Festői kis falu a Dunakanyarban
Zebegény
Kincsek tárháza
Tartalomjegyzék
Igen, teljesen igazad van, én sem szeretem a “szenzációhajhász”, eltúlzó, “kattintásvadász” címeket! Ugyanakkor ez a kis falu, tényleg olyan, mint egy régen elfeledett tetőtéri szobában lapuló KINCSES DOBOZ. Képzeld el, hogy megtalálod ezt a piciny dobozt, amin látszik az idő nyoma, ugyanakkor az is, hogy a tulajdonosa óvta, féltette, vigyázta. Kinyitod és megtalálod benne valaki életének piciny darabjait. Egy régi fotót, egy láncot a múltból, esetleg egy szerelmeslevelet és elképzeled vajon kié lehetett, hogyan élt, mi volt számára fontos…
Valami hasonlót éreztem én is, amikor a vasúti híd alatt bekanyarodtam Zebegény központja felé vezető útra. Alig tettem meg néhány métert és ez a kép tárul elém:
Biztosan voltatok már ti is úgy egy várossal, falucskával kapcsolatosan, hogy első látásra beleszerettetek. A régi, ódon házakban – van valami különös időtlenség. Mintha megőrizték volna azokat, akik valaha ott éltek. Az egész falu egy kicsit olyan, mint egy szelíd múltidézés, ahol a nyugalomnak még van helye. Mint amikor kinyitsz egy régi szobát, amit beleng ugyan a megfáradt, kissé dohos levegő, mégis olyan érzés mintha biztos lennél benne, hogy most egy kaland veszi kezdetét. Ha nem az elvárásaid játszanak szerepet amikor úgy döntesz, hogy Zebegényt választod úticélodnak és helyett inkább átadod magad a hely hangulatának, hagyod, hogy beszippantson a régmúlt varázsa, garantáltan jól fogod magad érezni. Próbáld ki, hogy csak úgy mész amerre ép visz a lábad…
Zebegény egy festői kis falu a Dunakanyarban, Pest megyében, közel a szlovák határhoz. A település különösen népszerű a természetet, művészetet és nyugalmat kereső látogatók körében. Íme egy kis összefoglaló, hogy mit érdemes tudni Zebegényről:
A Duna mindkét oldalán vannak felfedezésre váró települések. Ilyenek pl.: Szentendre, Visegrád, Esztergom vagy a másik oldalon Vác, Zebegény.
Miért különleges Zebegény?
Zebegény a Dunakanyar egyik gyöngyszeme, ahol a Duna, a Börzsöny és a Pilis találkozása különleges hangulatot teremt. Budapesttől északra és nagyjából 45-60 percre található. A falu báját a meredek utcák, a kanyargós sikátorok, a régi, ódon házak és a folyóparti nyugalom adják. Minden évszakban más arcát mutatja: tavasszal virágba borul, nyáron a vízpart és a túraösvények hívogatnak, ősszel aranyló lombok színesítik, télen pedig csendes, mesebeli faluvá változik.
Ez a hely azoknak való, akik szeretnek lassítani, beülni egy kávé mellé, vagy csak úgy elindulni a parton – és engedni, hogy a táj meséljen.
A 20. század elején sok művész telepedett le itt, például Szőnyi István, akinek emlékmúzeuma is látogatható.
Hogyan utazhatunk Zebegényre?
Autóval:
Autóval az M2-es autóúton kell haladni Vác felé, majd a 12-es útra lehajtva Nagymaroson és Szobon át jutunk el a faluba.
Tömegközlekedve:
a Nyugati-pályaudvarról induló, Z70-es (Budapest – Szob vasútvonalon) vonattal jutunk el a legkönnyebben. A vasútállomás a központban található.
A felfedezésre váró látványosságok bejárhatóak gyalogosan, nem kell autóba ülni hozzá.
Ajánlott parkolóhelyek Zebegényben – gyalogos felfedezéshez
1. Zebegényi központi parkoló – templom közelében
Cím: Petőfi tér vagy Római Katolikus Templom környéke
Jellemzők:
– Közvetlenül a templom mellett,
– Ingyenes,
– Árnyékos fák alatt is lehet állni,
– Innen 5–10 perc minden fő helyszínhez.
2. Duna-parti parkoló – vasútállomás közelében
Cím: Dózsa György út – a vasútállomás előtt, közvetlenül a Duna-part mellett.
Jellemzők:
– Ingyenes,
– Kiváló kiindulópont és akár az egyik padot birtokba véve még olvasgatni is lehet vagy piknikezni,
3. Szőnyi István Múzeum melletti kis parkoló
Cím: Bartóky József utca vége
Jellemzők:
– Kis méretű (2–3 autó), gyorsan betelik,
– Ha korán érkezel, szerencsés lehetsz,
– Innen minden gyalogosan elérhető.
Összegzés – hol parkolj?
Ha egyetlen helyet kéne javasolnom neked:
Petőfi tér környéki központi parkoló – a legpraktikusabb, mivel:
középen van a templom és a múzeum között,
jól megközelíthető autóval,
csendes, árnyékos környezet,
és nem kell többé autóba ülnöd nap közben.
Zebegény múltja és jelene:
Egy kis történelmi múlt ídézés, hogy könnyebb legyen elképzelni azokat, akik felépítették, újjáépítették és vigyázták ezt a kis falut.
1. Középkori eredetek
Zebegény története olyan, mint a Dunakanyar: kanyargós, réteges, és minden szakaszán más-más szépség tárul fel.
A település első írásos említése 1295-ből származik, „Zebeguen” néven. Már ekkor állt itt egy bencés kolostor, melynek alapjai a 13. századig nyúlnak vissza.
2. Török időszak, népességvándorlás
A hódoltság idején a falu lakossága megfogyatkozott, de a XVIII. században új élet költözött ide: német (sváb), magyar és szlovák családok telepedtek le, etnikailag sokszínűvé téve Zebegényt. Egy kedves, bár inkább legendás történet szerint a svábok, amikor először meglátták a Dunát, így kiáltottak: „See beginnt!” („Itt kezdődik a tenger!”) – innen eredeztetik játékosan a falu nevét.
3. Vasút és polgári fejlődés
1828-ban a község lakóinak száma 554 fő, lakóházainak száma 92 db volt. Ekkor a foglalkozási ágak: földművelés, erdőgazdálkodás és egy vendégfogadó működtetése volt. Fő gazdaságai szőlős hegyében, sok gyümölcsösében, tölgyerdőiben és vízimalmaiban volt. A patakon működő vízimalmait a váci és esztergomi gazdák is igénybe vették. Az 1850-es években épült ki a Budapest–Szob vasútvonal, mely Zebegényt is elérte. A vasútállomáshoz kapcsolódó – ma is látható – völgyhíd és vasútállomás azóta is jelentős jelölői a falu arculatának.
4. Új építkezések – templom és művésztelep
A község első temploma a Kálvária-domb sziklájába bevájt Szentélyből és eléje épített helyiségből állt. Harangja 1749-ből való, mely jelenleg a Kós Károly féle templomban látható. 1910 körül épült a ma is központi helyen álló templom (Havas Boldogasszony tiszteletére), melyet Kós Károly és Jánszky Béla terveztek, freskóit Kőrösfői-Kriesch Aladár diákjai készítették. Ebben az időszakban kezdett kialakulni a művésztelep: Szőnyi István 1924-től élt és alkotott Zebegényben, más művészekkel közösen. A település az első világháború után pezsgő kulturális nyaralóhellyé vált.
5. Modern kori változások
1967-ben Szőnyi István otthonát emlékmúzeummá alakították. 1970-es évektől újabb parcellázások, üdülőterületi fejlesztések indultak, átformálva a falusi nyaraló karaktert. Az 1990-es évek óta a budapestiek körében népszerű hétvégi célponttá vált Zebegény, mint nyugodt és autentikus vidéki menedék.
Forráslista:
Friss hírek Zebegényből:
1. Duna vízminősége fürdésre alkalmas
2025 augusztusában az önkormányzat bejelentette: a Duna Zebegény környékén tiszta és fürdésre is alkalmas – kiváló hír a nyaralóknak és a békés ponton pihenni vágyóknak!
zebegeny.hu
2. Nyári révátkelés Pilismarót és Zebegény között
Ez a nyár különleges élményt kínál: egy idézővonalas kompjárat indul Pilismarót és Zebegény között. Egyfajta rövid hajókirándulás a Duna felett, ami friss perspektívával gazdagíthatja a látogatást.
facebook.com
3. Családi Nap 2025
Júniusban tartották Zebegényben a hagyományos Családi Napot, ahol a település életét, kulturális értékeit és közösségi hangulatát ünnepelték – remek alkalom betekinteni az itt élők örömeibe.
eventbrite.ie+4zebegeny.hu+4facebook.com+4
Előzetesen összeállítottam egy tervet, hogy mivel, hogyan fogom tölteni a napomat a zebegényi kirándulás alatt, amiből végül is az lett, hogy mentem, amerre a hangulatom, a látvány, a fel – fel bukkanó apró részletek vonzottak.
Ez volt a terv egy csodás naphoz Zebegényben:
Ehhez kértem a “személyi asszisztensem”: Juno (AI) segítségét. Ő volt az én idegenvezetőm. Pillanatok alatt, olyan tervet készített, hogy csak pislogtam… Nézzétek:
Zebegényi napod – lépésről lépésre
(Lassulós, szépségnézős, inspirációgyűjtős verzió)
1. Érkezés reggel (9:00 körül)
Zebegény vasútállomás
Ha vonattal jössz, már az állomásról kisétálva megérzed a Duna illatát és a nyugalmat.
Állj meg egy pillanatra a hídnál, nézz körül – ez a nap ma rólad szól.
2. Duna-parti séta és reggeli (9:15–10:00)
Dunapart, régi hajókikötő
Lesétálunk a vízhez, végig sétálunk a parton.
Piknikreggeli a stégen vagy egy padon (ha hoztál magaddal valami finomságot), de akár beülhetsz egy kávéra a Placc kávézóba is.
Ébredés a folyó tükrében, madárcsicsergéssel.
3. Kós Károly-féle Templom (10:00–10:30)
Római Katolikus Templom
Ez a népi szecessziós templom a falu szíve. Belül különleges fakazettás mennyezettel és szimbolikával találkozol.
Csendes elidőzés, egy halk fohász vagy egy vázlatrajz a kis noteszedbe.
4. Szőnyi István Emlékmúzeum (10:45–12:00)
Bartóky utca 7.
Szőnyi István festőművész egykori otthona és műterme.
A ház hangulata magával ragad – mintha egy békebeli időbe lépnél vissza.
A kert, a kilátás, az ecsetek… mind a “belső utazásod” része lehet.
5. Kilátó és piknik (12:15–13:30)
Trianon-emlékmű és kilátópont
Felsétálunk a kilátópontra, ahonnan elképesztő látvány nyílik a Dunakanyarra.
Ide hozhatsz egy könnyű ebédet, vagy egyszerűen csak egy palack vizet és egy jegyzetfüzetet – mert ez a hely inspirál.
A padoknál ülve olyan érzésed lehet, mintha a világ szelíd peremén lennél.
6. Délutáni rétes és kávé (13:45–14:30)
Zebegényi Rétesház
Visszasétálunk a falu központjába, ahol jöhet egy friss rétes és egy habos kávé.
A rétesház bájos, virágos, olyan, mint egy meséből kilépett uzsonnás hely.
7. Duna-séta vagy mini csónakkirándulás (időjárástól függően) (14:30–15:30)
Ha szeretnéd, csónakázhatsz vagy kajakozhatsz egy rövidet (bérelhető a parton).
Vagy újra lesétálhatsz a partra, egy könyvvel, vagy csak a gondolataiddal.
8. Séta a falu utcácskáin – képeslaphangulat (15:30–16:30)
Végig sétálunk a kis macskaköves utcákon: hangulatos porták, művészek kiállításai, virágzó kertek.
Kereshetsz kézzel készült emléktárgyakat, vagy egyszerűen csak fotózd meg a szívednek kedves pillanatokat.
9. Hazafelé (16:45-től)
Visszatérés az állomásra
Választhatsz egy későbbi vonatot is, ha maradnál naplementéig.
De így is úgy búcsúzol Zebegénytől, hogy valami benned is elcsendesült.
Megkérdeztem Junot, hogy vannak-e esetleg eldugott vagy kevésbé ismert zebegényi gyöngyszemek, amit érdemes lehet beilleszteni, ha lesz még időm vagy kedvem egy kis extra felfedezéshez. Ezek csendesebbek, intimebbek, vagy épp különleges hangulatúak – fogalmazott Juno.
Ezt javasolta:
Zebegény titkosabb kincsei:
1. Hajózástörténeti Múzeum
Petőfi tér 9.
Egy igazi kuriózum! A magángyűjtemény több mint 60 hajó modelljét, relikviákat és hajóskapitányok történeteit mutatja be.
Hangulata nagyon más, mint a klasszikus múzeumoké: nosztalgikus, egy kicsit szentimentális – ha van affinitásod a múlt romantikájához, érdemes benézni.
Nyitvatartása változó, érdemes előre ellenőrizni.
2. Zebegényi Képtár és Galéria
Időszaki kiállítások, helyi és vendégművészek munkáival. Néha bent laknak a művészek, és szívesen beszélgetnek is a látogatókkal.
Ha inspirációt keresel a saját alkotásaidhoz vagy gondolataidhoz, itt találsz.
3. Sárkánydomb
Ez egy eldugott kis magaslat a falu peremén, ahonnan szabad kilátás nyílik a Dunára.
Nem hivatalos túracélpont, inkább egy belső zarándokhely azoknak, akik keresik a csendet, elvonulást.
Ha szeretnél elmélyülni, elengedni, vagy csak írni egy oldalnyi naplót, ide érdemes letelepedni egy pléddel.
4. Dunakanyari bicikliút egy rövid szakaszon
Ha van nálad bicikli (vagy bérelsz), a Zebegény–Nagymaros közötti rész csodás.
20–30 perc kényelmes tempóban oda, egy frissítő limonádéval vissza.
Az út mentén: gyümölcsfák, rétek, és néha Duna-közeli kis tisztások – egy kis mozgás, nagy élmény.
5. Helyi kézművesek portékái – mini vásár vagy porták
Néha a falu központjában vagy a rétesház mögött kézműves standokat találsz.
Lehet venni:
– levendulás szappant,
– házi mézet,
– festett kavicsot,
– hímzett textilt vagy épp kerámiát.Egy-egy ilyen tárgy nagyon személyes emlék lehet egy ilyen nap végén.
+1: Egy esti visszatérés vágya…
Zebegény igazi naplementés falu. Ha mégis maradnál estig (akár egy másik alkalommal):
Nézd meg a naplementét a Duna-parton vagy a kilátóból.
Vacsorázz meg a Fénykert étteremben vagy a Natura Hill étteremben (ez utóbbi kissé fenszi, de gyönyörű a kilátás és a hangulat).
Terv helyett valóság
Nagyon könnyen megtaláltam Zebegényt és teljesen véletlenül (nem kapcsoltam GPS-t), jó helyen kanyarodtam le és máris Zebegény központjában voltam, a nagy fehér templomnál. Szép lassan mentem és így azonnal megláttam, hogy a templomtól jobbra van egy parkoló, ahol alig pár autó áll. Nem is mentem tovább, gondoltam ennél jobb helyet nem is találhatok.
A klassz kis csajos hátizsákomat magamra kaptam, amiben volt egy kis víz, könyv, szemüveg, a legfontosabbak és már útnak is indultam. Nem kellett sokat mennem, alig pár lépést és máris a gyönyörűséges templom magasodott előttem. Nem volt nagy forgalom, sok ember (ki tudja, később mennyi turista téved erre), így gyorsan készítettem is pár fotót a templomról.
Havas Boldogasszony – templom
Néhány éve vettem észre, hogy különösen vonzódom a templomokhoz. Ha meglátok egyet, mintha valami “megmozdulna” bennem. Érdekel a története, az építészeti stílusa, a belső díszítése…
Utána olvastam annak is, hogy miért, hogyan lett Havas Boldogasszony az elnevezése. Honnan ered ez a név?
A legenda szerint egy dúsgazdag, gyermektelen házaspár templomot akart építeni Rómában. Szűz Mária megjelent álmukban, és arra kérte őket, hogy építsék a templomot oda, ahol másnap reggel hó esik. Ugyanezt az álmot látta Liberius pápa is. Másnap reggel az Esquilinus hegyére hó esett, és a házaspár ott építette fel a Santa Maria Maggiore bazilikát. Az ünnep Magyarországon is népszerű, és több templom is viseli a Havas Boldogasszony nevét.
Megtudtam, hogy még gödöllői vonatkozása is van a templomnak. Hogyan és miért? Elmesélem.
Az egész úgy kezdődött, hogy 1883-ban megalakult a Templomépítő Bizottság, akik Gyalus Lászlót bízták meg az új katolikus templom tervezésével. A templomot a község közepére tervezték, csakhogy az egy lápos terület volt, így elsőként fel kellett tölteni a területet. A templom építéséhez szükséges költségeket gyűjtés útján szerették volna előteremteni.
Jó néhány évig nem kezdődött el az építkezés, a tervvázlattal is csak 1908-ra készültek el. A templom építését 1907-ben bízták a friss diplomás építészpárosra, Kós Károlyra (25 évesen!) és Jánszky Bélára. A terv szerint a templom 1906–1910 között épült, szecessziós stílusban, melynek a költségvetése 41.884 koronára rúgott.
A templom alapkőletétele 1908 szeptember 12-én volt. A templom jellegzetessége az aszimmetrikus torony, amely jobb oldalra helyezkedik el, és tagolatlan tömbjével különleges formát ad az épületnek. Kós elmesélése szerint a torony sisakjának mai formája nem az övé volt eredetileg, hanem Jánszky Béla módosítása, amit szebbnek tartott.
A berendezési tárgyak terveit – főoltár, szószék, padok festett üvegablakok – Kós Károly készítette el. A felépült templom ünnepélyes megáldására 1910. július 31-én került sor. A templom további felszerelése és kifestése már lassabb ütemben történt. A belső tér falképeit a Gödöllői Művésztelep alapítója, Körösfői-Kriesch Aladár vezetése mellett, Leszkovszky György tanársegéd tervei nyomán és közreműködésével az Iparművészeti Iskola növendékei festették meg 1914-ben. A freskók témái között szerepelnek Nagy Konstantin látomása, valamint a Szent Kereszt diadala.
A színes üvegablakokat Majoros Károly alkotta meg, az egyik ablakon Szent István arcvonásai Kós Károlyéival egybeolvadva jelennek meg, ami meglepő és jópofa felfedezés.
A homlokzaton eredetileg szerepelt volna egy díszes dekoráció, de pénzhiány miatt nem valósult meg. Csak a templom 2010-es centenáriumi felújításakor került fel rá a Magyarok Nagyasszonya alakja és a „Gloria in excelsis Deo” felirat.
Sajnos zárva volt a templom, így belülről nem tudtam megcsodálni.
Havas Boldogasszony-templom nyitvatartása:
A templom hétköznapokon előre egyeztetett időpontokban látogatható, illetve hétvégén a szentmisék előtt, vagy után szintén előre egyeztetve.
Csoportok számára más időpontban, akár hétköznapokon is van lehetőség a templom megtekintésére, ehhez előzetes bejelentkezésüket szükséges. (Kósa Mónika +36 20 410 3815)
Ha szemben állunk a templommal, akkor a jobb oldalán található Árpád-házi Szent Erzsébet szobor Maróti Géza (szobrász, építész, Zebegény örökös grófja, a magyar szecesszió kevésbé ismert, ám meghatározó alakja) alkotása, mely egykor a zebegényi Maróti-villa kertjében állt.
Mikor a villát államosították a 20. század közepén, a szobrot a zebegényi egyházközség mentette meg a kidobástól, ekkor került jelenlegi helyére.
Olyan, mintha Szent Erzsébet csöndesen figyelne: egyik kezével az övét igazítja, másik kezével pedig egy képzeletbeli szegénynek kínál vizet vagy kenyeret.
A középkor egyik legismertebb és legkedveltebb szentjére emlékezünk, felidézve élettörténetét. Erzsébetet évszázadok óta nagy tisztelet övezi, Sík Sándor „a női eszmény megtestesülésé”-nek nevezte őt. A szent életű asszony legbensőbb titka és egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy tökéletes összhangot tudott teremteni az Isten és a férje iránti szeretet között.
Zebegényben több Maróti-mű is található, de erről majd később.
A szobor mellett elhaladva azon gondolkodtam, merre is induljak tovább… Sokáig nem kellett a buksimban a “fogaskerekeket” erőltetnem, mivel ahogyan a szemközti dombra felnéztem, megláttam a Trianon Emlékművet. Nem is volt kérdéses, hogy mi legyen a következő célpont.
Igen, alig – alig lehet látni, de ott a lámpa felett egy picivel, ott van a Trianon Emlékmű.
Miután átmentem a Malom-völgyi-patakon átívelő kis hídon, picivel odébb, még egy klassz útjelző táblát is találtam, ami megmutatta, hogy mi vár rám, ha arra indulok tovább.
Sziklakápolna
Az én kis személyes idegenvezetőm (Juno) nem is említette, hogy a Trianon Emlékműig milyen különlegességekbe fogok még botlani.
A Kálvária-hegyre vezető szerpentin mentén, a fák árnyékában bújik meg a Sziklakápolna. Ahogy közelebb érsz, a hűvös sziklafal és a csend már sejteti, hogy ez a hely több mint egyszerű kápolna. A legenda szerint itt, a barlang rejtekében egykor remeték éltek, és kezeik nyomán született a belső falon látható különleges dombormű: Mária megkoronázása és a Szentháromság.
Az utolsó remete halála után a barlangot kibővítették, templommá alakították, és ez lett Zebegény első temploma: a Szent Mihály-templom, vagy ahogy a helyiek nevezték, az Öregtemplom. Az 1770-es évek végén már csak szentélyként szolgált, míg végül, az új Havas Boldogasszony-templom megépülését követően, az 1900-as évek elején lebontották. Ma mindössze a sziklaszentély maradt meg, emlékeztetve a falu legkorábbi templomára és a csendes barlangi életre, ami valaha itt zajlott.
1938-ban Jékey László és felesége, Bartóky Magda román stílusú, timpanonos, díszes homlokzatot és kovácsoltvas kaput építtettek a barlanghoz, Hendrich Antal tervei alapján. A barlang mellett, található az utolsó remete feltételezett sírhelye.
Nyitvatartás
Kizárólag kívülről megtekinthető, folyamatosan látogatható az év bármely napján.
Útbaigazítás
A képen szereplő útjelző táblától jobbra kanyarodva indul a Kálvária-hegyre vezető, helyenként lépcsős szerpentin. A Sziklakápolna a szerpentin első kanyarja mellett található. Nem akadálymentes, babakocsival, kerekesszékkel nem megközelíthető.
Továbbiakban, néhány lépcső, macskakő, időnként 1-1 pad és pazar kilátás. Nézzétek:
Nagyon vártam, hogy milyen hatást fog kelteni bennem a Trianon Emlékmű, mert habár elég régen tanultam a történelemnek ezt a darabkáját, amit ez az emlékmű szimbolizál, de a lelkiismeretes töri tanárunk elég jól “belénk verte”, hogy miről is szól a TRIANON.
A Kálvária-domb tetején álló emlékmű nemcsak a tájat uralja, hanem a gondolatokat is – odafönt a Duna és a hegyek panorámája találkozik a történelem súlyával.
Még fel sem értem teljesen amikor ez a kép fogadott:
Ahogy felértem a domb tetejére, a fák lombjai közül lassan kibontakozott a monumentális emlékmű. Olyan hatást keltett bennem, hogy szerintem még a lélegzetem is elállt. Egyszerűen ott állt, súlyos és nyugodt jelenlétével. A kő és a vas szigorú vonalai, az arányos, mégis erőt sugárzó formák egyértelművé tették: ez nem pusztán építmény, hanem emlékeztető. Mögötte a panoráma szinte végtelenre nyílt: a Duna kanyarulata, a túlparti hegyek, és a távolban falvak apró foltjai. Mégis, a tekintetemet újra és újra visszahúzták a feliratok és szimbólumok, mintha a táj szépsége és a történelem súlya itt találkozna össze.
Zebegényi Trianon-emlékmű – történelem, látvány, részletek
A zebegényi Kálvária-domb tetején álló Trianon-emlékmű nemcsak a falu, hanem az egész Dunakanyar egyik legkarakteresebb emlékezőhelye. 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy-Trianon palotában aláírt békeszerződés a történelmi Magyarország területének kétharmadát és lakosságának több mint felét elcsatolta. A veszteség nemcsak földrajzi, hanem kulturális, gazdasági és lelki törés volt – és a magyar közösségi emlékezetben máig az egyik legmélyebb seb.
A zebegényi emlékhely e történelmi trauma mellett az I. világháború hősi halottainak és az aradi vértanúknak is emléket állít. Az ötlet a helyi dalkör tagjaitól származott az 1930-as években, a terveket pedig Maróti Géza készítette. Bár elkezdte a munkát, az emlékművet nem fejezte be és hivatalosan nem is avatták fel, mert közbeszólt a második világháború. A háború utáni évtizedekben a legtöbb ilyen emlékművet elpusztították, a zebegényi tanácstagok azonban találékonyan kieszelték, hogyan őrizzék meg az óriási munkával létrehozott emlékművet, átminősítették kilátónak.
Mit láthatunk odafent?
Amikor felérünk a kanyargós lépcsősoron, az első, ami szembeötlő, az országzászló magas rudja a nyolcszögletű pódium közepén. Körülötte kőoszlopok állnak, tetejükön gömbök és kettős kereszt – ezeket 2015-ben állították helyre. Az avatáskor több felekezet is jelen volt, és egy különös részlet is szólt ott helyről: Bródy János énekelt, és virággal is tisztelgett Maróti Géza előtt – személyes és művészi találkozás a domb tetején.
A gömbök oldalán Deák Ferenc szavai olvashatók: „Amit erő vagy hatalom elvész, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják.”
A pódium oldalán emléktáblák sorakoznak, rajtuk nevek és évszámok, köztük a Trianon-felirat. 2000. június 4-én Nemzeti Emlékhelyként avatták meg: történelmi magyar régiókból hozott földet helyeztek el a talapzaton.
A Kálvária-dombon álló emlékmű a Nemzeti Tragédiák Emlékhelye, mely egyszerre állít emléket az aradi vértanúknak, az I. világháború hőseinek és Trianonnak.
Az emlékmű-együttes három részből áll. Az első világháború hőseinek emlékparkját zebegényi hősi halottakat jelképező 10 kereszt alkotja. A tér középen található a Hősök tere, melynek tengelyében álló kőoszlopon egy bronzból készült Krisztus-fejet helyeztek el. A harmadik egység az aradi vértanúk parkja, ahol a kivégzettek emlékét 13 kereszt őrzi.
A pódium körül kovácsoltvas kerítések húzódnak, melyek két stilizált „sírkertet” formáznak, íves halommotívumokkal.
A kerítésen olvasható mondat: „VISELD, AMIT A SORS RÁD MÉRT”.
Ez a zebegényi emlékegyütteshez kötődő Maróti Géza-vers része: „Imádj Istent, élj hazádért – viseld, amit a Sors rád mért.”
A mondat a teher méltósággal való hordozására, a nemzeti tragédiák elfogadására, emlékezésére int.
A panoráma
Ha innen körbe nézünk, egyszerre tárul fel a Duna széles kanyarulata, a túlparton Nagymaros háztetői, távolabb a visegrádi fellegvár sziluettje. Nyugatra fordulva a Börzsöny vonulatai látszanak, keleten pedig a Pilis és a Naszály hegyei. A panoráma nyitottsága és az emlékmű zártsága különös ellentétet alkot: egyszerre adja a szabadság érzetét és a történelem súlyát.
Részletek, amiket érdemes észre venni
Lépcsősor: összesen 7 lépcsőfok vezet fel az emlékhelyhez, mind kőből, enyhén kopott felülettel.
Feliratok: a kőoszlopokon és a kerítésrészeken nemcsak évszámok, hanem idézetek is találhatók.
Szimbolika: a nyolcszögletű alapforma a keresztény és nemzeti motívumrendszer találkozása; a halommotívum a hősök sírját jelképezi.
Láthatóság: Maróti úgy tervezte, hogy az emlékmű a Duna felől, hajóról is jól kivehető legyen.
Kálvária-templom
Az Aradi vértanuk parkja mögött látható a Kálvária – templom.
A Kálvária-dombon álló klasszicista kápolnát 1853–1854-ben építtette Fischer Borbála (Zoller Borbála) élete végakaratát teljesítve — azzal a céllal, hogy Jézus sírját idéző szakrális helyet teremtsen. A kápolnának belső stációja is van, és az eredeti harang ma a közeli temetőben állít emléket a halottaknak.
Kós Károly – kilátó
A Trianon-emlékmű után pár perc séta, és már meg is érkeztél a Kós Károly – kilátóba. 2015-ben épült Csóka Árpád tervei szerint – ez a faépítmény egyszerre kapu (székely kapu) az építész származására való tekintettel, szemből pedig toronyra emlékeztet (római őrtorony), mivel régen itt húzódott a Római Birodalom védelmi vonala, oldalról pedig templom formája van.
vörösfenyőből építették újra, a Kálvária-domb csendesebb pontján.
A kilátó a neves építészről, Kós Károlyról kapta a nevét, akinek a Havas Boldogasszony-templomot is köszönhetjük
Nyitvatartás: Egész évben, nonstop nyitva, ingyenes
Gyerekes családoknak is ideális célpont, mivel könnyen megközelíthető és megerőltetés nélküli kirándulás
A kilátó legfelső szintjéről pazar panoráma tárul elénk. Itt láttam meg, hogy merrefelé fogom megtalálni a Hétlyukú hidat
Kilenc Stáció
A kilátótól, ha visszasétálunk a Kálvária – templomhoz, akkor innen indul keresztút kilenc stációval, így haladhatunk lefelé a dombról egészen a temetőig. A kilenc stáció minden állomását egy-egy zebegényi család támogatta. A stációk külső felén eredetileg festett lemezképek, ma pedig bronzosított alumínium képtáblák találhatók. Én nem itt mentem le, mivel valamilyen útmunkálatok voltak lentebb, ami hatalmas port generált, így inkább arra indultam vissza, amerről jöttem. A Sziklakápolna mellett, picit elddugva ugyan, egy lépcsősor visz lefelé.
Utcácska a “mesekönyvből”
Az utcácska ahová leértem, sokaknak semmi különöst nem jelent, nekem pedig a régi, ódon házacskáival, pirinyó kertjeivel, olyan érzést keltett, mintha egy mesekönyvet nézegetnék. Ebben az utcában található a Hajózástörténeti múzeum (sajnos nem tudtam bemenni megnézni), a pad, amit Szőnyi István is megörökített és az utca végén maga a Szőnyi múzeum.
Szőnyi István Emlékmúzeum – Zebegény művészeti szíve
A múzeum 1967-ben nyílt meg, Szőnyi István halála után hét évvel, az egykori otthonában és műtermében. Az intézmény azóta is a Magyar Nemzeti Galéria részeként működik.
Szőnyi István (1894–1960) a 20. század magyar festészetének egyik legfontosabb alakja volt. Tanulmányait a nagybányai művésztelepen kezdte, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta. A „Gresham-kör” tagjaként a modern magyar festészet egyik meghatározó műhelyéhez tartozott.
1924-ben látogatott először Zebegénybe, ahol a dunai táj, a hegyek és a falu egyszerű élete mélyen megérintette. Ekkor döntött úgy, hogy itt telepszik le, és élete végéig itt is maradt. Zebegény nem csupán otthona lett, hanem alkotói világa középpontja: festményein újra és újra feltűnnek a Dunakanyar panorámái, a hétköznapi falusi élet jelenetei, a családtagok és barátok portréi.
A ház és a kert ma is őrzi a művész világát. A szobákban a személyes tárgyak, bútorok, könyvek és fotók révén nemcsak a művész munkáival, hanem mindennapjaival is megismerkedhetünk. Ez ad különös hangulatot a múzeumnak: mintha maga Szőnyi csak egy pillanatra hagyta volna ott a műtermet, hogy visszatérjen a Dunához vagy a kertben álló diófához.
Szőnyi István művészete
Szőnyi a nagybányai iskola hagyományait követte, de saját festészetében a lírai realizmus vált uralkodóvá.
Képein a fények és árnyékok finom játéka, a természet és az emberi élet harmonikus ábrázolása kapott főszerepet.
Gyakran festette a Dunát, Zebegény házait, a hegyek vonulatait, valamint családtagjait és a helyieket. Ezért is nevezik őt sokszor a „Dunakanyar festőjének”.
Színei melegek, nyugalmat sugárzóak, alakjai egyszerre hétköznapiak és emelkedettek.
A figurális kompozíciókban a mindennapi élet eseményeit örökítette meg (például aratás, fürdés a Dunában, családi jelenetek), de mindezt olyan bensőségességgel, hogy képei máig átadják Zebegény hangulatát a két világháború közötti időszakból.
Művészete híd a klasszikus magyar festészet és a modern törekvések között: egyszerre kötődik a tradícióhoz és nyit a 20. század új stílusai felé.
Mit láthatunk a múzeumban?
Állandó kiállítás: Szőnyi legismertebb művei közül válogatás, köztük a Dunai tájak, csendéletek, valamint a zebegényi hétköznapokat bemutató képek.
Az eredeti műterem: a festőállvány, ecsetek, színek és a saját könyvtár, ami betekintést enged a művész alkotói folyamatába.
Időszaki kiállítások: más 20. századi magyar művészek munkái, illetve tematikus kiállítások a korszakhoz kapcsolódva.
Érdekességek
Szőnyi Zebegényhez való kötődése olyan erős volt, hogy sokan a „Dunakanyar festőjeként” emlegetik.
A múzeumhoz tartozik egy művésztelep, ahol fiatal képzőművészek kaptak és kapnak lehetőséget alkotásra.
A kertjében található egy régi diófa, amelyet maga Szőnyi ültetett – ma is ott áll, árnyékot adva a látogatóknak.
Hasznos infó
A múzeum a Művészetek Völgyéhez hasonlóan bensőséges élményt nyújt: kicsi, barátságos, de annál több történetet mesél.
Nyitvatartásról és aktuális programokról a magyarorszag.hu vagy a szonyimuzeum.hu oldalon érdemes tájékozódni.
Zebegényi vasúti viadukt – Hétlyukú híd
Zebegény kapuja
A zebegényi vasúti völgyhíd, közismert nevén a Hétlyukú híd, 1846-50 között épült, amikor a Pest–Vác–Pozsony vasútvonal kiépítése zajlott. Eleinte egy vágánya volt, a megnövekedett forgalom miatt azonban néhány évtizeddel később, 1890-ben kiszélesítették és bővítették még egy sínpályával. Az eredeti hídrészt megóvták és mellé építették a méretben azonos vasbeton hidat.
A vonalat a Magyar Királyi Államvasutak megbízásából a korszak egyik legnagyobb mérnöki vállalkozásaként hozták létre, és a híd ennek az egyik legjelentősebb eleme lett.
A klasszicizáló stílusú kőépítmény hét boltívből áll, innen ered a neve. Azóta is a falu egyik leglátványosabb „bejárata”: aki vasúton vagy közúton érkezik, szinte azonnal a híd alatt találja magát.
Műszaki adatok és jelentősége
A híd teljes hossza kb. 75 méter, A boltozatok 10.9 méter magasak a nyílások 7.58 méter, a kezdeti egy vágányos kivitel 5.4 méter szélességű volt, majd 8.5 és 11.75 méterre növelték
Kizárólag faragott kőből épült, ami a 19. század közepén modern, de egyben időtálló megoldásnak számított.
A hét boltív közül a középső a legnagyobb fesztávú, e fölött vezet át a mai napig a Budapest–Szob vasútvonal.
A híd a maga idejében a magyar vasútépítés mérnöki csúcsteljesítményének számított, és ma is műemléki védelem alatt áll.
Érdekességek
A Hétlyukú híd nemcsak közlekedési műtárgy, hanem művészeti ihletforrás is lett: Szőnyi István és más festők több vásznán is feltűnik, ahogy átível a patakvölgy felett.
A híd mellett található a zebegényi vasútállomás, amely szintén a 19. században épült – így együtt adják meg Zebegény ikonikus vasúti hangulatát.
Érdekesség, hogy a híd nemcsak a vasutat szolgálta: a falubeliek számára hosszú időn át afféle találkozási pont is volt, hiszen alatta vezetett át a falu felé a közlekedés.
A Lánchíddal egy időben épült. Kezdetben, -1845-1865 között,-a Cockerill cég által gyátott MKpV gőzmozdony közlekedett rajta.
A fentebbi képeken jól látszik, hogy hol szélesítették meg az eredeti hidat az új résszel. A híd alatt átsétálva és még néhány métert megtéve, egy kisebb csoda fogadott. A kék tetők, zöld kerítések, napraforgók – ez nem csupán utca, hanem egy művészi gesztus. Szinte hallod a nevetést, látod a gyerekeket, akik virágnévvel járják az udvart. Ez a hely a közösség és a játékos építészet találkozása.
Napraforgó-házak – Zebegény virágzó öröksége
Mik ezek a házak?
A Napraforgó-házak (vagy Napraforgó utca házai) Zebegény különleges utcaképét adják. Egymás utáni házak osztoznak azonos stílusjegyeken: élénk kék manzárdtetők, zöld és kék kerítések, ajtók, házszámok – és persze napraforgó díszítéssel. Ez a színes összhatás egyszerre játékos és időtlen. Séta közben észrevettem, hogy kerítéseken a házszámokon vagy felette napraforgó látható.
Történetük
A történet 1920-as évek végén kezdődött: a faluba költözött gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska, aki felújíttatta a házsort. A grófnő már az I. világháborúban zászlójára tűzte az elesettek megsegítését: jótékonysági szervezetek tagja volt, megalapította az ország első csecsemőotthonát, adakozásból falut építtetett a szegényeknek. A faluba költözve sem hagyott fel a közösség szolgálatával, itt a helyi gyerekeket maga köré gyűjtve egy különleges, már-már fantáziavilágszerű közösséget hozott létre. Az ő nevéhez kötődik a Virágegylet megalapítása, egy olyan közösségi program, ahol a gyerekek virág‑, madár‑ vagy növénynévvé avanzsáló nevet kaptak – ő maga volt a „Napraforgó”. A házak ehhez a közösséghez szóltak: barátságos, gondoskodó, virágzó légkör épült köréjük.
Építészeti és társadalmi jelentőség
Ez az utcakép mára helyi védettséget élvez, és Zebegény egyik ikonikus vizuális eleme.zebegeny.kornyeke.huOutdooractive
A stílusuk parasztházak átalakulásából született, a helyi hagyományok és népi építészet újra fogalmazásával – egyszerre archaikus és modern.zebegeny.hu
Néhány ház ma vendégházként működik, így akár ott is eltölthetsz egy éjszakát részese lenni a napraforgós hagyománynak.akcioszallas.hu+8Szallas+8Természetjáró+8
Az utca végén pedig megpillantottam a Dunát. Nem is tudom igazán az okát, hogy miért vonz annyira a vízpart, talán egyszerűen csak megnyugtat, kikapcsol, a víz morajlása, egyenletes hullámzása oldja a sok vegyes gondolat által gerjesztett hullámhegyeket és völgyeket a lelkemben. Kerestem egy padot, ahol leülhettem kicsit távol mindenkitől és az ép aktuális könyvembe merülhettem. Egy szempillantás alatt eltelt egy óra, csak arra eszméltem, hogy olyan hangosan korom a gyomrom, hogy talán a távolabban ülő idős házaspár is meghallotta. Ekkor úgy döntöttem ideje haza indulni. Ez egy igazán tartalmas, csodás nap volt. Biztosan vissza fogok még térni egy másik évszakban is, hogy újra megcsodáljam.
Talán egy picit túlontúl romantikusra, “rózsaszínvattacukrosra” habos – babosra sikeredett ennek az ÚTI – NAPLÓ-nak a bevezetője. De úgy gondolom, hogy pont ettől hiteles, pont ettől vagyok én, mert most ilyen hangulatom, ilyen érzésem volt, aminek eredményeként egy ilyen bejegyzés született itt a BLOGOMBAN. Nem az a száraz, innen – onnan össze ollózott írás lett, sokkal inkább friss, színes, élményekkel, érzésekkel teli “mese” egy napomról Zebegényben.
Remélem elnyerte a tetszésedet és jövőben is “találkozunk”. Én itt leszek…
Utóirat: Arra gondoltam, hogy összeállítok neked egy kvízt, amit akár ki is nyomtathatsz és a kirándulás elején megkaphatnak a gyerekek mint KIHÍVÁST, amit ha jól teljesítenek kaphatnak valami apróságot, vagy akár ennekmentén, akövetkező kiránduláshoz ők állíthatják össze a kérdéssort a felnőtteknek, hátha nagyobb kedvvel vesznek részt a programban. Küldjétek el az email címemre a megfejtéseket egy – két fotó kíséretében amiket a kirándulássorán készítettetek és valami meglepetésben részesültök. (emailcímem: holovecz.judit@gmail.com)
Zebegény kvíz – Te mennyire figyeltél az útikalauzban?
1. kérdés (feleletválasztós)
Melyik évből származik Zebegény első írásos említése?
a) 1195
b) 1295
c) 1395
2. kérdés (igaz–hamis)
A legenda szerint a falu neve onnan ered, hogy a svábok meglátták a Dunát, és azt kiáltották: „See beginnt!”
– Igaz
– Hamis
3. kérdés (nyitott)
Ki tervezte a Havas Boldogasszony-templomot?
4. kérdés (feleletválasztós)
Melyik híres festő élt és alkotott Zebegényben 1924-től?
a) Rippl-Rónai József
b) Szőnyi István
c) Aba-Novák Vilmos
5. kérdés (igaz–hamis)
A zebegényi vasúti völgyhíd az 1950-es években épült.
– Igaz
– Hamis
6. kérdés (nyitott)
Hány fő részből áll a Trianon-emlékmű együttese, és nevezd meg őket!
7. kérdés (feleletválasztós)
Melyik felirat olvasható az emlékmű kovácsoltvas kerítésén?
a) „Éljen a haza”
b) „Viseled, amit a sors rád mért”
c) „Mindörökké Magyarország”
8. kérdés (igaz–hamis)
A Sziklakápolna egykor a falu első temploma, a Szent Mihály-templom szentélyeként szolgált.
– Igaz
– Hamis
9. kérdés (nyitott)
Melyik hegy oldalában található a Sziklakápolna?
10. kérdés (feleletválasztós – „Tudtad, hogy…?”)
Honnan származik a föld, amit a Trianon-emlékmű talapzatába helyeztek?
a) A Kárpát-medence különböző régióiból
b) Csak a Dunakanyar településeiről
c) A magyarországi vármegyékből
11. kérdés (igaz–hamis – „Tudtad, hogy…?”)
A Havas Boldogasszony-templom építésekor kizárólag budapesti mesterek dolgoztak.
– Igaz
– Hamis
12. kérdés (nyitott – „Tudtad, hogy…?”)
Mit neveznek a helyiek „vasúti kapunak”?
13. kérdés (feleletválasztós)
Hogyan juthatunk el legegyszerűbben vonattal Budapestről Zebegénybe?
a) Déli pályaudvarról, Esztergom felé
b) Nyugati pályaudvarról, Szob felé
c) Keleti pályaudvarról, Miskolc felé
14. kérdés (feleletválasztós)
Kik települtek be nagy számban a 18. században Zebegénybe, a török pusztítások után?
a) Németek (svábok), magyarok és szlovákok
b) Olaszok és franciák
c) Erdélyből érkező székelyek
15. kérdés (feleletválasztós)
Melyik híres művésztelep festőnövendékei készítették a templom falképeit?
a) Nagybányai művésztelep
b) Szolnoki művésztelep
c) Gödöllői művésztelep
16. kérdés (feleletválasztós)
Hol található a zebegényi Trianon-emlékmű?
a) A Duna-parton
b) A Kálvária-domb tetején
c) A vasútállomás mellett
17. kérdés (nyitott kérdés)
Mi olvasható a kovácsoltvas kerítésen, az emlékmű körül?
18. Kérdés (Igaz vagy hamis?)
Az emlékmű soha nem lett hivatalosan felavatva, a második világháború miatt félbemaradt.
– Igaz
– Hamis
19. kérdés (Igaz vagy hamis?)
A Hétlyukú híd mindössze három nyílásból áll, a „hétlyukú” elnevezés csak népi túlzás.
– Igaz
– Hamis
20. kérdés (Igaz vagy hamis?)
A Napraforgós házak homlokzatának napraforgó motívumai a Nap és az élet körforgásának jelképei.
– Igaz
– Hamis
Megjegyzések
CreativeFlow
Your writing style is very engaging.
Holovecz Judit
Thank you very much.