Balaton
Országhatáron belül

Ha már unod a Balatonba fürdőzést…

Sokáig jó magam is úgy gondoltam, hogy a Balaton közelében nem lehet mást csinálni mint pancsikolni, a parton henyélni, enni-inni…… Na jó, itt van még a “kötelező” nagyvárosok meglátogatása mint : Tihany, Keszthely, Siófok, Balatonföldvár. Ha ezekkel megvagyunk és még mindig maradt a szabadságunkból néhány nap, akkor jöhet a hajókázás, és egy jó kis kirándulás Badacsonyba. Mi van akkor, ha ezeket már unjuk, vagy nem vágyunk a tömegbe, nem tudunk egész nap kint feküdni a parton, akkor mitévők legyünk????? 

Akkor menjünk KIRÁNDULNI!!!!
Igen ám, de hová??? Egy olyan eldugott helyre szeretnélek meginvitálni, ahol a mi kirándulásunkkor, rajtunk kívül senki sem járt, és nem azért mert nem szép, vagy nem bejárható, talán csak nem elég ismert. Hallottál már Zselicről? 

A Zselic egy piciny szeletét jártuk be… 
Balatonlelle volt a kiindulópontunk és nagyjából 50 perc kocsikázás után meg is érkeztünk a túránk helyszínére.
 Na de kezdjük az elején. A kis navigátorom (Babó) segített az eligazodásban, hogy mikor, melyik gabalyodást (körforgalom), hol kell elhagynom, merre kell kanyarodnom.  Kezébe két telefonnal, az egyiken az útvonaltervvel, a másikon a YouTube-bal, amiben zenét hallgatott, indultunk útnak, így számára is élvezetesebb, hogy van feladata, felelőssége, nem csak ül a kocsiban. 
 
A 67-es főúton vezetett az utunk, egészen Kaposvárig. Ismeritek Republic 67-es út című számát?  

Na és a zenélő útról hallottatok már???? 

Évekkel ezelőtt talán a híradóban volt szó a zenélő útszakaszról a 67-es úton, de őszintén megvallva most, hogy áthajtottunk rajta, én nem igen ismertem fel benne a Republic zenéjét, persze ez valószínűleg az én hiányosságom, hiszen kevés számát ismerem az együttesnek. 

Miután meghallgattam a YouTube-on az eredeti zenét is, meg az útszakaszon felvettet, már találtam benne hasonlóságot.  Figyeljétek!!!!

Valami elképesztően jó minőségű ez az út, már áthajtani is élvezetes volt rajta. Nézelődni vezetés közben nem annyira tudtam, de így is felfigyeltem, hogy milyen rendezett, karbantartott az út melletti terület, ezek szerint lehet így is….

Kaposvárt elhagyva, Szigetvár felé, néhány percnyi kocsikázás után jobbra kell fordulni Töröcske felé. Töröcske egy icinyke-picinyke kis község, amit egykor Kaposvárhoz csatoltak. Pontosan egy út vezet be, aminek a vége zsákutca, így ugyanez az út is vezet ki. A Fenyvesi utca végén  néhány autó számára van parkolóhely és innen indul a túránk is.

A hely GPS koordinátái a következők:
EOV K:552.313 É:106.801,
WGS84 N46°17,915′ E17°46,773′ 

IMG 20210706 112806

Mielőtt útnak indulnánk, néhány információt szeretnék veletek megosztani.

Kinek ajánlom ezt a túrát…
-mindenkinek aki szereti az erdőt….
-mindenkinek aki szeretni hallgatni a madarak csicsergését….
-mindenkinek aki szeretne kiszakadni a város zajából, forgatagából…..
-mindenkinek aki nem egy hosszú, több órás túrára vágyik….
-mindenkinek aki szeretne egy jót sétálni….
-mindenkinek aki szeretne a 30-35 fokos melegből egy 10-15 fokkal kevesebb, kedvezőbb klímájú helyen eltölteni pár órát (kb. 2)
-mindenkinek aki szeret fotózni….
-mindenkinek aki nem fél a szúnyogoktól, mert volt bőven….
-mindenkinek aki szeretne egy kanyargó patak felett, fa deszkákon sétálni (nyárra sajnos a patak kiapadt, de tavasszal biztosan van benne víz)
-mindenkinek aki szereti a Tanösvényeket….
-mindenkinek aki kinyomtatja a tanösvényhez összeállított füzetet és ezt szívesen végig olvassa, hogy ezzel is többet tudjon a Zselici erdőről….
-gyerekes családoknak, mert számozott útvonalon kell végighaladni, amit a gyerekek nagy lelkesen kereshetnek, na meg a harkályokat is, amik a helyes útirányt jelzik….
 
Amire szükség lehet a bejáráshoz….
-tavasszal és ősszel, túra bakancs, esőkabát, elemózsia, víz….
-nyáron kullancs és szúnyog riasztó, túra bakancs, elemózsia, víz….
-télen megfelelő öltözet, elemózsia, víz….
-minden évszakban egy vezetőfüzet, letöltése innen, esetleg kinyomtatása… 
 
Amit én hiányoltam….
-szemetes…..
-piknikezéshez bármilyen alkalmatosság……
-egy pici rendezettséget, néhány helyen a gaz hatalmasra nőtt….
 
Érdekesség Zselicről…
A Zselic Európában elsőként kapta meg rendkívül csekély fényszennyezettsége miatt a csillagoségbolt-park címet, 2009-ben. letoltes 1A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Csillagászati Egyesület éjszakai, zselici programjairól a DDNPI honlapján tájékozódhatnak: www.ddnp.hu
 
 
 
 
Arról nincs adat, hogy Fekete István (1900, Gölle – 1970, Budapest) járt-e a Zselicben, de az biztos, hogy néhány évet élt Kaposváron, így akár járhatott is. Egy viszont biztos, hogy írt az erdő szeretetéről….
„… az erdő beszél ahhoz, aki ismeri: jeleket ad, üzen, kitárja magát, csak meg kell
érinteni. De ahhoz, hogy érthessük, ismernünk kell fáit, bokrait, füveit, virágait,
gombáit, állatait s a sok színt, hangot, az állatok mozgását, életrendjét, természetét, az
erdő minden lakójának örök, ősi törvényeit… Csak a tudás hozza közel az embert az
erdőhöz, s ha ilyen jó barátságban vannak, akkor szívesen veszik egymást…”
 

Az elmúlt évtizedekben rohamosan csökkent azon területek mérete, ahonnan a csillagos égbolt, a Tejút zavaró fényektől mentesen látható. Az emberi települések és létesítmények növekedésével a fölösleges fénykibocsátás is egyre növekszik. Ennek az a következménye, hogy a csillagos égbolt látványa eltűnik, gyermekeink úgy nőnek fel, hogy nem ismerik sem a Tejutat, sem a Fiastyúkot. A csillagos égbolt az emberiség kulturális örökségének is része, az éjszakai ég látványát is meg kell óvnunk a jövő nemzedékei számára. Mindezeken túl nagyon sok faj él a természetben – például rovarok, madarak, denevérek – amelyeket zavar az ember által telepített mesterséges fényforrások által a természetbe kibocsátott fény. Az élővilág számára a mesterséges világítás rendkívül káros hatást gyakorol, az éjszakai világosság megzavarja az állatok napi életritmusát, a fényforrások nehezítik a tájékozódásukat, gyakran pusztulásukat okozva – utóbbira példa, amikor a rovarok a lámpa körül körbe-körbe repülnek végkimerülésig.

Fontos lépéseket tenni annak érdekében, hogy a fényszennyezés csökkenjen. Mi, „hétköznapi” emberek is sokat tehetünk annak érdekében, hogy mindennapi tevékenységünkkel, a mesterséges világítással minél kevésbé zavarjuk a környezetünket. A zavaró fények és így a fényszennyezés rohamos növekedésének visszaszorítására számos megoldás létezik. Korlátozni kell a pocsékoló, felesleges fényeket olyan lámpatestek elhelyezésével, amelyek a szükséges területet – például járdát, útfelületet – világítják meg. A legújabb kutatások szerint a hideg fehér világítás káros a környezetre és az emberi egészségre. Ezért a közvilágítás kivitelezésekor érdemes meleg fehér fényt kibocsátó fényforrásokat használni, továbbá a kis forgalmú mellékutakon az éjszakai órákban tovább csökkenteni a kibocsátott fény menyiségét. Kertekben, udvarokban célszerű mozgásérzékelővel ellátott fényforrásokat beépíteni. Ezekkel az intézkedésekkel a természeti értékek védelmét is segíthetjük, valamint a költségeinket is csökkenthetjük.

A szemléletformálást és az ismeretterjesztést szolgálják a szakvezetéses éjszakai túrák, melyeken csillagász közreműködésével ismerkedhetnek a résztvevők az éjszakai égbolt látványával. A séta közben sok hasznos ismeretet tudhatnak meg a fényszennyezés káros hatásairól is, és arról, hogy mit tehetünk a fényszennyezés csökkentése érdekében.

Forrás: innen

 

3562101 400x400

Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúl déli részén, Somogy és Baranya megye határán. Tengerszint feletti magassága 200–250 méter, magasabb pontjai az északnyugat–délkelet irányú Duna–Dráva vízválasztón találhatók. Legjelentősebb kiemelkedése a Hollófészek (358 m). Számos forrása és patak jellegű vízfolyása van. Természeti értékeit jellegzetes erdőtársulásai adják, nagyszámú szubmediterrán flóraelemmel és a hozzájuk kapcsolódó állatvilággal.

Magyarország földrajzi tájainak újabb beosztása a táj északi és déli részét külön kistájnak (Észak- és Dél-Zselic) tekinti.

Elhelyezkedése

Zselic a Dunántúli-dombság része. Északról a Kapos völgye, északkeletről a Völgység, keletről a Baranyai-hegyhát és a Mecsek, délről a Drávamenti-síkság, nyugatról Belső-Somogy határolja.

Földrajza

Domborzat

A Zselic főtömegét pannonkori üledékek épitik fel, amire pleisztocénben lösz rakódott, mely akkor összefüggően borította be a harmadkori rétegeket. Később a dombvidék belső részein a lösz leerodálódott és csak az alacsonyabb dombokon maradt meg. A Kapos völgyében több helyen pleisztocén homok foglalja el a lösz helyét, s a belőle felépült, sajátságosan barázdált, lankás dombok morfológiailag is élesen elütnek a löszdombok meredek eróziós formáitól. A dombvidék belsejében a pannon rétegek között, homokkőpadok is akadnak, míg a délkeleti részen, a Mecsek szomszédságában foltokban gránit is felszínre bukkan. A dombságot főleg észak-dél irányú, törésvonalakhoz igazodó völgyek és hátak tagolják. A dombhátak átlagos magassága 220–270 m közti, nyugaton a Ropoly (278 m), keleten a Hollófészek (358 m) jelentik a legmagasabb pontokat. A területen évente lehulló bőséges csapadék és a patakok mély völgyhálózatot vágtak a pannon agyag rétegeibe, suvadásos, korróziós és talajeróziós domborzati formák nagy gazdagságát hozva létre. A dombhátak szélesek és laposak, a belőlük kiinduló oldalgerincek is csaknem azonos magasságúak. Legtagoltabb része a Központi- és az Észak-Zselic, ahol igen jellemzőek a csuszamlásos-suvadásos folyamatok. A Dél-Zselicre dél felé kibillent, lösszel fedett rögök sora jellemző, amelyek meredekebb északi oldalán szintén gyakoriak a csuszamlások. Legkevésbé kiemelt és tagolt az északkeleti része, amit 10 métert is meghaladó vastagságú lösztakaró borít. Geológiailag ókori kristályos és átalakult kőzetekre rakódott középkori üledékek, majd újkori lazább tengeri üledékeket borító lösztakaró jellemzi.

Vízrajz

A Zselic kis vízhozamú és ingadozó vízjárású talaj- és rétegvíz forrásokban gazdag. A területen 140 forrás található, melyek vizét 7 patak gyűjti össze. Nagyobb jelentőségű forrás a geológiai adottságok miatt nem alakulhatott ki. A terület sűrű völgyhálózata a pannon agyagos, homokos rétegekben számos kisebb hidrogeológiai egységet alakított ki, melyeknek a vízszolgáltató képessége kicsi. A kistájat a fő vízválasztó alapján két részre lehet osztani. Az Észak-Zselic folyóvizeit a Kapos, a Dél-Zselicét a Fekete-víz illetve a Dráva gyűjti össze. Az Észak-Zselic patakjai általában kisebb vízgyűjtővel rendelkeznek és rövidebbek. A legnagyobb vízgyűjtő területtel és hosszal az Almás-patak (221 km², 39,5 km) és a Gyöngyös-patak főága (152 km², 28 km) rendelkezik. A teljes terület alatt termálvízkincs húzódik, de ez idáig csak Hencsén sikerült a feltárása, és hasznosítása.

Nagyobb vízfolyások:

Részei

A pleisztocénbeli eltérő fejlődésmenet miatt a területen morfológiailag három mikro-alkörzetet lehet elkülöníteni. A legnagyobb területű a Központi-, vagy Magas-Zselic. Ez a térség emelkedett a legintenzívebben, és itt a legtagoltabb a felszín. Itt a legjelentősebb a pannon rétegek mai morfológiai hatása. Ebben az alkörzetben található a kistáj legmagasabb pontja: Hollófészek (358 m). A Dél-Zselicre a terjedelmes, völgyekkel kissé szabdalt déli lejtők és a rövid, de meredek (és csuszamlásveszélyes) északi lejtők a jellemzőek. Ezek a dombvidék peremén található, emelkedés közben levált és délre billent rögök hatására alakultak ki. Az Északkeleti-Zselic legfeltűnőbb morfológiai vonásaként a vastag lösszel fedett, alacsony tszf. magasságban fekvő platók. Itt gyakorlatilag nincs jelentősége a pannon alapkőzetnek.

Talaj

263px Szulim%C3%A1n%2C l%C3%B6szbev%C3%A1g%C3%A1s

 

Löszfal Szulimánnál

Zselic domborzatilag kiemelt, ennek következtében a nedvesebb övhöz tartozik. Ez és löszös üledékeken képződött, az erdőtől megfosztott lejtős felszínein erősen és közepesen erodált, agyagbemosódásos barna erdőtalaja adja meg viszonylag egységes talajföldrajzi jellegét. A Zselic mezőgazdasági művelés alatt álló talajainak nagy része is eredetileg agyagbemosódásos barna erdőtalaj volt. A Kapos menti északi részén növekszik a Ramann-féle barnaföld aránya. Mindkét jellemző talajtípusa általánosságban középkötött, nem karbonátos vályog. A körzet déli, síkságba áthajló alacsonyabb szegélyén környezetben megjelenik a csernozjomosodó barna erdőtalaj, sőt a mészlepedékes csernozjom is. A természetes termőképesség zömmel közepes (VI. oszt.), az északi és középső szegélyen V. osztályú, míg a mezőségiesedő, illetve mezőségi talajokon jó minőségű (III. oszt.). A Belső-Somoggyal határos DNy-i részen viszont csak gyenge (VII. oszt.) termőképességű talajok fordulnak elő. A dombhátak között fekvő völgyekben a fekete színű réti talajok elterjedtek.

Kialakulása

A tájat a devon és kora karbon időszakában fokozatosan visszahúzódó tenger borította, mely a felső karbonban bekövetkező variszkuszi hegységképződés során kiemelkedett és szárazulattá vált. Ekkor feltehetőleg meleg trópusi éghajlat uralkodott, ami a perm időszak folyamán valamivel szárzabbá vált. A mezozoikumban az ország területének nagy részét ismét tenger öntötte el, a tengerből azonban kiemelkednek szigetként a variszcidák kristályos tömbjei. Ilyen ókori kristályos kőzetekből álló hegység emelkedett a Bakony és Mecsek között, a mai Zselic – helyén is, és több mint 200 millió éven keresztül szárazulatként állta a tektonikus változások hosszú sorát és a trópusi klíma lepusztító tevékenységét, egészen a miocén közepéig. A kréta idején erős vulkáni tevékenység zajlott, melynek során trachidolerit és fonolit került a Zselic felszínére. A középső miocén során az egész Dél-Dunántúl újra tenger alá került, habár ez a tenger sekély, parti jellegű volt, amiből a Zselic több pontja is szigetként kiemelkedett. A szarmata korszakban, a táj ismét kiemelkedett a tengerből és a klímája jelentősen szárazabbá vált. A pliocén elején a területet elöntötte a Pannon-tenger. A pannon rétegek vastagsága a Zselicben a Mecsektől kezdve északnyugat felé egyre növekszik és Kaposvár vonalában eléri az 1000 métert, Külső- és Belső-Somogy területén pedig a 2500 métert is. A pliocén végén általános emelkedés indult meg, melynek következtében eltűnt a tenger. A lágy üledékes kőzetbe a pliocén folyamán, és a pleisztocénben mély eróziós árkokat és völgyeket vágtak a lefutó patakok. Mivel pedig a pleisztocén elején a Dunántúli-Középhegység kiemelkedése folytán a pannon-felső pliocén tábla délnek megdőlt, a folyóvizek is déli irányban kerestek utat. A pleisztocén során a tektonikai mozgások következtében a Kapos völgye lesüllyedt, a tőle délre fekvő területek feldarabolódása és kiemelkedése alakította ki a Zselic mai alakját.

Ásványkincsek

A Zselicben előforduló geológiai képződmények ‑ mint hasznosítható anyagok ‑ zömmel újkoriak. Paleo- és mezozoos képződmények csak a táj keleti-délkeleti szélén találhatók. Az utóbbiaknak van nagyobb jelentősége, mivel a Bükkösd és Hetvehely határában található triász, anisusi mészkövek igen jó minőségűek. Építőkőként, útburkolásra és vasúti töltések építésére már régóta használják. Haas Mihály 1845-ös művében kiemeli, hogy Bükkösdön 4 felé „ásnak” különféle „márványokat”. A környező erdőségek fakészlete és a mészkő az itt lakókat évszázadok óta kiegészítő jövedelemhez juttatta, mivel mészégetéssel is foglalkoztak. A II. világháború után a mészkövet ipari módszerekkel kezdték bányászni és kis teljesítményű kőzúzó és mészégető berendezést is telepítettek rá.

A kainozós képződmények felszíni előfordulása szintén kis kiterjedésű és minőségük is csak közepes. A pannon homok- és mészköveknek volt csak helyi jelentősége a térségben (ugyanis a 19. század végéig – a szállítási nehézségek miatt – nehezen jutottak jobb minőségű, pl. kővágószőlősi homokkőhöz). A homokkőből vályúkat, csatornákat, ajtófélfákat készítettek többek között Somogyhárságyon is. Egyik-másik község titokban a határában található homokkövet használta fel útépítésre az előírt „baranyai kövek” helyett. Nagyobb jelentősége volt a hasonló korú homoknak, melyből az almamelléki Lukafa-pusztán, a gálosfai Szentluka-pusztán és a Szágyon lévő hutákban üveget készítettek. A kis földesúri manufaktúrákban a szántóterületek növelésekor kiirtott erdők fáját használták fel energiahordozóként.

Legnagyobb jelentősége a területünkön a pannon agyagnak, a pleisztocén lösznek és löszszerű anyagoknak van. Mária Terézia „szilárd” falú lakóházakat megkövetelő rendelete óta majdnem minden községben működött téglaégető, ami a helyi igényeket elégítette ki. A már említett Lukafa-pusztán az üveghuta mellett cserépedény gyár és pipaégető is működött a múlt század közepén. Már Haas Mihály is megemlíti például a Bükkösd környéki fehér, kiváló minőségű edény-agyagot, melyet messze földre szállítottak. A II. világháború után koncentrálódott az építőipar, és kevesebb, de nagyobb kapacitású, gépekkel felszerelt téglagyárak kezdték meg működésüket (pl. CsertőnAntalszállásonGodisánKaposváron).

Éghajlata

263px A zselici csillagpark kil%C3%A1t%C3%B3ja

A zselici csillagpark kilátója

Éghajlata kissé hűvösebb és csapadékosabb a környezeténél, enyhe telű, szubmediterrán jellegű. A Zselic éghajlata a gazdálkodás szempontjából kedvezőnek mondható. A napfény és csapadék mennyisége kevés kivétellel minden évben kielégíti a mezőgazdaság igényeit. Az aszály igen ritka jelenség a vidéken. A hőmérséklet ingadozása kevésbé szélsőséges, amit elsősorban a földrajzi helyzetének, domborzati sajátosságainak és erdőkben való gazdagságának köszönhet. A Zselic mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlatú kistáj.

A napsütéses órák száma a területen nyugatról kelet felé nő, a nyugati részén 1950-2000, míg a keleti részén 2000-2050 óra/év. A felhősödés az ország többi részéhez hasonlóan nyáron 45-50%, télen pedig 60-65%. Az évi középhőmérséklet 9,8-10,7 C° közötti, összességében a terület a Dunántúl délkeleti, melegebb feléhez tartozik. Az évi hőmérséklet maximumát júliusban éri el, értéke átlagosan 20-20,5 °C. A táj területén a hőmérséklet éves eloszlása kiegyenlített; a nyár kiegyenlítetten meleg, forróság sosem fordul elő, hiszen a júliusi középhőmérséklet sehol sem emelkedik 21 °C fölé. A tél feltűnően enyhe, a fagyos napok száma egy évben 80-90 közt mozog, ami országos viszonylatban alacsony érték. A tenyészidőszak átlagos hőösszege 3100 °C fölött van.

A Zselic légnyomás-viszonyok szempontjából köztes helyet foglal el az Alpok magas légnyomású területei és az Alföld medence jellegével kapcsolatos alacsony légnyomású centrum között.

Zselic vidéke hazai viszonylatban a csapadékosabb tájak közé tartozik. Területének nagy részén 700–750 mm az évi átlagos csapadékösszeg. Ebből is kiemelkedik azonban a Hollófészek környéke, ahol 750 mm fölé emelkedik. A relatív páratartalom 74-77%-os. A Zselic viszonylag szélcsendes terület, az uralkodó szélirány az ÉNY-i.

Gazdasága

200px Szulim%C3%A1n%2C faluk%C3%A9p Gilice fel%C5%91l

Szulimán látképe az egyik szőlőhegyről

Zselicség legfontosabb erőforrásai a táji-természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület és az erdőállomány a meghatározó. A Zselic nyersanyag-erőforrásait és azok előfordulását alapvetően a földtani szerkezet határozza meg. A táj művelésre alkalmas érckészlettel nem rendelkezik. A nem érces jellegű nyersanyagok közül említésre érdemes a cserép és téglaipari alapanyag (simonfai kitermeléssel a Kaposmérői Téglagyár ellátására 

Történelme

Szigetvár vára

Neve honfoglalás kori szláv lakosságára utal, tőlük ered a Zselic, zselica elnevezés is mely az itt őshonos tölgyre utal. Az újkőkorban Kaposvár környékén már jelentősebb települések voltak. A csiszolt kőkorszak leletei nagy számban kerültek elő a Kaposvölgyből. A késői bronzkorban, illetve a vaskorban, jelentős népesség élt a Zselic dombvidékén. A honfoglalás idejében a Zselicet szlávok lakták. A honfoglaló magyarság Etelközi életformáját megőrizve, a síkságokat, alacsonyabb dombvidékeket szállta meg. A gyér szláv őslakosság a hegyekben és hegylábi területeken élt, de lassan beleolvadt a magyarságba. A török hódoltság előtti időszakban a Zselicet teljes egészében magyarok lakták. Ebben az időben a kistáj legfontosabb terményei a búza és a bor volt. BudaPécs és Szigetvár eleste után a Zselic teljes területe török megszállás alá került, s a terület az 1689-es felszabadulásig szinte elnéptelendett. Az üres területre sváb telepesek is érkeztek. A 19. század elején tértek át a 2, majd 3 nyomásos gazdálkodásra és kezdték el az állattenyésztést (juh, szarvasmarha) is fejleszteni, mert a művelhető földterületek elfogytak és csak erdőirtással, vagy a mocsarak lecsapolásával juthattak művelhető földhöz. 1882-ben épült meg a Pécs-Budai vasútvonal, amivel csökkent a terület falvainak elzártsága.

Élővilága

Állatvilág

200px Ciconia nigra Duisburg

Fekete gólya 

200px Will do tricks for fish...O%29

                                                                Vidra

Zselic nyugati részén, nem messze a Ropolyi-erdőtől folyik a Bárdi-patak, amelyen kis halastóláncot alakítottak ki. Bőszénfától keletre, a Surján-patak széles völgyében hasonlóan gazdag mocsaras élőhelyek találhatók, amik a vízimadaraknak nyújtanak biztonságos fészkelő- és táplálkozóhelyet. A zárt erdőségek, és a vizes területek közelsége okozza, hogy a Zselicben több pár ritka fekete gólya is fészkel. A mocsaras völgyekben gyakori a nagy kócsag, a szürke- és a vörös gém, és récék, nádi és parti madarak több faja is költ a területen. Az erdőkben rétisasdarázsölyvzöld küllőfekete harkály és kis énekesek sokasága fészkel, szarvasvaddisznóőz gazdag állománya, valamint vadmacskaborznyest és vidra él.

Növényvilág

150px Cyclamen purpurascens 280803

Erdei ciklámen

A vidék a mediterrán, illír, pannon, és gyakran az alpi flóra növényeinek határzónája. Egyedi növénytársulásai különböző területek fajai által kialakított érdekes kapcsolatok eredményeképp jönnek létre. A Zselic löszdombjain megjelenik a bükk, és elegyest alkot a délről idáig felhúzódó balkáni ezüst hárssal (legszebb példája a Ropolyi-erdő) – ugyanakkor azonban az északi oldalakon és a mélyebb, hűvösebb völgyekben őshonos az erdeifenyő. A napos domboldalak gyorsan felmelegedő lösztalaján értékes melegkedvelő növények tucatjai élnek. A kontyvirág, a szakállas szegfű és a tarka lednek mellett az erdőkben kakasmandikó, és erdei ciklámen nyílik, és csodájára járhatunk a királyné gyertyája szépséges virágának. Ősszel több helyen is szinte szőnyeget alkot a virágzó őszi kikerics. A gyertyánosokban és cseres-tölgyesekben szúrós és lónyelvű csodabogyó igen gazdag állománya él, és nem ritka a tavaszi hérics és a leánykökörcsin sem.

Kulturális értékek

200px Ref. templom %288111. sz%C3%A1m%C3%BA m%C5%B1eml%C3%A9k%29

A szennai templom kazettás mennyezete

Zselic néprajzi, társadalomtörténeti szempontból is értékekkel teli táj. A kőkorszak óta lakott vidék volt – máig kisebb falvak és nagyobb települések nyomait rejtik az erdők. A törökdúlás után azonban szinte teljesen elnéptelenedett. A táj jellegzetes népi építészetét a tájvédelmi körzet nyugati határán található Szenna, amely talán legismertebb faluja a Zselicnek. Itt található hazánk első Europa Nostra-díjas falumúzeuma, amelynek különlegessége, hogy a jellegzetes belső-somogyi és zselici házakat egy élő falu közepébe telepítették. A skanzen helyét az 1785-ben épült református templom jelölte ki, amely népi barokk stílusával és gyönyörű fakazettás mennyezetével Somogy egyik legértékesebb műemlékének számít. A templom körül álló talpas favázas lakóházak és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek a 19. századi somogyi parasztéletet mutatják be.

Turizmus

Zselic turisztikai attrakciói

A tájegység turizmus szempontjából jelentősnek mondható attrakciói az Észak-Zselicben a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, Patcán a Katica-tanya, Hajmáson a Zselic-völgy Szabadidő-farm; Dél-Zselicben Almamelléken és közvetlen környékén az Almamelléki Állami Erdei Vasút, amely kiinduló pontján (Almamelléken) Kisvasúti múzeum, végpontján ‑ Sasréten ‑ a Kikerics Erdei iskola, a Sasréti Vadászkastély, Ibafán a Pipamúzeum.

Zselici Csillagoségbolt-park

A ,,nemzetközi csillagoségbolt-park” (International Dark Sky Park) címet a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség alapította. Európában elsőként a Zselici Tájvédelmi Körzet nyerte el – a skóciai Galloway Parkkal közösen – ezt az elismerést 2009. november 16-án. Magyarországon ugyanis a Zselic azon területek egyike, ahol a csillagos égbolt látványát elnyomó fények alig zavarják. A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Csillagászati Egyesület között jött létre egy Együttműködési Megállapodás, melynek tárgya a Sötét Égbolt Rezervátum létrehozása a Zselici Tájvédelmi Körzet területén. Közösen egy csillagászati tanösvényt hoztak létre, amely bemutatja a fényszennyezés jelenségét, tájékoztatót ad az ideálisan megfigyelhető csillagos égboltról. 

Forrás: innen

A tanösvény neve amit bejártunk (Babó, Chappy, Én):

Fekete harkály Tanösvény. IMG 20210706 112949


IMG 20210706 112935

A Tanösvény kezdetét jelző táblán megtaláljuk az útvonalat amit bejárhatunk és egy QR kód pedig segítségünkre lehet, hogy sok-sok információ birtokába is kerülhessünk. A gyerekek is könnyebben tanulnak meg így a természetről érdekességeket, mint az iskolapadban. 

Mindjárt itt is van az első!!!! Vajon mit jelenthetnek a betűk a fákon???? Erről majd később még írok…IMG 20210706 113940

Utunk kezdetét egy szimbolikus sorompó jelzi, innen már nincs más hátra csak előre.

IMG 20210706 112954

IMG 20210706 115835

 

 

 

 

 

 

 

 

A legjobban Chappy élvezi kis kirándulásainkat. Ilyenkor fel-alá szaladgál, hihetetlenül boldog. Megtanulta már, hogy ne menjen el tőlünk messzire…..Előre szalad, hátra néz, hogy jövünk-e, majd ismét szalad tovább. Alig, hogy elindultunk a fák közé, picit megrémültem, mert meglehetősen dzsungeles kép fogadott bennünket.IMG 20210706 113027 Babó hatalmas kerek szemekkel nézett hátra, hogy én ehhez mit szólok….. Szerencsére hamar túljutottunk ezen a szakaszon, és azt út kiszélesedett. De még előtte volt egy Tájvédelmi körzetet jelző tábla.IMG 20210706 113308 1 Ami mellett az út két irányba folytatódik. Máris kérhetjük a gyerekek segítségét, hogy keressék meg a festett harkályt, mivel ő mutatja az utunkat.IMG 20210706 113315 A zselici táj jellegzetességét a széles, lapos dombhátakat és a közöttük húzódó völgyeket borító, összefüggő erdőségek adják. A tájvédelmi körzet jelentős értéket képviselő, változatos élővilágot rejtő erdővagyona 1976 óta védett, mintegy 10.500 Ha nagyságú területen.  Innen egy kicsit kaptatón IMG 20210706 113915 1folytatjuk az utunkat, nem vészes, simán lehet haladni, hacsak a madarak csicsergése, a fák szépsége megállásra nem késztet bennünket. IMG 20210706 113922Már említést tettem a fákon lévő monogramokról. Kitaláltátok mit is akarnak jelenteni? Elárulom…. A „monogramok” a következők: ezüsthárs (EH), bükk (B), kocsánytalan tölgy (KTT), gyertyán (GY), cser (CS), hegyi juhar (HJ)IMG 20210706 113940 1, korai juhar (KJ), hegyi szil (HSZ), magas kőris (MK), mézgás éger (MÉ), madárcseresznye (CSNY), vadkörte (KT) kislevelű hárs (KH), nagylevelű hárs (NH), fehér fűz (FFŰ), kecskefűz (KFÜ), fehér nyár (FNY), szürke nyár (SZNY), akác (A), vörös tölgy (VT).  IMG 20210706 115713

Azt tudtátok, hogy az EZÜSTHÁRS 2010-ben az Év fája volt?

Az állomásaink első megállója mellett sikerült úgy elmennünk, hogy észre sem vettük…. Azt viszont megtudtuk a letöltött kis oktató anyagból, hogy: “Az út jobb oldalán észrevehetünk több, már említetten idegenhonos akácot. Sajnos ez a szintén Amerikából származó fafaj agresszív is, és erőteljes sarjadásával kiszorítja a természetes vegetációt és elszegényíti környezetét. Kutatások bizonyítják, hogy míg egy gyönygyvirágos-tölgyesben 21 fásszárú és 186 lágyszárú faj is előfordulhat, addig egy helyére telepített akácosban 1 fásszárú és 46 lágyszárú faj figyelhető meg. Ezért is igyekszünk visszaszorítani az akácokat az erdőkezelés során.”

  Már csak a másodiknál vettük észre a fára írt számot.IMG 20210706 114457  Megfordult a fejünkben, hogy visszamegyünk és megkeressük az egyes jelzést is, de végül elvetettük, és inkább elindultunk, hogy megkeressük a 3-as számút. Itt már Babó, egészen fellelkesült, hogy feladat van….. Egy földúthoz értünk, ahol jobbra kell kanyarodni. Itt kiérünk az erdőből, egy kerítés állja az utunkat. Ahogyan kilépünk a fák adta árnyas területről, egyből mellbevágóan az érezhető a hőmérséklet különbség.  IMG 20210706 114853

“Így már nagyon könnyű megérteni, hogy mi is az az ún. erdőklíma. Az idős erdők helyi hőmérséklete (mikroklímája) jelentősen kiegyenlített, nyáron pl. a nappali és az éjszakai hőfok között csak körülbelül 10 ºC eltérés tapasztalható, magasabb a páratartalom és a szél szárító hatása is kevésbé érzékelhető, amit a közel folyamatos borítású lombsátor, valamint a cserjék és kisebb fák alkotta, sátor keresztmetszetű erdőszegély is elősegít. Ez utóbbi egy ún. szegély-élőhely (ökoton), ahol a sem a zárt erdei, sem a nyílt élőhelyeket elviselni nem képes fajok találnak menedéket, de igen fontos szűrő-védő szerepet is betölt az erdő életében.”  

Nagyon könnyen megtaláltuk a 3-as számú megállót, ahol a nyilacska is mutatja, hogy itt vissza kell fordulni és dél felé haladni. IMG 20210706 115639 

Egy kis fotózkodás mindig kell,hogy legyenek emlékek…. amikre néhány hónap, vagy év múlva nagyon jó lesz visszagondolni…. A négyes állomás….”IMG 20210706 115733 1





“A Zselic vízhatás nem jellemezte, szárazabb termőhelyein kétféle tölgy fajjal találkozhatunk. A cser egy szubmediterrán fafaj, Magyarországon éri el északi elterjedésének határát. Sok helyre, így a Zselicbe is telepítés útján került. Nem is nagyon viseli el a kemény fagyokat, ezért sokszor hosszanti irányban végigreped a törzse, melyet igyekszik benőni, kéreggel betakarni. Így egy a tőtől a korona felé haladó kinövést vehetünk észre rajtuk (felkiáltó jellel jeleztük!). A kocsánytalan tölgy már teljesen idevaló faj, a gyertyánnal, mint kísérő, második koronaszinti társával alkotja az ún. gyertyános-kocsánytalan tölgyeseket. A két fafaj kis odafigyeléssel könnyen megkülönböztethető! Ennél az állomásnál két egymás mellett álló csert és kocsánytalan tölgyet kerestünk, melyek kérgeit egyszerre lehet végigsimítani és megtapasztalni a köztük lévő különbséget. Persze a kérgük mellett pl. a levelük formája, a rügyük és a termésük is eltér egymástól. Meg lehet próbálni az avarban keresgélve példákat találni erre!”  

Véleményem szerint a kirándulásunk legszebb része az 5-ös állomásnál volt.IMG 20210706 120122 Nézzétek!!!IMG 20210706 120213 A hatodik állomástIMG 20210706 120927 1 eltéveszteni sem lehet, hiszen akkora….. Természetesen itt meg kellett állni egy kis játékra…

Többet kellene játszanunk. Hogy miért? Mert amikor játszunk, elfelejtünk mindent, és kiszakadunk a valóságból.

Julian Brass 

IMG 20210706 120941
“Ahogy már említettük, a vadállomány létszámának, sűrűségének beállítását napjainkban az ember, a vadászok, vadgazdálkodók végzik. A magasles tulajdonképpen a vad megfigyelését, elejtését megkönnyítő létesítmény. Innen kevésbé kap szagot a vad az embertől és a megpillantása is egyszerűbb” 
Amíg Babó játszott, 

                 én fotózgattam…

 

 

A fotográfia képes azon pillanat érzését felerősíteni, amit akkor éltem meg, amikor exponáltam. A fényképnek nincs is más választása. A fotográfia nem lát a jövőbe. Meg persze a múltba sem. Egy kép mindössze az a pont, ahol a jövő összeér a múlttal. Ha úgy tetszik: a folyamatos jelen.

Bartis Attila 

IMG 20210706 121200

IMG 20210706 121012 1 

Talán valaki lakik odabent?????? IMG 20210706 121524

 
 A következő állomáshoz a magasles mögötti úton kell elindulni. Ahogy mentünk, mendegéltünk, egyszer csak egyszerre kiáltottunk fel! -“Oda nézz!!!!!!!!!” Ahogyan ott előttünk magasodott….egyszerre volt ijesztő, ámulatba ejtő, magával ragadó, félelmet keltő, csodálatra méltó…….. Babó azonnal nevet is adott neki. BENSZÜLÖTTEK TOTEME  IMG 20210706 121707  
 Szerintetek is különleges? Vagy csak mi láttunk bele többet, mint ami? A kép talán nem adja vissza azt az erőt, amit ott a helyszínen sugárzott magából. Ahogyan a többi fa körülveszi olyan mint mint egy törzsi gyűlés, ahol az öreg, bölcs törzsfőnököt körbeveszik, hallgatják a törzs tagjai….. IMG 20210706 121732Még most is, ahogyan írok róla, felidézem….szinte megborzongok. Kíváncsi lennék, hogy mást is ennyire lenyűgözött-e aki a helyszínen látta???? 
 

Innen, szinte egy karnyújtásnyira van a hetedik állomás.IMG 20210706 121656  Ettől a ponttól már lefelé fogunk ereszkedni, ami sáros, esős időben talán picit nagyobb feladat, de ilyenkor nyáron nem igazán.

“Lefelé haladva az ösvényen lehajló ezüsthársakat figyelhetünk meg. Már több éve így A tarvágás után sűrűn maradt állományt a vágásos gazdálkodáshoz kapcsolódó különben hó- vagy jégnyomást szenvednek. A természetes folyamatokat utánzó, az erdősítési (vágástakarítás, csemetenevelés, ültetés, csemeték ápolása) munkák csak Az ösvény közelében hegyi és korai juharokat is megfigyelhetünk, amelyek ún. szurdokerdőkben is előfordulnak.” 

Tovább sétálva, ha picit felfelé, a lombok közé nézünk, érdekes dologra figyelhetünk fel. Úgy megvannak hajolva a fák, mintha erősen fújna a szél, vagy pont ki akarna dőlni.IMG 20210706 122748 1 Mindenképpen meghökkentő, ámulatba ejtő….. Sőt, arra lettünk figyelmesek, hogy az egyik mint egy boltív, teljesen meg van hajolva, és mindkét vége a földben van. Még meg is rángattuk, mert nem akartunk hinni a szemünknek. 
Miközben felfedeztük az erdőt, hol Babó, hol pedig én voltam elől. Egyszer csak hallom ám: -ELBÚJTAM!!! 
IMG 20210706 122048
IMG 20210706 122748 1

Talán az éhségünknek volt betudható, hogy elmentünk a nyolcas állomás mellett, mivel másra sem tudtunk figyelni, csak arra, hogy hol telepedjünk le és fogyasszuk el, a magunkkal hozott kis elemózsiát. Végül egy kidőlt fára telepedtünk le, és jóízűen megebédeltünk. 

Egy fontos KÓDEX A KIRÁNDULÓK SZÁMÁRA!!!! Érdemes elolvasni, megfontolni, betartani, hogy még az unokáink unokái is gyönyörködhessenek az erdőinkbe. 

NaTúra Kódex
 

-A kirándulásra, természetjárásra készüljünk fel, s előre készítsük el mindazt, amit magunkkal akarunk vinni!

-Öltözetünk praktikus legyen, így elkerülhetjük a terep és az időjárás kellemetlenségeit! (Nem létezik rossz idő, csak rosszul öltözött természetjáró.)

-Az autót, motort hagyjuk a parkolóban, erdőszélen, aztán bóklásszunk gyalogosan tovább!

-Ne éktelenítsük el a természet szépségeit szeméttel: a hátizsákban visszafelé sem foglal több helyet, mint a kirándulás elején!

-Tüzet csak az erre kijelölt helyen gyújtsunk, és távozás előtt ellenőrizzük, hogy elaludt-e!

-A szabadban alkalmazkodjunk a természethez! Ne zavarjuk annak nyugalmát hangos, gondtalan magatartással!

-Források, patakok vizét ne szennyezzük! Ugye semmit nem mosunk, mosogatunk bele az élővízbe? A természet és az ott élők innák ténykedésünk levét!

-Ha természetjárás, kirándulás közben madárgyűrűre bukkanunk, küldjük el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület címére!


com gyuru

 

-Hagyjunk úgy mindent a természetben, ahogy találtuk: fordítsuk vissza a felfordított követ, dobjuk vissza a tóba a kirántott hínárt!

-Mindig a kijelölt úton haladjunk, ne vágjunk át a földeken, erdőn, gyepeken!

-Ne hagyjunk árulkodó jeleket, amelyek a fészkekre, vackokra felhívhatják emberek vagy állatok figyelmét!

-Védett fajok minden fejlődési formája, minden körülmények között védett!

-Fokozottan védett területek látogatásához, illetve védett területeken való sátrazáshoz kérjünk engedélyt az illetékes természetvédelmi hatóságtól!

-Az összes forrás, barlang, víznyelő védelem alatt áll!

-Ne áruljuk el akárkinek, ha valahol érdekesre bukkantunk. Sokszor igaz az a mondás, hogy a titok, mihelyt két ember tud róla, nem titok többé.

-Gyűjtés helyett inkább fényképezzünk!

Jóllakottan nem is olyan egyszerű folytatni a kirándulást. Viszont hamar rátaláltunk mind a 9-es és 10-es állomásra is. A fákon lévő nyilak mindig jelzik, hogy merre kell tovább menni, még akkor is ha esetleg az ösvény nincs kitaposva. Így volt ez a 10-es állomásnál is. IMG 20210706 123323IMG 20210706 123705

 Az ez után következő részre nagyon vártam, mivel az előzetes kutatásom során, itt egy kanyargó pataknak, kis fa híddal kellett VOLNA következnie. Azt hagytam csak figyelmen kívül, hogy most nyár van 35 fokkal. Így csak a patak meder és a fa híd maradt. Picit csalódott voltam…. Persze így is érdemes itt picit elidőzni, szerintem tavasszal amikor éled a természet, még csodásabb látványban lehet részünk. Innen már egyenes az utunk a parkolóig. 

“Az égeresben kanyargó ösvény mentén több helyen láthatók elhalt, földön fekvő fatörzsek, lábonszáradt faegyedek. Az elpusztult fákat az erdőben holtfának hívjuk. Megléte az erdei ökoszisztéma szempontjából nélkülözhetetlen. Lebomlása folytán tápanyag visszapótlást jelent az erdőtalaj számára. Víztartó képessége, majd a víz lassú elpárologtatása miatt jelentős hatása van az erdei mikroklímára.”

“A holtfa fontosságát mutatja az is, hogy számos védett és fokozottan védett rovar lárvaállapotban csak elhalt faanyagban képes fejlődni, mint pl. a nagy szarvasbogár vagy a havasi cincér. Kizárólag elhalt fába vájja odúját a közép fakopács, a földön fekvő fatörzseket bontja szét a hangyákra specializálódott zöld küllő. A nagyobb, földön fekvő törzsek jó rejtekhelyet biztosítanak a kígyó megjelenésű, mégis rendszertanilag a gyíkokhoz tartozó lábatlan gyíknak, vagy az akár két méteresre megnövő erdei siklónak is.”

A tanösvény névadója a: Fekete harkály
A Fekete harkály minden évben új odút ácsol magának. Az elhagyott régieket pedig számtalan más, olyan állatfaj használja, amely képtelen lenne e nehéz műveletre: odúlakó énekesmadarak, kisebb harkályfélék, macskabagoly, az egyetlen odúban költő galamb-féle, a kék galamb, denevérek, pele-fajok, mókus, nyuszt, de akár az odú későbbi kibővülésével még vadmacska is. Így tehát a holtfa és az ezáltal bekövetkező táplálékhiány miatt a fekete harkály eltűnésével „összedőlne a boltív”, és elköltözne a felsorolt rengeteg állatfaj is az erdőnkből. Biztos, hogy a sokak által igényelt „tiszta, rendezett” erdő
lenne az igazi erdő? Akit még jobban érdekel a Fekete harkály, Innen még többet megtudhat róla. 
 
Nagyjából 2.5-3 órát töltöttünk el ezzel a kis kirándulással. A nagy meleg ellenére is itt a fák között, kellemes volt a klíma. Biztosan elfogunk még jönni tavasszal vagy ősszel, hiszen akkor egy teljesen más arcát ismerhetjük meg a Fekete harkály Tanösvénynek. 

Örülök, hogy elolvastad és velem/ünk tartottál ezen a kis kirándulásunkon. 

Kellemes időtöltést, kirándulást kívánok mindenkinek! 
A saját képeken, élményeken kívül felhasznált anyagok forrása innen és innen.
 
További ajánló: Desedai Arborétum Itt 
               Tanösvények itt
               Csillagtúra a Zselicben itt 
               Csillagmozi a Zselicben itt
 
Kérlek „oszd” meg, ha tetszett az írásom. Neked „csak” egy kattintás, ami nekem a jövőm szempontjából egy új kezdet lehet.
87 / 100

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük