Kezdetek Sosem fogom elfelejteni azt a napot, amikor a nagyfiam lazán, őszintén, kertelés nélkül, megjegyezte egy fogócska alkalmával, hogy: -“Anya, Te nem is tudsz futni, te csak totyogsz”!! A gyerekek hihetetlenül őszinték, anélkül, hogy bántani akarnának, csak egyszerűen megmondják amire gondolnak. Persze ez a gondolat, hogy ÉN NEM TUDOK FUTNI, nem volt egy jó gondolat, de igaz gondolat volt. Bármennyire is nem tetszett. Ez volt az a mondat ami elindított, hogy márpedig én akkor is megtanulok futni!!!!! Olyan vagyok a futással, mint sokan az angol tanulással. Állandó újrakezdő. Eljutok valameddig, abba hagyom, majd újra kezdem. A múlt év áprilisban, amikor elhatároztam, hogy Na ez így nem mehet tovább, mert a…