Gödöllő látnivalói, helyek amiket érdemes felkeresni II. rész

Aki Gödöllőn jár, biztosan útba ejti az Erzsébet parkot. Az itt élők is sokat sétálnak benne, sőt sokan futni is ide járnak. /II. rész/
 
Amennyiben nem az autópályán érkezel Gödöllőre, akkor a Gödöllő táblát elhagyva, már balra a park mellet haladsz végig. A második jelzőlámpa után, balra kell kanyarodni, és ott már látható is a bejárat bal oldalon. Sajnos a park előtt csak néhány autó számára van megállási lehetőség, de a jobb oldalon lévő panelházak előtt meglehet állni, persze parkolódíj ellenében, ami óránként 250 Ft. Aki az M3-on érkezik Gödöllőre, annak egészen végig kell jönni a központig a Dózsa György úton, majd a nagy kereszteződésnél jobbra kell kanyarodnia. Onnan pedig az első lámpás kereszteződésnél ismét jobbra, és már meg is érkezett.
 
 
Rögtön a bejáratnál az első látnivaló.

 

Kálvária

Erzsébet-park, Táncsics Mihály út

Különösen szép barokk emléke Gödöllőnek a Grassalkovich I. Antal (1694-1771) gróf megrendelésére, feltehetőleg a kastély tervezője, Mayerhoffer András által 1771-1775 között épített Kálvária. Krisztus keresztre feszítésének színhelyét, a Golgotát, egy belül üreges kőépítmény jelzi.

Belsejében a kastélykert öntözésére szolgáló, vörös márvánnyal burkolt víztározót alakítottak ki, melybe a Pazsaki-forrásból vezették a vizet. A forrás eliszaposodása miatt a királyi korszakban más megoldást alkalmaztak: az Alsó-parkban lévő Hattyús tó vizét nyomták fel, gőzgépek segítségével.

A Golgotát két oldalról kőkorlát övezi, rokokó mintázata dekoratív peremként veszi körbe a három kereszt tövében álló három alakot:  szobrát – közülük már csak az első kettő eredeti.
A puha mészkőből épült, jellegzetesen barokk kori köztéri alkotást időjárásnak kitett sérülékenysége miatt többször felújították: 1827-ben, 1931-ben, 1961-ben, 1990-ben. 2011-ben újabb renoválásra kerül sor: a Norvég Alap támogatásának köszönhetően az alépítményt a szobrokkal együtt restaurálták, kertrendezéssel együtt megszépítették a környékét.

A park bejáratával szemben a gyönyörű fasor végén található:
Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített, a kastélyparktól közvetlenül megközelíthető, botanikai ritkaságokban gazdag ligetet .

Erzsébet Királyné szobor

Erzsébet-park, Táncsics Mihály út

Kezében virággal és napernyővel – ahogyan a gödöllőiek magányos sétái során oly gyakran látták – örökíti meg Ferenc József osztrák császár és magyar király feleségét a világ első, egész alakos Erzsébet királyné-szobra, Róna József szobrászművész alkotása.  A virágfüzéres kőtalapzaton álló, életnagyságnál jóval nagyobb, két és fél méter magas bronzszobor egyenes tartásával, arcának finom vonásaival, alakjának gondos kidolgozásával sokat elárul a királyné szépségéről, összetett személyiségéről, a magyarok iránta érzett szeretetéről.
A szobrot 2011-ben, a Norvég Alapra benyújtott eredményes pályázatnak köszönhetően restaurálták, talapzatát, kerítését felújították. A munkálatok során megtalálták az eredeti, 1901-es időkapszulát, majd az 1964-es restauráláskor elhelyezettet is. Erzsébet kriályné szobrának és ezzel együtt a felújított Erzsébet-park átadására az eredeti avató ünnepség után pontosan 110 évvel, 2011. május 19-én került sor. A szoborba a két időkapszula mellé egy harmadik időkapszulát is elhelyeztek az újraavatás tiszteletére.

Sziklahalom Erzsébet Királyné  mögött

 

Erzsébet Királyné szobor háta mögötti ligetben egy sziklahalom magasodik, kövei az akkori Magyarország hatvannégy vármegyéjét jelképezik. Tervezője (a budapesti Hősök tere szobrainak megalkotója) Zala György szobrászművész, aki a kompozíció tetejére egy fehér mészkőből faragott királyi koronát helyezett. Gödöllő városfejlesztési programjai keretében, 2010-ben felújításokra került sor az Erzsébet-parkban: megújult a szobor, körötte díszparkot alakítottak ki, rendezték a főbejárat kerítés felöli oldalát és az előtte lévő területet.

Táncsics Mihály út....

Pozsonyi csata emlékműve

 
A Magyar Szabadság Napja XX. jubileumi rendezvénye (2010. június 26.) alkalmából felavatott 4,5 méter magas, két tonna súlyú oszlop a kora középkor egyik legjelentősebb ütközetének, a honfoglalás befejezésének számító, sorsdöntő pozsonyi csatának állít emléket. A Keleti Frank Királyság és a Magyar Törzsszövetség hadseregei között, 907. július 4-7-ig zajlott le a magyarok visszaszorítását célzó ütközet, mely az Árpád vezette hadak fölényes győzelmével végződött. A többszörös túlerőben lévő bajor sereg nagy része megsemmisült, vezérük, Luitpold bajor őrgróf, 3 püspök és 19 gróf is életét veszette. A győzelem, melyet követően 950-ig nem lépett idegen támadó hadsereg magyar területre, a Magyar Fejedelemség határait kitolta az Enns folyóig. Innen a népmesékből jól ismert fordulat: túl az Óperencián, vagyis az Enns folyón túl, németül ober Enns. Az emlékművet a Történelmi Vitézi Rend és a Szent György Lovagrend ajánlotta fel Gödöllőnek. Füredi Gábor fafaragó művész egy villámsújtotta, 400 éves törökmogyoróból faragta, díszítéseinek motívumait a magyar őstörténet- és honfoglalás hiteles régészeti leleteiből vette, a két álló alak honfoglalás-kori öltözetét László Gyula régészprofesszor kutatásai alapján formálta.
 
Gödöllőt ajánlom családoknak, de egyedülálló utazóknak is. Itt egy egész napot ellehet tölteni, és biztosan tudom, hogy aki egyszer eljön, az újra és újra visszavágyik.
 

Kérlek „oszd” meg, ha tetszett az írásom. Neked „csak” egy kattintás, ami nekem a jövőm szempontjából egy új kezdet lehet.

84 / 100

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Exit mobile version