Amikor a csipke az ablakra költözik
Hogyan készül egy egyszerű csipke ablakdísz otthon?
Vannak időszakok, amikor nem nagy átalakításokra vágyom, csak egy apró változásra. Egy kis fényre, egy finom részletre. Így született meg ez a csipkéből készült ablakdísz, ami nem akar több lenni annál, ami: egy halk, téli hangulat az ablak előtt.
A csipke ablakdísz készítése számomra nem dekorációs projekt volt, hanem egy lassú, megérkezős folyamat, szinte az egész délutánomat ezzel töltöttem, egy halk zene és néhány gyertya kíséretében.
Egy régi csipkedarabbal dolgoztam, amit már régóta őrizgettem, és most egyszerűen csak helyet kerestem neki az otthonomban. Az ablak előtt a csipke egészen más arcát mutatja: a fény átszűrődik rajta, a minták életre kelnek, és a tér is könnyebb, levegősebb lesz tőle.
Ebben a bejegyzésben megmutatom, hogyan készítettem el lépésről lépésre ezt az egyszerű csipke ablakdíszt, és közben mesélek arról is, miért szeretem ezt a fajta csendes, finom díszítést, különösen télen.
Ami kellett hozzá
Nem kell sok minden, és ettől jó az egész.
- régi csipkedarabok (nem baj, ha nem tökéletesek)
- hímzőrámák különböző méretben
- maradék függöny
- egy olló
- kétoldalas vasalható ragasztófátyol
- vasaló
- türelem
- és egy kis fény (nálam apró fényfüzér lett)
A csipkéknél nem a mintát kerestem, hanem azt az érzést, amit adnak. Az évek során több dobozzal is összegyűjtöttem mindenféle csipkét. Volt köztük sűrűbb, volt egészen finom, és olyan is, amin már látszik az idő. Pont ezek a darabok működnek a legszebben.
A választott csipkéket és a maradék függönyt átvasaltam.
Ezt a csipkét egy esküvői ruhákat készítő hölgytől vásároltam, amikor felszámolta a vállalkozását. Akkor még nem tudtam, hogy mire fogom használni, csak nagyon szépnek találtam és gondoltam, egyszer majd a helye is meglesz.
Ezt előbb pici ollóval szépen ki kellett vágni a tül anyagból. Picit babra munka, de néha olyan jó, ilyen csendes, aprólékos munkával foglalatoskodni.
Az összeállítás
A csipkéket miután előkészítettem elkezdődött a valódi alkotás. Pakolgattam ide-oda, hogy melyik csipke melyik himzőrámába kerüljön és hogyan. Végül az eredetileg talán csipkezsebkendő vagy betűző szerepét betöltő kis anyagot választottam a legkisebb kerethez. Ennél könnyű dolgom volt egyszerűen befogtam a hímzőrámába.
Ezután már csak körbe kellett vágni a keret szélétől olyan távolságra, hogy vissza lehessen hajtani (erre azért van szükség, hogy feszes maradjon) Majd melegragasztóval a visszahajtott részt leragasztottam.
Az “esküvői” csipkével már több volt a munka. Elsőként nem tudtam eldönteni, hogy a függönydarabra hogyan applikáljam rá. Azután eszembe jutott, hogy van nekem ragasztófátylam (ilyen), ezt már csak rá kell applikálni. Aminek a menete a következő:
- Szabjunk ki egy valamennyivel nagyobb darabot a rátét anyagából és a ragasztófátyolból, mint amekkora a kész minta lesz. (Később majd körbevágjuk őket pontosan.)
- Vasaljuk össze a ragasztót a rátétnek használt textil fonák oldalával – a ragasztófátyol papír hordozóján keresztül. Közepes hőmérséklettel, nagy nyomással, legalább 5 másodpercig tartsuk rajta a vasalót.
- Rajzoljuk rá az applikálni kívánt formát – tükrözve, mivel most a textil rátét hátoldalán dolgozunk – a ragasztófátyol papír hordozójára.
- Vágjuk körbe a formát.
- Húzzuk le a papírt a ragasztóról.
- Helyezzük a már ragasztóval ellátott rátétet arra az anyagra, amire applikálni szeretnénk, majd a rátét színoldalán keresztül vasaljuk meg. Közepes hőmérséklettel, nagy nyomással, legalább 15 másodpercig tartsuk rajta a vasalót.
Talán picit bonyolultnak tűnik, de hidd el, egyáltalán nem az.
Fény nélkül is szép viszont fénnyel, egészen más
Miután mindhárom keretbe belekerült a csipke, damilt kötöttem rájuk és felkerültek az ablakba. Miután feltettem őket, akkor derült ki igazán, melyik hová szeretne kerülni.
Már csak egy dolog hiányzott, az “angyalfények”, amik az ilyen borongós téli napokon különösen jó hangulatot teremtenek. Olyan, amit jó nézni akkor is, amikor odakint már korán sötétedik.
Az apró fényfüzér nem dísz akart lenni, sokkal inkább kísérő. Nem dominál, csak finoman kiemeli a mintákat, és ad egy puha keretet az egésznek.
Miért szeretem igazán?
Mert nem akar több lenni, mint ami. Nem hivalkodó, nem trendi, ja és én készítettem. Ez az ablakdísz emlékeztet arra, hogy a régi dolgok nem elavultak, csak várnak, a szépség néha abból születik, hogy nem sietünk és talán arra is, hogy a csipkének nem csak, a ruhában van helye.
Ha szeretnéd…
Ha van otthon egy csipkedarabod, amit eddig csak kerülgettél, próbáld ki. Nem kell másolni, nem kell ugyanilyennek lennie, elég, ha a tied lesz.
Ha megcsinálod, vagy eszedbe jut róla egy emlék, egy történet, nagyon szívesen elolvasom.
Ha most kedvet kaptál tovább nézni olvasni a csipkéről, nem csak mint díszt, hanem mint anyagot és üzenetet, akkor itt találod a sorozat eddigi részeit:
Anyag, történelem és a csipke jelentése
A csipke, mint üzenet – hol van a helye ma?
Viselet és jelentés új szemmel
Ez is érdekelhet
Mikulás titok
Romfal a kertben – a múlt varázsa a saját zöld oázisodban.
