52 hét 52 új étel
52 hét/ 52 Új étel megtanulása,  Kihívások

52 hét-52 új étel megtanulása, bemutatása

Süssünk Főzzünk valamit.

Tepsiben sült csirke Marylandi módra

Ezen a héten Jamie Oliver tanított nekem egy új ételt. Nagyon szeretek az Ő instruálásával főzni a youtuben keresztül is, és a szakácskönyvében is sok olyan étel található, amihez nem szükséges szakácsnak lenni. 

Nagyon szeretem a családomat finom ételekkel, sütikkel kényeztetni. 

A mostani étel amire a választásom esett, egy nagyon gyorsan elkészíthető finomság. Akár úgy is, hogy reggel összeállíthatjuk, este pedig 35-45 perc alatt készre sütjük. Én egy picit módosítottam rajta, hogy a család minden tagjának elnyerje a tetszését. Plusz még köretként rizst is főztem hozzá, biztos ami biztos alapon. 


20200117 182020
20200117 184228
marylandy

Persze ha már főztem valami fincsit, úgy teljes a menü, ha készítek mellé sütit is, ami végül megkoronázta az egészet. 

Bátran ajánlom mindkettőt, nem fogsz benne csalódni Kedves Olvasóm, ha elkészíted.

Jó étvágyat hozzá!

Borban sült körte csodás diókrémmel

20200117 192448

Ms. Hortensia módra

Én úgy szeretek sütni, főzni, hogy megnézek egy videót, vagy elolvasok egy receptet, ami adja az alap koncepciót, majd magamra formálom. Elveszek, hozzáteszek ezt-azt, igazi kis “boszorkány” konyha az enyém.

Tejbegrízes túrógombóc

Szeretem a túrós dolgokat, de a  hagyományos túrógombóc nem a “barátom”. Több alkalommal is próbálkoztam vele, sajnos nem sok sikerrel. Vagy túl kemények lettek, vagy a főzővízben úsztak szerte szét. Amikor meghallottam, hogy ezt a gombócot nem kell főzni, már tudtam, hogy jó barátságban leszünk. 

túrógombóc2
tej
20200207 153222

Csípős-Savanyú Édesburgonya leves

Egy picit sem vagyok oda a levesekért. Szerintem egy év alatt, egy kezemen megtudnám számolni hányszor eszem levest. De ha már kihívás…akkor tanuljunk meg egy levest….Nem bántam meg, hogy elkészítettem. Valami isteni lett. Lehet, hogy megszeretem a levest??? 

Narancsos Csokitorta

Szerettem volna valami nagyon csokis sütit készíteni. Először kiválasztottam egy csoki tortát, aminek a tetején csokimousse volt, majd megtaláltam ezt a nagyon narancsos, nagyon illatos (fahéj, szegfűszeg)  csokitortát és döntöttem. Ez kell!!!! 

nagyoncsokis3

Kéksajtos-Sárgarépás Quiche

reggeli6

Reggeli vagy pizza helyett...

Vasárnap reggel jó korán keltem, hogy mire a család felébred, meglephessem őket!!! Erre a fincsiségre esett a választásom. 

Töltött párnácska

Valentin napon én nem valamilyen vásárfiával leptem meg a párom, inkább különleges menüvel. Aminek ez is a részét képezte…

párna

Csokis habos tarte

Nem is tudom, hogy cukrászként mondhatom-e erre a művemre, hogy büszke vagyok rá. Hiszen amilyen fincsi, pont olyan csúnyácska is szegény. Vagy ha finomítani szeretném, azt mondom, hogy igazán rusztikusra sikerült. 

20200301 162041
epres

Epres Galette

Még ugyan nem jött el az igazi eperszezon, de azt hiszem ezért a sütiért érdemes megvenni már most egy tálca epret. A barátnőm ajánlotta, hogy ezt készítsem el ha a családnak szeretnék egy ISTENI, ugyanakkor gyors sütit készíteni. Annak is tudom ajánlani, aki annyira nincs otthon a sütik világában, és fél, hogy talán nem fog sikerülni.  

Kuglóf csokidarabkákkal

Babó idén már 11 éves lesz, de a “nyuszitojáskeresésakertben”, még mindig a legfontosabb program a Húsvéti ünnepek keretében. Ennek keretében 63 db különböző méretű és formájú csokikára tettünk szert. Ami rám nézve kevesebb örömöt jelent, mert rendkívül nehezemre esik ellenállni a csokinak ha az velem egy lakótérben található. Ezért találtam ki, hogy kellene valamit sütni, amiben jó sokat eltudok pusztítani, hogy kisebb legyen a kísértés.

csoki

Brokkoli saláta

A Lichi  csatornán, sajnos a műsor címét nem tudom, aminek keretében láttam ennek a salátának az elkészítését. Annyira megtetszett, hogy másnap el is készítettem. Szerintem egyszerűen fantasztikus az íze!!!Én egyébként is nagy saláta rajongó vagyok, de ez ezentúl kihagyhatatlan lesz a repertoáromból.

brokkoli saláta2
brokkoli saláta

Ha ősz, akkor alma...

Almás süti

Mesés almatorta

Nagyon szereti a családom az almás lepényt, az almás galettet, az alma kompótot, az almás, krémes tortát, és most egy különleges almás sütit készítettem, ami kicsit lepény, kicsit krémes, és nagyon almás.

Burgonya töltve...

Szerintem kiváló vacsora lehet, akár egy leves mellé, vagy mi nagyon szeretjük a grill kolbászt, amit a hentesnél veszek, és kint megsütjük grillrácson. Amíg anya készíti a krumplit, apa süti a kolbit, a gyermek pedig terít. Fő a munkamegosztás, na  és a SZERETET!

töltött krumli 2

Latest News

Balaton

Ha már unod a Balatonba fürdőzést…

Sokáig jó magam is úgy gondoltam, hogy a Balaton közelében nem lehet mást csinálni mint pancsikolni, a parton henyélni, enni-inni…… Na jó, itt van még a “kötelező” nagyvárosok meglátogatása mint : Tihany, Keszthely, Siófok, Balatonföldvár. Ha ezekkel megvagyunk és még mindig maradt a szabadságunkból néhány nap, akkor jöhet a hajókázás, és egy jó kis kirándulás Badacsonyba. Mi van akkor, ha ezeket már unjuk, vagy nem vágyunk a tömegbe, nem tudunk egész nap kint feküdni a parton, akkor mitévők legyünk?????  Akkor menjünk KIRÁNDULNI!!!! Igen ám, de hová??? Egy olyan eldugott helyre szeretnélek meginvitálni, ahol a mi kirándulásunkkor, rajtunk kívül senki sem járt, és nem azért mert nem szép, vagy nem bejárható, talán csak nem elég ismert. Hallottál már Zselicről?  A Zselic egy piciny szeletét jártuk be…  Balatonlelle volt a kiindulópontunk és nagyjából 50 perc kocsikázás után meg is érkeztünk a túránk helyszínére.  Na de kezdjük az elején. A kis navigátorom (Babó) segített az eligazodásban, hogy mikor, melyik gabalyodást (körforgalom), hol kell elhagynom, merre kell kanyarodnom.  Kezébe két telefonnal, az egyiken az útvonaltervvel, a másikon a YouTube-bal, amiben zenét hallgatott, indultunk útnak, így számára is élvezetesebb, hogy van feladata, felelőssége, nem csak ül a kocsiban.  A 67-es főúton vezetett az utunk, egészen Kaposvárig. Ismeritek Republic 67-es út című számát?  https://www.youtube.com/watch?v=HE4aAQCghGs Na és a zenélő útról hallottatok már????  Évekkel ezelőtt talán a híradóban volt szó a zenélő útszakaszról a 67-es úton, de őszintén megvallva most, hogy áthajtottunk rajta, én nem igen ismertem fel benne a Republic zenéjét, persze ez valószínűleg az én hiányosságom, hiszen kevés számát ismerem az együttesnek.  Miután meghallgattam a YouTube-on az eredeti zenét is, meg az útszakaszon felvettet, már találtam benne hasonlóságot.  Figyeljétek!!!! Valami elképesztően jó minőségű ez az út, már áthajtani is élvezetes volt rajta. Nézelődni vezetés közben nem annyira tudtam, de így is felfigyeltem, hogy milyen rendezett, karbantartott az út melletti terület, ezek szerint lehet így is…. Kaposvárt elhagyva, Szigetvár felé, néhány percnyi kocsikázás után jobbra kell fordulni Töröcske felé. Töröcske egy icinyke-picinyke kis község, amit egykor Kaposvárhoz csatoltak. Pontosan egy út vezet be, aminek a vége zsákutca, így ugyanez az út is vezet ki. A Fenyvesi utca végén  néhány autó számára van parkolóhely és innen indul a túránk is. A hely GPS koordinátái a következők: EOV K:552.313 É:106.801, WGS84 N46°17,915′ E17°46,773′  Mielőtt útnak indulnánk, néhány információt szeretnék veletek megosztani. Kinek ajánlom ezt a túrát… -mindenkinek aki szereti az erdőt…. -mindenkinek aki szeretni hallgatni a madarak csicsergését…. -mindenkinek aki szeretne kiszakadni a város zajából, forgatagából….. -mindenkinek aki nem egy hosszú, több órás túrára vágyik…. -mindenkinek aki szeretne egy jót sétálni…. -mindenkinek aki szeretne a 30-35 fokos melegből egy 10-15 fokkal kevesebb, kedvezőbb klímájú helyen eltölteni pár órát (kb. 2) -mindenkinek aki szeret fotózni….-mindenkinek aki nem fél a szúnyogoktól, mert volt bőven….-mindenkinek aki szeretne egy kanyargó patak felett, fa deszkákon sétálni (nyárra sajnos a patak kiapadt, de tavasszal biztosan van benne víz)-mindenkinek aki szereti a Tanösvényeket…. -mindenkinek aki kinyomtatja a tanösvényhez összeállított füzetet és ezt szívesen végig olvassa, hogy ezzel is többet tudjon a Zselici erdőről….-gyerekes családoknak, mert számozott útvonalon kell végighaladni, amit a gyerekek nagy lelkesen kereshetnek, na meg a harkályokat is, amik a helyes útirányt jelzik….  Amire szükség lehet a bejáráshoz…. -tavasszal és ősszel, túra bakancs, esőkabát, elemózsia, víz…. -nyáron kullancs és szúnyog riasztó, túra bakancs, elemózsia, víz…. -télen megfelelő öltözet, elemózsia, víz…. -minden évszakban egy vezetőfüzet, letöltése innen, esetleg kinyomtatása…   Amit én hiányoltam…. -szemetes….. -piknikezéshez bármilyen alkalmatosság…… -egy pici rendezettséget, néhány helyen a gaz hatalmasra nőtt….   Érdekesség Zselicről… A Zselic Európában elsőként kapta meg rendkívül csekély fényszennyezettsége miatt a csillagoségbolt-park címet, 2009-ben. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Csillagászati Egyesület éjszakai, zselici programjairól a DDNPI honlapján tájékozódhatnak: www.ddnp.hu    Arról nincs adat, hogy Fekete István (1900, Gölle – 1970, Budapest) járt-e a Zselicben, de az biztos, hogy néhány évet élt Kaposváron, így akár járhatott is. Egy viszont biztos, hogy írt az erdő szeretetéről…. „… az erdő beszél ahhoz, aki ismeri: jeleket ad, üzen, kitárja magát, csak meg kell érinteni. De ahhoz, hogy érthessük, ismernünk kell fáit, bokrait, füveit, virágait, gombáit, állatait s a sok színt, hangot, az állatok mozgását, életrendjét, természetét, az erdő minden lakójának örök, ősi törvényeit… Csak a tudás hozza közel az embert az erdőhöz, s ha ilyen jó barátságban vannak, akkor szívesen veszik egymást…” Fényszennyezés Az elmúlt évtizedekben rohamosan csökkent azon területek mérete, ahonnan a csillagos égbolt, a Tejút zavaró fényektől mentesen látható. Az emberi települések és létesítmények növekedésével a fölösleges fénykibocsátás is egyre növekszik. Ennek az a következménye, hogy a csillagos égbolt látványa eltűnik, gyermekeink úgy nőnek fel, hogy nem ismerik sem a Tejutat, sem a Fiastyúkot. A csillagos égbolt az emberiség kulturális örökségének is része, az éjszakai ég látványát is meg kell óvnunk a jövő nemzedékei számára. Mindezeken túl nagyon sok faj él a természetben – például rovarok, madarak, denevérek – amelyeket zavar az ember által telepített mesterséges fényforrások által a természetbe kibocsátott fény. Az élővilág számára a mesterséges világítás rendkívül káros hatást gyakorol, az éjszakai világosság megzavarja az állatok napi életritmusát, a fényforrások nehezítik a tájékozódásukat, gyakran pusztulásukat okozva – utóbbira példa, amikor a rovarok a lámpa körül körbe-körbe repülnek végkimerülésig. Fontos lépéseket tenni annak érdekében, hogy a fényszennyezés csökkenjen. Mi, „hétköznapi” emberek is sokat tehetünk annak érdekében, hogy mindennapi tevékenységünkkel, a mesterséges világítással minél kevésbé zavarjuk a környezetünket. A zavaró fények és így a fényszennyezés rohamos növekedésének visszaszorítására számos megoldás létezik. Korlátozni kell a pocsékoló, felesleges fényeket olyan lámpatestek elhelyezésével, amelyek a szükséges területet – például járdát, útfelületet – világítják meg. A legújabb kutatások szerint a hideg fehér világítás káros a környezetre és az emberi egészségre. Ezért a közvilágítás kivitelezésekor érdemes meleg fehér fényt kibocsátó fényforrásokat használni, továbbá a kis forgalmú mellékutakon az éjszakai órákban tovább csökkenteni a kibocsátott fény menyiségét. Kertekben, udvarokban célszerű mozgásérzékelővel ellátott fényforrásokat beépíteni. Ezekkel az intézkedésekkel a természeti értékek védelmét is segíthetjük, valamint a költségeinket is csökkenthetjük. A szemléletformálást és az ismeretterjesztést szolgálják a szakvezetéses éjszakai túrák, melyeken csillagász közreműködésével ismerkedhetnek a résztvevők az éjszakai égbolt látványával. A séta közben sok hasznos ismeretet tudhatnak meg a fényszennyezés káros hatásairól is, és arról, hogy mit tehetünk a fényszennyezés csökkentése érdekében. Forrás: innen Zselic   Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúl déli részén, Somogy és Baranya megye határán. Tengerszint feletti magassága 200–250 méter, magasabb pontjai az északnyugat–délkelet irányú Duna–Dráva vízválasztón találhatók. Legjelentősebb kiemelkedése a Hollófészek (358 m). Számos forrása és patak jellegű vízfolyása van. Természeti értékeit jellegzetes erdőtársulásai adják, nagyszámú szubmediterrán flóraelemmel és a hozzájuk kapcsolódó állatvilággal. Magyarország földrajzi tájainak újabb beosztása a táj északi és déli részét külön kistájnak (Észak- és Dél-Zselic) tekinti. Elhelyezkedése A Zselic a Dunántúli-dombság része. Északról a Kapos völgye, északkeletről a Völgység, keletről a Baranyai-hegyhát és a Mecsek, délről a Drávamenti-síkság, nyugatról Belső-Somogy határolja. Földrajza Domborzat A Zselic főtömegét pannonkori üledékek épitik fel, amire pleisztocénben lösz rakódott, mely akkor összefüggően borította be a harmadkori rétegeket. Később a dombvidék belső részein a lösz leerodálódott és csak az alacsonyabb dombokon maradt meg. A Kapos völgyében több helyen pleisztocén homok foglalja el a lösz helyét, s a belőle felépült, sajátságosan barázdált, lankás dombok morfológiailag is élesen elütnek a löszdombok meredek eróziós formáitól. A dombvidék belsejében a pannon rétegek között, homokkőpadok is akadnak, míg a délkeleti részen, a Mecsek szomszédságában foltokban gránit is felszínre bukkan. A dombságot főleg észak-dél irányú, törésvonalakhoz igazodó völgyek és hátak tagolják. A dombhátak átlagos magassága 220–270 m közti, nyugaton a Ropoly (278 m), keleten a Hollófészek (358 m) jelentik a legmagasabb pontokat. A területen évente lehulló bőséges csapadék és a patakok mély völgyhálózatot vágtak a pannon agyag rétegeibe, suvadásos, korróziós és talajeróziós domborzati formák nagy gazdagságát hozva létre. A dombhátak szélesek és laposak, a belőlük kiinduló oldalgerincek is csaknem azonos magasságúak. Legtagoltabb része a Központi- és az Észak-Zselic, ahol igen jellemzőek a csuszamlásos-suvadásos folyamatok. A Dél-Zselicre dél felé kibillent, lösszel fedett rögök sora jellemző, amelyek meredekebb északi oldalán szintén gyakoriak a csuszamlások. Legkevésbé kiemelt és tagolt az északkeleti része, amit 10 métert is meghaladó vastagságú lösztakaró borít. Geológiailag ókori kristályos és átalakult kőzetekre rakódott középkori üledékek, majd újkori lazább tengeri üledékeket borító lösztakaró jellemzi. Vízrajz A Zselic kis vízhozamú és ingadozó vízjárású talaj- és rétegvíz forrásokban gazdag. A területen 140 forrás található, melyek vizét 7 patak gyűjti össze. Nagyobb jelentőségű forrás a geológiai adottságok miatt nem alakulhatott ki. A terület sűrű völgyhálózata a pannon agyagos, homokos rétegekben számos kisebb hidrogeológiai egységet alakított ki, melyeknek a vízszolgáltató képessége kicsi. A kistájat a fő vízválasztó alapján két részre lehet osztani. Az Észak-Zselic folyóvizeit a Kapos, a Dél-Zselicét a Fekete-víz illetve a Dráva gyűjti össze. Az Észak-Zselic patakjai általában kisebb vízgyűjtővel rendelkeznek és rövidebbek. A legnagyobb vízgyűjtő területtel és hosszal az Almás-patak (221 km², 39,5 km) és a Gyöngyös-patak főága (152 km², 28 km) rendelkezik. A teljes terület alatt termálvízkincs húzódik, de ez idáig csak Hencsén sikerült a feltárása, és hasznosítása. Nagyobb vízfolyások: Almás-patak Gyöngyös Surján-patak Részei A pleisztocénbeli eltérő fejlődésmenet miatt a területen morfológiailag három mikro-alkörzetet lehet elkülöníteni. A legnagyobb területű a Központi-, vagy Magas-Zselic. Ez a térség emelkedett a legintenzívebben, és itt a legtagoltabb a felszín. Itt a legjelentősebb a pannon rétegek mai morfológiai hatása. Ebben az alkörzetben található a kistáj legmagasabb pontja: Hollófészek (358 m). A Dél-Zselicre a terjedelmes, völgyekkel kissé szabdalt déli lejtők és a rövid, de meredek (és csuszamlásveszélyes) északi lejtők a jellemzőek. Ezek a dombvidék peremén található, emelkedés közben levált és délre billent rögök hatására alakultak ki. Az Északkeleti-Zselic legfeltűnőbb morfológiai vonásaként a vastag lösszel fedett, alacsony tszf. magasságban fekvő platók. Itt gyakorlatilag nincs jelentősége a pannon alapkőzetnek. Talaj   Löszfal Szulimánnál A Zselic domborzatilag kiemelt, ennek következtében a nedvesebb övhöz tartozik. Ez és löszös üledékeken képződött, az erdőtől megfosztott lejtős felszínein erősen és közepesen erodált, agyagbemosódásos barna erdőtalaja adja meg viszonylag egységes talajföldrajzi jellegét. A Zselic mezőgazdasági művelés alatt álló talajainak nagy része is eredetileg agyagbemosódásos barna erdőtalaj volt. A Kapos menti északi részén növekszik a Ramann-féle barnaföld aránya. Mindkét jellemző talajtípusa általánosságban középkötött, nem karbonátos vályog. A körzet déli, síkságba áthajló alacsonyabb szegélyén környezetben megjelenik a csernozjomosodó barna erdőtalaj, sőt a mészlepedékes csernozjom is. A természetes termőképesség zömmel közepes (VI. oszt.), az északi és középső szegélyen V. osztályú, míg a mezőségiesedő, illetve mezőségi talajokon jó minőségű (III. oszt.). A Belső-Somoggyal határos DNy-i részen viszont csak gyenge (VII. oszt.) termőképességű talajok fordulnak elő. A dombhátak között fekvő völgyekben a fekete színű réti talajok elterjedtek. Kialakulása A tájat a devon és kora karbon időszakában fokozatosan visszahúzódó tenger borította, mely a felső karbonban bekövetkező variszkuszi hegységképződés során kiemelkedett és szárazulattá vált. Ekkor feltehetőleg meleg trópusi éghajlat uralkodott, ami a perm időszak folyamán valamivel szárzabbá vált. A mezozoikumban az ország területének nagy részét ismét tenger öntötte el, a tengerből azonban kiemelkednek szigetként a variszcidák kristályos tömbjei. Ilyen ókori kristályos kőzetekből álló hegység emelkedett a Bakony és Mecsek között, a mai Zselic – helyén is, és több mint 200 millió éven keresztül szárazulatként állta a tektonikus változások hosszú sorát és a trópusi klíma lepusztító tevékenységét, egészen a miocén közepéig. A kréta idején erős vulkáni tevékenység zajlott, melynek során trachidolerit és fonolit került a Zselic felszínére. A középső miocén során az egész Dél-Dunántúl újra tenger alá került, habár ez a tenger sekély, parti jellegű volt, amiből a Zselic több pontja is szigetként kiemelkedett. A szarmata korszakban, a táj ismét kiemelkedett a tengerből és a klímája jelentősen szárazabbá vált. A pliocén elején a területet elöntötte a Pannon-tenger. A pannon rétegek vastagsága a Zselicben a Mecsektől kezdve északnyugat felé egyre növekszik és Kaposvár vonalában eléri az 1000 métert, Külső- és Belső-Somogy területén pedig a 2500 métert is. A pliocén végén általános emelkedés indult meg, melynek következtében eltűnt a tenger. A lágy üledékes kőzetbe a pliocén folyamán, és a pleisztocénben mély eróziós árkokat és völgyeket vágtak a lefutó patakok. Mivel pedig a pleisztocén elején a Dunántúli-Középhegység kiemelkedése folytán a pannon-felső pliocén tábla délnek megdőlt, a folyóvizek is déli irányban kerestek utat. A pleisztocén során a tektonikai mozgások következtében a Kapos völgye lesüllyedt, a tőle délre fekvő területek feldarabolódása és kiemelkedése alakította ki a Zselic mai alakját. Ásványkincsek A Zselicben előforduló geológiai képződmények ‑ mint hasznosítható anyagok ‑ zömmel újkoriak. Paleo- és mezozoos képződmények csak a táj keleti-délkeleti szélén találhatók. Az utóbbiaknak van nagyobb jelentősége, mivel a Bükkösd és Hetvehely határában található triász, anisusi mészkövek igen jó minőségűek. Építőkőként, útburkolásra és vasúti töltések építésére már régóta használják. Haas Mihály 1845-ös művében kiemeli, hogy Bükkösdön 4 felé „ásnak” különféle „márványokat”. A környező erdőségek fakészlete és a mészkő az itt lakókat évszázadok óta kiegészítő jövedelemhez juttatta, mivel mészégetéssel is foglalkoztak. A II. világháború után a mészkövet ipari módszerekkel kezdték bányászni és kis teljesítményű kőzúzó és mészégető berendezést is telepítettek rá. A kainozós képződmények felszíni előfordulása szintén kis kiterjedésű és minőségük is csak közepes. A pannon homok- és mészköveknek volt

Read More »
Beduinok

A Nyíregyházi Beduinok

A NYÍREGYHÁZI BEDUINOK A nyíregyházi reform Beduinok! Hát ilyenek is voltak a néhány hónap előtt száz esztendőt jubiláló Nyíregyházán. (Általában a város történetét lapozgatván, úgy tűnik fel, mintha Nyíregyháza volna a világ közepe, minden itt történt, ami a múlt időben érdekes és figyelemre méltó.) A beduinok korszaka Nyíregyházán egy időre esik a Kneip páter tanainak a terjedésével. Mindenki “kneipista” volt Nyíregyházán – az önkéntes tűzoltóságot, amikor aztán tűzoltó lett minden valamirevaló ember, csak későbben szervezte meg az öreg József főherceg. Hogyan használták a Kneip-kúrát a nyíregyháziak A wörishofeni tanok persze némi magyaros túlzással érkeztek el a hajdani Nyíregyházára. A sóstói erdő volt a Kneip-kúrázás helye, ahol Ungerleider doktor (a páter helybeli megbízottja) vezetése alatt gyakorolták magukat a nyíregyháziak a mezítláb való sétálgatásban.     Gyönyörű volt ez a régi sóstói erdő. Még alig vágtak benne fát és a százesztendős tölgyek templomi ívei alatt keskeny gyalogösvények kanyarogtak, amely ösvényeken legfeljebb a szerelmesek és a nyulak, rókák fordultak meg. A kocsinyom mérföldnyi távolságban haladt, mint valami homályos alagúton, összeborult tölgyek alatt, de az alagút végén, az erdő végén az égboltozat világoskék kapuja mutatkozott a messziségben, mintha ott kezdődne a paradicsom. Hiszen paradicsom is volt az a kapu a sötét erdőn át tévelygőnek, az útban elfáradtnak, megszomjazottnak. Azon a kapun túl feküdt a sóstói fürdőcske ásványvíz szagú vendéglője, ahol a legnagyobb étvággyal volt szokás enni, a legmohóbb szomjúsággal inni és a májustól októberig tartó majálisokon a legduhajabb kedvvel mulatni. A mulatság hevében néha belepottyantak az emberek a partról a tóba, de senkinek sem történt semmi baja, mert a tó vize ihatatlanul sós volt. No, ez a sóstói fürdő volt a nyíregyházi kneipisták központja. Idáig sétáltak reggelenként a doktor vezénylete alatt a nyugalmazott törvényszéki bírák és más penzionált emberek, akiknek tudvalevőleg legtöbb idejük van arra, hogy az egészségükre gondot fordítsanak. Visszavonult kereskedők, vagyonuk kamataiból éldegélő idősebb urak csatlakoztak a reggeli búcsújáráshoz. És a korán kelő környékbeli parasztok, vincellérek már lassan megszokták, hogy a nyíregyházi törvényszék elnökét és más előkelő úriembereket térdig felgyűrt nadrágban, mezítláb lássák mendegélni a harmatos fűben. Ekkor következett el azonban az a híres “nyíregyházi reform”, amelyről még manapság is beszélnek azok, akik a wörishofeni plébános gyógymódjának hódolnak. – Minek a felesleges ruha az ember testén? – monda Ungerleider doktor. – A ruha csak elzárja előlünk a levegőt. Vessük le ruhánkat kúrázás közben. Néhány öregúr, akiknek már minden nap drága volt élete meghosszabbításából, nyomban hallgatott a doktor tanácsára. Levetették ruháikat, amikor a sétát megkezdték és anyaszűz mezítelenül vonultak, végig a harmatos erdőn. Ugráltak, virgonckodtak, mint fiatal csikók, sőt felmásztak a fákra és ott tornáztak, kiáltoztak. Úgy éltek, mint az ősemberek. A hatóságokhoz mind több panasz érkezett, hogy a hetivásárra igyekvő fehérnépek a sóstói erdőn mezítelen emberekkel találkoznak, sőt egyszer a haragos vincellérek furkósbotokkal támadtak neki a szenvedélyes kneipistáknak. Mit tett erre a hatóság? Külön gyalogutakat jelölt ki, ahol a ruhában járó embereknek szabad a város felé közlekedni, magát a nagy erdőt pedig meghagyta Kneip páter követőinek, a mezíteleneknek. (Nem is lett volna soha semmi baj a dologból, ha egyszer arra nem vetődik egy sátoralja cigány, akik az urak csomóba rakott ruháit szó nélkül magukkal vitték. Az erdei kerülők késő estig járták a várost, amíg mindenkinek megfelelő ruhaneműt hoztak.) De a “nyíregyházi reform” nem állott meg itten. Voltak ebben az időben is, mint mindig, úriemberek, akik irtóztak a korai felkeléstől. Legfeljebb akkor látták meg a gyönyörű tavaszi és nyári hajnalokat, ha odáig ébren maradtak. Jó hely volt a virrasztáshoz a sóstói fürdő. (Itt általában csak a tölgyfák bogarai, a nagybajuszú cincérek mentek aludni.) Szép, muzsikás, duhaj világ volt általában a Sóstón, mert az úriemberek nem spóroltak az erkölccsel. Híres régi mulatságok a köztisztviselők fürdőjén Különösen volt itt egy nevezetes társaság, amely nyíregyházi és Szabolcs megyei urakból verődött össze, amely a Sóstó kultiválását tűzte ki életcéljául és a fürdő megnyitásának napjától annak bezártáig ébren és muzsikaszó mellett töltötte az éjszakákat. A régi balatonfüredi mulatságok kismiskák voltak ezekhez a dáridókhoz mérten. Bizony, az egykori bálrendező foroghatott volna sírjában. Ha pedig kártyázni kezdtek ezek az urak, akkor nemegyszer vasárnaptól vasárnapig járta a “csöndes”, és szép darab földek cseréltek gazdát. Olyan világ volt itt, mintha itt élte volna ki magát utoljára a régi, letűnt Magyarország. A kis sóstói fürdőn robbant ki minden virtus a magyarból, ami még megmaradott benne apáiból. Ha nem volt kártya, volt leányszöktetés vagy velencei éj a tavon. A kártya izgalmaiért kárpótoltak a nevezetes párbajok, amelyek olyan gyakoriak voltak, hogy Elek Gusztáv ezredes, ki ez idő tájt az ország első párbajsegédje volt, egy egész nyarat kénytelen volt Nyíregyházán tölteni, hogy az összegyülemlett lovagias ügyeket lebonyolítsa. (Egyébként is a szomszédban volt pazonyi birtoka.) Egy hétig tartó kártyacsaták De mégiscsak többnyire a kártya járta tavasztól őszig a Sóstón. Itt kártyázott a híres Keresztessy, a Dessewffy grófok teljhatalmú jószágigazgatója, Liptay Béla, sok jó szabolcsi földnek az ura, a “fiatal” Krúdy, akit öregkorában is mindig ifjabbnak hívtak, mert még mindig élt az apja, Juhász Etele, aki foglalkozására nézve törvényszéki ember volt, de nélküle messze földön nem volt képzelhető kártyaparti. Itt kártyázott a megyei zsidóságnak a színe-java, a Haasok, a Bleierek, a Burgerek. Ha valakinek elfogyott az aprópénze, adott szívesen a nyíregyházi nagytakarék, vagy Baruch Arnold, az első nyíregyházi bankár. Hová lett az a rengeteg pénz, amit a Sóstón elkártyáztak? Hiszen nehéz tízezrekkel könnyítettek magukon a vérmes uraságok, egy-egy csata után a nyerő kártyás nevét pedig nem jegyezte fel a történelem. Hát ennek a megértéséhez szükséges tudni, hogy állandóan három pohár állott a kártyaasztalon, amely pohárnak pinka volt a neve. Az első számú pohár volt a vendéglősé, és pincéré. A második az állandóan jelenlevő cigánybandáé. A harmadik a kártyázok gibiceié, akik éjszakáról éjszakára itt ültek a kártyázok háta mögött és ilyenformán állandó fizetést húztak. (Nehéz volt a sóstói társaságba gibicnek bejutni, nehezebb, mint a vármegyéhez hivatalba. Sok letört úriember, elszegényedett cimbora vonogatta az életét a pinkapénzeken.) A poharak persze minden behúzott “zsinór” után megkapták a maguk ajándékát a nyerőtől. Aki pedig ismeri a ferbli-játékot, az tudja nélkülem is, hogy úgynevezett “zsinór” előfordul egy éjszaka száz is. Urak, cigányok, beduinok Ha kifáradt Benczi Gyula, a nyíregyházi cigány, valamelyik gibic mindjárt talpra ugrott, hogy új cigányról gondoskodjék. Egy ugrásnyira volt Debrecen, ott is jeles bandák működtek. – A vendéglősök és a pincérek télen Pestre mentek és kávéházat nyitottak. – Hát ide lett az a tenger pénz, amely hajdanában a Sóstón elveszett. Nos, hát ezt a megátalkodott társaságot akarta végül Ungerleider doktor mesterének, Kneip páternek híveivé tenni. Kúra közben nem lehet se mulatni, se kártyázni. A doktor hetekig járt a társaság nyakára, amíg a következő eredményt érte el: Egy nyári reggelen megint csak együtt volt a kártyázó társaság a Sóstón, amikor valamelyik gibic elkiáltja magát: – Jön Ungerleider doktor! A messzi erdei úton valóban feltűnt az öreg doktor alakja. A pincérek már tudták, hogy mit kell csinálniuk, hogy a doktor prédikálásának véget vessenek. Gyorsan lehúzták a kártyás urak lábáról a cipőket, lábukat pedig egy sajtár vízbe állították. Ugyanekkor vizes törülközőket hoztak elő, amelyekkel az urak homlokát bekötözték. A napbarnított arcú férfiak olyanok voltak a fehér kendők alatt, mint a beduinok. Persze, a muzsikuscigányok is felrakták a kendőket. – Nos, hát igaza volt Kneip páternek. Használ a kúra az egészségnek, de rontja a kártyajátszást – monda az egyik úriember az ámuló doktornak. A sóstói fürdő azóta megint megváltozott. A régi urak helyén szerényebb vendégek fogdossák a tölgyfák cincéreit. Az idei nyáron éppen a fürdőzésre szorult köztisztviselők kaptak ott kedvezményes ellátást a jubiláló Nyíregyháza város gavallérságából. – Az erdei gyalogutakon sem találkoztam már ruhátlan úriemberekkel. Akármennyire meghosszabították is életüket a “nyíregyházi reformmal” javított Kneip-kúrával, végül csak a Morgó-temetőbe kerültek. (1925) 15 / 100 Keresőoptimalizáció: Rank Math SEO

Read More »
mi

Mi köze Nyíregyházának a Beduinokhoz.

Miközben az erdőben sétáltam és átadtam a fülem a csicsergő madarak hangzatos énekének, a tüdömet a friss levegőnek, a gondolataimat….. Mire is gondoltam? Arra, hogy ha azok az emberek, akik folyton elégedetlenek, frusztráltak, mindenkivel kötekednek, fásultak és nem utolsó sorban a kákán is csomót keresnek, szóval ha ők is hetente csak egyszer egy ilyen környezetben tudnának néhány órát relaxálni anélkül, hogy közben az életük terhein gondolkodnának, biztosan szebb lenne az életük. Én ezt most Nyíregyházán a Sóstói erdőben tettem meg.  Úgy gondoltam hogy… Amikor kiderült, hogy Babó lövészversenye Nyíregyházán lesz, úgy gondoltam, hogy elkísérem és amíg Ő “dolgozik”, addig én turistáskodom. Felfedezem Nyíregyháza szépségeit, hiszen még soha sem jártam ezen a környéken. Elgondolkodtam azon, hogy nyáron simán elautókázunk a Horvát tengerpartra, vagy Erdélybe, ugyanakkor Nyíregyházát messzinek gondoljuk, pedig alig 2 órányira van Gödöllőtől.  Természetesen előtte feltérképeztem, hogy milyen nevezetességek találhatóak itt, mivel fogom eltölteni a napomat. Úgy terveztem, hogy a nap első felében a városban sétálgatok, majd keresek egy jó kis kirándulóhelyet, erdővel mezővel….. Nyíregyházát az M3-as autópályán lehet elérni autóval, majd ahhoz, hogy a Centrumba elérjünk, a 4-es útra kell letérni az autópályáról. Babót kértem meg, hogy navigáljon, mert nagyon élvezi, hogy Ő mondhatja meg, hogy mikor-merre…. Simán elnavigált a Lőtérre, majd utamra indított, hogy nélküle is igyekezzek majd visszatalálni…. Az első benyomásom Nyíregyházáról, hogy egy zsongó nagyváros, sok-sok autóval, jövő-menő emberekkel, lakóteleppel, szépen rendbe tartott utcákkal (sehol sem láttam eldobott szemetet, vagy kutyapiszkot), plázával, üzletekkel, piaccal. A belvárosban viszonylag könnyen, (csak 2 kört kellett mennem és) találtam parkolóhelyt, indulhatott a felfedezés.  Képek, információk a nap első feléből. 1 állomás: Egy tér, ami volt Megyeház tér, majd Bessenyei tér, Hősök tere, Beloiannisz tér, de mi is volt a története???  Története: A Fa-Piac volt itt hajdan, a Megyeháza (tervező Alpár Ignác 1891-92) eklektikus épületének elkészülte után Megyeház térnek nevezték. Egy ideig itt állt Bessenyei György szobra – az is látható egy régi képeslapon, hogy a tér neve ekkor Bessenyei  tér volt. Az itt álló villamoson is ez szerepel. A tér parkosított déli részében áll az I. világháború emlékét őrző Hősök emlékműve (Kisfaludi Stróbl Zsigmond), melyet 1928-ban állítottak és ettől az időponttól nevezték a teret Hősök terének, melyet 1945 után átneveztek – egy 1970-es képeslapon Beloiannisz tér néven szerepel. Jelenleg Hősök tere néven szerepel…. A nyíregyházi Hősök szobra talán az egyik legszebb hazai világháborús emlékmű, amely csodálatos dísze a parknak, a Nyíregyházi Városvédő Egyesület által szervezett Hősök napja megemlékezésnek egyik állomása. Egy szobor, ami minden oldalról más és más…    Picit tovább haladva a parkon, a Megyeháza előtt találjuk magunkat.     A megyeháza előtt található Kölcsey Ferenc (Bíró Lajos 2008) és Lónyay Menyhért (Győrfi Sándor 2000) és Kállay Miklós (Gömbös László 1994) szobra.      A Megyeházától a park….     Egy kedves tábla üdvözöl bennünket Tündérmezőn   A városházától balra,   Elmaradhatatlan lakat állvány is díszíti a teret.     Egy újabb emlékmű a parkban… A város 56-os emlékművét a forradalom 50. évfordulója alkalmából, 2006. október 23-án leplezték le.Az emlékmű leírása: ‘A burkolatból kiemelt, fényezett fekete gránit talapzaton áll két derékszögbe fordított, egymással nem érintkező, háromszínű gránit kövekből (330 cm) faragott, felfelé elfogyó, zászlólobogást szimbolizáló kőelem, tetején a kiszakított címernél kettészakítva, szaggatott kiképzéssel. A szimbolikus színes zászlók hátoldala fekete gránit betét. Az egyik lapon fenn Kossuth-címer látható, alatta 1956 felirat olvasható. Az emlékmű talapzatán, a két drámai felület ölelésében látható a szimbolikus lyukas zászló, amely alatt a két nyíregyházi mártír, Szilágyi László és Tomasovszky András neve olvasható.’ (1958-ban végezték ki őket a forradalomban betöltött szerepük miatt.)   A park északi bejáratánál két kis csoda boltot is találtam. Az egyik: A másik pedig….maga a kreatív mennyország…. A parkból kifelé menet ez a kép fogadott, szinte vonzott… Alighogy a teret elhagytam, máris egy újabb szoborba botlottam. Az alkotás gróf Károlyi Ferencet, Nyíregyháza újratelepítő földesurát és Petrikovics János szarvasi csizmadiamestert ábrázolja.Gróf Károlyi Ferenc (1705–1758) Károlyi Sándornak, a Rákóczi-szabadságharc főgenerálisának volt a fia. Nyíregyháza földesuraként ő kezdeményezte az elnéptelenedett település benépesítését 1753-ban. A szobor azt a pillanatot ábrázolja, amikor átadja a telepítés pátensét Petrikovics Jánosnak. A szoborpáros ukrajnai vörösgránit talapzaton áll. A talapzat alatt nagyméretű, vágott felületű tardosi vörösmárvány tömbön a város korabeli térképjelzése látható.(Sajnos eredetileg a pátenslevélre tévesen 1793-as évszám került, ezt javították át — nem túl sikerülten — a helyes 1753-as évszámra.) Mielőtt a templomhoz értem, igazán szép épületeket csodálhattam meg.   Az jutott az eszembe miközben ezeket a gyönyörűségeket csodáltam, hogy miért is nem építünk ilyen csodákat a napjainkban?? A mai modern épületekre ki lesz kíváncsi 30-50-100 év múlva..???   Nyíregyháza legszebb épülete szerintem a Magyarok Nagyasszony-társszékesegyház. Ahogyan ott magasodott előttem….szinte a lélegzetem is elállt.   Nyíregyháza egyik legismertebb épülete a főtéren található, kéttornyú, román stílusú székesegyház, Samassa József egri érsek fogadalmi temploma. Samassa érsek – 1902-ben tartott aranymiséje emlékére – ezzel a monumentális templommal ajándékozta meg az akkori Szabolcs megye székvárosát, Nyíregyházát. A Magyarok Nagyasszonya-templom, mely 1993 óta a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékesegyháza, kettős tornyával, arányaival, szerkezeti tökéletességével és tiszta stílusával a hazai egyházi építészet kiemelkedő alkotása, műemlék. Maga Samassa érsek szentelte fel 1904. augusztus 20-án. A templom külső képe – gazdag tagoltságával, támpilléreivel, dekoratív elemeivel – lebilincselő. Hazánkban, hasonló külső gazdagsággal képzett templomot alig találunk. A két hatalmas négyszögű torony magassága – mely három emeletre tagozódik – 43,6 méter. A két torony közt található a gazdag kiképzésű főbejárat és a hatalmas oromfal. A főbejárat timpanonjában lévő dombormű a Boldogságos Szüzet ábrázolja a gyermek Jézussal – Szent József és Keresztelő Szent János társaságában – amint Szent István és Szent László királyok hódolnak előtte. A déli torony egyik fülkéjében helyezték el a templomépítő, Samassa bíboros mellszobrát, amely 2002-ben készült és Tóth Sándor szobrászművész alkotása. A templom külső megjelenése eredeti állapotában van, azzal a kivétellel, hogy 1970-ben Csépányi Ferenc plébános az egész templom tetőzetét osztrák műemlék palára cserélte, majd 1983-ban új, elektromos vezérlésű toronyórát üzemeltetett be, majd 1995-ben Váradi József plébános a támpilléreket és a lábazati köveket renováltatta. Belépve, a templom külsejéhez hasonló változatosságot találunk, a román stílus minden szépségével. A jobb és baloldali pillérek hat kisebb és a kereszthajónál egy nagyobb mezőből álló keresztboltozatot hordoznak. A főhajónak 5-5 közös ívvel összefoglalt színes ablak ad kellemes fényt. A templomnak monumentális jelleget ad a kereszthajó, azon túl pedig a szentély, melynek hét félköríves ablak ad világosságot. A középső ablakon látható a fogadalmi kép, mely a templomépítő Samassa érseket ábrázolja, amint a Szent Család előtt hódol (Róth Miksa alkotása). A szentélyt körfolyosó övezi (sekrestye és szertár). A mellékhajók, melyek félszer olyan magasak és szélesek, mint a főhajó, 3-3 félköríves ablakon át kapnak világosságot. Ezek teljes felújítását 2000-ben Mezősi Eszter restaurátor művész végezte el. A templom főoltára márvány, felsőrésze tölgyből faragott. A szentségháztól jobbra Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Jeromos, Árpádházi Szent Erzsébet és Árpádházi Szent Margit szobrai láthatók. Az oltár felső részén jobbra 3-3 imádkozó angyal szobor. A főoltár közepén, az oltárképet helyettesítő hatalmas feszület, karéjos végeiben az evangélisták jelvényei. Mindezek Kopits János szobrászművész hársfából faragott művei.Az új liturgikus tér középpontjában áll a márvány szembeoltár, melyet az egri Angolkisasszonyok kápolnája főoltárának elemeiből építettek 1971-ben, Csépányi Ferenc plébánossága idején. 2000-ben padlófűtés és márvány padlózat készült. A kereszthajó déli apszisában van a Szűz Mária-oltár (Stefin János festőművész képeivel és Kopits János Szűz Mária szobrával), az északi apszisban pedig a Szent József-oltár (ugyancsak Kopits János Szent József szobrával és Stefin János festményeivel).A márvány szószék hatalmas márványoszlopon nyugszik, oldalán a négy evangélista alakja (Kopits János műve).A keresztelőkút ugyancsak márvány, és öt márványoszlopra helyezték el. Az orgona Angster József és Fia pécsi orgonakészítő műhelyéből származik. Az eredetileg két manuálos, 24 fő- és 20 mellékváltozatú orgonát bővítették 27 regiszteresre 1984-85-ben Csépányi Ferenc plébános, illetve 1997-ben Váradi József plébános idején. A templom belső festése XIII. századi román stílusú templomfestésre emlékeztet. Az 1984-es felújítás során a falakat újrafestették úgy, hogy az eredeti ornamentikán és színeken nem változtattak, megőrizve ezzel az utókor számára a templom eredeti stílusjegyeit.   Én is gyújtottam néhány mécsest a közelmúltban elhunyt néhány családtagért és ismerősért.   A templomból kilépve pontosan vele szemben van a Városháza, előtte pedig a Kossuth szobor.  Mielőtt még elindultam a Városházához, észrevettem a templom előtt egy szép makettet.    A Magyarok Nagyasszonya Plébánia, a nyíregyházi önkormányzat és civil szervezetek összefogásával, illetve Bak Tibor támogatásával Lengyel Tibor szobrászművész elkészítette a társszékesegyház bronz makettjét. Az alkotás díszíti a belvárost és segíti a látássérültek tájékozódását, hiszen jól tapintható, és Braille írással tájékoztató szöveget is olvashatnak rajta a vakok és gyengén látók. Következő célállomás a Városháza, A város főterének, a Kossuth térnek egyik legmeghatározóbb műemlék épülete a Benkó Károly tervezte negyedik nyíregyházi Városháza. Az árkádos bejáratú, eklektikus épület 1871-72-ben épült, eredendően mint igazságügyi palota. Az egyemeletes hivatali épület rizalitját egyenes záródású, magas attika koronázza, balluszteres, szobordíszes lezárással. Érdekesség, hogy az eredeti tervekben még nem szerepeltek ezek az “igazsági jelvények”, amelyekből végül kettő is került a boltíves bejárat fölé. Mint a korabeli írásokban olvasható, a pontos megnevezésük: “két alak, öntött cinkből, öt és fél láb magas, ülő helyzetben, a főhomlokzat fölött.” A tetőn ülő két nőalak az igazságszolgáltatás klasszikus szimbólumait, a kardot (pallost), valamint a mérleget tartja a kezében – ezúttal  kivételesen nem egy személyben, hanem a kétféle tárgyat egyesével, külön-külön.     A Kossuth tér közepén emelkedik Kossuth Lajos emlékműve, melyet Betlen Gyula készített. Magas talpazaton, a kompozíció hátterében a géniuszt és két küzdő emberalakot ábrázoló kő szoborcsoport magasodik, előttük áll Kossuth Lajos. A szobor hátsó oldalán egy törött ágyúcsövön egy madár látható, s alattuk a dátum: 1848.A szobor alkotóját 34 pályázó közül választotta ki a Nyíregyházi Pályabíróság.1912. szeptember 29-én avatták fel.   Érdekes, mozaikokból álló térburkolat látható a Kossuth szobor előtt. 1994-ben három nyíregyházi művész a Kossuth tér impozánsabb megjelenésén fáradozott. A Városháza, és a Kossuth Lajos szobor között egy félkörben elkészítették mozaikokból a Naprendszer bolygóit. A díszes térburkolatokban megjelennek a klasszikus ábrázolási formák mellett az égitestekre vonatkozó legfontosabb adatok is. A Merkurt, az Uránuszt és a Plútót Balogh Géza alkotta. A Marsot, és a Vénuszt Sebestyén Sándor, míg Nagy Lajos Imre a Jupitert, Szaturnuszt és a Neptunt.   Picit odébb pedig a Papok padja és annak emléktáblája látható. Ennek a padnak a helyén állt egykor a “PAPOK PADJA”, amelyről Nyíregyháza írója, Krúdy Gyula így emlékezett meg a Nyíregyházi ember című novellájában: “De hát a papok nem hiába üldögéltek nyári alkonyatokon a régi katolikus plébánia előtt egy kulccsal elzárható zöld padon. (Nehogy mindenféle oda nem való ember is letelepedjen a padra.) Itt ült Verzár István, a plébános, mellette Bartholomidesz János, a lutheránus esperes, Lukács Ödön, a kálvinisták papja, valamint Fekete István, a görögkatolikus esperes. (Ha a zsidó rabbinus történetesen arra járt, helyet szorítottak neki is a padon.) Erről a zöldre festett kulcsos padocskáról számítandó az új, a mai Nyíregyháza megszületése. Erről a padról belátni lehetett a nyíregyházi piacot, amelynek közepére hosszú árnyékát vetette a katolikus templom. (Ki hitte volna, hogy valamikor elmegy innen a torony árnyéka, mert a templomot mindenestül arrébb tolják, mikor a nyíregyháziaknak szükségük lesz arra, hogy szabad, nagy piacterük legyen?) Erről a helyről szemügyre lehetett venni azt a nádtetejű, hosszú, földszintes épületet, a városi vendégfogadót, amelynek kis, vaskeresztes ablakai mögött már csalogatóan hívogatta a pirosas lámpafény a könnyelműségükből még fel sem tápászkodott Szabolcs megyei uraságokat, valamint a civilizációra hajlamos nyíregyháziakat.” Krúdy Gyula (1914)       A Papok padjától szinte egy karnyújtásnyira van egy fincsi fagyizó, előtte pedig Fürdőzők szökőkút. A nyíregyháziak életében a “Három Gráciának” ismert alkotás gyakori találkahelynek számít. Borbás Tibor szobrászművész bronzból és mészkőből készített művét 1986. augusztus 8-án adták át. Sétáltam tovább…   Egy újabb templom előtt álltam…. A 17. századra már Nyíregyházán elterjedt volt a reformáció, és a következő században a források szerint a mostani templom elődjét már renoválták. Egy új iskola építésére, és a templom bővítésére egy országos adománygyűjtést indítottak. Sajnos az anyagi támogatás lassan gyarapodott. 1870-től haladtak komolyabb léptekkel az események, amikor Lukács Ödönt választották meg lelkipásztornak. Melhouse János építész ebben az évben elkészítette a terveket, és három évvel később lebontották a régi épületet. Az új református templom alapkövébe elhelyezték az ótemplom, és az új építésének addigi történetét, valamint a következő biztatást: Küzdjetek ti is bátran és rendületlenül! E falak között találkozni fogtok szellemeinkkel, mint ahogy vezérelnek minket is nagy törekvéseinkben, dicső apáink, vallásunk apostolainak nagy szellemei.” Az első Istentiszteletet 1874. január 1-én tartották meg. 1882-ben elkészült a torony is, melynek gömbjében szintén üzenetet hagytak: Itt áll tehát pompásan, magasra emelkedve immár templomunk tornya, hirdetvén mindeneknek a szeretet, szabadság, béke és felvilágosodás nagy eszméit”.

Read More »
23 / 100

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük