Amikor a terek többet mondanak rólunk, mint gondolnánk Az elmúlt három részben különböző képpen közelítettem a csipkéhez: először, mint anyaghoz és történethez (Mi rejlik a csipke mögött), majd mint üzenethez (A csipke mint üzenet – hol van a helye ma), végül mint belső minőséghez (Finom határok – csipke és lágyság).  Ebben a részben viszont visszafordulok a külvilág felé, arra vagyok kíváncsi, hol van ma a csipke helye – a jelenben, az otthonainkban, a mindennapjainkban. Mikor működik, mikor válik túl sokká, mikor üresedik ki puszta díszletté, és mikor tud még mindig hordozni valamit abból a finomságból, ami miatt egyáltalán megszólított bennünket. Nem ítélkezni szeretnék, inkább figyelni és megnézni, hogyan él tovább…