenes utakat ívesen kanyargó ösvények váltották fel. A parkban ligetes facsoportok, és virágkülönlegességekben pompázó virágágyások terültek el. A kastély előtt 1817-ben két hattyústavat is létesítettek, amelyeket csak később, a királyi időszakban töltöttek fel.

Az 1848/49-es szabadságharc hadműveleteit a park is megsínylette.

A magyar állam a kastélyt, parkjával együtt 1867-ben koronázási ajándékként Ferenc József és Erzsébet királyné rendelkezésére bocsátották. A főhomlokzat előtti kis előkerteket a király és a királyné személyes használatára alakították ki. A Király kertje I. Ferenc József napi sétáinak helyszíne volt, a Királyné kertjének virágágyásaiba Erzsébet itt-tartózkodásakor a kedvenc virágait (árvácska, ibolya) ültették. A királyné földszinti szobái előtt kis faveranda épült, kijárással a kertre. (Innen indult az a fafolyosó, amelyen keresztül Erzsébet rossz időben is eljuthatott a lovardába.) A kastély díszudvarát a királyi időszakban is dézsás növények (narancsfák és jukkák) tették hangulatossá. Ekkoriban a parkban állt egy díszes fapavilon, a megújított Lövőház, és működött egy tekepálya is. A fácánost és a vadaskertet a királyi vadászatok miatt továbbra is fenntartották.

Az I. világháború után a kastély Horthy Miklós kormányzó (1868–1957) pihenőhelye lett. A királyi időszak tájképi kertjében kevés változás történt. A park beljebb eső részén úszómedence épült kis öltözőpavilonnal, a lovardához közel teniszpálya működött. A belső udvarba egy aránytalanul nagyméretű, kör alakú, szökőkutas medence került. A II. világháború idején az egykori Királyné kertjében óvóhelyet létesítettek a kormányzó védelmére.

A háború utáni évtizedekben a kert lassú pusztulásnak indult, új épületeket emeltek (raktárak, óvoda). Az 1994-ben felgyorsult a kastély helyreállítása, ezzel egy időben a park megújítása is kezdetét vette. A főhomlokzat előtti két előkertet a királyi időszaknak megfelelően állították helyre, a díszudvarban megszüntették a Horthy-időszakból származó szökőkutas medencét, majd új díszburkolat és balusztrád került ide.

A Felső park ma is az angol, tájképi kert szerkezetét őrzi. A parkot több száz éves fák teszik különlegessé. Az értékesebb fajokat képviselik többek között a páfrányfenyő, a hegyi mamutfenyő, a magyar kőris, a tiszafa, a platánlevelű juhar, a közönséges vadgesztenye. A park hátsó fellelhető a védett növénynek számító janka tarsóka, budai imola, selymes boglárka.

Az előkerteket és a Felső parkot 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

1945 után – annyi más hazai palotához hasonlóan – a gödöllői együttes sorsa is a fokozatos pusztulás lett. Falai között szovjet- és magyar alakulatok telepedtek meg, gyönyörű termeiben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták.

A kis híján teljesen elpusztuló kastély rekonstrukciója 1994-ben kezdődött, 1996-ban adták át a főhomlokzati szárnyat, mely a dísztermet és a királyi lakosztályokat bemutató állandó kiállításnak, a Kastély Múzeumnak adott otthont. A monarchiabeli Magyarországot, Erzsébet királyné és Ferenc József személyét bemutató, történelmi hűséggel berendezett enteriőrök sora 1997 júniusában újabb szobákkal bővült, 1998-ban, a királyné halálának 100. évfordulóján nyílt meg az Erzsébet királyné emlékkiállítás. Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján, 2001. augusztus 10-én a Grassalkovichokat és a kastély barokk korszakát megidéző termekkel vált teljessé az állandó kiállítás. Az európai ritkaságnak számító Gödöllői Barokk Színház 2003. augusztusától látogatható.

A 2009-ben kezdődött fejlesztési szakaszban 1,6 milliárd forintos beruházással a Gizella-, és Rudolf szárnyat és a kastély parkjának központi részét (5,2 hektár területen) újítják fel. A felújított szárnyakban tér nyílik újabb állandó- és időszaki kiállítások számára és zenei mesterkurzusok szervezésére. A következő fejlesztési szakaszban, további 1 milliárdos beruházással, kongresszusok, nagyrendezvények helyszíneként újul meg a 635 négyzetméteres lovarda és a Barokk istálló, melynek emeleti része a lovas hagyományok- és lovas kultúra, az udvari lótartás bemutatásának lesz ideális helyszíne.

 

Gödöllői Barokk Színház

 

barokk szinhaz

 

A kastély barokk színháza Magyarország első, máig fennmaradt, kulisszás kőszínháza. 1782-85 között alakíttatta ki a kastély egyik déli szárnyában, a lovardához közel, a kastélyt építtető Grassalkovich I. Antal fia, II. Antal (1734–1794). A korábban háromszintes épületszárny szintjeinek egybebontásával jött létre a színház kialakítására alkalmas 24,5 méter hosszú, 8 méter széles és 9,5 méter magas tér.

Ekkoriban, a XVIII. századi Magyarországon a színjátszás főként az iskolákban és a főúri színpadokon zajlott. Hogy Grassalkovich Antal Gödöllőn is élvezhesse a színészek játékát, saját színházat alakíttatott itt ki és színitársulatokat fogadott arra az időszakra, amikor a család Gödöllőn tartózkodott. Az előadásokon a környékbeli arisztokrácia tagjai is megjelentek.

A színházterem falait gyönyörű későbarokk festés díszítette: római oszlopfők, térhatású félpillérek, felül párkányzat, alul márványhatású lábazat volt látható. A falakat az elegáns okkeres keretezésű rózsaszín falmezőkön szalagcsokros növényfüzérek díszítették. A nézőtér felé enyhén lejtő színpadot a kor színvonalán álló technikával működtették. A barokk színpadkép térhatását különféle látványelemekkel érték el: oldalról betolható kulisszákat, felülről függesztett díszletvásznakat (ún. szuffitákat) és hátsó díszletvásznakat használtak.

Az eredetileg a színpad felé erősen lejtő nézőtér és a színpad között nem volt zenekari árok: a zenészeket alacsony paraván választotta el a közönségtől. A nézők a földszinti ülőhelyeken és a két hátfali karzaton foglalhattak helyet.

A herceggel együtt utazott a huszonnégy tagú házi zenekara is, amely a színielőadásokon, templomi szertartásokon és más udvari eseményeken a zenét szolgáltatta. A zenészek számára a színházzal szemközti szárnyban, az ún. Muzsikus gangon szobasort és próbatermet alakítottak ki.

A színházat 1867-ben szüntették meg, amikor a kastélyt megvásárolta a magyar állam, s koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné rendelkezésére bocsátotta. Az épületet gyors felújítással tették alkalmassá a királyi család és az udvartartás fogadására. A színház belső terét két födém beépítésével ismét három szintre tagolták. A szinteken összesen 15 szobát és folyosókat alakítottak ki. Ez a szerkezet maradt fenn 1986-ig, amikor az egyik födém leszakadt. Ekkor szakemberek megvizsgálták a falakat és rábukkantak a Grassalkovich II. Antal idején készült színházi falfestésekre és az akkori színpadtechnika nyomaira. A helyreállítás során a királyi időszakban beépített szinteket újra egybebontották, restaurálták a felfestéseket, elkészítették a hercegi páholyt és a barokk kori színpadot, korabeli technikával.

A kastély épületének e különlegessége ma is látogatható.

A kastély a gyerekek szórakozásáról is gondoskodik, ilyen pl: állatlesen a kastélyban, virágok nyomában, kastély-tér-kép, királyi gyermekek, és még számos érdekesség. Itt tudsz tájékozódni a lehetőségekről.  Jó szórakozást!

Gödöllőt ajánlom családoknak, de egyedülálló utazóknak is. Itt egy egész napot ellehet tölteni, és biztosan tudom, hogy aki egyszer eljön, az újra és újra visszavágyik

Kérlek „oszd” meg, ha tetszett az írásom. Neked „csak” egy kattintás, ami nekem a jövőm szempontjából egy új kezdet lehet.

89 / 100

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.